Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 94. szám

1968. április 23. Dunontmi napio 3 Ablak a nagyvilágra A DÉDÁSZ műszaki könyvtára információs központtá alakul 12 ezer kötet a Szénbányák könyvtárában 1386 ói lakástulajdonos Épülőfélben 23200 „A műszaki könyvtár sajtó­figyelő szolgálata értesíti önt, hogy az Elektrical Times leg­újabb számában érdekes cikk jelent meg a számítógépek terheléselosztási vizsgálataival kapcsolatban. Miután tudomá­sunk szerint e téma már hosz- szabb idő óta foglalkoztatja a Munkatársat, kérjük, jelez­ze, igényli-e a cikk magyarra fordítását.” Havonta negyvenőt-ötven ehhez hasonló tartalmú leve­let címeznek meg az Áram­szolgáltató Vállalat pécsi könyvtárában, s emellett ne­gyedévenként ízléses füzeteket is készítenek, melyekben ava­tott szerzők ismertetik Euró­pa és a tengerentúli országok reprezentatív szakfolyóiratai­nak legjelentősebb cikkeit. Amit a hónap elején kézhez kap az angliai mérnök az két- három hét múlva a dél-du­nántúli villamos szakemberek asztalán is ott lehet, módot adva a kitekintésre, s ami ta­lán még ennél is fontosabb: értékes összehasonlítási lehe­tőségeket biztosítva. A DÉDÁSZ pécsi központi könyvtárának állománya az idei év elejére elérte a 9250 kötetet, emellett azonban há­rom üzletigazgatósági könyv­tárat is létrehoztak közel hét­ezer könyvvel. A polcokon hetvenhárom hazai és ötven­egy külföldi folyóirat várja a szakembereket, s miután a könyvtár a kölcsönzési tevé­kenységet mindinkább infor­mációs tevékenységgel cseréli fel — megkönnyítve az eliga­zodást a cikkek ezreit tartal­mazó folyóirathegyek között —, az olvasók száma hónap- I ról hónapra nő. A beiratko­zott olvasók száma 416. 1967- ben 5249 kölcsönzés történt, az idei év első negyedében pe­dig 1524 — mintegy bizonyít­va: az új gazdasági mecha­nizmus viszonyai között a mű­szaki szakkönyv, illetve folyó­irat a hasznos segédanyag rangjáról mindjobban a fon­tos munkaeszköz rangjára emelkedik. Nagy gondot fordítanak a gyors és pontos műszaki in­formációs-szolgálat kialakítá­sára a Mecseki Szénbányák üzemeiben is. A vállalat köz­ponti műszaki könyvtára Kom­lóról az igazgatóság székhe­lyére, Pécsre költözött, s míg korábban a műszaki osztály fennhatósága alatt dolgozott, most a szervezési osztály ré­szévé tették, mely a tájéko­zódást és tájékoztatást tartja egyik legfontosabb feladatá­nak. A könyvtár anyaga 11 996 kötetből, illetve fordításból áll. A beiratkozott olvasók száma 552. Míg az érdeklődés az elmúlt években elsősorban a segéd- illetve kézikönyv jel­legű kiadványok iránt volt nagy — ezeket a könyveket a mindennapi munka során, többnyire az emlékezet „fel- frissítésére” használták —, újabban a folyóiratok lettek a „sztárok”. A reform abla­kot nyitott a nagyvilágra, lét­kérdéssé téve a vállalatok szá­mára, hogy csak a világszín­vonal és a fejlődés irányának pontos ismeretében hozzanak műszaki fejlesztési döntéseket. A műszaki információs szol­gálat megszervezését az ér­Szolidaritás, béke, barátság A gyarmati ifjúság napja Sportversenyek, ifjúsági nagygyűlés, kultúrműsor Dunaszekcsőn E napfényes vasárnap előtt már jó néhány nappal lázas készülődés kerítette hatalmá­ba Dunaszekcső szinte minden fiatalját. Sűrített próbákat tartott az énekkar, tovább gyakorolta szép táncait az immár nemcsak Baranyában ismert fmsz népiegyüttes, mely bekerült a Ki mit tud elődöntőjébe és nem is sokára a tv képernyőjén láthatjuk vi­szont, az általános iskolások sportszerető része a dunafal- viakkal és mohácsiakkal való kézilabda és labdarúgó mér­kőzésre készült, a szavalok még, aztán még egyszer fel­mondták a verset tanáraik­nak, de meglehetős érdeklő­dést tanúsítottak még a fel­nőttek is, azt találgatták, me­lyik országból látogat ide az a bizonyos két fiatal, kinek jöttét előre jelezték a kisze- sek. Vasárnap zászlódíszbe öltö­zött a község központja, és már reggel nyolc órától meg­indult a dunaszekcsőiek áram­lása az iskola udvarára. Gá­bor László járási úttörő-titkár megnyitó szavai után immár 4—500 főnyi szülő, hozzátar­tozó és egyéb érdeklődő előtt vette kezdetét — a nyugodtan nevezhetjük így — járási spartakiád. Volt izgalom, lel­kesedésben és gólokban sem volt hiány, végül a nagyobb tapasztalattal rendelkező mo­hácsi Park utcai iskola játé­kosai szerezték meg az első helyet női kézilabdában és labdarúgásban is; a sportsze­rű közönség tapsának kísére­tében vették át jutalmukat. Délután 2 órakor Rácz Jó­zsef, a járási KISZ-bizottság titkára, Suba János községi párttitkár és Molnár Károly községi KISZ-titkár, no meg az úttörők képviseletében Ei- lingsfeld Teréz nyolcadik osz­tályos tanuló — akivel egyéb­ként a műsorban is találkoz­tunk — fogadták a Petőházi SMilveszter, megyei KISZ-tit­I kár kíséretében érkező Farah Raja libanoni és Jannisz Po- lichronakis görög fiatalt A délután 3 órakor kezdődő ifjúsági nagygyűlés szónoka Petőházi Szilveszter utalt az ázsiai és afrikai diákok 1955- ös bandungi értekezletére, ahol április 24-ét a kolonia- lizmus és neokolonializmus ellen harcoló ifjúság napjává nyilvánították, rámutatott a volt gyarmati országok pozitív és jelentős szerepére a bé­kéért folyó világméretű küz­delemben. Foglalkozott azzal a széleskörű társadalmi össze­fogással, mely az amerikai ag­resszió ellen hősiesen küzdő vietnami nép érdekében ha­zánkban kibontakozott, s melynek keretében kommu­nista vasárnapot szerveznek május elején többek között a dunaszekcsői fiatalok is. Ki­emelte a világifjúsági találko­zók szerepét a föld bármely részén élő haladó fiatalok összefogásában, egységük meg­szilárdításában, hangsúlyozta, hogy a Szófiában megrende­zésre kerülő IX. VIT hármas jelszava — szolidaritás, béke, barátság — híven tükrözi a fiatalok legfontosabb törekvé­seit, mely adekvát a magyar fiatalok törekvéseivel. Miként a nézőtéren egy­aránt helyet foglaltak duna­szekcsői, dunafalvai és bólyi fiatalok, úgy a színpadon is egymást váltották e három község szavaiéi, énekesei, a népi táncokkal és beat-szá- mokkal tarkított értékes és színes műsor megnyerte a szép számban jelenlevő fel­nőttek tetszését is. A két külföldi fiatal felszó­lalását nagy taps követte, de a rokonszenv igazi megnyilvá­nulásának később, a tábortűz mellett lehettünk tanúi, ami­kor körülvették, kérdésekkél halmozták el őket a helyiek, majd kart karba öltve sokáig énekeltek együtt. deklődési körök feltérképezé­se előzte meg. A folyóiratren­deléseket a kérdőíveken fel­tűntetett igények figyelembe vételével bonyolították le, har­minckilencre emelve a rend­szeresen járó külföldi lapok számát. A szaksajtóban nap­világot látott anyagokról min­den hónapban címfordítás ké­szül, és január óta rendszere­sen megjelenik egy tájékozta­tó is, mély a legfontosabb cik­kek rövid tartalmi kivonatát tartalmazza. A Mecseki Szén­bányák dolgozóinak ezenkívül módjukban áll, hogy a válla­lati könyvtár közreműködésé­vel az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ szolgáltatásait is igénybe vegyék, melynek állo­mánya — az igényekhez al­kalmazkodva — egyetlen év alatt 14 ezer kötettel és 33 500 fordítással gyarapodott. lakás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium lakás­építő vállalatai az első ne­gyedévben 1386 új otthont adtak át. Ez mindössze 64 lakással több, mint ameny- nyit a múlt év azonos idő­szakában építettek fel. A lakásépítési ütem növelésé­nek biztatóbb jele azonban, hogy 3000-rel több — össze­sen 23 200 — új otthon ki­vitelezésén dolgoznak mint tavaly tavasszal. Az ÉVM vállalatok a korábbinál több segítséget adnak a társas­házak építéséhez is. Az idén eddig csaknem 2800 társas­házi otthon építését kezd­ték meg, s így majd hét­nyolc százalékkal többet ad­nak át, mint amennyit ta­valy építettek. Elvetették a kukorica felét Új, bő hozamú fajták a vetésterület egynegyedén — Több eső kellene! Kevés volt az, ami két hete esett! ... A megye minden részében ezt mondják az agronómusok, a tsz-tagok. Abban is meg­egyeznek viszont, hogy van egy nagy előnye is ennek a napfényes és száraz időjárás­nak: nyugodtan dolgozhatnak, van idejük felkészülni egy esetleges esős időszakra is. Május elsejére befejezik érzékeny veszteségeket idézett elő a megye nagy barackosai­ban, mégis, sokkal kisebb a fagykár, mint amilyennek kezdetben mutatkozott. A szántóföldeken például csak a j lucerna és a korán kikelt, ! zsenge cukorrépanövény káro- I sodott Valamennyi helyen megjegyzik viszont, hogy idényben vagyunk még, kö­vetkezésképp pótolni lehet a veszteségeket, mint ahogy Teklafalun, Mozsgón, Nagy­dobszán vagy Kaposszekcsőn pótolják is. Minden járás azt közölte, hogy a kukorica kivételével lényegében mindent elvetet­tek. A pécsi és mohácsi já­rásban a kukorica vetésterü­let valamivel több, mint fe­lén, a szigetváriban az 55—58 százalékán végeztek evvel a munkával. A sásdi járás azt jelezte, hogy 75 százalékos ké­szültségi fokot értek el. A hírekből ítélve május elsejére megyeszerte végeznek a ku­korica vetésével. Ez igen szép eredménynek számít, hiszen — most már a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának tájékoztatóját idézzük — a kukorica vetésterület 20 —25 százalékán, tehát mintegy 14—15 ezer holdon nagyhoza­mú egyszeres keresztezésű hibridkukoricát vetnek el. En­nek vetése pedig több figyel­met követel, mint a hagyomá­nyosé. Az egyszeres keresztezésű hibridkukoricáknál 40:60 a magyar—jugoszláv fajták ará­nya. Vannak tsz-ek, ahol a vetésterület nagyobb részét már nagyhozamú fajtákkal vetik be. Ezek közé tartozik a baksai Ezüstkalász Tsz is, ahol csupán a terület egyhatodán vetnek hagyományos fajtákat Pótol fák a fagykárokat A szakemberek most már teljesebb képet tudnak adni a tíz nappal, két héttel ko­rábbi fagykárokról, mint köz­vetlenül a hideg éjszakák után. A Bikali Állami Gazda­ság azt közölte, hogy a több, mint 200 hoidnyi termő őszi­barack- és kajszitábláin totá­lis károk keletkeztek. A Vil­lány—Siklósi Állami Gazda­ság is arról adott hírt, hogy 80 százalékos fagykár érte 200 hoidnyi kajszi-ültetvényüket. Hozzátette viszont, hogy a leg­főbb értéket jelentő 18Ö0 hoid­nyi szőlőn nem lehet számot­tevő károsodásról beszelni. Hasonló híreket kötünk máshonnan is, következésképp megállapítható: bár • fagy Az első ádventi kelkáposzta A napfényes és a — rövid hideg periódustól eltekintve — meleg tavasznak tulajdonítha­tó, hogy a mohácsi Üj Ba­rázda Tsz-ben már csütörtö­kön szedéséretté vált a kör­nyék nevezetessége, az ún. ádventi kelkáposzta. A múlt évben csak április 29-én ju­tottak el ehhez a naphoz. Az első 3 mázsát — annyit szedtek ugyanis csütörtökön — további 30 vagon kelkáposzta követi majd. Két hét alatt szüretelik le az óriási mennyi­séget, hamarosan megjelennek a hatalmas HUNGAROCAMI- ON-os kocsik a Duna-parti vá­rosban. Részlet­vásárlás a könyves­boltokban Üj, s máris hatalmas ér­deklődést kiváltó szolgálta­tást vezettek be az Állami Könyvterjesztő Vállalat pé­csi boltjaiban. Könyveket, de egyebet is, amit a bolt árusít — földgömb, zenemű stb. — a helyszínen, há­rom százalékos kezelési költség felszámolásával, részletre is meg lehet vá­sárolni. A részleteket négy egyenlő havi részben kell fizetni, de nem is feltét­lenül személyesen, lehet postai utalvánnyal is. Az újfajta részletvásárlási lehetőség mellett egy ún. folyószámlás vásárlási le­hetőséget is bevezettek rö­viddel ezelőtt. Van egy 200 ”-500 forint közötti keret­összeg, amivel a könyv­vásárló állandóan tartozhat, helyesebben: folyamatosan tartozhat. Ez tehát azt je­lenti, hogy a rendszeresen könyvet vásárlók nyithat­nak egy folyószámlát a boltban, s miközben újabb és újabb könyveket vásá­rolnak, tartozásukat — bi­zonyos határok között — tetszés szerinti összegekben és időközönként egyenlít­n (SüaeRnyö qjött FÁKLYA, A Televízió irodalmi fo­lyóirata mutatkozott be a héten ezzel a címmel. Egyet­len és első számból semmi­féle távolabbi következte­tést levonni nem lehet, egy folyóirat arculata, különö­sen a képernyő viszonyla­tában legfeljebb fél év után kezd markánsabban kiraj­zolódni. A programból egyelőre annyi tűnt ki, hogy a Világirodalmi Ma­gazin mellett a Fáklya a magyar irodalom folyóirata lesz, ezen belül pedig az élő magyar irodalom figyel­met keltő aktualitásait, mostohábban kezelt műfa­jait kívánja bemutatni, s a programból természetesen nem maradhat ki az írói portrék, tervek, problémák időnkénti felvázolása sem. Az első szám nyilván még kialakulatlan volt, zavarta a témabőség. Mindenesetre érdekes vállalkozás volt Gelléri Andor Endre minia­tűrjének felidézése és Hu- bay Miklós egyfelvonásosá- nak bemutatása. Az új ma­gyar művek bemutatásában érdekes és fontos szerepet tölthet be a Fáklya, s lát­hatóan törekszik is ennek a szerepnek a betöltésére, de hasonló módon a folyó­irat profiljába tartozna egy élénkebb, kritikai élű rea­gálás az irodalmi élet ese­ményeire, művek megjele­nésére, viták alakulására. A televízió különben is nagy publicisztikai lehetőség, ná­lunk eléggé kedvelik az irodalmat, ilymódon a Fák­lya szerepe, mint irodalmi­kritikai orgánum, különö­sen előtérbe lép. A bemu­tatkozás ugyan kissé óva­tos volt, és — leszámítva a két említett művet — konvencionális, de remél­jük, hogy a folytatás be­váltja majd a néző igényeit. TV-JELENTI. E népszerű, hét végi mű­sor hónapok óta egyre szű­kül, látható téma- és szer­kezeti zavarokkal küzd, mintha pályájának íve ment hetetlenül hajlana lefelé. Egy éve talán, hogy írtunk e sokáig izgalmas, értékes és méltán népszerű műsor­ról. Szombati magazin, nagy nézőtáborral, gazdag téma­lehetőséggel, egy hetilap min den előnyével felvértezve — ez volt hosszú időn át a TV-jelenti. A fáradás jeleit bizonyítja azonban a leg­utóbbi műsor is. Két hete, a csaknem jellegtelen ös»­szeállítás és a nézővel szem­beni modortalan műsorszer­kesztés (nem is először for­dult elő, hogy kimarad egy előzőleg bekonferált rész, s a műsorvezető még csak elnézést sem kér!) után azt gondoltuk: ez volt a mély­pont. Nos, e legutóbbi TV- jelenti szinte megcáfolta hiedelmünket. A minden különösebb koncepció (vagy legalább a szó szerint ér­telmezett összekötőszöveg) nélküli műsorban csupán az első hazai szívbillenytyű- műtétről készült és a B. B. házak műszaki állapotáról tájékoztató riportot dicsér­hetjük. A nagysikerű Lenin- könyv szerzője, Gyurkó László két héten belül har­madszor szerepelt ugyanaz­zal a témával a képernyőn; az autótolvaj, betörő Ari Imrével készült kezdetleges interjúban bentmaradtak a lehetőségek, a riporternek egyszerűen kérdezni kellett volna; a riasztó berendezé­sek bemutatását pedig si­került úgy megszervezni, hogy a néző semmit se lásson ... Reménykedünk, reménykedünk, hogy az ér­dektelen témák sorozatát, a folytonos időzavart hama­rosan a régi, gyakran di­csért TV-jelenti váltja fel. SZÉPEK, DE SZEGÉNYEK. A képernyő eléggé hul­lámzó színvonalú filmprog­ramjában szórakoztató szín­folt volt, mindenekelőtt a kitűnő Renato Salvatore (s az ugyancsak kitűnő szink­ron, Bodrogi Gyula) révén. A kedves komolytalanok, a neoreálista filmekben már árnyékos oldaláról is meg­ismert, szegénysorsú olasz fiatalság voltaképp súlyos egzisztenciaproblémáit áb­rázoló film jóformán egy pillanatra se mondott le a szórakoztatás, az olaszos mókázás igényéről, s ez egy csöppet sem ártott a derű alatt húzódó társadalmi mondanivalónak. így lehet, hogy a neves Dino Risi ren­dező filmje a hagyományo­san olasz humor, a délies hangulatú vígjáték mögött szinte észrevétlen szerkesz­téssel, de elgondolkoztatóan fel tudta vonultatni a tár­sadalom keserű gondjait is. Ha nem is új, de változat­lanul problematikus képet nyújtott az olasz fiatalok­nak a valóságban nem is mindig olyan humorosan könnyed életéről. <T) Interjú 1350 családdal Városszociológiai felmérés Pécsett Beszámoltunk már: az idén Pécsett és Szegeden Magyar- ország eddigi legnagyobb sza­bású városszociológiai felmé­rését hajtják végre, amely­nek finanszírozásában töb­bek között a Pécs Városi Ta­nács is részt vesz. Az adat- felvétel megkezdődött, több száz kérdőívet már ki is töl­töttek. Pécsett összesen 1350 — véletlenszerűen kiválasz­tott — családot keresnek fel, ez tehát 1350 családi kérdő­ívet jelent. Ezen felül 800 egyéni kérdőívet is kitölte­nek. Az adatfelvételt a Pécsi Jogtudományi Egyetem hall­gatói — számszerint 56-an — végzik. Az első tapasztalatok kedvezőek. Szívesen fogadták az egyetemistákat, akik a dél­utáni órákban keresik fel a családokat. Jóval azelőtt, mielőtt elindultak volna a kérdezőbiztosok levélben ke­resték meg a kiválasztott pé­csi családokat, tájékoztatták eket, az adatfelvétel céljáról, egyben támogatásukat kérték. Attól függően, hogy a családi kérdőív mellett egyéni kérdő­ívet is töltenek ki vagy sem: fél illetve másfél óra alatt bonyolítják le alkalmanként az „interjút". Egy-egy kérdő­ív 300 legkülönfélébb kér­dést tartalmaz. Az első ta­pasztalatok szerint a családok valamennyi kérdésre válaszol­tak. A kérdezőbiztosok — vagy­is a jogászok — főhadiszál­lása az egyetem statisztikai tanszéke. A tanszéknek eddig is intenzív kapcsolata volt a különböző tudományos inté­zetekkel és nem először működnek már közre ilyen országos jellegű felmérések­ben. Mindez a tanszéken fo­lyó statisztikai és szociológiai oktatást jól kiegészítő gya­korlati munka. A most folyó városszociológiai felmérés adatfelvételének lebonyolítá­sára 5 brigádot alakítottak. A brlgádvezetőket titkár fog­ja össze. — A „Virágos Mohácsért” mozgalom keretében ebben az évben társadalmi munkában elültettek 28 hársfát, 749 ró­zsát, 900 olajfüzet sövénynek, 3540 árvácskát, 5705 százszor­szépet, 1750 -rökszegfűt, 275 ( nefeljcset és 2000 egyéb évelő virágot. A virágtöveket a vá­rosi tanács biztosította hu- szonkilencezer forint érték­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents