Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

T968. március 16. punantmt nap io A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Tételével barátsági vonatot in­dítottak a Szovjetunióba. Az útról 30 perces hangosfilmet készítettek, amellyel az él­ménybeszámolókat színesítet­ték. Sok hasznos kezdeménye­zésével segítette a munkát a pécsi és a komlói városi nép­front bizottság. A népfront az eszmei, poli­tikai, világnézeti nevelésben arra törekedett, hogy erősítsék a tömegekben a szocializmus építése iránti felelősséget. Az 1967/68-as oktatási évben 192 alapfokú politikai tanfolyamot szerveztek közel 6000 hallga­tóval. A béke, a népek közti barátság erősítése érdekében jelentős munkát végeztek: az elmúlt négy év alatt például nagykövetségek részvételével hét alkalommal, a kulturális irodák közreműködésével 210 esetben rendeztek sikeres ba­rátsági esteket. Évi átlagban 8—10 filmet forgalmaztak, amelyek szemléltették a ba­ráti népek szocialista építő­munkáját. Minden évben nagy tömegérdeklődés kíséri a tavaszi békeakciókat. A KISZ-fiatalokkal karöltve szé­les tömegeket mozgósítottak a „Vádoljuk az imperializ­must” akció kenetében. Az ak­ció kapcsán megyénk dolgozói jelentős anyagi támogatással hozzájárultak a vietnami nép igazságos harcának támogatá­sához. Jó kapcsolatokat alakí­tottak ki a papi békebizottsá- gokikal — rendszeresen tarta­nak tájékoztató jellegű meg­beszéléseket papok részére. A pártkongresszus szellemében A Hazafias Népfront mun­kájában jelentős helyet fog­lal el a hazafias nevelés. E munka szélesedése és fejlő­dése az utóbbi években külö­nösen érezhető. Az előadásos propagandán kívül segítették a honismereti mozgalom szé­leskörű kibontakozását. Az „Ismerd meg hazádat” moz­galom keretében országjáró körutakat szerveztek. Része­seivé váltak annak a mun­kának, amely elősegítette, hogy megyénk dolgozóinak a szocialista hazához való vi­szonya alapvetően pozitív. Egyre többen ismerik fel, hogy az igaz hazafiság egyik jel­lemzője: a szocializmus épí­tése érdekében végzett áldo­zatkész, mindennapi, becsüle­tes munka. A beszámolási Időszakban az MSZBT és a Hazafias Népfront között szervezeti kö­zeledés jött létre, a megyétől lefelé az MSZBT munka a népfront keretei között folyik. Kiemelkedett a rendezvények­ből a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplése. Kö­zel 40 filmet vetítettek, ame­lyeket 25 ezren néztek meg. Tizennégy különböző kiállítá­son mutatták be a Szovjet­unió fejlődését. Csak 1967 ok­tóberében 175 községben tar­tottak előadást a „Szovjet hatalom 50 éve” címmel. Szovjet turistacsoportok részé­re baráti találkozókat szer­veztek, az évente ismétlődő szovjet művész csoportok programja a legkiemelkedőbb kulturális rendezvényeink kö­zé tartozik. A Ívovi testvér megyével való kapcsolatok erősítése, a pécsi bányák szo­cialista brigádjainak szovjet üzemekkel való kapcsolatba lépésének segítése is azt mu­tatja, hogy nagy tömegeket átfogó munkát végeztek. Hatékonyan közreműködtek a választások lebonyolításá­ban. A megyében kezdemé­nyezett tanácsösszevonások si­kerét a községi népfront bi­zottságok falugyűlések szerve­zésével segítették elő. A népfront bizottságok közre­működtek a társadalmi mun­ka szervezésében. Míg 1961- ben a megye lakosai 3,5 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, addig 1967-ben több, mint 20 millió forint értékűt. A további célkitűzéseket, feladatokat az MSZMP IX. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének 1967. június 23-i határozatai szab­ják meg. E dokumentumok alapján a mozgalom elvi, po­litikai alapja a szocialista né­tünk egyes rétegek, személyek problémáinak megoldásában. Kitért arra, hogy fejlődésünk­ben tükröződik a párt helyes politikája, az egész társada­lom aktív, lelkes munkája. Megyénkben a fejlődés fontos tényezője volt a népfront, jó keretnek bizonyult a külön­böző problémák megbeszélé­sére. Kifejtette, hogy a szocialis­ta demokratizmus fejlesztésé­ben végzett munkát helyes­nek tartja a párt, kérte, hogy továbbra is ezt az utat kö­vessék. A dolgozók vélemé­nye, javaslata eljut a párt­hoz, sokat merít ebből a párt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyszerű mozgalmak — mint például a város- és köz- ségszépítési mozgalom — ala­kultak ki megyénkben is, szép eredményekkel, de akad még néhány helyes mozga­lom, amely további felkaro­lásra vár. A jövőben, fokozni kell a közéleti érdeklődés, a közéleti felelősség felkeltését. A most megválasztásra kerü­lő népfront bizottságnak sok sikert kívánt munkájához. Varga Gyula, a Hazafias Népfront kővágószöllősi elnö­ke a népfront munkája szín­vonalának további emelésé­ről, Kovacsics Mátyás mohá­csi pedagógus a lenini nem­zetiségi politika megvalósulá­sának eredményeiről, Nagy Károly, a bicsérdi tsz elnöke a népfront falusi politikájá­ról, Sági Sándor, a Testneve­lési Sportszövetség Megyei Tanácsa elnökségi tagja a sport és a népfront kapcsola­táról beszélt. Az új vezetőség A felszólalásokra Sztergár János válaszolt, majd a kül­döttek a beszámolót egyhan­gúlag elfogadták. Az elnök bejelentette, hogy a bizottság mandátuma lejárt, köszönetét mondott munkájukért, majd dr. Széli Gyula elnökségével folytatódott a tanácskozás. Megválasztották a 71 tagú me­gyei bizottságot, a bizottság pedig a 19 tagú megyei el­nökséget. Az elnökség tagjai­ból választották elnökül df. Ádám Antalt, a Pécsi Jog- tudományi Egyetem profesz- szorát, slelnök Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, dr. Fekete Miklós nyugdíjas középiskolai tanár, Kollár Vincéné, a nagykozári tsz női szocialista brigádvezetője. Titkárul ismét Sztergár Jánost választották. A tanácskozás az országos kongresszusra 33 küldöttet vá­lasztott, majd dr. Ádám An­tal székfoglalójával a küldött- értekezlet befejezte munkáját. Garay Ferenc A Magyarhoni Földtani Tár­sulat Mecseki Területi Szak­osztálya és a Magyar Geofizi­kusok Egyesületének Pécsi Csoportja március 14-én „Pécs és Baranya fejlesztésének gaz­daságföldtani lehetőségei” cím­mel ankétot rendezett az MTESZ székházban. A tizen­két elhangzott előadásból az építőipari alapanyagok új le­lőhelyeit taglaló témát ismer­tetjük. Az előadó geológusok és geo fizikusok tudományos kuta­tásaik eredményeit ismertet­ték azzal a céllal, hogy elő­segítsék a gyakorlati megvalósítást. Pontosabban: hogy javaslatokat adjanak azoknak az illetékes szervek­— Központi szivattyúház Harkányban. Három kút szol­gáltatja Harkányfürdő gyógy­vizét, együttes vízhozamuk 3500 liter percenként. A gyógyvíz gazdaságosabb fel- használását, arányos elosztá­sát központi szivattyúház épí­tésével és üzem behelyezésével kívánja megoldani a Baranya megyei Fürdő Vállalat. A köz­ponti szivattyúház még eb­ben az esztendőben felépül. Baranya fejlesztésének qajdaságföldiani lehetőségei Harmincnégymillió tonna mészkő Kantavárnál Előadások a Technika Házában Egvhavi kereset a nyereség­részesedés A legnagyobb bedolgozó létszámot foglalkoztató szö­vetkezeik közé tartozik a Baranya megyei Háziipari Termelőszövetlcezet. amely­nek 114 üzemi dolgozója mellett 629 o thon dolgozó tagja van. A múlt évben bruttó értékben számolva 21,5 millió forint értékű árut hoz ak forgalomba, s ezzel 137 százalékos terv­teljesítést értek el. Kitünően fejlődött mű­anyag részlegük. Hagyomá­nyos népművészeti részle­gük 1967-ben 33 százalék­kal növelte termelését, s ezzel hazai és export vo­natkozásban tovább népsze­rűsítette megyénk gazdag népművészetét. Fonodájuk, amelyet tavaly új gépekkel szereltek fel, az idén már kártoltgyapjú fonalat is előállít és várhatóan teljes mértékben biz ősit ja szövő­részlegük anyagszükségle­tét. A szövetkezet péntek dél­után a KlSZOV-székház- ban tartotta mérlegzáró küldöttközgyűlését amelyen dr. Kőszegi János elnök arról is beszámolt, hogy rendelkezés készül a be­dolgozók helyzetének javí­tására. Hivatkozott az e tárgyban már megjelent munkaügyi miniszteri ren­deletre, amely lehetővé teszi, hogy bedolgozóját szociális és kulturális jut­tatásokban részesítse a vállalat, ha teljesítménye eléri a havi 100 munkaórát, szabadságot is kapjon a bedolgozó. A bedolgozó ré­szére gép- és szerszám el­használódás miatt, valamint energia- és szállítási költ­ségekre térítést lehet meg­állapítani. A helyes gazdálkodás eredményeként, most. 485 ezer forintot osztanak szét a szövetkezet ügetni és be­dolgozó tagjai közöt:., ami megfelel egyhavi keresetük értékének. nek, amelyeknek —, hogy mást ne is említsünk — az építőanyag- vagy az ivóvízel­látás - okoz nem kevés gondot. A Mecseki Ércbánya Válla­lat illetve a Mecseki Szénbá­nyák kutatói az utóbbi 10— 15 esztendőben olyan adatok birtokába jutottak, amelyek alapul szolgálhatnak helyi ásványi anyagok feltárásához, hasznosításához. Tényekkel cáfolták azt a — hosszú idő óta tapasztalható — téves szemléletet, miszerint az építő ipari alapanyagok feltárásá­hoz nincs szükség különösebb földtani előkészítő munkára. A korábbi gyakorlat az volt, hogy — maradjunk a tégla­ipar példájánál — az elsődle­gesen megtalált anyag-lelőhely közelében azonnal felépült a téglagyár, holott alaposabb kutatások révén másutt és más-más minőségű anyagra is szert tehettek volna: csu­pán ki kellett volna válasz­tani a legmegfelelőbb anya­got vagy akár építőkövet, mészégetésre alkalmas mész­követ, díszítő-követ, egyebe­ket. Az anyagok kiválasztá­sát aztán szinkronba lehet hozni a felhasználás helyével, a gazdaságos szállítási útvonalak meghatározásával. Ez utóbbi fölöttébb lényeges követelmény, hiszen 1968. ja­nuár 1-ig egységes ára, 46 fo­rint volt országszerte a kő­anyagnak tonnánként függet­lenül a szállítási útvonalak hosszától és a kitermelés vál­tozó költségeitől. Január else­je óta azonban az állami do­táció a kőanyagra megszűnt. Ezzel aztán az építőanyag fel- használásával foglalkozó vál­lalatok azonnal érdekeitek let­tek abban, hogy lehetőleg mi­nél közelebbről szállítsák az alapanyagot, illetve oda tele­pítsék majd a feldolgozó üze­meket, ahol a szükséges nyers anyag a közelben van. Figyel­meztetnek a statisztikai ada­tok is: Baranyában a minisz­tériumi és tanácsi építőipar teljes termelési költségének 15—25 százaléka a nyersanyag szállítási költségeként jelent­kezik. alapanyagok hány téglagyár anyag-bázisa lassan kimerül. Az építőipari új lelőhelyeinek kutatása, fel­tárása tehát már nagyon is időszerű. Az ankéton több ide vonatkozó érdekes javaslat hangzott el. Miben van hiány? A sóder hiánycikk a megyében Adony- ból hozzuk. Kőzuzalékot Za- lahalápról is szállítanak. Nincs — pontosabban — nem fejte­nek homlokzat-burkoló deko­ratív kőféleségeket, mert a kantavári fekete mészkő, vagy a márévári zöld mészkő na­gyon kevés. Az üreges köny- nyű tégla gyártásához szüksé­ges anyagféleség is hiánycikk, pedig a könnyű épületszerke­zetek előretörése fokozatosan mellőzi a hagyományos tömör- téglát. Baranyában évente kö­rülbelül 110 millió téglát gyár­tanak és — az építőipar ro­hamos fejlődési ütemének is­meretében — félő, hogy né­Kantavár környékén fejlesz­teni kell a kőfejtést, mert ott égetésre alkalmas, jó minősé­gű mészkő található mintegy 34 millió tonna mennyiségben. A kanta vári kőfejtőhöz kiépí­tett út is vezet. A kőfejtő egyébként nem rontaná a vá­ros-környék összképét sem. Pécsvárad közelében — az északi részen — építésre és útburkolásra alkalmas mész­kőféleség található. Ennek a kőnek törőszilárdsága kétezer kilogrammon felül van. A lelő hely szállítóeszközökkel köny- nyen megközelíthető. Díszítő­kőnek alkalmas kőzetet talál­tak a magyaregregyi strandtól keletre vagy öt kilométernyi távolságban. Sárga, testszínű, néhol rózsaszínű, épületele, támfalak burkolásánál felhasz­nálható. Díszítőkő alkalmazá­sa világszerte divat, de nem­csak esztétikai előnye miatt, hanem azért is, mert amíg a hagyományosan vakolt épüle­tek homlokzati felújítását száz év alatt hat-nyolc eset­ben kell ismételni, a kővel burkolt homlokzatoknál ezt a munkát elegendő kétszer vég­rehajtani. Ismert nagy beruházás me­gyénkben a Pécstől Barcsig vezető 6-os út rekonstrukció­ja. Pellérdtől Szigetvárig a Közúti Üzemi Vállalat á kivi­telező, onnét Barcsig a KPM Betonútépítő Vállalata. A pé­csiek a cserkuti kőbányából, a testvér vállalat részben Kom­lóról, nagyrészt Zalahalápról szállít bizonyos tínusú követ. De a Jakabhegy közelebb van és valószínű, az ott található kőzet megfelelő útburkolásra, legalábbis az éppen e napok­ban folyó helyszíni vizsgála­tok erre engednek következ­tetni. Ezen a vidéken hajda­nában egyébként is szorgal­mazták a kőbányászatot, va­lamikor malomköveket „vág­tak”, illetve formáztak és csi­szoltak itt kemény, kopásálló kőzetből. Csak néhány elgondolkodta­tó ötletet ragadtunk ki aján­lásaikból. Két bánya geológu­sai, geofizikusai hallatlan nagy ambícióval végzik ezt a munkát, amelyet gyümölcsöz- tetni kellene. Ha ’ igaz az — márpedig igaz —, hogy ma­napság a tudomány lassan termelőerővé válik, akkor ezt a közeledést feltétlenül támo­gatni kell népgazdasági ér­dekből. Bab Ferenc Koszorúzás március 15-én A Petőfi-szobornál, a 48-as téren a megyei KISZ-b'zottság ne­vében Temesvári Tibor, a Hazafias Népfront városi titkársága nevében Joó Béla és Dózsa Béla helyezték el a koszorút. } f pi-nemzeti egység, amelynek tartalma a szocializmus tel­jes felépítése, az alapvető tár­sadalmi osztályok és rétegek összefogása a munkásosztály vezetésével, a párttagok és pártonkívüliek együttműködé­se a közös, szocialista célok érdekében. Hangsúlyt kapott: nagyobb mértékben kell kez­deményezni akciókat, fokozot­tabban kell foglalkozni a nemzetiségiek lakta területe­ken folyó politikai munkával, a haladó hagyományok ápolá­sával. Az új gazdaságirányí­tási rendszer sikeres megva­lósításában tevékenyen kíván­nak közreműködni, fejlesztik a különböző társadalmi és tö­megszervezetekkel való együtt­működést, több segítséget nyújtanak az ifjúság körében végzett munkához. A megyei bizottság köszönetét és 'elis­merését fejezte ki megyénk összes népfront bizottságának, sok ezernyi aktívájának. Szocialista demokratizmus A beszámolóhoz Sztergár János mondott rövid kiegészí­tést, megemlítve többek kö­zött, hogy a nemrég lezajlott népfront-választásokon széles­körű érdeklődés, élénk vita nyilvánult meg, sok hasznos javaslat hangzott el. A gyűlé­sek elősegítették a szocialista demokratizmus érvényesülé­sét A vitában Szigetvári János építészmérnök a társadalmi munkában végzett tervezések hasznosságáról, Monoszlai Ist­vánná, a Mecseki Szénbányák MSZBT felelőse a magyar— szovjet barátság ápolásában elért eredményekről, Pozsgai Kálmán a mozgalmi tevé­kenység állandó fejlesztéséről, Petőházi Szilveszter, a KISZ megyei titkára 'az ifjúsági munkában elért eredmények­ről, dr. Vejkei Kálmán, a Pécs Városi Népfront alelnö- ke a párttagok és pártonkí­vüliek összefogásáról, Farkas János, a Hazafias Népfront szigetvári járási elnöke a köz­ségpolitikai tervek segítésé­ről, Právitz Lajos, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkára a szocialista nemzeti egység kérdéseiről szólt. Palkó Sándor, a Megyei Ta­nács vb-elnöke kiemelte azt a segítséget, amelyet a nép­fronttól kapott a körzetesítés végrehajtásában, a falu és a város közti lényeges kulturá­lis különbségek felszámolásá­ért végzett munkában, a ci­gánykérdés megoldásában, de hangsúlyozta: még sok a ten­nivaló, míg végleg megoldód­nak. a problémák. Szünet után Achátz Imre elnök felolvasta a siklósi já­rási népfront bizottság elnö­kének a tanácskozást üdvözlő dísztáviratát, majd Kovács Jenő, a Hazafias Népfront sásdi járási titkára a népfront és az ifjúság kapcsolatáról, Horváth József, Pécs-gyárvá- rosi körzeti titkár a tanácsta­gokkal, lakóbizottságokkal folytatott közös munkáról, Sziebert Ferenc, a görcsöny- dobokai tsz brigádvezetője a magyarok és nemzetiségiek baráti összefogásáról beszélt, Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Titkársá­gának osztályvezetője a nép­frontpolitikával kapcsolatban kiemelte a párttagok és pár­tonkívüliek közös összefogá­sát, majd tolmácsolta az Or­szágos Tanács üdvözletét Ke­resztes János, a kékesdi nép­front bizottság elnöke a köz­ségi népfrontmozgalom nagy­arányú fejlődéséről szólt. Közéleti felelősség Dr. Csendes Lajos, a Me­gyei Pártbizottság titkára fel­szólalásában a megyei, városi pártbizottság és a párt-alap- szervezetek nevében köszön­tötte a küldötteket, valamint Pécs és a megye alsóbb szintű népfront bizottságainak már megválasztott tagjait. Köszö­netét mondott azoknak a kommunistáknak, akik a pár­ton kívüliekkel karöltve fej­tették ki munkájukat a kö­zös cél érdekében. Hangsú­lyozta, hogy nemcsak a nagy kérdésekkel kell foglalkozni, : hanem a kicsinek tűnőkkel1 is, mert ezzel sokat segíthe­Pccsett, a Kossuth-szobornál a KISZ Megyei Bizottsága nevé­ben Tóth László, a KISZ Városi Bizottsága nevében Szabd László, a Hazafias Népfront városi titkársága nevében dr Takács József, dr. Fényes Miklós, Simon Károly és Horváth István helyeztek el koszorúkat.

Next

/
Thumbnails
Contents