Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-12 / 60. szám

W68, március 12.

punontm» natrio

1

Legfontosabb takarmánynövényünk

Tartani az ütemet!

A kukorica terméshozathának növelése nem kíván különleges nagy beruházásokat

Az abraktakarmányok kőéül Baranya megyében a kukorica területileg, de holdanként! hozamát tekintve is a legfontosabb növényünk. Termesztésének eredményessége kihat az állattenyésztés egészére. Főleg a hizlalásra és ezen keresztül a fogyasztható hús mennyiségére. A termelőszövetkezetekben megtermelt kukorica mennyisége évi 10 ezer 405 vagon, értéke 312 millió forint. Átlagtermelésének egy mázsával való emelkedése vagy csökkenése 18— 20 millióval növeli vagy kevesbíti a termelőszövetkezetek bevételét, illetve 10—12 ezer hízó sertéssel javítja vagy rontja a húsellátást.

Évi hét százalék

Nem arról van szó, hogy a kukoricatermesztésben nem haladtunk előre. A megye termésátlaga 1967-ben Tolna megye után országosan a második helyen volt, az utolsó 2 év átlaga 18,8 mázsa/kh, 32,7 mázsa/ha, (országos átlag 31,6, Jugoszlávia átlaga 31,9, Bulgáriáé 38,1, Olaszországé 36,5, Franciaországé 40,6 mázsa/ha). A fejlődés üteme azonban csak az utolsó két évben érte el a világátlagnál nagyobb hozamot felmutató országok évi 7 százalékos emelkedését.

A probléma különösen azért jelentős, mert Baranya természeti adottságai kukorica termesztésre kiválóak, s mégis a fejlődő állatállomány szükségleteihez mérten előrehaladásunk a takarmánytermesztésben nem kielégítő. Viszonyaink olyanok, hogy nemcsak takarmányimportra nem lenne szükség, hanem minden évben tartalék megter- mesztésére is lehetőség van. Hogy egyes években nagyobb hiány mutatkozik, más években viszont éppen csak fedezzük szükségletünket, okát nem az adottságokban, hanem főleg egyéb tényezők be nem tartásában kell keresni.

Ugyanazokat a fajtákat termesztő, megközelítően azonos csapadékviszonyok között gazdálkodó tsz-ekben száz százalékos terméseltérések vannak. Huszonnyolc tsz-ben érték el 18 100 holdon 22 q/kh májusi morzsolt (34,8 q/ha) átlagot, míg a legrosszabb eredményt elérő 28 tsz átlaga csak 11 q/kh (19,1 q/ha) volt. A megye legjobb tíz, kukoricát termesztő tsz-ében (Mágocs, Lánycsók, Lippó, Somberek, Dunaszekcső, Mohács Üj B., Somogyapáti, Majs, Borjád, Beremend) 25,1 q/kh átlaggal (43,6 q/ha) 6398 holdról 1608 vagon kukoricát takarítottak be. Ugyanennyi kukoricát a legrosszabb átlagú 33 termelőszövetkezet 14 013 kh-n termelt meg

Az adottságok jók

A tapasztalat az, hogy azok a gazdaságok járnak elöl a termelésben, akik jól ki tudják használni a természeti adottságokban, koncentráltságban rejlő lehetőségeket, betartják az agrotechnikai fegyelmet, de emellett alkalmazzák a haladó módszereket. az újat mind az eljárásokban, mind a fajtákban.

A koncentráltságban rejlő lehetőséget, a termelőeszközök nagyobb hatékonyságát bizonyítják azok az eltérések, amelyek a 300 kh alatt, 300— 700 kh között és 700 holdon felül kukoricát termelő tsz-ek eredményeiben jelentkeznek. Az első kategóriában 15,4 q, a másodikban 16,8 q, míg a harmadikban 18,5 q volt a holdankénti átlagtermés. Ezek a számok, bár meggyőznek a nagyobb területekben rejlő lehetőségekről, nem adnak azonban teljes magyarázatot b mutatkozó jelentős eltérésekre.

Ha az átlagon aluli hozamokat teljesítő üzemek jelentős része megközelítené a mai megyei szintet és a 18 q-án

felüli tsz-ek a 20 q-át elérnék, akkor 1968-ban nem szorulna a megye importra.

Ennek megvalósításához nincs szükség ismeretlen módszerek bevezetésére, csupán arra, hogy

0 minden évben a mélyszántást ősszel befejezzék, majd ezt követően a talajmunkákat időben és jól elvégezzék;

növény. Termesztésében a jól kezelt és alkalmazott istállótrágya szerepe nem csökken, hanem növekszik, kiegészítve a koncentrált műtrágyahasz- nálattai. A tudományos talajvizsgalatokra alapozott tápanyagellátásnak kell felváltania az ötletszerű alkalmazást;

0 Tőszám beállítás — fajtáknak megfelelően — lényeges agrotechnikai lehetőség;

0 A vetés idejének helyes megválasztása, a növényápolás, vegyszerezés (az elmúlt évben a kukoricaterületek 80 százalékát vegyszerrel kezelték), betakarítás jól és időben végezve — termést növelő tevékenység.

Egyszeres hibridek

Amilyen forradalmi változást hozott a kukoricatermesztésben a vegyszeres gyomirtás, olyan fejlődést jelentett a beltenyésztéses hibrid vetőmagra való áttérés. Ma már minden nagyüzemben, sőt legtöbb háztájiban hibrid kukoricát termesztenek, de az eddig ismert kétszeres keresztezései hibridek magukban hordott termőképességét az üzemek jórésze még nem használta ki. Ez bizonyítja a legáltalánosan termelt fajtából a legjobb tíz- tíz tsz eredménye. Ezeknél a tsz-eknél a következő átlagok voltak: MV—1-esből 25,3 (megyei 18,9) Mv 5-ösből 20,1 (megyei 15,3), Mv 59-esből 20,6 (megyei 16,5), Mv 40-esből 20,4 (megyei 15,4), Sz 71-esből 18,6 q/kh (megyei 15,4). A kétszeres keresztezésű hibridek közül az Mv 1-nél már jobb az Mv 602-es, a középérésű 502- es megelőzte termésben a középkorai érésű Mv 5-öst és az 59-est

Azokban a tsz-ekben, ahol a korszerű agrotechnikai fegyelem biztosított, az éghajlati tényezők kedvezőek, a fajtakérdésben is előre lehet lépni és rátérhetnek a bővebben termő egyszeres keresztezésű hibridek termesztésére.

1967-ben állami gazdaságokban, tsz-ekben kísérletek voltak a martonvásári és a jugoszláv egyszeres hibridekkel. A tapasztalat azt igazolta, hogy á jugoszláv és hazai egyszeres keresztezésű vetőmagvak között szignifikáns különbség nincs, ellenben kedvező és azonos feltételek mellett 10-—15 százalékkal többet termeltek, mint a kétszeres keresztezésű hibridek. Az is megállapítható volt, hogy a 600-as FAO szám feletti 620— 720-as kukoricák 2—3 héttel későbben értek, mint a nálunk biztonsággal beérő 600-as alatti fajták, vagyis kedvezőtlen ősz esetén beérésük bizonytalanná válhat, és az ezeket termesztő tsz-eknek szárító berendezéssel is kell rendelkezniük. Az egyszeres hibridek betegségekkel szemben ellenállóbbak, kevésbé fattyo- sodnak, száruk szilárdabb, csöveik egyenletes magasságban helyezkednek el, tehát a gépi betakarításuk jobb, kevesebb a veszteség. Potenciális termőképességüket azonban csak abban az esetben tudják kifejteni, ha a termesztésükhöz előírt szigorú agrotechnikát az üzemek betartják.

A gazdaságok érdeke

Az új gazdasági irányítás rendszerében az érdekek erőteljesebben, gyorsabban hatnak, mint régebben, tehát az üzemeknek is elsőrendű feladata, hogy adottságaiknak megfelelően növeljék termésátlagaikat. A népgazdaságnak is általános érdeke, hogy több húst kapjon a mezőgazdasági üzemekből egyrészt belső fogyasztásra, másrészt, hogy az exportterv is megszabaduljon a kukoricabehozatal terheitől, javuljon a külkereskedelem egyenlege. A kukorica terméshozamának növelése nem kíván különleges nagy beruházásokat, csak azt, hogy annak minden munkáját időben és jól, a meglévő lehetőségek kihasználásával az agrotechnikai fegyelem betartásával végezzék el, ez pedig feltétlenül a kukoricatermesztés fellendülését fogja Baranya megyében eredményezni.

Baracs József

Az egyűttjátszás tudománya

Felnőttek az óvodában. Ott ülnek a kurta székeken és térdük, a furcsa méretű bútorok miatt eléjük hegyesedik. A gyerekek persze élvezik ezt is, meg azt is, hogy egy bácsi mennyire megcsodálja a Szántó Ildikó copf ját, mert ugye a Radnóti utcai óvodában ilyen kislány is van. A legérdekesebb azonban az a néni, aki ilyen télen is cipó helyett csak harisnyát húzott a fél lábára

és mégsem fázik, igaz, sok fehér kötésbe pólyázta be a lábát Azért néni kérem, tessék elmesélni, hogy miért „szók” így járni, jé, eltörött a lába, hát minek törött el és hogyan pólyázta be az „asz- cisztens” néni.

Nyílt nap volt a Radnóti utcai óvodában. Ez a hivatalos neve, bár illene rá az is, hogy „papák iskolája”, avagy „nevelési bemutató szülők számára”.

n ®DíRnaö qjött

Ki mit tud? döntő

Győztes a siklósi tsz csapata

A technikai hét keretében szombaton 18 versenyző részvételével mezőgazdasági szellemi vetélkedőt rendeztek Siklóson az ifjúsági házban. A döntőn,.melynek já- I tékvezetője Vörös Mihály, j a járási tanács mezőgazda- I sági csoportvezetője volt, a I siklósi, a diósviszlói, az egy- í házasharaszti, a garéi, a I drávasztárai és a villányi tsz csapatai versenyeztek. A legmagasabb pontszámot, 71 pontot a siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz csapata szerezte meg. Tagjai: Vass Tibor főállattenyésztő, Kovács János gépcsoportvezető és Benedek János növényvédőszer raktáros. Második lett a diósviszlói tsz, harmadik az egyhá- zasharaszti tsz csapata.

Síncsere

A Pécsi Vasútigazgatóság a Balaton déli partján húzódó vasútvonal rekonstrukciója során felszabaduló sín- anyagot a mellékvonalak fejlesztésére használja fel. A balatoni vonalról kikerülő 44 kilogrammos síneket a Balatonszentgyörgy—Some tryszob közötti vonalon építik be, ahol eddig 23 kilogrammos síneken futottak a vonatok. Ezen a mellékvonalon a síncsere révén 11 tonnáról 18 tonnára növelhetik a kocsik tengely- nyomását. A „nehézsínek” május végére jutnak el Marcaliig, ahová azután minden vasúti kocsi 14 tonnával több árut vihet. Fejlődést jelent ezen a mellékvonalon az is, hogy eddig csak 9 méter hosszúságú sínekből állt a vágányzat, a balatoni vonalról áthozott sínek pedig 22 méter hosszúak, s ezek a szerelvények simább futását biztosítják.

— Tanulmányi verseny. Az

500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben befejeződtek a hagyományos tanulmányi versenyek. A résztvevők száma 243 volt, a közülük 18-an márciusban az országos versenyeken képviselik iskolájuk szí- 1 neit

PÁRBESZÉD A TANGÓVAL.

Hazánkban még nem játszották Carlo Terron műveit, ez a bemutatkozása, Olaszországban azonban nép szerű (a milánói televízió dramaturgja és rendezője) és a Párbeszéd a tangóval egy háromrészes, egyfelvo- násosokból álló ciklus egyik darabja. A ciklusból kiszakítva bizonyos értelemben elveszítette önállóságát. A monodrámák egyetlen színész egyéniségére épülnek, s ha egy színház, a rádió vagy a televízió műsorára tűz ilyen művet, akkor egyetlen színművész számára biztosít egy ritkán előforduló alkalmat tehetségének nem csupán a meg- csillogtatására, hanem teljes feltárására. Mezei Mária érdekes, fanyar ironiá- jú egyénisége a magyar színpadnak. Amit a kissé a felületen mozgó szerep (tehát maga az írói feltárás) lehetővé tett, azt Mezei Mária saját egyéniségével töltötte fel, több helyen ki is egészítette.

MODELL KERESTETIK.

Az előbbi monodráma volt, ez minimusical. Aki szombaton este megvárta a kései műsort — nagy felfedezést ugyan nem tett, de tanúja lehetett egy ügyes, nem túl eredeti ötletből, talpraesett színészi móká- zással fűszerezett, félreértésekre alapozott és zenével meg-meglendített tv-tréfá- nak, annak a műfajnak, amely eléggé ritka a képernyőn. Két kópéfejű fiatalember — kihasználva agg nagyapjaik műtermét — ügyes csellel felcsalják ki- választottjaikat modellállás címén, és az öreg mestereknek maszkírozva, kama, szos áhítattal várják, hogy a két lány levetve ruháit előlép a spanyolfal mögül, de a komédia, a bohózat szabályai szerint mindig közbejön valami, s így a sztriptízből legfeljebb sztrip- kettő lesz, míg végül mindenki lelepleződik, s természetesen minden jóra fordul. A történet természetesen bagatell — játékossága, humora az, ami felkeltette a néző figyelmét és igényét. A televízió műsoraiban általában elég kevés a

humor, vonatkozik ez a külföldi és a hazai készítésű műsorokra egyaránt. Ritka, nem is tudom, hogy mikor volt utoljára olyan műsorhét, mint a múlt heti, amikor e minimusical mellett még egy tv-vígjátékot is láthatott a néző. A kevés humornak nyiván objektív okai vannak, de épp a Modell kerestetik — felébreszti a nézőben az igényt » több, a jobb. a szellemesebb humor iránt. Szó se róla, a Modell kerestetik nem volt remekmű, akad kifogás nem egy a kritika oldaláról, de a kissé formátlannak is szívesen örül az ember, ha egyszer nincs belőle. Hiánycikk.

A RAVASZDI LEÁNYZÓ ES AZ 1BUSZ-VENDEGEK,

Ha az előbbi minimusi- callal szemben itt-ott egy kis kifogásunk volt, annál jabban tetszett qz a boc- cacciói hangvételű komédia a zord apáról, aki a néző harsány hahotája közepette kapta meg jogos büntetéseit. Komédia volt a javából. A korlátolt apa a vígjátéki színpad legkedveltebb alakjai közé tartozik, és Somogyi Pál tv-játéka is egy ilyen korlátolt, a családjával hatalmaskodó házi kényurat állít pellengére, és teszi lóvá s nevetségessé. Vannak-e ma is ilyen (vagy hasonló) apák, ennek eldöntésére a fiatalok a hivatottak, de azt hiszem: ebben- abban vannak maradi emberek, (a családi uralom felfogásában is) akik nem csupán a nevetség tárgyai, hanem fájdalmat, bosszúságot okoznak. Somogyi Pál tv-játéka (a belemagyará- zás taktikája nélkül) a téma társadalmi élét is megvillantja, Fölcint Lajos kispolgári habzsolását, butaságát, ingatag sznobizmusát Jó mulatság volt kinevetni. Jól sikerült a mű, fordulatai, szolidabb változatú boccacció megoldásai kitűnő hangulatot teremtettek, lendületes volt a rendezés, és mindezt tetőzte a színészegyüttes, élén a remekül játszó Balázs Samu- vaL

<T)

Nyílt nap az óvodában

A cél: megismertetni az óvodai nevelést, közelebb kerülni a családhoz — Miért jön kevés szülő?

Ez egy olyan dolog, hogy reggel bejön egy-két mama vagy papa, leülnek szépen a terem szélére és figyelnek. Ez a dolguk, semmi más. Látnivaló pedig bőven akad. Igaz, ezen a napon is ugyanúgy nevelnek, mint máskor. Ugyanúgy, de mégis másképp, mint a legtöbb családban. Erre már az első negyedórában akad példa:

— Hö, te olyan vagy, mint egy boszorkány ! — ezt a megjegyzést egy barnaképű kisfiú tette a szembekötősdit játszó lánykára, akinek azonnal legörbült a szája széle.

— Nem boszorkány, hanem ő is csak egy óvodás kisgyerek, mint te, de most ilyen érdekeset játszik! — így az óvónéni, s ezzel elintéződött a sértés, mehet a játék tovább. Lehet, hogy némelyik családban már lehülyézték volna érte a barnaképű kisgyereket, esetleg elcsattant volna a pofon is. Vagy a másik véglet: ráhagyták volna.

A fiúk egyébként várat építenek, négykézláb, hason, fenéken, félkönyéken állva-ülve- fekve rakják az építőkockákat,

s ezt a műveletet pedagógiai szaknyelven oktató játéknak hívják. Csakúgy, mint a fő- zőcskéző kislányok igyekezetét, vagy a Radnóti utca tizenötbe való lányka rajztudományát

— Ez mi? — kérdem.

— Ez egy ház — mutatja, s tényleg, az idomtalan sokszög így oldalnézetben háznak tűnik.

— És lakni is lehet benne?

— Persze.. Minden van benne. Még egérlyuk is.

A utcán, a lakásban, az esti mesében, a családi asztalnál hallott-látott élmények valósulnak meg ilyenkor, mert a kisgyerek igazán a játékban nyilvánul meg.

Kilenc órakor kezdődik a kötött foglalkozás, s az óvónéni megkéri a kis társaságot:

— Gyerekek, segítsetek nekem énekelni! Rajta!

Nem így mondta: „Tessék énekelni!”, hanem „segítsetek”. És ment a játék, az ének, egész délelőtt. A papák és mamák sokmindent megtanultak. Nemcsak azt, hogy az óvoda több, mint gyermekőrző, s nemcsak azt, hogy három-négy éves korban fenyegetés, komoly büntetés helyett érzelmi ráhatással kell célt érni — például nem pofont adni a ledöntött vár miatt, hanem sajnáltaim, hogy milyen szép volt, s mily nehéz azt újraépíteni —, de mindemellett két lényeges tudnivalót: a türelmet és az együttjátszás tudományát. Ez az a kéí tulajdonság, amiért a vendég szülők kezdték irigyelni az óvónéniket: Horváth Lajosné vezetőóvónőt, Szentes Istvánné és Jakab László- né csoportvezetőket, valamint Nagy Ferencné és Tóth Lász- lóné óvónőket.

Csak egy a baj: kevés szülő jön el az ilyen óvodai nyilt napra. . Persze, délelőtt lehet csak megtartani, akkor van kötött foglalkozás, s éppen ez a legtöbb szülő munkaideje is. Azonkívül az a jó, ha egyszerre csak négy-öt édesanya vagy édesapa jön el. De az óvodák szívesen megtartják ezt többször is, hogy minden szülő eljusson egyszer. Megéri.

Földessy Dénes

l

%