Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-25 / 96. szám
1968. április 25. DimQntmi naoto 3 Több mint ezer hallgató az Esti Egyetem tanfolyamain Az idén háromszáz hallgatót vesznek fel —- Megnőtt a műszaki értelmiség részaránya A pártbizottságok és alapszervezetek mostanában döntenek arról, hogy az 1968—69-es tanévben kiket küldenek az Esti Egyetemre, amely a pártoktatás magasszínvonalú, jól bevált formája, népszerű, elismert intézménye, a káderképzés bázisa. A párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők és propagandisták, értelmiségi dolgozók marxista— leninista képzését, illetve továbbképzését szolgálja. Öt kihelyezett tagozat Baranya megyében több mint tíz éve működik az Esti Egyetem. 1953 óta hároméves tagozatán összesen 1500, a kétéves szakosított tagozaton 300 fő végzett, ebből 42 szerezte meg a főiskolai oklevelet A végzett hallgatók zöme a társadalmi élet különböző területén jól hasznosítja az itt szerzett elméleti, politikai ismereteit Jelentős részük a pártoktatás különböző tanfolyamain végez propaganda munkát Az Esti Egyetem, különösen az utóbbi években egyre inkább jó kádertartalékot képez a párt, állami, gazdasági, kulturális élet vezető pozícióinak betöltésében. A megyében jelenleg a központi (pécsi) hároméves és szakosított, valamint az öt kihelyezett tagozaton (Komló, Mohács, Siklós, Sellye, Szigetvár) 44 osztályban 1030 hallgató tanul. Ebből párt- és tömegszervezeti vezető 59, tanácsi vezető 68, gazdasági vezető 71, műszaki vezető 227, pedagógus 175, orvos 66, kulturális és egyészségügyi dolgozó 87, tsz-dc-lgozó 18, fizikai munkás 66, alkalmazott 143 és egyéb 70 fő. Sok a jelentkező Az Esti Egyetem iránti érdeklődés és társadalmi igény növekedését jól bizonyítja az, hogy a felvételre évek óta túljelentkezés van. A járási, városi párt-végrehajtó bizottságok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Esti Egyetem kihelyezett tagozatainak, gondoskodnak az eredményes munkájukhoz szükséges feltételekről. Több járási vezető maga is tanít különböző évfolyamokon. Az egyetemi felvételeket tervszerű előkészítő, szervező munka előzi meg. A pártbizottságok és alapszervezetek a káderfejlesztési és propagandistaképző terveik alapján állítják össze előzetes javaslataikat. E javaslatok elkészítésénél helyes figyelembe venni a Politikai Bizottság 1967. április 6-i határozatát, amely kimondja, hogy az Esti Egyetem hároméves tagozatán az oktatás színvonalának emelése megköveteli a felvételi követelmények megszigorítását és a beiskolázás tervszerűbbé tételét. Az egyéni beszélgetések során szükséges egyeztetni a továbbképzésre vonatkozó elképzeléseket a javaslatban szereplők terveivel. Jó tájékozódni arról is, hogy esetleges túlzott lekötöttségükön nem kell-e könnyíteni. A beszélgetések alkalmával indokolt elmondani, miért tartják fontosnak az Esti Egyetemen történő továbbképzést abban az összefüggésben is, hogy az egyetem elvégzése után milyen pártmegbizatást, esetleg más munkabeosztást szánnak az illetőknek. A felvételi vizsga fontos állomás az eredményes oktatás előkészítésében. A legdöntőbb: megnyugtató módon megállapítani, hogy a jelentkezők elméleti, politikai képzettsége megfelel-e az Esti Egyetem által támasztott követelményeknek? Ezzel elejét lehet venni a lemorzsolódásnak is. A felvételi bizottságokban a járási, városi párt- bizottságok titkárai, osztály- vezetői vesznek részt, valamint mind a három évfolyam tanárai. Felvételi vizsga Az 1968—69-es tanévben kb. 300—320 hallgatót veszünk fel, ez azt jelenti, hogy Pécsett és a kihelyezett tagozatokon 6—6 osztály indul. A hallgatói létszám oktatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek megfelelő szinten biztosítottak. Ezzel is meg akarjuk előzni a színvonal csökkenését. A két évvel ezelőtt hirtelen magasra szökött hallgatói létszámot tudatosan, az erre vonatkozó párthatározatok értelmében igyekszünk • csökkenteni és kialakítani a helyi viszonyoknak megfelelő, stabil létszámot központi és vidéki tagozatainkon egyaránt. Az utóbbi három évben megnőtt az értelmiségiek, főleg a műszaki értelmiség és a tudományos kutatók aránya. Kevésnek tartjuk a mezőgazdasági szakemberek és a középiskolák tanárainak számát, évek óta igen alacsony, 15—20 százalék között mozog a nők számaránya. A gazdasági mechanizmus bevezetésével a párt, állami, gazdasági vezetők, valamint a műszaki értelmiségiek köréből az 1968 —1969-es tanévben nagyobb számban veszünk fel hallgatókat, sőt, az önkéntes jelentkezés mellett a pártszervezetek segítségével szükségesnek tartjuk a tervszerűbb beiskolázást. Megkülönböztetett gondot fordítunk a pártpropagandisták esti egyetemi képzésére. A párthatározat szellemében egészségesen fejlődik a beiskolázott hallgatók összetétele. A megyében a hallgatók 65 százaléka párttag. Ezt az arányt a helyi körülményeket figyelembevéve a jövő évben is tartani akarjuk. Kétoldalú kapcsolat A Esti Egyetemnek a párt- szervezetekkel, nagyüzemi pártbizottságokkal való kapcsolatainak erősítése javíthatja az oktató-nevelő munkát. Egyik-másik pártbizottság, a Széntröszt, az Ércbánya Vállalat foglalkozik hallgatóival, érdeklődik itteni munkájuk felől. Rendszeressé kell ezt tenni a küldő pártszervezetekkel, hiszen az itt tanuló elvtársak tanulmányi munkája, politikai fejlődése a küldő szervezet számára nagy fontossággal bír. A mi számunkra pedig fontos annak ismerete, hogy munkájukban tudják-e hasznosítani az itt szerzett ismereteiket, illetve mennyire erősödtek politikai, világnézeti meggyőződésükben. Ambruszt György Nyolcvan találmány a BNV-n Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron tizedszer rendezik meg a találmányok kiállítását. Ezúttal a feltalálók 80 válogatott alkotását mutatják be a közönségnek. Valamennyi a megvalósulás útján van« mind a nyolcvannak a kivitelezését vállalta már valamely üzem. A bemutatott cikkek nagy részét már meg is lehet vásárolni. A találmányok egy csoportja nemcsak a szakembereket, hanem a közönséget is érdekli. Ilyenek Vajda Gábor „édességei” a gesztenyeliszt, az almaszeletekből készült citrom és csokoládéízfl almuci, a forróvízzel azonnal fogyasztható kakaó-pressz. A véletlen folytán féltucatnyi olyan találmány is összegyűlt, amely a lakás- fűtést korszerűsíti. Bemutatják például az univerzális cserépkályhát, amely a betétek cseréjével, gáz, olaj, szén, vagy villany- tüzelésre bármikor köny- nyen átalakítható. Kedves vendégek a szerkesztőségben Tegnap délután a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola V—VI. napközis csoportja látogatta meg a Dunántúli Napló Szerkesztőségét és a Szikra Nyomdát, ismerkedett lápunkkal és annak előállításával. Egy gazdaság első lépései a reformban Nevet adnak a villányi bornak Teljes kapacitással dolgozik a borfeldolgozó — Százötven vagon sertést kívánnak szállítani — Lucernalisztgyár Püspökbólyban Villányt mi mindig csak a boráról emlegetjük, pedig a tizenötezer holdas gazdaságból csak kétezer hold a szőlő. Igaz, nem cserélnék el ezt a szőlőt az Aranyhomok 30 ezer holdjával. Az ám arany homok! A 30 ezer holdas bácskai rekonstrukció, az utóbbi évtized nagykiterjedésű homoki szőlőinek termőrefordu- lása elé nem kis szorongással tekintenek a hegyvidéki szőlő- termelő gazdaságok. Mivel a hegyi szőlőkben nagyobbak a költségek, kisebbek a hozamok, tudrrak-e majd konkur- rálni ezzel, kérdem a villányiakat ök azonban bizakodók, a villányi bor más klasz- szist képvisel, minőséget s a minőség állja a konkurren- ciát. Nem félnek, de nem is tétlenkednek. A gazdaság^ reform egyszerűen nem tűri a tétlenséget, mindenkit gondolkodásra, cselekvésre késztet. A reform első évében — mondja Pélfíy Károly igazgató — mintegy tízmillió forinttal megnőttek a gazdaság terhei, ezt a tízmilliót egyszer ki kell gazdálkodni, ezenkívül legalább négy-ötmilliós nyereséget is szeretnénk elérni. Ezért kell is tennünk egy és mást. A többlet terhek mindenekelőtt a progresszív adóból keletkeznek. Igaz, hogy a gazdaság földjeinek átlag aranykorona értéke csak 10—11, de a szőlőé 30—35 aranykorona, s ez megnöveli az átlagot. Ifjú vöröskeresztesek vetélkedője Ma, csütörtökön délután három órakor tizenhárom középfokú iskola ifjú vöröskereszteseinek vetélkedője kezdődik Pécsett a Leöwey Klára Gimnázium színháztermében. A vöröskeresztes diákok az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteiben mérik össze tudásukat. Minden benevezett iskola három versenyzővel képviselteti magát, a versenyzőkön kívül iskolánként 15—20 diák kapott meghívót a vetélkedőre. Hasonló versenyt rendeznek április 26-án, pénteken délután három órakor, ugyancsak a Leöwey Gimnázium színháztermében, a pécsi általános iskolák vöröskeresztes tanulói részére. A Pécsett működő harminc általános iskolának fele nevezett be a vetélkedőÉlüzem a Gabonafelvásárló Ünnepség a Nádor Szálló éttermében Csütörtökön 5 órától kezdve csak a kávéházi részleg tart nyitva a Nádor Szállóban. Az éttermi traktust ugyanis kibérelte a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat élüzemavató ünnepség számára. Háromszázötven- négyszáz személy lesz jelen, közöttük számos baranyai tsz és állami gazdaság meghívottja is. A vállalat ugyanis szeretne együtt ünnepelni azokkal, akikkel egész éven át szoros munkakapcsolatot tart fenn. Némi képet ad talán a vállalat helyéről, szerepéről az a tény, hogy ma már 11 500— 12 000 vagon gabonát vásárolnak fel és tárolnak évente, több, mint kétszer annyit, mint tíz évvel ezelőtt. Jellemző a fejlődés irányára, hogy a múlt évben már, több mint ötezer vagon volt az ún. natúr-, tehát olyan gabona mennyisége, amelyet egyenesen a kombájnoktól, a mezőről szállítottak a vállalat raktáraiba. A tsz-eknek ma már kevesebbet kell bajlódniok a kombájnszérűvel, az ott folyó gabona tisztítással, következésképp az ún. naturgabona gyor- sítólag hat még az aratás menetére is. A vállalatnak is része van abban, hogy 1967- ben rekordidő, három hét alatt végeztek az aratással a megyében. Ilyen és ehhez hasonló ösz- szetevőknek tulajdonítható, hogy a vállalat a múlt évben 28 százalékkal túlteljesítette 1966-hoz viszonyított eredménytervét Jellemző a vállalatban uralkodó munkamorálra, szellemre, hogy 51 szocialista brigádjuk van, s a vállalat 12 üzeme közül hét a szocialista üzem címet is elnyerte. Ilyen alapok után reálisnak látszik az a cél is, amit a vállalat dolgozói, vezetői maguk elé tűztek: 1968. évi munkájukkal elnyerik a szocialista vállalat címet is. Az ünnepség első és hivatalos részén Rékai Gábor, a Gabonatröszt vezérigazgatója tart beszédet majd a MÉM képviselője átadja az élüzem cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet, a MÉM és ÉDOSZ vándorzászlaját, amit a Bács megyeiektől nyertek el a vállalat dolgozói. Ezt követi a jutalmazás, amikor is Szend- rő Károly, a vállalat igazgatója 60 dolgozónak kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt nyújt át összesen 60 ezer forint kíséretében. Üjabb 60 ezer forint jutalmat osztanak szét a vállalat más,- élenjáró dolgozói között is. A vállalat egyébként — a nyereségrészesedést nem számítva — 1,3 millió forintot fordított tavaly a legjobb dolgozók jutalmazására. Az újfajta biztosítás is nagyobb terheket ró a gazdaságra, és a gépalkatrészek árainak emelkedése is tehertétel. Az állam azonban nemcsak elvesz, hanem ad Is. Lám Villányban 50 milliót adott az új borfeldolgozó kombinát építéséhez, amely az idén kezdi meg teljes kapacitással az üzemelést. Mintegy kétezer hold vizes területük lecsapo- lásához Is az állam biztosította kezdetben az eszközöket, 700 holdon már elvégezték a vízrendezést, ezen az idén 30 mázsás kukorica- termést várnak. A továbbiakban már saját erőből végzik a munkát, de az állam 50 százalékos kedvezményt biztosít hozzá. A választ arra a kérdésre, hogy a reform adta nagyobb önállósággal hogyan kívánna« élni, a következőképpen sommázták. Villány esetében sok mindent behatárol a kialakult profil: a szőlő és bortermelés. A telepítés nagyjából lezárult, most a szőlőhozamok növelését és a készbor értékesítését tűzték ki célul. Igaz, nem félnek a homoki konkurenciától, de azért a most kéz dődő bordömpingben egyáltalán nem lesz mindegy, hogy jó minőségű boraikat hordóban avagy palackozva forgalmazzák. Ugyanis bármilyen jó minőségű a bor, ha hordozzák, névtelen marad, fennáll a lehetősége, hogy más borokkal keveredjék. A villányiak most felépült palackozó üzemükben évi termelésük — 300 vagon szőlő — kezdetben 50 százalékát, később 70 százalékát maguk kívánják palackozni, címkézni, vagyis készborként értékesíteni. így akarnak nevet szerezni a villányi bornak, melynek, nekünk bármily különösen hangozzék is, külföldön nincs neve. Mint hordós bort nagyon keresik a külföldiek, jó okuk van rá. A villányiak kezdetben számítanak is bizonyos ellenállásra a vevők részéről, de a gazdaságnak komoly anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a palackos bor eladásból származó nyereség nála képződjék. A bor mellett a másik főprofil a sertéshústermelés lesz Villányban. A tízezres sertéstelep rekonstrukcióját már korábban megkezdték, de az új, ez évben életbe lépett állami kedvezmény és természetesen a jó piaci lehetőségek lökést adtak az ágazat fejlesztésének. Tavaly 90 vagon sertéshúst értékesítettek, most a telepet 15 ezresre bővítik és évi 150 vagon húst akarnak előállítani. A gazdaság anyagi eszközeit téhát erre a területre koncentrálják. •Plusz ötezer sertés kibocsátásához nemcsak korszert ólak kellenek, de plusz 158 vagon kukorica is, ezt hozamnöveléssel akarják megtermelni. Tehát a sertésprogrammal párhuzamosan elindítottak most egy kukoricaprogramot is. A kukorica holdanként! átlagtermését kétezer hold átlagban, — tehát akkora a kukoricaterületük, mint szőlőterület — a tavalyi 21- ről 30 mázsára kívánják növelni. A vízlecsapolás is növeli majd a termést, főként azonban az, hogy a terület 70 százalékán korszerű jugoszláv egyszeres hibrideket vetnek. A sertéshizlaláshoz azonban nemcsak kukorica kell, hanem állati eredetű fehérje is. A gazdaságnak már eddig is volt saját takarmánykeverő üzeme és csak a — táp 3Ó százalékát kitevő — koncent- rátumot, növényi és állati fehérjét vásárolta a takarmánygyáraktól. Most ennél is tovább mennek, berendezkednek fehérje önellátásra és csak az ásványi premixet — a táp egy-két százaléka — igénylik a jövőben az ipartól. A gazdaság változtatott vetésszerkezetén és újabb 600 hold lucernát telepített. Ezt később még növelik. Erre építenek az idén egy lucerna- lisztgyárat a püspökbólyi üzemegységben, ahol évi 250 —300 vagon lucernalisztet gyártanak saját szükségletre és exportra. Végül a harmadik profil a kenyérgabona termelés marad. A terület 28 százalékán foglalkoznak búzatermeléssel, s itt miután a lucernát vetésforgóba állították, s ez kiváló búza elővetemény, szintén hozamnövekedést várnak. Villány tehát három nagyon fontos közellátási cikk: a búza (ebből évi 400 vagonnal termel), a sertéshús (évi 150 vagon) és a szőlő, illetve a bor (2—300 vagon) termelésével kíván foglalkozni. Minden egyéb tevékenységüket e három fő ágazatnak rendelik alá. A szomszédban épülő ipari óriás, a beremendi Cementmű tényével számoltak, amikor teljesen kiiktatták a kézimunkaigényes ipari növényeket, cukorrépát, napraforgót stb. A szőlészetben is a gépesítésre törekednek, bár itt ma Is igen nagy a kézi erő szükséglet, évi 1200 főt foglalkoztat az ágazat, nem is beszélve a KISZ-táborokról, amelyek nélkül szinte megoldhatatlanná válna a szőlő nyári zöldmunkája, a kacsolás. A szőlész törzsgárda — mintegy hatszázan vannak — tagjait nem féltik a cementműtől, azzal viszont számolnak, hogy a jövőben ezt a munkát egyre inkább meg kell fizetni. — Éné —
