Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

I96S. március 2. Dnnanttm namo Alapozzák a göresönyi téglagyár nagycsarnokát Gyors ütembe« folyik a Baranya-Tolna megyei Tég- aipari Vállalat beruházásá­ba« épülő görcsöny-keresz- iaspusztai téglagyár nagy- ísarnokának alapozása, s a Dudapesti Betonelamgyártó Vállalattól már érkeznek a »arnokhoz szükséges előre­gyártóit vasbetonelemek is. A. közel 70 millió forintos töltséggel megvalósuló óriás­gyár 5184 négyzetméteres munkacsarnokát 320 tetőpa­nellal fedik majd be, melyek lelentős része már a helyszí­nen van. Folyik az útépítés is — hogy a szállítójármű­nek zavartalanul megközelít- nessék a szerelés színhelyét Elsőnek a vasbeton tartóosz­lopokat emelik majd be, er­re Jönnek a főtartók, majd íz építés utolsó fázisában a * tőpanelek. A kivitelezést régző Bányászati Építő Vál­lalat a jó Idő beállta után a izociális létesítmények építő­iét Is azonnal megkezdi. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási ás Lottó Igu- istósás közlése szerint Érsekvad- ierten, a községi művelődési ■ttbonbaa megtartott lottósorso- áson, a S. Játékhéten a követke­li számokat húzták ki: 15, 15, 25, 42, 50 Elefántok az erdőben Gépesítik a rakodást is — Papírfát szállítunk Olaszországba Milliók a faexportból Kétszázhúszezer köbméter fát termelnek ki az idén a Mecseki Állami Erdőgazda­ság erdészeteiben, az ország ez évi fakitermelésének kö­zel nyolc százalékát Huszon- kétezer 10 tonnás vagont töl­tene meg az a famennyiség, amely Pécs környékéről szár­mazik. A kitermelt fa 98 szá­zaléka változatlanul lombfa lesz, a nagyon keresett fe­nyő tehát továbbra is csak két százalékkal részesedik. Az ok ismert: a Mecsek vi­déki éghajlat nem kedvez a nagyobb arányú fenyvesítés­nek. Parketta 2500 lakáshoz A kitermelt fa közel 44 százalékát tűzifának, 12 szá­zalékát bánya-gömbfának és széldeszkának, 44 százalékát egyéb ipari fának fogják fel­használni. Mecsek vidéki fát szállítanak a barcsi, csurgói, fővárosi és szegedi fűrész­üzemekbe, illetve fafeldolgo­zókba, s egyre többet dolgoz­nak fel helyben, tehát az erdőgazdaság üzemeiben. A többi között 2750 köbméter parkettalécet állítanak itt elő, ami mintegy két és félezer új lakás parkettázásához ele­gendő. Évről évre fokozódik a fa­export is. Ez a tény sokak számára meglepőnek tűnik, hiszen közismert, hogy Euró­pa fában egyik legszegényebb teemélygépkocsl Pécsett a Rákóczi úton haladt és a Légszesz- ir utcából a Rákóczi útra kihajtani szándékozó FB 0G-S8 rend- unú tehergépkocsinak ütközött, annak az elülső lökhárítóját lépte. A lökhárító a CB 44-95 forgalmi rendszámú Moszkvics oldalába fúródott. Személyi sérülés szerencsére nem történt. országa vagyunk, s a fenyőfa az országos importlista har­madik helyét foglalja el. Mindemellett viszont lomb­fából még feleslegünk is van, s ezt a felesleget exportál­juk. Olaszországba szállítunk 7 ezer köbméter tűzifát, 13 ezer köbméter papírfát, ami kéregtelenített bükk-, gyer­tyán- és cserfákból tevődik össze. Kiváló exportcikk Faexportunk egyre inkább a nagyobb dollárkihozatalt biztosító termékek irányába tolódik el. Más szavakkal: „nemcsak” a fát exportáljuk, hanem — mind nagyobb mér­tékben — a munkát is. Kü­lönösen a Mecseki Erdőgaz­daság feldolgozó üzemei je­leskednek ebben a törekvés­ben. Szokatlanul nagy ősz- szeget szereznek a népgazda­ságnak viszonylag kis fa­mennyiség ellenében. A többi között 1,7 millió forintot ka­punk 250 köbméter parketta, s 1,2 millió forintot a 150 köbméternyi — szövőszékek­hez felhasznált — ún- vetélő­fa ellenében. Az utóbbit jó minőségű gyertyánfából állít­juk elő. A legtöbbet talán a belgák fizetnek, akik 50 köb­méter négyzetalakban fűré­szelt tölgyfát rendeltek a gazdaságtól. Még az erdészeti szakemberek sem tudják, hogy mi rejlik a belgák e kü­lönös kívánsága mögött, tehát mire I akarják felhasználni azokat az élezett tölgyfákat Tény és való viszont, hogy mintegy félmillió forintnak megfelelő összeget fizetnek az 50 köbméterért. A Mecseki Erdőgazdaság minden évben 6—8 kilométer jó minőségű utat épít az er­deiben, ebben az évben Pécs- várad, Sellye, illetve Vajszló környékén, a jó utakra az egyre fokozódó gépesítés j miatt van szükség. Ugyanis nemcsak a fakitermelést gé- j pesítették, hanem a szállítást ! is. Gépi rakodás A fakitermelés 97, a szál­lítás 90—95 százalékos gépe- sítettségi foka mellett feltűnő volt, hogy még ma is kézi­erővel rakják fel a teher­autókba, illetve a vagonokba a fát. Rendkívüli mértékben igénybe vette ez a gazdaság dolgozóit, hiszen — mint fen­tebb közöltük — mintegy 220 ezer köbmétert termelnek ki évenként, s ezt a 220 ezer köbmétert háromszor kell em­beri erővel megmozgatni, mi­re a vagonba kerül: egyszer az erdei depónál, másodszor akkor, amikor az erdei ra­kodótérnél gépkocsi rakják, harmadszor pedig akkor, ami­kor — a legközelebbi vasút­állomáson — vagonba kerül a fa. Az emberi erő megkímélé- se és nem utolsósorban a munka meggyorsítása egy­aránt gépesítést süregt, ezért az erdőgazdaság még koráb­ban 25 darab, tehergépkocsira szerelt ún. HIAB-darut szer­zett be. Az elmúlt év utolsó negyedében, illetve a közel­múltban érkezett meg továb­bi 6 nagy teljesítményű daru, melyet a svéd gyártó cég igen találóan „Erdei elefánténak nevezett el. A hatalmas D4— KB traktorra is rászerelhető daruk mozgása valóban ha­sonlít arra a mozgásra, amit az elefántok végeznek az or­mányukkal. A daru egyéb­ként rendkívül gyors. Percek alatt megrak egy teherautót, tehát egész rövid idő alatt elvégez egy olyan munkát, amire négy izmos férfinak fél órára volna szüksége. Megnyílt a műszaki propagandahónap A MÁV közleménye A Balaton déli oldalán a budapest—nagykanizsai vo­nalon Szántód—Kőröshegy és Balatonszemes, majd folya­matosan Balatonszemes és Balatonboglár állomások kö­zött március hó 4-től május 28-ig — szombat és vasárnap kivételével — a Budapest Déli Pályaudvarról 7 óra 56 perckor induló 2212-es számú, 10 óra 20 perckor induló 1214-es számú, Nagykanizsá­ról 12 óra 55 perckor induló 1213-as számú, és 9 óra 20 perckor induló 1212-es szá­mú vonat Az északi oldalon a buda­pest—tapolcai vonalon Bada- j csony—Tördelnie—Szigliget és Tapolca állomások között már cius 4-től május 26-ig —; szombat, vasárnap kivételé­vel — a Budapest Déli Pá-1 lyaudvarról 7 óra 50 perckor I induló 2112-es számú, Bala- tonfüred állomásról 13 óra 37 perckor induló 1144-es szá­mú. és ellenirányban Tapol­cáról 13 óra 37 perckor in­duló 1113-as számú vonat utasait átszállással, vonatpót­ló autóbuszokkal viszik. A menetjegyek a vonatpótló autóbuszokra is érvényesek. (Folytatás az 1. oldalról1 gunk fejlődésének jelenlegi szakaszában való aktualitása, a harmadik pedig a propa­gandahónap jelentősége Pécs illetőleg Baranya megye éle­tében. A ma meginduló mű­száki propagandahónap ki­tűnő, színvonalas alkalmakat teremt az eddig elért ered­mények felmérésére, az új is­meretek továbbadására. A miniszterhelyettes ezután részletesen foglalkozott ha­zánk energia ellátásának idő­szerű és a távlati fejlesztést ; érintő kérdéseivel. Magyaror- j szág energia ellátásának alap­ját az elmúlt években és bi­zonyos fokig még ma is, a hazai szénbányászat képezte. | A gazdaságosságra való foko- ! zott törekvés azonban világ- ; szerte olyan fejlődési tenden­ciát állított előtérbe, hogy kü- 1 lönösen az iparilag fejlett or­szágok energia hordozó struktúrájában mindinkább az olcsóbban kitermelhető és egyben kedvezőbben felhasz­nálható szénhidrogén félesé- j gek kerülnek túlsúlyba. j — Ez a fejlődési folyamat hazánkban is megindult — állapította meg a miniszter* : helyettes. — Nálunk a szén előfordulás kedvezőtlen adott• , Ságokkal jelentkezik, bányá­ink viszonylag kedvezőtlen termelékenységgel művelhe- ; tőle. Ez a körülmény a hazai energia hordozók sorában rtö- j véli a földgáz feltárások je­lentőségét. Az ebben elért eredmények ellenére növekvő i energia igényeink hazai ener­gia hordozókkal nem fedez­hető. A jövőben is a Szovjet­unióból származó kőolajjal fe- ! dezzük energia szükségleteink I jelentős részét. A tervek sze­rint 1970-re energia igényünk 47,8 százalékát fedezi a szén és 44,4 százalékát a szénhid­rogén. 1975-re a szén aránya 35$ százalékra csökken 'a szénhidrogén felhasználása pedig 57,4 százalékra növek­szik. Jelentős feladat népgazda­ságunk villamosenergia igé­nyeinek kielégítése is. Hazánk villamosenergia fogyasztása 1960—65 között 53 százalékkal növekedett. A harmadik öt­éves terv időszakában további 47 százalékos növekedéssel számolhatunk, hiszen hazánk 1967. évi villamosenergia fel- használása meghaladta a 14 milliárd kilowattórát és á csúcsteljesítmény igény a 2300 megawattot. A hazai áram- termelést a múlt esztendőben a Szovjetunióból és Csehszlo­vákiából Importált 1.9 millárd kilowattóra egészítette ki. A negyedik ötéves terv időszakában valósul meg az első magyar atomerőmű. En­nek felépítése egy olyan kor­szak kezdetét jelenti, amár kor az atomenergia a villá- mossnergia termelésének fiS formájává válik. Az atom­erőmüvek építése az olya* energiahordozókban viszony­lag szegény ország részét* mint hazánk, különösen nagy jelentőségű. Bár atomerőmű­vünk szovjet segítséggel lé­tesül, felépítése, üzembehé- lyezése és üzemeltetése rend­kívüli feladatot ró műszaki gárdánkra. — Pécs és az egész Bara­nya megye jelentős fejlődé­sen ment át az utóbbi húst esztendőben — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — A most megrendezésre kerülő műszaki-tudományos propa­gandahónap egyik célja afh hogy elősegítse á további fej­lődést. Az új gazdasági me­chanizmus nagyobb teret nyit a helyi kezdeményezéseknek, Ahhoz azonban, hogy ezek * helyi kezdeményezések és erő­feszítések a népgazdasági cé­lokkal összhangban legyenek feltétlenül fontos, hogy min­denütt széleskörű ismeretek álljanak rendelkezésre. Meg­győződésem, hogy a ma meg­induló műszaki propaganda hónap olyan eredményeket hoz, amelyek túlnőnek a me­gye határain és országos vi­szonylatban is példamutató kezdeményezésnek minősül­nek. E gondolatok jegyébe1» nyitom meg a műszaki pror pagandahónap rendezvény- sorozatát és annak mindé* résztvevőjének sikeres és eredményes munkát kívánóit. Ezután a könnyűipar fej­lesztéséről tartott előadást Vég László, a MTESZ alelnö­ki. Rámutatott arra, hogy á most életbelépő reformot * folyamatosság és a változás dialektikus egysége jellemzi. Régi módszereinkből nem vetjük el az életképes ele­meket viszont az új vonások túlhaladják a ném időtáiló- kat. A hazai igények kielé­gítésén túlmenően a világpia­con is jelentős feladatai van­nak a magyar könnyűipar­nak, amely termékeit ma már közel száz országba szállítja. Különösen fontos papíripa­runk és bútoriparunk gyors­ütemű fejlesztése. 1970-ig pél­dául a könyvtermelés 20 szá­zalékkal növekszik, de éren belül a könyvexport lényege­sen nagyobb mértékben, kö­zel 80 százalékkal emelkedik. Bútoriparunk termelése bel­kereskedelmi vonatkozásban 33,8 százalékkal, az export területén 82,5 százalékkal nő. A könnyűipar fejlesztésében döntő szerepe van a műszaki fejlesztésnek és a termelé­kenység növelésének. Lőrinci János »Ai Szemgzervezéi a szocia­lista termelési viszonyok kö­zött olyan állandó szabályozó tevékenység, amely az üzemi, vállalati tervben előírt felada­tok leggazdaságosabb megva­lósítása érdekében összefogja, elrendezi és összehangolja a munkafolyamat egyes ele­meit .. And lexikálisán megfogal- |zv a kissé bonyolultan ngzik, a valóságban — a get vári Konzervgyár fő- írnöki irodájában — sokkal svetlenebbül megközelíthe- A helyszűke miatt tele­ljünk le végülis a főmérnök ik szobájába — bár itt is, nt az egész „irodaházban” felvonulási épületekre em- eztető izgató ideiglenesség íz körül — de van ebben választásban egy kis szim- .um is. Tuska Sándor fő- fnök és Fessel György, aki iuár elsején az üzemvezetői osztásból lépett át az üzem- rvezői munkakörbe — ki- c éve dolgoznak együtt, a lalabb korosztályhoz tar­nak, sok szakmai és embe- szál fűzi őket össze, és ki- tően megértik egymás nyel- . Az üzemszervezők álta- an az igazgatói hatáskörbe töznak. A tröszt üzemein Ül a szigetvári vállalat az ■ellen, ahol e munkakört a főmérnök hatáskörébe ren­delték. Talán a rekonstrukciós épít­kezések zaja és látványa okozza ezt — mindent áthat itt a „most” izgalma, beleért­ve a főmérnök és Fessel György szavait is. — A fő területeim: a mun­kaszervezés, a folyamatszer­vezés, értem ez alatt a szál­lítást, a vonalszervezést, a raktározást, a csomagolást. A harmadik terület a felmérés, azaz a tényhelyzet részletes megismerése — mondja Fes­sel György üzemszervező, ki­terítve az asztalra noteszének két fekete szárnyát — Egye­lőre nyolc főtémám van. Köz­tük az új követelményeknek megfelelő raktározás, címké­zés, csomagolás. A szállítás felmérése, beleértve a mun­kaerő és a gépkihasználás elemzését. A paprika például nálunk nagy volumenű ténye­ző. Napi 5—6 vagonos tételek­ről van szó. Eddig a telepi termeltetéstől a tankba ra­kásig terjedő bonyolult fo­lyamatban voltak rossz egyez­tetések, hiányzott a jobb koordinálás.- Főtémáim között szerepel a paradicsomüzem teljes munkaszervezése, és a jövő évi TMK megszervezése. Jövőre a TMKrlgény három­szorosa lesz a mostaninak. A gépek állapota, az üzemelés nagy mértékben függ a szak­szerű TMK-tól... Belekezdtem a szállítás felmérésébe és az ügyvitelszervezés felmérésé­be... Elmosolyodik. — Persze, ezen kívül van­nak még kisebb témáim is. — Nem túl sok ez? — Szeretem, ha mindig van dolgom. A termelésirányítást, mint üzemvezető megszok­tam, de olyan volt, mint a skatulya. A feltételek ott adot­tak, meg kell csinálni, érti? Ugye? Itt viszont mindig van dolgom, és állandó időzavar­ban vagyok. Szerintem egy munkakörben az a kedvező, ha az ember nem ér rá. Az üzemszervezés pedig Ilyen. Most egész másképp jövök be reggel... Szóval nincs időm. Engem rendkívül érdekelnek a gazdásági dolgok, nem csak vállalati szinten, hanem a koncepcionális dolgok Is. Az egyetemen is nagyon érdekel­tek a népgazdasági és Világ- gazdasági összefüggések. Sze­retem összefüggésekben látni a dolgokat. Az is tetszik ne- kem a* üzemszervezésben. hogy ez teljeskörű. Mindenkit és mindent ismemi kelL Az üzemszervező nem egyedül van, hanem partner. Segít, vi­tázik, kooperál, bázisfelméré­seket csinál. Kimegy a káde­rekhez: Fiúk, ezt lehet csinál­ni, ezt érdemes! ök is el­mondják, hogy képzelik, mi a tapasztalatuk. A számítás, a kalkuláció, az egyeztetés az én dolgom. Sokkal nagyobb a kedvem, látom az üzemszer­vezés jövőjét... A Szigetvári Konzervgyár az utóbbi néhány évben már alkalmazott üzemszervezőt, de az új gazdasági mechanizmus viszonyai között már el kell mozdulni a próbálkozások szintjéről, át kell lépni a mé­lyebb elemzés, a teljes belső kooperáció szintjére. A ha­gyományos tartalékok kezde­nek kimerülni. Egy 30 milliós vállalatnál sokkal nagyobb „szabadsággal” lehet dolgozni, mint egy közel 200 milliós vállalatnál, mint a Szigetvári Konzervgyár is. Itt a teljes precizitás hiánya sokkal na­gyobb problémákat okozhat. A Szigetvári Konzervgyár az évi termelését 25 százalékkal I szeretné növelni. Az üzem re­konstrukciója teljes ütemben folyik. A gyár termelése erő­sen szezonjellegű, magasfokú koncentrációt kíván. A sze­zonban nincs idő tanakodni, hogy mit csináljanak a pap­rikával vagy a paradicsom­mal. Ami azelőtt hullámsze­rűen bonyolódott le, azt most szabályos munkamenetrend alapján kell megszervezni. Az üzemszervezés nem csak a „teljeskörűségtől” lesz fon­tos alkotórésze egy üzem ter­melésének, hanem a szubjek­tív körülményekből kifolyólag is. Fessel György, mint üzem­vezető is elismerésre méltóan dolgozott, de — mint ezt kissé fenkölten mondani szokták -r- az üzemszervezésben látszik megtalálni önmagát A szak­mában 17 éve dolgozik, ebből 14 éve a szigetvári üzemben. Alig van itt olyan beosztás, amiben ne dolgozott volna. Az idén befejezi az egyetemi ta­nulmányait, de elsősorban gyakorlati ember, és ez az üzemszervezésnél nélkülözhe­tetlen. Lendületes, dinamiz­musa időnként át-átcsap egy kis türelmetlenségbe, amély oly gyakran hiányzik a gaz­dasági szakcir-karelr e14a te­kintélyes részéből. — A konzervipar is mind nagyobb szervezettséget igé­nyel — mondja. — Ezen a té­ren nagyon sokat lehet tanul­ni az acél és gépipartól. Ná­lunk is minimálisra kell csök­kenteni az esetlegességet. Mindenkinek mégmarad a „házifeladata”, de ezeket a gazdaságosság szempontjából kell megszervezni. Elemzés és koordináció... Búcsúzás előtt még egyszer kinyitja a noteszt, inkább csak a megszokás mozdulata ez. — A főtémák közül most a csomagolás következik. Ez ne­kem különben is vesszőpari­pám — mondja. — A vásárló- közönség sokszor azt gondol­ja, hogy a konzervipar vas­kalapos, pedig dehogy. Van­nak az iparban kitűnő cso­magológépek, de hiányzik hoz­zá a megfelelő műanyag. Prí­ma árukat tudnánk mi prödy- kálni kis egységekben, mint a külföldiek, de nem tudjuk csomagolni... Dehát, erről is tudnánk beszélni egy ideig —- mosolyodik el könnyedén, fá­radhatatlanul. Elhagytuk már Szigetvárt, amikor egy pillanatra fpresa felfedezés ejti zavarba az em­bert: mintha el se búcsúzott volna Fessel Györgytől, s Csák tűnődhet hazáig, hogy mitől van ez? Thiery Árpád 1 I 1 Munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents