Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-14 / 62. szám
1968. március 14. Dunantau namo 3 Áz SZMT megvizsgálta az áttelepült bányászok helyzetét Hol éltek hát a magyarok ősei? Dr. Tóth Tibor kandidátus* a Természettudományi Múzeum embertani tárának vezetője Üzbegisztánban kutatja őseink egykori településeinek nyomát. A kandidátus a TASZSZ tudósítójának adót* interjújában elmondotta hogy Szamarkand és Buhara közölt rábukkant egy százötven családból álló kis népre — a madzsarokra ... A madzsaroknak és a hozzájuk hasonló — Kazahsztánban, Cszak-Kaukázusban, a Volga mentén élő — népcsoportoknak, valamint a magyaroknak közös őseik voltak. Ez a felfedezés lehetővé teszi, hogy végre pontosan meghatározzuk őseink vándorlásának és letelepülésének időbeli sorrendjét. „Meggyőződésem, hogy az „őshaza” az eddig feltételezettnél — tehát az Ural északi részénél — jóval délebbre, a Kaspi-tenger kőnyékén volt” — mondta a kandidátus. Ismét a tízemeletesekről 4 hibákat kijavítják Mi okozta a nagyarányú visszavártdorlást? A szénigények csökkentése szükségessé tette, hogy több gazdaságtalanul termelő bányaüzemben beszüntessék a munkát. A Borsodi Szénbányák területéről és más leállított bányáktól 1966. végén és 1967. elején 340 bányász települt át a Mecseki Ércbánya Vállalathoz. A Mecseki Szénbányáknál a nagymányo- ki, a mázai és a hidasi bányák felszámolása miatt ugyanebben az időszakban 255 bányász átcsoportosítása vált szükségessé. Az áttelepült bányászok helyzetével, sorsuk alakulásának problémáival foglalkozott szerda délelőtti ülésén a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége. Megkülönböztetett gondoskodás Megállapították, hogy a bányászok átcsoportosítását a Mecseki Szénbányák területén sikerült a legjobban megoldani. Szászvári bányaüzemükben kapacitásnövelő beruházást hajtottak végre, így oda irányíthatták át a Mázán felszabadult munkaerőt. Az érintett dolgozókból 185-en maradtak a bányánál, a többiek a közeli termelőszövetkezetekben, téglagyárakban helyezkedtek el és néhányan a Mecseki Ércbánya Vállalatnál kaptak munkát. Nehezebb problémát jelentett a borsodi bányászok elhelyezése. A Mecseki Ércbánya Vállalat nemcsak ünnepélyesen fogadta a Pécsre érkezett borsodi bányászokat, de az erre vonatkozó kormány- rendelet szerint mindent megtett megfelelő elhelyezésük érdekében. A munkásszálláson egy külön épületrészt bocsátották rendelkezésükre. — Felvételüket egy nap alatt elintézték, így a következő napon már munkába is állhatták. Lehetővé tették, hogy az áttelepültek önálló csapatokat alakítsanak, s ezeket egy-egy tapasztalt ércbányász vájár segítette az itt alkalmazott technológia megismerésében. Számítottak arra, hogy kezdetben nem érik el a 100 százalékos teljesítményt, ezért . három hónapon át a begyakorlottsággal fokozatosan csökkentett bérszorzót alkalmaztak a javukra, összesen 235 ezer forint bérkiegészítéssel segítették a borsodiakat, akiknek egyébként fedezték az ideutazási költségét is. Egy évre meghosz- szabbítva fizették részükre a különélési pótlékot, havonta egy hazautazásukat térítették és erre az időre fizetésnélküli szabadságot is adtak nekik. 148 lakás Amikor az erre vonatkozó rendelkezést megkapták, az áttelepült bányászoknak családonként 10 000 forintot és ezen felül gyermekenként ezer-ezer forint letelepedési segélyt fizettek. A múlt év folyamán a Városi Tanács keretéből 53 szövetkezeti lakást juttattak a borsodiaknak. 1968- ban 50 szolgálati és 45 szövetkezeti lakást kapnak az áttelepült bányászcsaládok. A Mecseki Ércbánya Vállalat mozgalmi és gazdasági szervei különös gonddal foglalkoztak az áttelepültek ügyes-bajos dolgaival. Ennek ellenére közülük többen leszámoltak. Nem értették, hogy miért nem jutnak gyorsabban és többen új lakáshoz, s nem vették figyelembe, hogy a vállalat régi dolgozói részéről jelenleg is 1200 lakásigényt tartanak nyilván. Mivel a múlt év közepe óta a Borsodi Szénbányák területén újból fellendülés mutatkozik és ma már több száz fős létszámhiánnyal küzdenek, a Pécsre került bányászok jelentős része megváltoztatta korábbi elhatározását és visszament Borsodba. A kormányhatározat alapján áttelepült 247 borsodi bányászból február elején csak 122 volt a Mecseki Ércbánya Vállalat állományában. Négyen már azok közül is újra a Borsodi Szénbányáknál dolgoznak, akik áttelepülésük óta Pécsett szövetkezeti lakáshoz jutottak. Az ércbányánál dolgozó, de családjuktól még külön élő borsodi bányászok legfőbb problémája most, hogy a különélési pótlékot már nem kapják és a rendelkezések szerint már havi egyszeri hazautazásuk költségeit sem fedezi a vállalat. A körükben szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy munka- körülményeikkel elégedettek, tetszik nekik az ércbánya magasfokú gépesítettsége. Kereseti lehetőségeikre azonban panaszkodnak, s az itteni megélhetési költségeket is maNagyobb futófelületek kellenek A tízemeletes lakóházakról szóló — február 29-én megjelent — cikkünk lényege ez volt: az épületek hogyan illeszkednek bele a városképbe, illetve ez a típus milyen új feladatok elé állította az építőket csupán épületszerkezeti szempontból. De a lakhatóságot hátrányosan befolyásoló belső hiányosságokról nem volt szó, a cikknek ez nem is volt célja. A 70/b és a 69/b épületek lakói viszont éppen ezt hiányolták. Az észrevételeknek, kifogásoknak tehát most helytadunk olyképpen, hogy egyúttal az illetékes szakemberek válaszát is közöljük. A Páfrány utcai tízemeletesek lakóinak szinte egyönMunkásőrök magas szintű kiképzésén A% önállóság jegyében Hármas célkitűzés: kevesebb kiesést a termelésből, kiképzés magas színvonalon, több idő a családban várható ldójárás csütörtök estig: felhős, párás idő, néhány helyen havascső, eső. esetleg ónos szi- tálás. Időnként még élénk nyugati, északnyugati szél. Nyugat felől enyhülés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0— mínusz s, keleten helyenként egykét fokkal mínusz S fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön plusz 1—plusz S fok között. A napokban egyheti időtartamra összevonták a megye munkásőrsége egységeinek, alegységeinek parancsnokait, pa- rancsnokhelyetteseit. Az ideális körülmények között zajló hatnapos kiképzés egész évre kellő alapot hivatott biztosi tani, hogy a parancsnokok a későbbiekben sikeresen végezhessék a személyi állomány kiképzését. Nemcsak az éves kiképzési tervvel ismerkednek meg a parancsnokok, hanem módszert is kapnak a személyi állomány sikeres felkészítéséhez. Ellőtérbe kerültek tehát a katonapedagógiai módszeresük a padokat és javítják a Játszóterek hintáit a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. A pa- éok és hinták április elejére kelyükre kerülnek. — Szokolai felv. — rek. A „tananyagban” katonapedagógiai és pszichológiai előadás szerepel, magnetofon és filmvetítő áll rendelkezésre. A hatnapos kiképzés során arra is mód nyílt rögtön az első napon, hogy általános politikai tájékoztatást kapjanak a munkásőrök, akik nemcsak , „katonáskodnak”, de egyben politizálnak is. Hogyan vélekednek a hallgatók? Kiképzési parancsnokokkal elegyedtünk szóba. — Az előadások után konzultációk vannak, és több a lehetőség az egyéni tanulásra — mondotta Drenkovics István. A szigetvári Horváth József viszont sajnálta, hogy az érdekes katonapedagógiai és pszichológiai óra után nem jutott idő konzultációra. Az megnyugvással tölti el, hogy mint parancsnokheiyettes, kelló ismereteket és használható módszereket szerez, és az anyag otthoni továbbadásában nem lesznek nehézségei. Szla- vek Antal abban látja a kiképzés egyik figyelemre méltó hasznát, hogy a feladatokat illetően mindenkiben egységes elgondolás alakult ki. Például arra nézve, hogy a figyelő- szolgálat alkalmazásának adott esetben melyik változatát kell végrehajtani. — A parancsnokok az eddigieknél sokkal nagyobb önállóságot kapnak — mondotta Patkó Gyula megyei munkás- őrparancsnok helyettes. _ Az egységek most önállóan készítik el kiképzési tervüket, természetesen a központi irányelvek figyelembevételével. Az ugrásszerűen megnőtt önállóság nagyobb felkészültséget, nagyobb tudást követel. Hármas a törekvés: kevesebb kiesést a termelésből. A kiképzési munka színvonala ugyanakkor emelkedjék. Har-| madszor pedig, hogy a munkásőr a családi életében több időt tölthessen el. Nos, a nagyobb önállóság jegyében az idén úgynevezett koncentrált kiképzést vezetnek be a munkásőrség pécsi, járási-városi egységénél. Egye lőre kísérleti jelleggel, de amelyből jövőre bizonyosan országos gyakorlat lesz. Eddig a kiképzésre szánt időt több, mint tucatnyi foglalkozásra osztották. Az elméleti kiképzést nem követte azonnal a gyakorlati, arra esetleg hónapok után került sor. Az anyag így viszont időközben kicsit megkopott, elszállt a fejekből. A személyi állomány részére az idén most kétszer háromnapos foglalkozást tartanak, lehetőleg péntek—szombat—vasárnap. Elméletit és gyakorlatit egyszerre. A hármas célkitűzést illetően a kísérlet feltétlen eredményeket ígér. A munkásőri feladat társadalmasításában előre lépnek, ugyanakkor a kiképzési munka színvonala emelkedik. Ha a kikérések a vállalatoktól nem kis részletekben történnek, hanem koncentráltan, egy évben csak néhány alkalommal, a gazdaságvezetőknek könnyebb a munkaszervezés. Az évenként több alkalommal való berendelés a községekből minden alkalommal beutazást, útiköltséget jelentett. Az idén itt is megtakarítás jelentkezik. A kiképzéseket lehetőleg úgy szervezik, hogy a munkásőröknek a foglalkozások után legyen alkalmuk a pihenésre, másnap esetleg ne kelljen műszakot cserélniük vagy otthon maradniuk; A nagyobb önállósággal természetesen nemcsak a pécsi járási-városi egység él. Miklósvári Zoltán tetü panasza: a lakások hőmérséklete nem kielégítő. A* ötödik emelettől fölfelé elviselhető a hőmérséklet, de a* alsóbb emeletek lakásai mái hidegek. A választ a panaszra a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat I. telepének üzemvezetőjétől, Marton Istvántól kapjuk: — Ezekben a lakóházakban úgynevezett egycsöves fűtési rendszer van. A tizedik emeleten még 28, de már az ötödik vagy harmadik emeleteken csak 20—18 fok a hómérséklet. Ezt a hőingadozást az okozza, hogy a felülről lefelé áramló melegvíz fokozatosan hőveszteséget szenved. Az egycsöves fűtési rendszernél még nincs meg a kellő tervezési és kivitelezési tapasztalat. Itt ugyanis összhangba kell hozni a hőfokot a fűtő-felület nagyságával. Vagyis: minél lejjebb jövünk, annál jobban kell növelni a radiátorok méretét. De mondom, az arányokat nehéz egyelőre pontosan kiszámítani. — Valami megoldásra mégis csak szükség van. — Természetesen. A fűiő- felület növelésére a tervezőnek tervmódosítást kell beadnia a beruházónak, illetve a kivitelezőnek. Ennek alapján aztán a szükséges munkálatokat az építőipar elvégezheti nemcsak a már lakott, hanem a továbbiakban építendő lakóházakban is. Egyébként ezeknek az épületeknek fűtő-berendezése csak a féléves garanciaidő leteltével kerül át a mi vállalatunk kezelésébe. Addig mi semmit nem tehetünk. Wolf István építésvezetőnek is tolmácsoljuk a lakók által észlelt hiányosságokat, amelyek többé-kevésbé valamennyi lakásban tapasztalhatók. Röviden ennyi: rosszul zárnak az ajtók, ablakok, továbbá a fém tok és a fal között rések támadnak. Emiatt az amúgy is gyengén fűtött lakások gyorsan kihűlnek. Panaszolják még azt is, hogy a villanydrót nincs beépítve a mennyezetbe, hanem a meny- nyezettől vagy húsz centiméterrel lefelé a panelelembe épített konnektorral oldható meg a világítás. —- Ez utóbbi tervezői elképzelés, változtatni ezen mi, építők nem tudunk. Ami a többi hiányosságot illeti: az épületekre mi egy éves garanciát vállaltunk. Egy év leteltével felmérjük minden lakásban az észlelt hibákat és kijavítjuk. De természetesen az erőszakos meghibásodásra ez nem vonatkozik. Mondjuk, ha valaki összetöri a mosdót, vagy hanyagságból letörik a csap, kilincs és egyebek, díjtalan javítást nem végzünk. — Építési hibákról van szó ez esetben. — Tudom. Az egy éves garanciális időn belül is — aki hozzánk, az építésvezetőséghez fordul kérelemmel — a szükséges kisebb munkálatokat elvégezzük. Tudomásunk van arról, hogy az ajtók, ablakok több helyütt nehezen zárnak. Ennek az az oka, hogy a faszerkezet eléggé nyers még és hő hatására vetemedik. Ezt feltétlenül kijavítjuk bárkinek a kívánságára. A fémtokok melletti vékony repedéseknek pedig az az oka, hogy a fal „él” még, mozgásban van. Más a fémek és más a falnak a tágulási mértéke, ezért ennél a két anyagnál tökéletes „összhang” sohasem lesz. Mindenesetre a fellelhető repedéseket majd az utómunkálatok során kijavítjuk. Szilágyi György, Békés Sándor, Tóth Imre és a többi lakó panasza tehát jogos. Az építők csupán egy kis türelmet kérnek és folyamatosan — a bejelentések alapján — 1 kijavítják a hibákat. > 4 i IdSj árásjelentés gasabbnak tartják a borsodiaknál. Kellenek itt a bányászok A Mecseki Ércbánya Vállalat igényt tart az áttelepült bányászokra és minden ehetséges támogatást megad részükre. Meglévő problémáik ■endezése bonyolult, sok türelmet igénylő feladat. A vizsgálat eredményeiről az SZMT •nőst jelentést készít, amely i SZOT Elnöksége elé kerül, rogy segítsék az áttelepült bányászok helyzetének mielőbbi megnyugtató rendelését.
