Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

1968. március 10. Dunantmt napi® Az új gazdasági mechaniz­mus nyilvánvaló változásokat eredményezett a kulturális in­tézmények munkájában, a kul­turális élet szervezetében is. A változások nemcsak, sőt, nem elsősorban az árakban nyilvánulnak meg, sokkal in­kább számos ésszerűsítésben A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat esetében például a fa­lusi mozi hálózat csökkentése jelenti a legfontosabb szerve­zeti változást, amelynek szük­ségességét és ésszerűségét Rej­tő János, a vállalat igazgatója meggyőzően bebizonyította. Mielőtt azonban erre rátér­nénk, azokat az általános változásokat kell röviden vá­zolnunk, amelyek a filmfor­galmazás egészét érintik. Miért szűnnek meg a kis mozik? Fanalom, tümvásérl s. árak Már megjelentek a sajtóban olyan közlemények, amelyek arról szóltak, hogy az idei év kezdetétől a filmvásárlások­nál meghallgatják a szakem­berek véleményét. Ez úgy ér­tendő, hogy a filmforgalmazás szakemberei — mint éppen legutóbb Rejtő János is — ott vannak azokon a külföldi ve­títéseken, ahol eldöntik, a ma­gyar mozik számára milyen filmeket vásárolnak meg. A MOKÉP havonta összehívja a sok kis mozival rendelkező megyék vállalatainak igazga­tóit, s véleményüket kéri ab­ban is, hogy az egyes filmek várható közönségsikere mi­lyen. Mindezeknek a kezde­ményezéseknek azért van nagy jelentősége, mert mindeddig különvált a filmszakma két nagy része: a filmkészítés, va­lamint filmátvétel és a film- forgalmazás, vagyis a mozihá­lózat. Holott államunk évente 130 millió forintot költ a film­szakma egészére. Baranya me­gye például évi 8 millió do­tációt kap, ebből 2 millió té­rül meg. Nagy számok ezek, mint ahogy nagy szám a több mint 100 millió néző, aki egy év alatt megfordul a mozik­ban — sem az nem mindegy, mire megy el ez a nagy ősz- szeg, sem pedig az, mi jut ezért a pénzért a 100 millió mozilátogatónak. A kultúrpo­litikai célokat nemcsak a film­laboratóriumokban kell szem előtt tartani, hanem a legtá­volabbi kis moziban is. Kö­zelebb kell kerülni egymáshoz az alkotóknak és a nézőknek, ki kell alakítani a megfelelő arányokat Kétségtelen, hogy a bemuta­tandó filmek mellett az sem mindegy, milyenek a körül­mények — milyen a mozi, mi­lyen a vetítőberendezés stb. Hatalmas technikai fejlődés történt az utóbbi években, nagy ráfordítással rendbetet- tek egy sereg elavult mozit s Baranya megye az egyik legelső harcosa volt ennek az ügynek. A mozihelyárak vál­tozásának egyik oka az volt hogy mialatt a mozikat egy­másután korszerűsítették, a vetítési technikát megváltoz­tatták, a helyárak a régi szin­ten maradtak. Emellett régóta elavult már az a felosztás is, miszerint a fővárosban maga­sabbak az átlag mozihelyárak (azon a címen, hogy ott ma­gasabb a dolgozók átlagkere­sete), és hogy bizonyos ún. munkáslakta területeken ala­csonyabb. Ezek változtak meg januártól, országszerte egysé­gesítették a nagyvárosok, s va­lamivel alacsonyabb szinten az egyéb helységek mozihelyárait. Pécsett például 8 forintról 10- re emelkedett a páholy, 2 fo­rintról 3-ra az első sorok hely­ára. Ezzel most a korábbi bu­dapesti szinten vannak az árak — de még így sem lehet azt mondani, hogy e magasabb helyárak ellenére drága szó­rakozássá vált volna a mozi. 56 mozi megszűnik A megyében jelenleg 258 mozi üzemel. Ebből 56-ot az év végéig folyamatosan meg­szüntetnek, ötöt a községi ta­nácsok vesznek át, 1968 végé­re teljét már csak 197 mozi marad Baranyában. Valószínűleg mindenki arra gondol először, hogy ez visz- szafejlődés. Holott nem az. Először is azért nem, mert akkor, amikor ezeket a keskenymozikat léte­sítették, nem volt még tele­vízió. Ott, ahol a kis helyi mo­zik hetenként egy-két előadást tartottak, jóformán nem volt más szórakozási lehetőség, nem volt más eszköz, amely- lyél a falu lakossága kitekint­hetett volna a nagyvilágba. Akkor tehát minél több kis mozi létesítése volt a cél, s hozzá kell termi: helyes cél. Csakhogy: amennyire a tele­vízió „ellensége” a mozinak más vonatkozásban, olyan ki­tűnő segítője ebben. Megfele­lően pótolja a mozit. Hogy miért kell a mozit pótolni, ahhoz először nézzük a Ba­ranya megyei Moziüzemi Vál­lalat kimutatását a megye községeinek lélekszámáról: 300 lakos alatt — 22 község 200—300 között — 43 község 300—100 között — 38 község 400—500 között — 43 község 500—600 között — 40 község Ez összesen 186 községet je­lent, csupa olyat, ahol 600-nál kevesebb a lakosságszám. Egyes megyékben 1500—2000 fős helységekben is működik keskenymozi, heti két vetítés­sel. Olyan nagyságrendű he­lyeken, amilyenekben Bara­nyában a legmodernebb szé­lesvásznú mozik létesültek az utóbbi években! Meg kell még jegyezni, hogy azokat a mozi­kat, amelyeket nem szüntet­nek meg, átalakítják széles­vásznúvá, s a lehetőségekhez képest korszerűsítik, ami te­hát azt jelenti, hogy Baranyá­ban szeretnék közel egy szint­re hozni a moziparkot, s azok­ból a tartalékokból, amelyek a kis mozik megszüntetésével felszabadulnak, lehet is foly­tatni a korszerűsítő munkát I megoldás: iliüfurmozi Ahol tehát a lakosság lélek- száma nem teszi indokolttá a mozi fenntartását ott a jövő­ben nem lesz mozi. Nem, mert a statisztikák szerint 24 volt a kis mozik át­lagos nézőszáma. De még ez sem megbízható adat — mond­ják a szakemberek, mert volt úgy, hogy előadásról-előadásra üresen állt a mozihelyiség, vagy elmaradt a vetítés, egy- egy alkalommal (lásd: Kőszívű ember fiai!) viszont zsúfolásig megtelt a mozi. Világos, hogy ha az átlagszám mögött ez van, akkor az még rontja a látogatottsági összképet. Ugyan akkor ezek a mozik rendkívül ráfizetésesek. Röpke számítás: ha a háromforintos helyárak­hoz 20 mozilátogatót veszünk, az 60 forint bevétel. A külön­féle költségek egy előadásra eső hányada körülbelül 35 fo­rint üzemvezetői díjazás, 24 forint, a pénztáros, takarító fizetése, 18 forint filmszállí­tási díj, 20 forint a gépegység amortizációja, 5 forint a vil­lanyáram, és így tovább. A filmkölcsöndíj. a központ fenn­tartásának részösszege, a vil­lanyégők, jegyek, mint fogyó­anyagok, aztán télen például a terem befűtése — mindent egybevetve a kiadások mesz- sze meghaladják a bevételt A megyében az előadások ön­költsége átlagosan 162 forint, bevétele pedig 128 forint. A különbség a falusi moziknál sokkal nagyobb. Igen, de a megszüntetés mégis visszalépés — mondhat­ná valaki, annak ellenére, hogy a televízió pótol bizonyos hiányt. Nem így van. A meg­oldást a vándormozi jelenti majd. Egy vándormozi már van a megyében, három gépegységet szállít, egy nap három község­ben tart előadást Ha egy ko­csi öt gépegységet visz, és két kocsi üzemel (ez a terv), ak­kor egy hét alatt hatvan he­lyen tartanak majd vetítést, két hét alatt tehát 120 helyre jutnak el — ez pedig, a szak­emberek számításai és tapasz­talatai alapján, ki is elégíti az igényeket. A vándormozinak jobb gé­ljei, speciális műsora, modem felszerelése és jó szakemberei vannak. A filmszállítási díj a vándormozinál kikapcsolódik, s egyéb olyan dolgok is, mint például a műszaki hibák miat­ti kiszállások, az ellenőrzés stb. A vándormozi „menet- rendszerű” pontossággal dol­gozik, járja a falvakat, s ezek­ben a helységekben a lakosság inkább nyer a változással, hi­szen magasabb színvonalú, technikailag sokkal korsze­rűbb előadásokat kap így. A felszabaduló anyagi erők­ből tovább lehet folytatni a mozihálózat fennmaradó ré­szének korszerűsítését Az év végére így 108 helységben ma­rad normál mozi, és 89 széles­vásznú, modem filmszínház működik már. H. E. A TETOVÁLT ROZSA. Ha- todik előadás. Serafina: Labancz Borbála... Milyen egy színházi előadás a bemutató után két héttel? Mi történik a színpadon, ha a legfontosabb szerepbe egy másik színész lép? A folyosókon és a dohány­zóban hiányzik a bemutató várakozó izgalma és feszes­sége, a pénztárnál megváltott jeggyel vagy bérlettel ül he­lyére a néző, s a hatodik elő­adásról már elkésni Is sza­bad ... Az előadás pedig „összerázódik”, az élek, a szögletek lecsiszolódnak, a játék pergőbb, elevenebb, idő­tartama akár harminc perc­cel is megrövidül. Az igényes színházi előadás olyan, mint a szép táj: két­szer kell visszatérni hozzá, hogy igazi értékét föltárja. Aki csak bemutatókra jár, annak a hatodik, a tizedik vagy (bárcsak Williams meg­érné!) a huszonötödik elő­adást is meg kellene nézni. És amikor a főszerepet egy másik színész veszi át? Ha a golyóscsapágyban egyetlen go­A másik Serafina lyót kicserélnek, természete­sen nem áll meg a forgás. De a mozgás „sebessége”, „irá­nya” megváltozhat. Labancz Borbála Serafinája is más színezetet ad az előadásnak: a társadalmi drámától, a „fülledt erotikájú” színháztól a lélektani drámához közelíti Tennessee Williams művét. A komorabb, tragikusabb árnya­latokhoz is — hangban, mi­mikában — megvannak az eszközei. Ezáltal az oldottabb színek is visszanyerik szere­püket: van mit feloldaniuk. Az előadás javára vált, hogy az egyik bakasári, Flora sze­repében is új színészt (Vári Éva) láthattunk. Szerénysége újfent igazolja, hogy a kevés gyakran több, mint a sok: a tobzódás a harsogó, rikító ■sí­nekben. így a darab első ré­szében, egy fontos jelenetben helyreáll az egyensúly, s a* olcsón kicsikart nevetés he­lyett a néző figyelme a fő­hős hordozta gondolatok fö­lött köröz. Labancz Borbála az előadás­nak feszült, lélegzetelállító pil­lanatokat ajándékoz. Ezt első­sorban azzal éri el, hogy be­lülről teremti meg a hősnő alakját: Serafinája szuggesz- tív figura, hiszi azt, amit tesz és mond, ami azonban a néző számára talán naivi­tás, mosolyra késztető együ- gyűség. Vannak szerepek, amelyeket már az író élő színészekre szab. S van olvasó, aki szín­darabot is úgy olvas, hogy egy ismert színész hangját hallja fülében. Williams A tetovált rózsát nem írhatta a pécsi színház szá­mára. De aki a darabot a bemutató előtt elolvasta vol­na, alighanem Labancz Bor­bála hangját hallotta volna fülében •.. T. T. DTO I Ut'bmU Felsőoktatási intézmények fesztiválja A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rendezi meg a Felsőoktatási Intézmények Művé­szeti Fesztiválját március 21-én. Erre film-, foto- és képzőművé­szeti alkotásokkal lehet pályázni. Eddig hatvan film, száznegyven foto és kilencven különböző kép­zőművészeti tárgy érkezett be a szervező bizottsághoz, bár a je­lentkezéseket még most is elfo­gadják. A zsűriben az egyes mű­vészeti ágak hazai kiválóságai foglalnak helyet. A filmek fesz­tiválját például Jancsó Miklós nyitja meg. • DR. HERMANN WEI EJ­HA AS weimari professzor, a Német Demokratikus Köztár­saság ismert művészettörténé­sze Pécsre érkezett. Két hetet tölt a város és a megye mű­emlékeinek tanulmányozásá­val. • KOLLÉGIUMAVATÁS. Március 14-én, csütörtökön es­te 7 órakor tartják meg a Pé­csi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Diák­otthonának kollégiummá ava­tó ünnepségét. + MUNKAPSZICHOLÓGIA A Kossuth Kiadó gondozásá­ban rendkívül érdekes könyv jelenik meg: Ma tűsek—Ru- zicska: Munkapszichológia cí­mű műve. Ez a könyv magyar nyelven első összefoglalása és rendszerezése a munkapszi­chológia kérdéseinek. Különö­sen vállalatvezetők, mérnökök, közgazdászok, pártmunkások, szakszervezeti vezetők látják majd hasznát • téIma: Somogy me­gye. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola földrajz tanszéke ide* kutatási tervében Somogy me­gye ipara és mezőgazdasága szerepel. Ennek keretében Dr Bona Imre Somogy megye ipa­ra és népességföldrajza, dr. Gertig Béla pedig Somogy megye mezőgazdasági földraj­za és a Balaton idegenfor­galma Cífnű témákat dolgoz­za fel. V A DÖNTŐBEN. Eredmé­nyesen szerepeltek a baranyai versenyzők a falusi fiatalok­nak a KISZ Központi Bizott­sága és a SZÖVOSZ Igazgató­sága által meghirdetett szava­lóversenyének szekszárdi terü­leti döntőjén. A hat baranyai versenyzőből négy — Pólón Erzsébet pécsváradi, Vargha Antal siklósi, Mihálovics Jó­zsef kölkedi és Bartha Ildikó pécsváradi szavaló — bejutott az országos döntőbe, melyet április 5-én és 6-án rendeznek meg Kőszegen. o A SZENTISTVÁNI GON­DOLAT. Dr. Tilkovszky Ló­ránt kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetének munkatársa tart előadást már­cius 12-én, kedden este fél öt­kor a Nevelők Házában ,Teleki Pál nemzetiségi politikájáról A szentistváni gondolat cím­mel. Egy kiállítás elé Platthy György és feleség«; Kovács Julianna kiállítása március 16-án, szombaton este 6 órakor nyílik meg a TIT Bartók klubjában. A kiállítás nagyobbik részét Platthyné Kovács Julianna munkái te­szik ki, aki általános iskolai rajztanár és ez lesz első ön­álló kiállítása. Eddig a megyei és a pedagógus kiállításokon szerepelt egy-két képpel. A Platthy házaspár nyári ország­járó kőrútjának emlékei ezek a képek, a Duna-kanyar, Vác, Zebegény, Esztergom, a Bala­ton vidéke, a Mátra és Bara­nya szép tájainak festőd fel­dolgozásai. Platthy György néhány év- ‘vel ezelőtti bányajárásainak ■Bódékét számos kép örökítet­te meg, két éve a meszesi munkásszálláson, korábban a múzeumban állította ki mun­káit. A Széchenyi-akna, Pető­fi-, Zobák- és Kossuth-akna, valamint a bányavidékek gya­kori látogatásának élményei most több év elmúltával, ké­sei megérlelt, erősen transz­ponált formában fejeződnek ki a most kiállításra kerülő ké­peken. E bányásztémájú olaj- pasztellek mellett néhány szénrajz kerül a Bartók klub falaira. A kiállítást a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága és a TIT művészeti szak­osztálya rendezi, s dr. Takács József, a Hazafias Népfront városi titkára nyitja meg. F. Kovács Julianna: Mecseki fain A Bartók klub programjából Hétfőn, március 11-én dél­után 6 órakor Borda József, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője Az idegen- forgalom nemzetközi vonatko­zásai címmel tart előadást. Másnap, kedden pedig Bécsy Tamás előadására kerül sor. Címe: A mai amerikai regény- irodalom. Március 15-én, pén­teken délután fél hatkor is­mertetik a Kossuth Kiadó má­sodik félévi kiadványterveze­tért, továbbá a marxizmus— lenini zmus klasszikusainak könyveit, majd Áprily Lajos verseiből olvasnak fel. ♦ A PÉCSI MECSEK TÁNC- EGYÜTTES Zalaegerszegre utazott. Részt vesz a III. Zalai Táncfesztiválon, melyre csak az ország legjobb együtteseit hívták meg. • KODÁLY EMLÉKÜN­NEPSÉG. A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa Balaton- füredre utazott, s fellép az ot­tani Kodály-emlékünnepség műsorában. V ARABOK PÉCSETT. A Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének meghívására arab kul­turális küldöttség érkezik Ma­gyarországra. Az arab vendé­geket a tervek szerint Pécsre is elkísérik, s bemutatják a várost, valamint annak kuitu- rális intézményeit. • JEANNE MARIE DARRE PÉCSETT. Jövő vasárnap, már­cius 17-én délelőtt fél 11-kor Jeanne Marie Darre ad zongora- hangversenyt a Pécsi Nemzeti Színházban. A műsorok négy Chopin-mű — Barkarola, Hat etűd, Cisz-moll nocturne és B- moll scherzo — valamint Schu­mann Karnevál-ja szerepel. Szabó István rendezésében fof* gatják a TV-ben Halász Jutkáról szóló filmet, melyben sanzonokat énekel. Az operatőr: Lukács Lóránd. + VIZUÁLIS NEVELES. Buda­pesten a Pedagógus Szakszerve­zet székhazában március 8-án megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság vizuális nevelési szak­osztálya. A szakosztály elnöke Balogh Jenő, a Képzőművészeti Főiskola módszertani tanszéké­nek vezetője lett. A szakosztály feladatainak tisztázása után .a terveket beszélték meg négy év­re előre. A szakosztály létrejöt­te — hangsúlyozták a Magyar Pedagógiai Társaság vezetői te —- a szakma kezdeményezésére» s a napjainkban sürgetővé vált vi­zuális nevelési feladatok megol­dására jött létre. A kevés szá­mú alapítótag között egy pécsi rajzpedagőgus, Lantos Ferenc is szerepelt. A pécsi színház a tv-ben Kedden, március 12-én este 7 órai. kezdettel sugározza a tele­vízió a Pécsi Nemzeti Színház Shakespeare-előadását, a Rózsák háborúját, felvételről. Ugyanezen a napon este 7 órakor a pécsi előadást veszik fel, Rozov: Érett­ségi találkQzó című darabját, amelyet majd későbbi időpont­ban mutatnak be az ország tele­vízió-nézőinek.. A Jelenkor márciusi száma A folyóirat versrovatában újabb költeményeivel jelentkezik Bár* dosi Németh János, Demény Ofr- tó, Eörsi István, Pál József éa Vasvári István. A szépprózai írások sorában Kolozsvári Graudpierre Emil: Szí­nek egy arcon e. kisregényének első részét; Lázár Ervin: Veréb a Jézus Szívében c. elbeszélésé* nek befejező részét olvashatjuk. A folyóirat közli Dallos Atti­la: Glória c. novelláját. A no­vellából táncdráma született, me­lyet a Pécsi Balett áprilisban mutat be. A táncdrámáról Eck Imre Irt műhelytanulmányt a folyóirat­ba; tanulmányát forgatókönyv­részlet egészíti ki. Pomogáts Béla folytatja port­résorozatát a középnemzedék írói­nak munkásságáról. A márciusi számban Cseres Tiborról olvas­hatunk. Kiss Ferenc irodalomtörténész Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat c. költeményét elemzi. Nagy L. Sándor moszkvai le­velében a szóvje. főváros jubi­leumi művészeti eseményeiről ír beszámolót. Taxner Tóth Ernő az új ma­gyar drámai műveket teszi mér­legre. Kodály Zoltán: Az orgo­na dicsérete c. müvének pécsi ősbemutatójáról Szesztay Zsolt ír méltatást. A márciusi szám g ^fikai anya­gát Borsos Mikló., ,.i (iveiből és a Pécsi Baletc oemuutásra ke­rülő új táncdrámájának jelmez­terveiből, mozdulatrajzaiból állí­totta össze a szerkesztőség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents