Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 97. szám
fttt. Április 26. Dunantait napto 3 Lesz-e pécsi kesztyűdivat? A külföldi üzletemberek nagy elismeréssel szóltak a gyár munkájáról A szerdai — több órán át tartó — megbeszélést Gulyás József igazgató zárta be azzal, hogy a külföldi üzletemberektől szerzett információkat feltétlenül felhasználják majd, amikor a megrendelések nyomán legyártják a kesztyűket. A gyár jelenlegi célja az, hogy lassan elérjenek egy sajátos magyar kesz- tyűdivat-irányzatot, és így bizonyos mértékben irányító szerepet kapnának a világpiacon. Nehéz feladat, de a pécsi gyár termékeinek ma már — négy földrész mintegy 26 országában — kialakult rangja feljogosítja őket arra a reményre, hogy elképzelésük sikerrel jár. Rab Ferenc Kánikula ja mezőgazdaságban! A* április végi kánikulában a mezőgazdasági üzemek anyagszerzői olyan ostromot intéztek az Ag- roker kirendeltségek ellen, amilyenre eddig még szinte nem volt példa. A szárazság miatt fokozott az érdeklődés az esőztető berendezések iránt. A legutóbbi hegekben háromszáz hordozható esőztető berendezést vásároltak, elsősorban a hagyományos öntözési területek, az alföldi megyék tsz-ei és állami gazdaságai. Az eladott berendezések egyenként és percenként átlagosan 2000 liternyi vizet juttatnak a szikkadt, szomjas földekre, egy-egy géppel hozzávetőleg 100 holdat részesítenek mesterséges csapadékban, összesen tehát 30 ooo hold öntözésére elegendőek a raktárakból most elszállított gépek. Bőséges készlet áll rendelkezésre a felületi öntöztetés eszközeiből is. A KISZ-tagkönyvcsere mérlege A tagság öt százalékkal nőtt A KISZ-ben nemrég lezajlott tagösszeírás és tagkönyv- csere, noha a dolgok természetéből adódóan együttjárt bizonyos adminisztratív teendők végrehajtásával, . elsősorban politikai jelentőséggel bírt. Ahhoz, hogy az alapszervezetekben realizálódjék a KISZ KB Intéző Bizottsága által meghatározott cél — az ifjúsági szövetség kommunista és tömegszervezeti jellegének, politikai, szervezeti és cselekvési egységének növelése, a tagság aktivitásának, politikai felelősségének fokozása s ezen keresztül a szervezethez való tartozás érzésének erősítése — a tagösszeírást, mint lehetőséget fel kellett használni arra, hogy a vezetőség minden egyes KISZ- taggal személyes beszélgetést F elsőszentmárton: Veszteg lés törpe vízmű-ügyben Kettőből eddig egy se — A kezdet kezdetén kellett volna társulni Pénz van, a megoldás késik Kedden nyQt meg m Pécsi Kesztyűgyár 1969-es évre szótó modelljeinek kiállítása a Technika Házában. Szerdán a gyár vezetői a külföldi partnerekkel folytattak hosszas eszmecserét arravonatkozóan, bogy a pécsi kesztyű mennyiben felel meg a külföldi fogyasztók ízlésének, alkalmazkodik-e a divat-igényekhez, hü a véleményük a termékek minőségéről, a szállítás lebonyolításáról? Gulyás József, igazgató üdvözölte a kül- és belföldi szakembereket a TIT Bartók klubjában, majd röviden vá- asolta a gyár tevékenységéjt. Háromezer ember dolgozik a gyár pécsi, siklósi és dombóvári üzemében. Az elmúlt évben több, mint 2 millió pár hesztyűt gyártottak. Az utóbbi egy esztendő alatt az üzemnek mintegy tíz szakembere utazott Svédországba, Kanadába, Szovjetunióba, Hollandiába, Franciaországba, Svájcba, Belgiumba, Angliába, NSZK-ba üzleti körútra, a TANNIMPEX képviselőivel együtt A piaccal való közvetlenebb kapcsolat tanulságul szolgált és ennek a találkozónak is az a célja, hogy az elhangzott vélemények még pontosabban meghatározzák a Pécsi Kesztyűgyár további munkáját A. Srijver (Hollandia) szólalt fel először; elismerően nyilatkozott a meglepően sok új modell láttán. A jövő évi divatnak megfelelően a női kesztyűk díszítésénél a pécsiek is alkalmazzák a csatos, vil- lámzáras, behúzott-gombos elemeket, de szerinte a műanyagot is fél kellene haszMájusban gépkocsi- nyeremény-betét könyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár május 20-án, Szombathelyen rendezi a gépkocsi nyereménybetétkönyvek 28. sorsolását A húzáson a január 31-ig váltott ötezer és tízezer forintos betétkönyvek vesznek részt. A gépkocsira takarékoskodók egyébként készülődhetnek az augusztusi húzásra, április 30-ig válthatnak rá „belépőt”; ötezer és tízezer forintos betétkönyvet. A gépkocsi nyereménybetétkönyv, mint az egyik legnépszerűbb takarékossági forma, hét esztendős. Ez alatt az idő alatt 27 alkalommal összesen 4316 gépkocsit sorsoltak ki. Jelenleg több, mint 422 000 ilyen takarékkönyvben mintegy 2,7 milliárd forint betét van. nálni díszítésnek, amely a jövőben inkább érvényesül a fémdíszítéssel szemben. Régen elég volt az, ha a kesztyű színe megegyezett a női cipők, táskák színével. Ma azonban az alkalmazott díszítésnek is egyeznie kell a női öltözékek többi kellékével. Hiányosságként felvetette, hogy a kiállításon nem látott fiatal férfiak részére gyártott divatkesztyűt, márpedig Hollandiában lenne erre kereslet. F. Rihmer (Ausztria) köszönetét fejezte ki a gyár vezetőinek, amiért meghívták erre a nemzetközi színvonalú kiállításra. A divattal kapcsolatos tapasztalata az, hogy az úgynevezett modellkesztyűket túlnyomó részt a fiatalabb korosztály vásárolja, s ez a tény bizonyos mértékben meghatározza a kesztyűk eladhatóságát is. Az osztrák piacon egyébként a klasszikus vonalú és színű kesztyűk a keresettebbek, a piac bővítésénél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Nagy az érdeklődés a fantáziakesztyűk iránt is, bár az árak itt meglehetősen magasak, még akkor is, ha ezek a kesztyűk — egyébként érthető módon — anyag- és munkaigényesek. Javasolja még, hogy a Pécsi Kesztyűgyár modellőrei — különösen a női kesztyűknél — próbálkozzanak a króm-kikészítésű, fes- tetlen bőrök kombinációjával. E. Pino, (Dánia) elmondja, hogy az utazókollekciók gyors leszállításának rendkívül nagy a jelentősége. Tudomása van arról, hogy a pécsiek 25—45 —60 páros mintakollekciót nagyon rövid idő alatt képesek szállítani, de szerinte még jobb üzlet származna abból, ha egyes mintákból akár csak 6—8 párat is küldenének, esetleg még kevesebb idő alatt. Sajnálkozik amiatt, hogy a rendelések visszaigazolása még nem eléggé gyors. Viszont nagyon elégedett a pécsi gyár sertés-bőrkesztyűinek minőségével. Ezzel egyébként a dán fogyasztók véleményét is tolmácsolta. P. Widbom (Svédország) hiányolja, hogy a Pécsi Kesztyűgyár nem szállít nappa- kesztyűket a svéd piacra, ezért a bemutatott kollekció számára nem annyira érdekes. Azonban ami a kesztyűk fazonját, újszerű vonalát illeti, több olyan modellt látott, amelynek megvételére esetleg tárgyalásokba bocsátkozna. Megkérte a gyár vezetőit, hogy a Díszbőrgyárral együtt próbálkozzanak még vékonyabb sertésbőröket alkalmazni a tavaszi női kesztyűknél. Ellentétben E. Pino úrral a sertésbőrök minőségét nem tartja még tökéletesnek, mert — ha nem is minden szállítmánynál — a sertés-kesztyűk bőre eléggé száraz. „Beütött a krach!" Győri Pálrré községi vb-titkár félig tréfásan ezzel fogadott, amikor a felsőszentmártoni törpevízműről érdeklődtem. A hidrohenger és a hozzávaló tartozékok a tsz majorjában, az országúttól egy hajítás- nyira várják, hogy jobb sorsra érdemesítsék, azaz talpára állítsák. Mióta is? 1966 decembere óta. Felsőszentmártonban, egészen röviden, az történt, hogy két törpeVízrriűvet akarták létesíteni, de ebből eddig egy sem lett. A tsz-ben 1965-ben került napirendre a major központi vízellátásának megteremtése. Ezer sertést, 400 marhát tartanak jelenleg is az istállókban és két tucatnyi állatgondozó foglalkozik a vízhordással, mert csak két istállóba van bevezetve a kút- víz. Sok pénzbe kerül ez így. A hidrohenger felállításához a tsz mindent megszerzett, már csak fel kellett volna állítani. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól megszerezte a vízjogi engedélyt, megnyitották hitelét, a Lajos- mizsei Vízgépészeti Vállalat pedig annak rendje-módja szerint leszállította a hidro- hengert. Felállítására azonban nem került sor. Időközben, 1966 őszén megalakult a Felsőszentmártoni Törpevízmű Társulat és a Vízügyi Igazgatóság a rendelkezések értelmében megvonta a felsőszentmártoni tsz-től a vízjogi engedélyt. Egy községben ugyanis nem szabad két vízjogi engedélyt kiadni. — Jegyzőkönyvek, levelek, módosítások, egyszóval megkezdődött a huzavona. Mi mást tehettek — amit a kezdet kezdetén kellett volna megtenni — kooperáltak. A tervdokumentáció visz- szakerült a Baranya megyei Tanácsi Tervező Irodához, ahol módosították az eredeti terveket. A hidrohenger új helyét a községben, a Rákóczi utca végében jelölték ki. Most tehát hozzákezdtek a törpevízmű felállításához? Nem. A módosítás során kijelölték az új helyet, kiszámították az árdifferenciát. Csakhogy — feltételezi Horvát Márk, a Törpevízmű Társulat elnöke, aki tavaly novemberben vette át e tisztséget — a tervező nem számolt azzal, hogy az eredeti tervdokumentációban szereplő nyomómagasság mellett a fél falu víz nélkül marad. S ez úgy látszik, az ezt követő tervtárgyaláson is elkerülte a résztvevők figyelmét. Ez nemrég „bukott ki”. S mi történt azóta? Horvát Márk szerint létezik egy olyan írás, miszerint a Vízügyi Igazgatóság és a lajos- mizsiek megegyeztek a 27 méteres magasságban, azaz, hogy 6 méterrel megtoldanák a hidrohenger szárát, s ezzel meglenne a szükséges nyomás. Most tehát végre hozzákezdtek a törpevízmű felállításához? Nem. Hetekkel ezelőtt a községben járt a Lajosmizsei Víz- gépészeti Vállalat egyik szakembere és szóban kijelentette: a 6 méteres hosszabbítás kivitelezhetetlen. Megígérte, egy héten belül levélben megírják kifogásaikat. Hetek teltek el és sehol semmi. Pedig sürgős lenne a válasz. A Vízügyi Igazgatóság megígérte, amennyiben „ejtik” a hidroherrgert, hidro- glóbus felállítására biztosítanak póthitelt. De a lajosmi- zseiek írásban nyilatkozzanak: a jelenlegi terv kivitelezhetetlen. Pénzügyileg egyébként minden a legnagyobb rendben. A Vízügyi Igazgatóság több mint 1 millió 200 ezer forint hitelt biztosít az OTP útján, s ha mégis hidrogló- busra lesz szükség, mint említettük, félmillióval megtoldja a hitelt A községben 630 az érde- j kelt, s ez fejenként 2 ezer forintot jelent. A társulásba egyelőre 390-en léptek be, nekik 10 év alatt, évenként 200 forintos részletekben kell megfizetni a kétezer forintot. (Ha az érdekeltek több mint fele belép a társulásba, a többieket kötelezni lehet a kétezer forint érdekeltségi hozzájárulás egyszeri meg-) fizetésére.) Ha kissé elaludva is, a tsz és a községi tanács is belépett a Törpevízmű Társulatba. Mint társult tagok több százezer forittal járulnak a közös kasszába. Tavaly a siklósi járási tanácstól 200 ezer forintot kaptak, a Vízügyi Igazgatóságtól az idén 50 ezret. Ezekkel a pénzekkel indult meg a nyomvezeték megépítése a községben. A tsz majorjában már elkészült, a községben is előrehaladott állapotban van a vízvezetékrendszer kiépítése, néhány lakásban pedig már csak arra várnak, hogy a csapot kinyitva, folyjék a víz. A járási tanács kilátásba helyezte, amennyiben társadalmi munkában végzik, a nyom vezeték bővítésére újabb 300 ezer forintos állami támogatást biztosítanak. Veszteglés törpevízmű ügyben, több éves huzavona. Ki a hibás? A járási tanács illetékes osztálya azt javasolta, ennek tisztázására üljenek össze az összes érdekeltek. Az világos, a kezdet kezdetén kellett volna kooperálni. Hogyan lehet az, hogy a községi tanács nem tudott a tsz terveiről és nem figyelmeztette a tsz-t, a községben mi is akarunk törpevízmüvet, s kettőt egy lakóterületen nem szabad? „Figyelmeztettük a tsz akkori elnökét, de eszük ágában sem volt társulni. Rivalizáltak, hiúsági kérdést csináltak belőle” — mondja Győri Pálné vb-titkár. De miért nem állt sarkára a községi tanács? A tervmódosítás 15 ezer forintba, a hidrohenger több mint 400 ezer forintba került. Két év óta szétszedve, a szabad ég alatt a földön fekszik, állagának megóvásáról senki sem gondoskodik. Ha túl kell adni rajta, feltéve ha egyhamar akad rá vevő, 5—10 százalékot feltétlen engedni kell a beszerzési árból. Ez tehát veszteség. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat érthető okokból húzódozik a szár meghosszabbításától. Hogyisne! Jön egy erősebb szél, ledönti a vízmüvet, ki vállalja ezért a felelősséget? A felsőszentmártoni kutak állapota tűrhetetlen és leír- hatatlanul rossz. Olyan magas a talajvíz szintje, hogyha esik az eső, sok kútban kézzel elérheti az ember a vizet. Azt mondjuk, a falu technikai forradalmát éli. Ha igaz, Felsőszentmártonban 1 forint lesz a víz köbmétere. Minek a nagy huzavona? Közös érdek, hogy minél előbb vízhez jussanak. Miklósvári Zoltán folytasson, értékelje addigi munkáját, ugyanakkor véleményt kérjen tőle a KISZ tevékenységéről, illetve az idei akcióprogram elkészítéséhez. A Baranya megyei KISZ vég rehajtó bizottság legutóbbi ülésén értékelte a tagösszeírás és tagkönyvcsere e megyei tapasztalatait. Az értekezleten, rövidebb tanfolyamokon és a téli vezetőképzés alkalmából jól felkészített alapszervezeti KISZ-vezetők megértették a feladat lényegét és a megyei, járási, városi, üzemi KISZ-bizottsági tagok, valamint a társadalmi aktívák segítségével — az alapszervezetek színvonalától függő különböző fokon se sikerült a kitűzött célnak megfelelően végrehajtaniuk. A széles demokratizmus jegyében készült akcióprogramokban szerepelnek a tagság észrevételei, javaslatai, a beszélgetések során pedig felszínre kerültek a helyi szervezeti és vezetési problémák, a szervezet tevékenységét zavaró esetleges egyéb momentumok. A fiatalok véleménye általában nem érintette a KISZ politikai irányvonalát, hanem annak megvalósításához adott ötleteket, életkori sajátosságainak megfelelően sokszor szenvedélyes nyíltsággal megfogalmazva. Számos helyen előtérbe kerültek a KISZ-munka végzésének személyi és tárgyi feltételei, pontosabban, e feltételek hiánya. Általános problémaként jelentkezett, hogy az alapszervezetek gyengén vannak ellátva helyiséggel, klubokkal és felszerelésekkel, a munkásfiataloknál a munkaszervezéstől kezdve az órabérekig, a tanulóifjúságnál a jobb tankönyvek, a menzai ellátás javításától egészen a nagyobb önállóság igényéig minden fontosabb kérdés-kérés megfogalmazást nyert. A felszólalók jelentős része igényelte, hogy rendszeresen kapjanak megbízásokat, és a KISZ különböző fórumain legyen számonkérés, értékeljék tevékenységüket. A tagösszeírás és tagkönyvcsere külön pozitívuma, hogy a szülők jobban megismerték a KISZ céljait, tevékenységét s rögtön gyermekük véleményét is, mert a beszélgetések legnagyobb része a KISZ-tag otthonában, szülei jelenlétében történt. A megyei KISZ-vezetők már az előkészítés folyamán hangsúlyozták, hogy nem tagrevízióról van szó, mégis, a tagkönyvcsere jó alkalom a KISZ sorainak rendezésére, módot kell adni a kilépésre, de alkalmazni kell a felelős- ségrevonást is hanyagokkal, a névleges KISZ-tagokkal szemben, eltekintve attól, hogy e lehetőségeket a szervezeti szabályzat általában biztosítja. A KISZ szervezeti megerősödését talán a legközvetlenebbül igazolja, hogy bár az összeírás során 956 fő — általában 26 éven felüliek — kilépett az ifjúsági szövetségből, ötven főt pedig kizártak az alapszervezetek, az 1968. I. negyedévi változásjelentés szerint — a legutóbbi tagösszeírás adataihoz viszonyítva — a taglétszám csaknem 5 százalékkal növekedett SOKNAK A Magyar Autóklub hírei: A Pécsi Centrum Aruház Import motor és sebváltó olajat vásárol, melyet forintban lehet fizetni. Az igényeket április 30-ig kérjük bejelenteni a Magyar Autóklub irodájában (Pécs. Széchenyi tér 1.) naponta 14—n óráig. A korlátozott mennyiségre való tekintettel elsősorban a klub-tagok bejelentéseit vesszük figyelembe. A XIV. sz. Autójavító Vállalattal a Magyar Autóklub szerződést kötött megelőző gépjármű felülvizsgálat elvégzésére. A műszaki felülvizsgálat díja: klubtagoknak kedvezményes áron 44,— forint. Jelentkezés: május 2-től kezdődően folyamatosan a klubirodában (Pécs, Széchenyi tér 1.). (■) — Megmondom őszintén, nem az én ötletem volt — vallja be Móricz Sándor báqsi, hetvenkét éves nyugdíjas géplakatos. — A rádió még valamikor 1961-ben hírül adta, hogy egy külföldi órásmester, arra már nem emlékszem, hogy belga vagy holland, csinált egy olyan órát, amely megmutatja, hogy ebben vagy abban a városban mikor van dél. Gondoltam, én is csinálok egy ilyet. Akkor éppen nem lehetett földgömböt kapni, így egy vimes dobozra voltam kénytelen rácsavarni a térképet, de hát a Föld nem vimes doboz alakú... A mai változat már megközelíti a Föld alakját, sőt természetét: 24 óra alatt fordul meg egyszer a tengelye körül egy óraszerkezet ösztönzésére. Éppen közelebb hajolnék, hogy megismerkedjek a működésével, hirtelen óraütés állítja meg a mozdulatomat. Milyen föld az, amelyik kongat, csak nem a világ végét jelzi? De aztán megakad a Nyugdíjas évek szemem a falon függő ingaórán, úgy látszik, mellé hallottam egy kicsit. Móricz néni elnézően mosolyog, tényleg honnan tudhatná az újságíró, hogy nem is az ingaóra, hanem egy, a konyhában levő harmadik óra jelzett... A földgömbórán, melyen alkotója kisebb megszakításokkal három évig dolgozott, tizenkét borda van. A fent elhelyezett számlapon megtudhatjuk, hogy nálunk hány óra, majd a kiválasztott várost határoló bordák között a földgömb alatti má sik számlapon leolvashatjuk, hogy ott, per most hány óra van. Még a perceket is mutatja a tökéletes kis konstrukció, a laposan elsajátította második szakmáját, az órásmesterséget Sándor bácsi, ezelőtt ötven évvel, hőrincz Pál siketnéma géplakatostól. — Valamikor sakkoztam, tudja. 1957-ben első díjat nyertem a Dunántúli Napló nyolc fordulós rejtvényver- senyén. De most már magas a vérnyomásom, nem űzhetem ezt a szellemi sportot. Hanem van ám nekem még egy órám... Nagy, tányér alakú, rendes nagymutatóval, de 24 kismutatóval ellátott szerkezetet hoz elő, meg egy használati utasítást. „Ha meg akarjuk tudni, hogy földünk felsorolt városai egyikében (jelenleg 114 város van felsorolva) hány óra van, akkor a névsorban megkeressük a városnevet és megnézzük az utána lévő számot, majd megkeressük az óra kismutatóján.’’ Ugyanis a kismutatók is számozva vannak, így mutatják a helyközi időt. — Tegyünk egy próbát Most csak negyed hat van, mi érdekli, Buenos Aires? Huszonegyes a száma, behelyettesítjük a világórába, íme, déli 12 múlt 10 perccel. Aki kételkedik, ellenőrizheti a földgömbórán. (Kéri)
