Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

TM8. dprílh TL Dunannm naoto 9 Mi lesz a város tisztított szennyvizével? Ma a Drávába ömlik, s az üzemek Duna-vizet használnak Sivatag vagy mesterséges ló? Olyan Pécs, mint egy élé szervezet: még a víznek is megvan az élő szervezetre jel­lemző útja. Minden nap 38 ezer köbméter víz érkezik Mo­hácsról az üszögi víztárolóba. Ebből tízezret elfogyaszt a város, a többit pedig a Pécsi Hőerőmű és néhány nagyüzem használja fel, A város „veséje” szerepét a Megyeri úti szennyvíztisztító tölti be. Napi 20 ezer köb­méter tisztított szennyvizet eresztenek be itt a Pécsi-víz nevű patakba, vagy — ami ezzel egyet jelent — a Drá­vába Beszennyezzük a várost? A szakemberek már régóta javasolják, hogy hasznosítsák ezt a 20 ezer köbmétert ipari vízként, ezzel ugyanennyi Duna-vizet szabadítanának fel a város számára Leg­utóbb Krassó Sándor, a Sta­tisztikai Hivatal megyei Igaz­gatóságának csoportvezetője tért ki erre Pécs város csa­tornázási problémái című ta­nulmányában. Mint várni le­hetett, azonnal kitört a szen­vedélyes vita és ismét előtér­be került a Pécsi Hőerőmű vízfelhasználása. A Hőerőmű tizennvolc-hu- szonkétezer köbméter Duna- vízre és további 14 ezer köb­méter tisztított szennyvízre tart igényt naponta. Minden más vízfogyasztó eltörpül mel­lette. A tisztított szennyvizet a Hőerőmű csak salaklemosatás- ra használja, s erre is csak 1063 köbmétert naponként. Annak idején, amikor a Hő­erőmű tisztított szennyvizet kért a várostól, s amikor sok­millió forintos költséggel cső­vezetéket épített ki a Megye­ri úthoz, akkor még arról volt szó, hogy ezt a vizet hű­tésre is felhasználja. Miért adta fel hát a tervét? Ezt a kérdést a Hőerőműben is feltettük, s a válasz lénye, ge így hangzott: nem akarják beszennyezni a várost. Fel­ismerték, hogy tisztított szennyvízzel hűteni nagyon kockázatos. Ez ugyanis azzal jár, hogy 15 ezer köbméter ilyen vizet párologtatnak el naponta. Vajon ki vállal fe­lelősséget azért, hogy nem lesznek a párában kórokozók? Amíg a KÖJÁL nem nyilat­kozik. amíg nem garantálja a 100 százalékos biztonságot, addig ők sem kockáztathat­nak. A KÖJÁL álláspontja Eszerint a KÖJÁL-tól függ minden. Bevalljuk, nem sok jóra számítottunk, amikor az intézmény ajtaján bekopog­tunk. hiszen megszoktuk, hogy a KÖJÁL igen határozott, ha veszélyt és bajt lát. Ezért okozott olyan nagy meglepe­tést, hogy ez a szigorú szerv lelkesen támogatja a gondo­latot! Dr. Szabó Lajos közegész­ségügyi felügyelő így érvelt: szigorúak voltak és lesznek is, hiszen ez a kötelességük. De csak az észszerű ség hatá­ráig! S mit mutat az észsze­rűség? A Megyeri útról kike­rülő tisztított szennyvíz szín­telen, szagtalan folyadék, melyben még annyi kórokozó — réesi Állami Gazdaság április 22—27-e között szkokoi dűlőben i lévő Szikorsaky barackosát Tinox nevű foszíorsavas ész perrel per­metezi. A szer emberre, állatra, méhekre veszélyes. (x) — Szabás-varrás tanfolyam kez­dőknek április 22-én du. 5 órakor kezdők, április 24-én du. 5 óra­kor haladók részére a Doktor Sándor Művelődési Házban (Ja­nus P. u. 11. alagsor). Beiratko- aás a helyszínen. sincs, mint a nyers Duna-víz- ben Mohácsnál. Amit felhasználnánk, az nem is tisztított szennyvíz tu­lajdonképpen. Majorlaki Jó­zsefnek, a Vízügyi Igazgató­ság vegyészmérnökének, illet­ve Szilágyi Elemérnek, a Pécsi Vízmű főmérnökének van ugyanis egy érdekes terve. Eszerint egy hatalmas, ötmil­lió köbméter befogadóképes­ségű tározót kellene létesíte­ni az erőmű közelében fekvő Tüskésréten. Oda folyna be a tisztított szennyvíz, a mecsek- szabolcsi, a meszesi és nagy- árpádi árok vize és az üszögi tároló fölös Duna-vize. Ebben a vízben hamarosan elszapo­rodnának a vízinövények, a tavat betelepíthetnénk hallal, s ebben a vízben olyan to­vábbi öntisztulás játszódna le. hogy semmiféle műszerrel nem lehetne kimutatni, hogy a víz egy része a Megyeri út­ról származott. Ezt a vizet nyugodtan fel­használhatná az erőmű és a többi ipari üzem is. A mes­terséges tó létrehozásával ja­vulna a város mikroklímája, nem beszélve arról, hogy a hatalmas vízfelületet vízispor­tolásra is felhasználhatnánk. Ismeretes, hogy Budapest egész szennyvizét a Dunába eresztik Soroksárnál, egy rá­cson át. Ha nem a műszerek­re, a józan eszünkre, hanem az előítéleteinkre hallgatnánk, akkor egy korty dunai ere­detű vizet sem ihatnánk. Mégis megisszuk, mint ahogy megisszák azt a dunaújváro­siak is, pedig Budapest és Dunaújváros között csak 70 kilométer a távolság. Jellem­ző a víz öntisztulására — és persze a Duna méreteire! — hogy nem Dunaújvárosnál, már Soroksártól néhány kilo­méternyire délre sem lehet kimutatni, hogy szennyvíz ke­rült a folyóba. Több megértést! Felhívtuk a Hőerőművet, s közöltük az egészségügyi in­tézmény álláspontját. Abban reménykedtünk, hogy most aztán kimozdul az ügy a holt­pontról, ám nem kis megle­petésünkre az volt a válasz: ök a KÖJÁL véleménye el­lenére is kockázatosnak tart­ják a dolgot. Nem akarják beszennyezni a várost! Így megy ez már hónapok | óta. Egyre inkább az az em- ' bér benyomása, hogy igaz az, 1 amit a város vízellátásáért felelős szakemberek feltéte­leznek: a Hőerőmű kicsit ké­nyelmes! Nem akarja vállalni a némi többletmunkát, amit a tisztított szennyvíz felhaszná­lása okoz. S eszünkbe jut az a „sivatagi” vita is, ami a közelmúltban lezajlott, hiszen ez is rávilágít a Hőerőmű tényleges indítékaira. Hogy az elején kezdjük: há- J romszáz vagon salak és ha­mu kerül ki naponként a Hő- 1 erőmű kazánjaiból. Ezt az | óriási tömeget el kell helyez- j ni valahol, s a Hőerőmű a Tüskésrétet szemelte ki zagy- | lerakásra. Ügyszólván minden szerv és intézmény, amelynek köze van a városhoz, tiltakozott a terv ellen. A Pécsi Tervező Válla­lat kimutatta, hogy három négyzetkilométer nagyságú, si- | vatagi jellegű terület jönne létre így a városban, amelyet nem lehetne betelepíteni nö­vényzettel, s amelynek a por­talanítása rengeteg vizet von­na majd el a várostól. A Vá­rosi KÖJÁL adatokkal bizo­nyította, hogy az 1. kerület­ben már Így is többször any- nyi por van a levegőben, mint a Ill-ban, s hogy Gyárváro­son és környékén többször olyan magas a különböző lég­úti megbetegedésekben szen­vedő gyermekek aránya, mint Uránvárosban. Ellenezte a Hőerőmű tervét Kiss Dénes területi főépítész is. A szakemberek más alter­natívákat javasoltak. .Jellem­ző a segítő szándékukra, a jóakaratukra, hogy Várnai Tivadar, a Városi KÖJÁL egészségügyi főmérnöke több változatot kidolgozott a salak elhelyezésére. Az a vélemé­nye, hogy a Nagybányaréti- völgy nagyon alkalmas lenne a salak elhelyezésére. Ennek ellenére, a Hőerőmű nem vett tudomásul minderről, maka­csul kitartott a Tüskésrét el- sivatagosítása mellett, s már az ottani zagyelhelyezés ter­vét is megrendelte a MÉLY- ÉPTERV-nél. Csak akkor tett le a szándékáról, amikor az előbb említett személyek, in­tézmények a leghatározottab­ban tiltakoztak, amikor már a környék lakói is beperelték a vállalatot. Mi szükség volt erre, miért kellett egy ilyen ügyben kenyértörésig vinni a dolgot? Nem törvényszerű, hogy a Hőerőmű az egész várossal szemben álljon és hadakoz­zék, miért ne lehetne belátni azt, ami ésszerű? Miért ne tehetne egy kicsit többet a Hőrőmű is Pécsért? Nemcsak róluk van gzó Reméljük, győz majd a jó­zan megfontoltság, s előbb- utóbb — inkább előbb, mint utóbb — felhasználják majd a tisztított szennyvizet a Hő­erőmű hűtőtornyaiban is. S reméljük, hogy felhasználják majd mások is, hiszen nem­csak a Hőerőműről van szó, hanem a többi ipari üzemről is. A tisztított szennyvíz napi mennyisége ugyanis hamaro­san 24 ezer köbméterre emel­kedik, bőven lesz tehát alka­lom és lehetőség. A Mecseki Ércbánya Válla­lat már közölte, hogy gazda­ságossági számításokat végez, s ha kifizetődő lesz vezetéket építeni a Megyeri úthoz, ak­kor meg is teszi azt. Az első érdeklődő tehát már jelent­kezett. Magyar László Városunkban elsőnek ballagtak tegnap délelőtt U órakor a pécsi Művészeti Gimnázium végzős diákjai. 18 képzőművész és 19 zeneszakos hallgató búcsúzott tanáraitól, az iskolától és iskolatársaitól. Foto: Erb János Kishatármenti árucsere-forgalom Magyar áruház Eszéken? Bővítik az árulistát — Kirendeltség nyílik Pécsett Drótfonat, síküveg érkezik A maga nemében eredeti ta­nácskozásra gyűltek össze Pé­csett jugoszláv és magyar kül- és belkereskedelmi szakembe­rek. Ezalkalommal találkoztak először egymással mindazok, akik a jugoszláv—magyar kis- határmenti árucsereforgalom­ban érdekeltek. A tanácsko­zást a budapesti jugoszláv nagykövetség kezdeményezte, a házigazda tisztét pedig a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottsága vállalta ma­gára. A tanácskozáson a közel hatvan szakember először együttesen tárgyalt az áru­cserével kapcsolatos problé­mákról, majd szekciókban igyekeztek megállapodásra jut­ni. Mint dr. Medg-yessy Béla. minisztériumi főosztályvezető tájékoztatójából kiderült, 1967- ben 1 700 000 dollár értékű áruforgalom bonyolódott a magyar—jugoszláv kishatár­Legyen Pécs tiszta város! A Városi Tanács éven­te több millió forintot fordít a város szépítésére, tisztántartására, mégis so­kan és sokat bosszanko­dunk egyes emberek nemtörődömségén, közöm­bösségén, ahogyan átgá­zolnak a frissen felásott parkrészen, a zsenge fű­vön, eldobálják a csokolá­dépapírt, s ha valahová árut szállítanak, sokszor egész nap láthatók annak nyomai. A felsorolást to­vább folytathatnánk a lép­csőházak rendjével, tisz­taságával, ami sokszor hagy kívánnivalót maga után, az erkélyeken díszel­gő mosott ruhákkal, sző­nyegrázással, a gondatlan szeméttárolással stb. A felsoroltak nemcsak esztétikai szempontból, ha­nem egészségkárosító hatá­suk miatt is olyan prob­lémák, amelyek megol­dása érdekében lehet és kell is tenni hivatalos úton, de. az emberek gon­dolkodása, szemléletük megváltoztatása végett a meglévő propaganda esz­közök igénybevétele, fel- használása útján is. Ilyen célok elérése ser­kentette a „Tiszta város, egészséges lakosság” moz­galom elindítóit. A tisztasági mozgalom szervezését, irányítását or­szágosan a Magyar Vö­röskereszt kapta feladatul még 1962-ben. Városunk­ban is megalakult e moz­galmat szervező városi bi­zottság s a tanácsi ható­sági szervek bekapcsolásá­val egyidejűleg a Vörös- kereszt aktíváinak, az egészségügyi állandó bi­zottságok tagjainak bevo­násával széleskörű mozga­lom útján kívánja elősegí­teni a város tisztatáságá- nak megteremtését és an­nak megőrzését. A szervező bizottság áp­rilis első hetében ülést tar­tott és a feladatok megha­tározása mellett úgy dön­tött, hogy felhívással for­dul a város egész lakossá­gához. Pécs város lakói! A város közegészség- ügyi viszonyainak megja­vítása, lakóházaink, utcá­ink, tereink, parkjaink tisztántartása, megóvása mindannyiunk érdeke, és tenni érte mindannyiunk kötelessége. Az e feladattal foglal­kozó szervek erőfeszítése nem elég a még meglévő hiányosságok felszámolá­sára, szükség van a város lakóinak támogatására is. Ne nézze senki tétlenül a rongálást, ne menjen cl senki figyelmeztetés nél­kül a nemtörődöm, hanyag emberek mellett! Ez a vá­ros miénk, mindannyiunké. Ha szeretjük e szükebb hazánkat — és nem kétsé­ges, hogy ez így van — akkor őrködjünk annak rendje és tisztasága felett. Ahol erre mód van, te­gyünk meg mindent annak érdekében, hogy meg szeb­bé, vonzóbbá varázsoljuk gyönyörű városunkat! A szervező bizottság nevében: Jakab Ferencné dr. a Vöröskereszt \ városi titkára. menti területen. A külkeres­kedelem e viszonylag új for­májában elért első eredmény mind két fél részéről szép tel­jesítmény, de még túl szűk a csere listája, korántsem merí­tették ki azokat a lehetősége­ket, amelyekben a külkeres­kedelmi miniszterek megálla­podtak. A délelőtti tárgyalás több­ször visszatérő megállapítása volt, hogy ki kell szélesíteni a cserére szánt áruk listáját, ennek érdekében pedig köl­csönös piackutatást kell vé­geznie mindkét félnek, és el kell érni, hogy az üzletköté­sek egyszerűsödjenek. Ezt a célt szolgálja a Pécsett, Ka­posvárott, Szegeden és ezek­kel párhuzamosan a jugoszláv városokban létesítendő kiren­deltségek, amelyek nemcsak többletkiadástól, időveszteség­től kímélik meg a határmenti partnereket, hanem azt is le­hetővé teszik, hogy az érde­kelt lakosság igényeinek isme­retében a magyar és jugoszláv felek valóban reális üzletet köthessenek. A jugoszláv vendégek tisz­teletére a villányi Oportóban adott ebédig viszonylag rövid idő állt a szekciók rendelkezé­sére, mégis eredményes mun­káról számolhattak be. ban állapodtak meg, hogy a jövőben Pécsről szállítják az úgynevezett lisztes áruk nyers anyagát, mert ha ezeket Eszé­ken dolgozzák fel, nem ter­heli vám. „Mi kozmetikai cikkeket és nyári divatárukat akarunk a magyaroktól vásá­rolni. Továbbá szeretnénk, ha mi szállíthatnánk a magyar tv-készülékek papírdobozait'. A textilesek nevében dr. Misefa László és Ivan Mecsa- novics igazgatók nyilatkoztak. A Slavonia Tekstilnek hitel-, kamat- és raktározási gondo­kat okozott eddig, hogy a pé­csiek raktáron lévő tételeket akartak megvásárolni, mert a megállapodástól a szállításig még most is viszonylag hosz- szú idő telik el. A jövőben a jugoszlávok olyan árukat fog­nak bemutatni a pécsieknek, amelyek gyártását csak az ajánlat megtétele után kezdik el. Ivan Mecsarmvics elmon­dotta, hogy a Pécsett kötött megállapodás 3—4 héten be­lül realizálódik. Ez lesz az első közvetlen árucseréjük a j dr. Misefa László által kép­viselt nagykereskedelmi vál­lalattal. A közvetlen árucsere lebonyolítása mellett nem mondanak le arról a szándé­kukról, hogy úgynevezett ma­gyar áruházat nyissanak Eszé­ken, s esetleg Pécsett is. Farkas Imre a vasas szek­ció tevékenységéről számolt be: jugoszláv partnerei gomb­akkumulátorok iránt érdeklőd tek, a pécsiek viszont kerítés­fonatot kértek. A Vas Nagy kér igazgatóját meghívták a zágrábi árumintavásárra, an­nak megtekintése után kötnek előzetes megái lapodsát. Nezir Hrusztanovics, az eszéki Zel- jezar Vállalat vezérigazgató- [ helyettese bejelentette: „A drótfonatról már előszámlánk vari, rövidesen megérkezik Magyarországa a szállítmány”: Zvonko Vinkovics, a Sloga Vállalat igazgatója a Baranya —Tolna megyei Fűszer- és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatnál tárgyalt. Közvet­len árucseréjükben a vám­rendelkezések jelentenek bizo­nyos nehézségeket, ezért ab­Nagy Sándor, MESZÖV- elnök konkrét megállapodások ról nyilatkozott. A MÉSZÖV ebben az évben 1 100 000 ta- sak Vegeta ételízesítőt és 171 tonna hibridkukoricát vásá­rolt Jugoszláviában. A mosta­ni tárgyaláson 15 ezer tonna nagyharsányi kő szállítására történt megállapodás. Érmek fejében drótfonatot és síküve­get szereznek be a hazai fo­gyasztók számára. Az első drótfonat és síküveg szállít­mányok érkezése májustól várható. Mivel a délelőtti tárgyaláson a megyei kirendeltségek léte­sítésén kívül arról is szó volt, hogy a kishatármenti árucsere forgalom bonyolításában na­gyobb önállóságot kap a MÉ­SZÖV, Lorschy Sándornál, a Hungarocoop igazgatóhelyette­sénél erről érdeklődtünk. — Mi azt akarjuk, hogy a kishatármenti forgalomban a MESZÖV-ök képviseljenek bennünket, hogy közvetlenül állapodhassanak meg és csak a végső jóváhagyásért — mert a végső elintézés jogát a ma­gyar külkereskedelem rendje érdekében természetesen fenn­tartjuk — kelljen hozzánk fo­lyamodniuk. Baranyában egyéb ként eddig jól csinálták a kishatármenti forgalmat, még­is szükségesnek tartjuk, hogy az ezzel foglalkozó szakembe­rek felkészítése érdekében né­hány hetes külkereskedelmi tapasztalatcserébe vonjuk be őket. A baráti hangulatú meg­beszélések ebéd után folyta­tódtak. Sok elismeréssel illet­ték a jugoszlávok magyar partnereiket a találkozó meg­rendezéséért, de a dicséretek mellett idekívánkozik az az észrevételük, hogy eredmé­nyesebben tárgyalhattak vol­na, ha erre a most folyó zág­rábi árumintavásár és a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár kö­zös megtekirrtése után kerül­hetett volna sor. Harsányi Márta — KPM Autóközlekedési Tan­intézet Baranya megyei iskolája tanfolyammentes személygépkocsi, motorkerékpár és segédmotorke’ rékpár vizsgázók részére KRESZ műszaki tárgyakból előkészítő tanfolyamot indít. A tanfolyam időtartama 1 hónap, hetente há­romszor 17—21-ig tartanak az órák. Részvételi dí) 150.— Ft. Je­lentkezni lehet: Pécs. Bajesy- Zsilinszky u. 32. sz. alatt. 1963. május 1-jg. — Megszűnt eg,> hinny cikk. 100 literes villanyboyler érkezett a 36. Műszaki Boltba (Széchenyi tér 6.). )

Next

/
Thumbnails
Contents