Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-19 / 91. szám

1968. április 19. Dunontaii napio Kádár János felszólalása a Hazafias Népfront kongresszusának második napján (Folytatás az 1. oldalról) báni végrehajtó szervek meg­felelő személyi összetételének és működésének biztosítása állandó és ismétlődő politikai feladat. A párt különböző szervei természetesen foglalkoznak ezekkel az egész társadalmun­kat érintő kérdésekkel, de éppen általános vonatkozásaik miatt a párt ezek eldöntését és megoldását egyedül nem veheti és nem is veszi magá­ra. A céljainkhoz vezető utak, az egyes kérdések megoldásá­hoz alkalmas módszerek meg­keresését és kidolgozását a párt egyedül ugyancsak nem vállalhatja. Ahhoz, hogy az egyes kérdésekben különböző véleményen levő emberek kö­zös fellépését az alapvetően közös érdekű kérdésekben el­érjük, a pártnak saját állás­pontját felvilágosítással, ér­veléssel és meggyőzéssel, azaz politikai eszközökkel kell biztosítani. Mindezekből ál­talában és külön abból kö­vetkezően, hogy nálunk nincs többpártrendszer, társadal­munk politikai rendszerének különösen fontos és nélkülöz­hetetlen része a Hazafias Nép­front, amelyre pártunk teljes mértékben számít az állami, társadalmi, politikai kérdések megoldásánál. Időnként egyeseknél felme­rül a kérdés: milyenek a ki­látások a Hazafias Népfront munkájának jövőjét illetően. Már szóltam arról, vélemé­nyünk szerint a párt vezető szerepe a szocializmus építé­sének egész időszakában szük­séges lesz. Ezt szeretném ki­egészíteni azzal, hogy ugyan­ezen időszakon át, tehát az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus felépítéséig szükség lesz a dolgozó osztá­lyok szövetségét biztosító po­litikára, a kommunisták és pártonkívüliek közös társa­dalmi mozgósítására, ezért nyilvánvalóan szükség lesz a Hazafias Népfrontra, annak munkájára is. Köszönet as eredményes munkáért Tisztelt Kongresszusi Küldött Elvtár sale! Itt most számvetés törté­nik az eltelt négy év alatt végzett munkáról. Vélemé­nyem szerint az országos ta­nács beszámolója hűen adott számot a végzett munkáról, az elért eredményekről. Sze­rintem a Népfront végzett munkáját, a munka tényleges hatását külön kimutatni nyil­ván lehetetlen. Az ország, társadalmunk fejlődését na­gyon sok területen számsze­rűen is ki lehet mutatni, s az adatok jelentős fejlődésről be­szélnek. Gondolom, bárki, aki felméri az ország jelenlegi kedvező politikai helyzetét, társadalmunk egészséges lég­körét. a gazdasági és kulturá­lis építésben, az életszínvonal emelésében elért eredménye­ket, az valójában a Népfront munka eredményeiről is szó­lott, amely hatékonyan hoz­zájárult fejlődésünkhöz. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ismeri és értékeli a végzett munkát. Köszönetét mondok a Hazafias Népfront tisztség- viselőinek, mindazon elvtár­saknak, pártonkívüli baráta­inknak, akik a népfrontmoz­galom keretében pártunk po­litikáját támogatják, s oda­adó, eredményes munkát vé­geztek az elmúlt négy év alatt a szocializmus, a nép, a haza javára. A szocialista társadalom fel­építése nem kevésbé forra­dalmi feladat, mint a hatalom kivívása volt, nem is köny- nyebb annál, sőt, sok tekin­tetben bonyolultabb. A szo­cialista társadalom felépítése pártunk,, népünk számára új feladat, amelynek megoldása közben sokszor váratlan, ad­dig nem ismert kérdésekkel kerülünk szembe. Ezen az úton járva a párt marxista— leninista vezetése, a társada­lom összes aktív politikai ere­je, a tömegek mindennapi tá­mogatása egyaránt nélkülöz­hetetlen. A magyar nép a felszaba­dulás után, a népi hatalom megteremtésével, a szocialista forradalom győzelemre vite­lével a világfejlődés élvona­lába került. A szocialista épí­tőmunka eredményeivel, a népgazdaság, a kultúra fej­lesztésével évszázados mulasz­tást hozott be és sok tekin­tetben utolért, és meg is elő­zött nagy és gazdag kapita­lista országokat Eredménye­inket, ha a múlthoz mérjük, válóban büszkén emlegetjük, mégsem kielégítőek, ha meg­növekedett igényeinkhez és szükségletekhez mérjük őket A legkülönbözőbb kérdése­ket kell napirendre tűznünk, mert a társadalom életének úgyszólván minden területén egyidejűleg kell előrehalad­nunk. A termelékenység nö­velése, s általában a hatéko­nyabb gazdasági munka, a tu­dományos munka, a technika, a szakképzettség és művelt­ség, a kultúra területén kell előbbre lépnünk, annak érde­kében, hogy az életszínvona­lat is magasabb szintre emel­hessük. A szocialista társa­dalmat felépíteni nem lehet, de még az anyagi javak ter­melése terén sem lehet előbb­rejutni, ha nem növeljük tár­sadalmunk politikai és erköl­csi erőit. Fejlesztenünk kell rendszerünk demokratizmu­sát, a közösségi gondolkodást, növelni kell a szocialista tu­lág választja el a népünk gon­dolkodásában napjainkban meggyökerezett és erősödő, más népek megbecsülésével és az internacionalizmussal pá­rosult szocialista hazafiságtól. A szocialista hazafiság kér­dése közéletünk legnagyobb kérdéseinek egyike, jó, hogy a Hazafias Népfront is mun­kája középpontjába állítja. Nincs módomban e felszóla­lás keretében a szocialista ha­zafiság kérdését részletesen tárgyalni, mindössze arra kí­vánnék utalni, hogy ez az esz­me is, mint minden nagy esz­me, vallóitól az eszmének megfelelő helytállást és tette­ket kíván. A haza kötelessége, hogy gondoskodjon fiairól, államunk polgárainak munkát, kenye­ret, művelődési lehetőséget, jogot, szabadságot, védelmet biztosítson. A Magyar Nép- köztársaság az egész népet, a milliókat illetően, e kötele­zettségének erejéhez mérten híven eleget tett eddig is, és eleget fog tenni a jövőben is. A pártnak, kormányunknak, a Hazafias Népfrontnak, min­den társadalmi szervezetünk­nek állandó feladata a nép és az egyes állampolgárok jo­gai fölötti őrködés, a dolgo­zók emberi életéről való gon­doskodás. Ugyanakkor, elen­gedhetetlen, hogy az egyes ál­lampolgárok viszonya a hazá­hoz fenntartás és feltétel nél­küli, igaz hazafiság legyen. Az ifjúság — az ország jövője elterjedését, dat és erkölcs hatóerejét. A szocialista építés hatal­mas feladataihoz szükséges erőink és lehetőségeink is nö­vekedtek, azonban meg kell tanulnunk jobban kihasznál­ni azokat. Biztos támaszunk bonyolult feladataink megol­dásában forradalmi elméle­tünk, a párt, a munkásosz­tály, népünk történelmi ta­pasztalata, rendszerünk szi­lárdsága, a milliós tömegek alkotó ereje, nemzetközi osz­tálytestvéreink szolidaritása, elhamarkodott, vagy ötletsze­rű változásoknak nincs helye a mi életünkben, a szocialista építés megfelelő ütemét, át­gondolt menetét kell biztosí­tanunk. Társadalmunk fejlő­désére nézve a szektás-dog­matikus merevség éppen olyan veszély, mint a marxista-osz- tályálláspontot feladó libera­lizmus. A fejlődésben meg­állni éppoly megengedhetet­len, mint valamilyen kalan­dor előreugrás. A hazafiság új értelmet és új erőt nyert Tisztelt Elvtársak! Azok közül az időszerű kér­dések közül, amelyek ma fog­lalkoztatják közvéleményün­ket, s természetesen itt a Népfront kongresszusán is na­pirenden vannak, szólni kí­vánok a szocialista hazafiság kérdéséről. Amióta népünk felszaba­dult, sorsát saját kezébe vette és hazát lelt otthonában, a hazafiság új értelmet és új erőt nyert, erősödött. Érthe­tő, hogy társadalmunk ideo­lógiai intézményei és politikai A mindennapi életben, az egyes embereknek lehetnek és vannak is problémáik kere­settel, előmenetellel, lakással, egyetemi felvétellel és- sokféle más kérdéssel. De nekünk, bármilyen is egyéni helyze­tünk, sorsunk, csak ez az egy hazánk van, a Magyar Nép- köztársaság, s ha a haza irán­ti kötelesség teljesítéséről van szó, akkor alku nincs, csak egyetlen erkölcsi parancs van, a kötelesség becsületes telje­sítése. Ha így viszonyul a hazához mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, a haza még erősebb lesz, mindin­kább olyan, amilyennek az igaz hazafiak mindig is sze­rették volna látni. Néhány szót az ifjúság kér­déséről, amelynek mindenki, akinek fontos a nép, az ország jövője, mindig is nagy fontos­ságot tulajdonított. A mi nemzedékünk tagjai a kapitalista rendszer ember­telen körülményei között, a mai fiatalok már az épülő szocializmus körülményei kö­zött serdültek fel. A fiatalok mindent adottnak és termé­szetesnek vesznek, amit az idősebb nemzedék harcban vívott ki, és nehéz körülmé­nyek között végzett áldozatos munkával épített fel. Emiatt az idősebb nemzedék szocia- lista vívmányainkat, a múlt­hoz hasonlítva és a megtett útra gondolva általában nagy- raértékeli, a fiatalok viszont türelmetlenebbek a meglevő hibákkal, és kérdések megol­dását gátló akadályokkal szemben. Ez a türelmetlenség önmagában nem hiba, termé­szetes, amennyiben olyan haj­tóerőként jelentkezik, amely szocialista céljainkat szolgáló alkotó tevékenységre serkent. Fiatalságunk nagy többsége tanul, dolgozik, résztvesz munkánkban, harcunkban. Harcra, munkára, helytállás­ra, igaz emberi életre, hősi helytállásra neveljük ifjúsá­gunkat, mert eszméink teljes hazai és világméretekben is szükségszerű győzelme sokat kívánt és kíván ma a felnőtt nemzedéktől, de nem keve. sebbet a mai magyar ifjúság­tól a jövőben. Helyünk a világban Nyugtalan és átalakulóban levő világunkban hatalmas küzdelem folyik a népek és nemzetek szabadságáért és függetlenségéért, a társadalmi haladásért, a békéért küzdő erők és a reakciós erők kö­zött, amelyek kizsákmányoló és imperialista rendszerüket, hatalmukat és befolyási öveze­tüket védik. A Magyar Nép­köztársaság egész politikáját, így külpolitikáját is meghatá­rozza a béke , és szocializmus, fórumai sokat és sokoldalúan amely népünk alapvető cél- foglalkoznak a hazafiság kér-1 jait foglalja magába. A béke désével. Ügy vélem, a Haza- és szocializmus céljait szol- fias Népfront által létrehozott \gáló külpolitikánk mindenki társadalmi bizottság egy ala- ' - * ~' pos és jó okmányt dolgozott ki a további munka számára a szocialista hazafiság kérdé­séről. A hazafiság fogalma és esz­mei tartalma koronként ter­mészetesen változik, fejlődik. A régi magyar uralkodó osz­tályok más népek megvetésé­vel és gyűlöletével párosult nacionalizmusát egy egész vi­elött ismert. Ez határozza meg, hogy nemzetközileg mely országok a szövetségeseink, barátaink, kik ellenfeleink. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Tisztelt Barátaim! Mint látnivaló, a nemzet­közi helyzet bonyolult. Bár őszintén szólva, ameddig visz- sza tudok emlékezni, egyetlen évben sem volt egyszerű. Folytatjuk harcunkat. Népünk dolgozzon nyugodtan és állha­tatosan. A történelem, a világ előrehalad és nem visszafelé. A szocializmus, a béke erői növekednek, legyözhetetlenek és minden nehézségen át dia­dalmaskodni fognak. A Minisztertanács ülése: I Mohácsi Faroslemezgyár elnyerte a Miniszter aRács és a SZOT vörös vánáorzász!a]át A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kül* ügyminiszter bejelentette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front Elnöksége ismételt köszönetét fejezte ki » vietnami nép igazságos harcához nyújtott támogatásért. A kormány úgy határozott, hogy a vietnami kérdéssel kap­csolatban nyilatkozatot ad ki. A Minisztertanács a külügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott az ENSZ XXIÍ. ülésszakának április 24-én kezdődő második szakaszán napirendre ke­rülő atomsorompó-egyezménnyel kapcsolatos magyar állás- foglalásról. Apró Antal, a kormány elnökhelyettes" beszámolt a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság var­sói ülésszakáról. A külkereskedelmi miniszter az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának II. üléssza­káról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszá­molókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot tett a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor­zászlajának odaítélésére a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi munkaversenyben legjobb eredményt elért üzemek és vál­lalatok részére. A baranyai üzemek közöl a Mezőgazdasági és Elelme- mezésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Mohácsi Farostlemezgyár kapta meg a magas kitüntetést. Dr. Mm Antal Baranya megyei küldött felszólalása Tisztelt Kongresszus! Hozzászólásomban két kér­déssel. mégpedig a Hazafias Népfront alkotmányos helyze­tével és alapvető jogosultsá­gaival, valamint a népfront­szervek és az állami szervek kapcsolatának néhány problé­májával kívánok foglalkozni. Alkotmányjogi szabályozás Az MSZMP IX. kongresz- szusa napirendre tűzte az új alkotmány kidolgozásának feladatát. Nem időszerűtlen tehát, ha a Hazafias Népfront alkotmányos helyzetét, jelen­legi és kívánatosnak tűnő al­kotmányos jogait vizsgáljuk. Jogszabályaink, különösen a tanácstörvény és választó- jogi törvényünk nagyfontossá­gú jogokat biztosítanak a nép- frontmozgalom és szervei számára a tanácsok és az or­szággyűlés létrehozásában, a képviselők, a tanácstagok, valamint a tanácsok működé­sének előmozdításában. Mind ez ideig hiányzik azonban azoknak a jogosultságoknak magasfokú jogszabályi rögzí­tése, amelyek révén a Haza­fias Népfront országos szervei bizonyos központi állami szer­vek — elsősorban az ország- gyűlés belső szervei és az El­nöki Tanács — személyi ösz- szetételének kialakításában javaslataikkal hosszú idő óta ténylegesen közreműködtek. Az országgyűlés törvényal. kötő munkájának fejlesztését és társadalmi bázisának szé­lesítését egyaránt szolgálná, ha az új alkotmány alkotmá­nyos rangra emelné a Haza­fias Népfront központi szer­veinek országgyűlés előtti törvónykezdeményezési és egyéb javaslattevő jogosultsá­gát. Nem kétséges, hogy a legátfogóbb politikai tömeg- mozgalmunk központi szervei az alkotmányi rendezés hiá­nyában, jelenleg is birtokosai annak a politikai tekintély­nek, amelynek alapján köz­ponti állami szerveink méltá­nyolják a központi népfront­szervek közérdekű ügyekben kialakított állásfoglalását és indítványait. A népfrontmoz­galom és a központi népfront- szervek alapvető jogosultsá. gainak, a központi állami szer­vekhez fűződő kapcsolatuk legfontosabb tartalmi elemei­nek egyértelmű megfogalma­zása társadalmi és állami életünk alaptörvényéből még­sem maradhat el. A szocia­lista törvényesség követelmé­nye a politikai mechanizmus központi szerveit illetően a szocialista alkotmányosság igényében csúcsosodik ki, amely nem tűrheti el a leg­fontosabb viszonyok tekinte­tében a szubjektivitásnak, az esetlegességnek teret adó sza­bályozatlanságot. Felszólalásom második kér­désére, a helyi népfrontszer­vek és a helyi állami szer­vek kapc^Dlatának vizsgálatá­ra áttérve először is azt eme­lem ki, hogy a Hazafias Nép­front eddigi működési sza­bályzata és a most elfogadás­ra javasolt működési szabály, zat tervezete is egyértelműen utal arra is, hogy a népfront­mozgalom és a népfrontszer­vek közvetlen kapcsolatot tartanak működési területük valamennyi állami szervével. Kétirányú feladat A gyakorlati tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy népfrontszerveink még nem formálták ki megfele­lően a tanácsi szerveken kí­vüli egyéb állami szervekkel való együttműködés célszerű formáit. A felszólalás kereté­ben nem vállaikozhatom ar­ra, hogy kísérletet tegyek az egyéb állami szervekkel való együttműködés főbb formái­nak felsorolására. Szabadjon csupán az alábbi néhány álta­lános észrevételt megtennem. A szocialista társadalom­építés előrehaladásával pár­huzamosan a vonatkozó jogi normák és egyéb szabályok egyre pontosabban fogalmaz­zák meg az egyes állami szervek és a különböző tár­sadalmi szervezetek és szer­vek feladatkörét és hatáskö­rét. A feladatkörök és hatás­köri jogosultságok gondos és részletes meghatározása fontos feltétele a felesleges párhu­zamosságok, az ésszerűtlen energiapazarlás elkerülésének, az állami és a társadalmi szervek önállósága és felelős­sége fokozásának. A szocialista állami szervek és társadalmi szervezeti for­mációk együttműködése olyan szilárd bázisra épülhet ha­zánkban, mint az állami me­chanizmus és a társadalmi mechanizmus azonos osztály alapja, távolabbi célkitűzéseik­nek egybeesése és közös párt­irányítottság. Ezeknek a kizárólag fejlett szocialista viszonyok között fennálló kedvező körülmények nek fennállása mellett sem kizárt, hogy mindennapi fel­adataik elvégzése során az ál­lami szervek és a megfelelő társadalmi szervek véleménye a közi>etlen célkitűzések meg­jelölésében, az igénybe vehető eszközök kiválasztásában, a feladatok végrehajtásának mó­dozataiban eltér egymástól. A véleményeltérés, a nézet- összeütközés feloldásának ilyen esetekben számos mó­dozata ismeretes. Gondoljunk az érvek kölcsönös felsora­koztatására, felsőbb szervek egyeztető tevékenységére vagy perdöntő állásfoglalásaira stb. A részletkérdésekben való vé­leményeltérés lehetősége, az össztársadalmi érdekek vagy bizonyos jogos csoportérdekek védelmét szolgáló oppoziciá indokoltsága azt gondolom meggyőzően bizonyítja annak a felszólalásomban hangsú­lyozni kívánt tételnek a he­lyességét, amely szerint tár­sadalmi és állami életünk je­lenlegi fejlődési szintjén az állami szervek tömegszerve­zeti kapcsolatainak tartalma nem csupán azt jelenti, hogy az állami szerveket feladataik ellátásában, tevékenységük ki­fejtésében, akcióik végrehaj­tásában a megfelelő társadal­mi szervezeti egységek tömeg­szervező munkájukkal segítik. Az állami szervek tömegszer­vezeti kapcsolatainak társa­dalmi elemei közé tartozik ezen túlmenően a társadalmi szervezeti egységek kifogásai­nak, kritikai figyelmeztetései­nek továbbítása azokhoz a többnyire hatalmi, hatósági pozícióban levő állami szer­vekhez, amelyeknek munkájá­ban az össztársadalmi érde­kekkel ellentétes, vagy vala­mely társadalmi csoport jogos érdekeit sértő bürokratikus visszaélő megnyilvánulások észlelhetők. Úgy gondolom ez a következtetés maradéktala­nul vonatkozik az állami szer­vek és a Hazafias Népfront szerveinek kapcsolatára is. Igénybe venni az eszközöket! Tisztelt Kongresszus! Társadalmi fejlődésünk el­ért eredményei rendkívül tág lehetőséget biztosítanak a szo­cialista demokrácia további fejlesztésére és tökéletesítésé­re. Ma már nemcsak elméleti­leg ismerjük el, hanem a társadalmi gyakorlatban is igyekszünk érvényt szerezni annak a tételnek, hogy a szo­cialista demokrácia és a szak- szerűség, a szocialista demok­rácia és a fegyelem, valamint a szocialista demokrácia s a fe­lelősség egymás érvényesülését nem korlátozó, hanem kölcsö­nösen előmozdító követelmé­nyek hazánkban. Lapzártakor érkezett: A csütörtöki ülés utolsó felszólalójaként Ognyenovics Milán, a M" yr.'"rszági Dél­szlávok D -kv-Rt kus Szövet­ségének főtitkára, Baranya megye küldötte kapott szót. A szónok a hazánkban élő nemzetiségek életéről tájé­koztatta a kongresszust. I s»

Next

/
Thumbnails
Contents