Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

fW8. március 7. pundntmt nap to 3 Március 12-ig a lechnika Házában r Élelmiszeripari termékkiállítás Uj termékek korszerű csomagolásban Tegnap délután 2 órakor nyitották meg Pécsett a Tech­nika Házában a megye tizen­egy élelmiszeripari vállalata, illetve intézménye által ren­dezett élelmiszeripari termék- kiállítást. Somogyi Jenő, a pécsi Sörgyár főmérnöke, a MÉTE pécsi csoportjánál! el­nöke üdvözölte a vendégeket Az ünnepségen megjelent Ra- pai Gyula, a Megyei Pártbi­zottság első titkára, Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, Palkó Sándor és Nagy Sándor, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagjai, a Me­gyei Tanács, illetve a MÉ­SZÖV elnöke, Czégény József, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetője, Mihail Kirilovics Barbasin, a Szovjetunió Hús- és Tejipari Minisztériumának miniszterhelyettese, dr. Né­meth Lajos, a Pécsi városi Tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese, dr. Lé- nárt Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője, Varga Pál, a Magyar Országos Sör­ipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója, továb­bá a megye és a város több ipari üzemének vezetője. A megnyitó beszédet dr. Lé- nárt Lajos mondotta. Örömé­nek adott kifejezést, hogy el­sőnek a Baranya megyei és pécsi élelmiszeripari üzemek és intézmények rendeztek kö­zös termékkiállítást Hang­súlyozta, hogy ennék a ter­mékbemutatónak különös je­lentősége éppen abban van, hogy minden vállalat új ter­mékkel és korszerű csomago­lású árukkal mutatkozik be a megye közönségének. A Pécsi Dohánygyár első­ként itt árusítja az újnyomá­sú, új csomagolású és javított minőségű Kossuth, Munkás és Terv cigarettákat. Bemutatják többek között a papírfilter rudat, amely a múlt évi me­zőgazdasági kiállításon ezüst érmet kapott A megyei Szik- viz- és Szeszipari Vállalat kis palackokban kisüsti pálinkát és ldórmentes kristályvizet hozott. A Pannónia Sörgyár kitűnő termékei már ismer­tek, de az új csomagoló esz­közök is felhívják a szakem­berek figyelmét. A Mecsekví- déki Állami Pincegazdaság 16 féle palackozott borral sze­repel a kiállításon, köztük a márkázott siklósi traminivel és a villányi medoc noirral. A desszert borok közül a 16 fokos pécsi nektár bizonyára megnyeri a látogatók tetszé­sét A Pincegazdaság újdon­ságként bemutatta a Boór Ve­ra grafikus művész által ter­vezett — a régi Pécs városát ábrázoló — ajándékdobozt, amelyben pécsi cirfandlit és villányi burgundit árusítanak. Kuriózumként érdemes meg­nézni a Pincegazdaság pavi­lonjában a kb. 15 literes fa- abroncsos hordót amelynek „életkora” legalább 300 év, és mint régiség is ritkaság szám­ba megy. A Baranya és Tol­na megyei Húsipari Vállalat 48 féle áruval jelentkezett a kiállításon. Bemutattak több­féle füstölthúst is, ebből kb. 6 vagonnal bocsátanak a vá­sárlók rendelkezésére a hús­véti ünnepek alkalmából. Az Országos Baromfiipari Válla­lat pécsi kirendeltsége Is több új készítménnyel lepi meg a vásárlókat Ezek: tyúkerőle- vessűrítonény, aztán az ún. Mátra poharas libazsír 15—20 —25 dkg-os csomagolásban, majd vadas szárnyas pástéto­mok. A Tejipari Vállalat nem­csak a múlt évi mezőgazda- sági kiállításon díjazott arany, ezüst és bronzérmes termé­keit hanem új árukat is be­mutatott A huszonhárom fé­le készítmény közül az egyik legújabb, a mintegy 35 kilo­grammos parmezánsajt ame­lyet sajátos gépi eljárással apróra vágnak fel és higiéni­kus csomagolásban „reszelt sajtként” árusítanak majd a boltokban. Űj termékük még a piros és fehér csomagolású ún. rúd-eidami sajt amelyet korábban a hazai kereskede­lem import útján szerzett be. A Pécsi Sütőipari Vállalat az eszéki Szloboda kenyér- és tésztagyárral közös pavilont nyitott a kiállításon. A pé­csiek bemutatták az alföldi kenyeret, amelyet a közeljö­vőben a város különböző ke­rületeiben megnyíló mintabol­tokban árusítanak majd. A Szigetvári Konzervgyár export és belföldi termék-kollekciója egyike a legszebbeknek. A Ba­ranya megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat a gabonatermékek új csomago­lási módját mutatta be. Az élelmiszeripari kiállítás rendezéséért feltétlenül elis­merés illeti a Tempó Ksz de­korációs részlegét. Búzatermesztési tanácskozás Villányban Villányban három napon át a kenyérgabonáról tanácskoz­nak az ország legjobb búza­termelő állami gazdaságainak szakemberei. A szerdán meg­kezdődött háromnapos tanács­kozáson Izinger Pál. az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontjának főosztályveze ője tartott vitaindító előadás.. Ta­valy, mint elmondotta, orszá­gosan 19 mázsa volt az állami gazdaságok holdankén i átlag­hozama búzából A 10 év előtti 10—12 mázsás átlaghoz képest ez kétségkívül nagy fejlődés, a környező országok termés­átlagaitól és főleg a hazai le­hetőségektől azonban még el­marad. A jelenleg termelésben lévő búzafajták — pusztán a technológia megjavításával — legalább négy-öt mázsával ma­gasabb hozamokra képesek. A bevezető előadást követően a tanácskozáson részvevő mint­egy 500 szakember megkezdte a búzatermeléssel kapcsolatos gyakorlati kérdések megvita­tását. Eredményekben gazdag négy esxtendfi Emlékérem a legjobbaknak A Hazafias Népfront Pécs városi küldöttértekezlete A Hazafias Népfront Pécs városi küldöttértekezletét teg­nap délután 3 órai kezdettel a Városi Tanács dísztermé­ben tartották meg. A kilenc tagú elnökségben helyet fog­lalt Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Szentistványi Gyuláné, a Vá­rosi Pártbizottság osztályveze­tője, Sztergár János, a HNF megyei titkára, dr. Galabár Tibor, a Városi Tanács tit­kára, a padsorokban a meg­választandó városi bizottság tagjai, Pécs 28 körzeti bizott­ságának küldöttei, valamint a meghívott vendégek. A párt végrehajtó bizottsága megtárgyalta: A kisipari szolgáltatások helyzete a siklósi járásban VUaülés a halászat fejlesztéséről A Magyar Agrártudományi Egyesület halászati szakosztá­lya szerdán a Technika Há­zában vitaülést tartott a halá­szat fejlesztéséről és gépesíté­sének problémáiról. Az állami gazdasági halászok évente kö­rülbelül 250 vagonnyi halat adnak exportra, a tavakban nevelt pecsenyekacsákból át­lagosan hatszáz vagont érté­kesítenek, amelynek 80—90 százalékát exportálják. A ki­emelkedő termelési eredmé­nyek ellenére a legszüksége­sebb gépek importja még mindig megoldatlan. A 87 000 holdnyi vízterüle­ten gazdálkodó 22 halászati termelőszövetkezet kezelésé­ben levő természetes vizek hal termése évről évre növek­szik: az 1945—50-os évek 6150 mázsás átlagáról 1967-ig 643ö mázsára nőtt a halhozam. Rendelet az állatforgalomról Szabályozták a vágást és a hús- és húskészítmények forgalmát A mezőgazdasági termékek for­galmának ég felvásárlásának Idén már érvényesülő új rendije szük­ségessé tette az állatforgalomra és Útátvágásokra vonatkozó korábbi fogszabályok felülvizsgálatát. En­nek eredményeként adott ki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter új rendeletét. Az új rendelet hatálya a szarvas­marha, (borjú), sertés, juh, -ló, Sszvér, szamár, bivaly forgalmára, levágására és az ezekből szárma­só hús- és húskészítmények fel­használására, forgalmára terjed ki. Alapvető szabály, hogy a fel­sorolt állatokat tovább-eladás — tereskedelmi forgalomba hozatal - céljából csak azok az állami rállalatok vásárolhatják meg, ímelyeknek alapítólevél szerinti éladatköre erre kiterjed. Az állatforgalomba való újszerű bekapcsolódásra ad lehetőséget íz a rendelkezés, amely szerint a mezőgazdasági nagyüzemek íruértékesítését végző szervek a mezőgazdasági nagyüzemek meg­bízása alapján közreműködhetnek »ármelv állatfaj állami értékes! ésében. a megbízók részére tC' lyészállai vagy hízó-alapanyaj beszerzésében. Végül a juh, bi 'a!y, ló, öszvér, szamár forgal oának lebonyolításában. A tér melöszövetkezetek — szarvasmar­ha és borjú kivételével — tagjaik háztáji gazdaságából származó állatokat is értékesíthetnek, szarvasmarhát és borjút pedig a felvásárló vállalat részére, érté­kesítés céljából tagjaiktól ugyan­csak vásárolhatnak. Magánfo­gyasztásra, levágás céljából ser­tést, juhot, szamarat bárki vásá­rolhat. Érvényben marad az az állatforgalmi szabály, mely sze­rint a tenyésztés és továbbtartás céljára történő állatfelvásárlás nem esik korlátozás alá. Az a korábban érvényes kötöttség vi­szont, hogy az említett célra meg­vásárolt állatot az új tulajdonos csupán a jár-aílevél átírásától szá­mított 30, illetve 60 nap eltelte után adhatta el, érvényét veszí­tette. A magán húsiparos közfogyasz­tásra a megállapított keret erejéig a felvásárló vállalattól beszerzett hízottsertést és szarvasmarhát vághatja le. A megállapított ke­reten belül viszont levághatja sa­ját hizlalású sertését, valamint közvetlenül a termelőtől vásárolt juhot, bivalyt, öszvért és szama­rat. Az étkezést szolgáltató válla lat közfogyasztásra levághatja saját hizlalású sertését és a ter­melőtől vásárolt juhot. Az állam: gazdaság állandó és Időszaki úob A magáukisipar és a kis­ipari szolgáltatások helyzeté­ről tárgyalt szerdai ülésén az MSZMP Siklósi Járási Végre­hajtó Bizottsága. A siklósi járás szolgáltató iparában a szocialista szektorok mellett jelentős helyet foglal el a magánkisipar. Az 1967. de­cember 31-i állapot szerint 489 magánkisiparos és 29 mel­lékfoglalkozású kisiparos te­vékenykedik a járás községei­ben, elsősorban azokban a helységekben, amelyekben a szocialista szektorok objektív okokból nem biztosíthatják a lakosság számára szükséges szolgáltatásoka t. Nincs utánpótlás Bár a járási tanács igyek­szik kedvező irányban befo­lyásolni a szolgáltatások meg­oszlását és eltüntetni a szol­gáltatások szempontjából „fe­hér” foltokat, ez nem mindig sikerül. A járás legsúlyosabb gondjainak egyike, hogy ki­öregedtek a kisközségek ipa­rosai. Nemenkénti megoszlás­ban vizsgálva a jelenleg mű­ködő 351 férfi kisiparosból 74 hatvan éves vagy ennél idő­sebb, a 138 nőből 35-en túl­haladták a nyugdíjkorhatárt. Az ipar jogosítványt visszaadó szakemberek pótlása ma még nehézségeket okoz. Bár a ma­gánki siparosok adókedvez­ményben és anyagkiutalási többletben részesülnek, ha ta­nulót szerződtetnek, mégsem foglalkoznak szívesen a fiata­lokkal. A kisipari szövetkeze­tekben és az állami vállala­toknál intenzív tanulóképzés folyik ugyan, de az innen mákban lehetne kiterjeszteni a szövetkezet szolgáltatásait. A járási kezdeményezést még kevesen ismerik. A termelő- szövetkezetekkel és fogyasztá­si szövetkezetekkel a tavaszi hónapokban ül le ezügyben tárgyalni a tanács, remélhe­tőleg mindenütt megértéssel és segíteniakarással fogadják a kezdeményezést. Összehangolni a szükség eteket Ezzel a mondattal lehetne összefoglalni a beszámoló fe­letti vitában elhangzottakat, főképp a vitának azt a ré­szét, mely a szakmái után­pótlás kérdéseit taglalta. Ne­héz az érettségizett fiatalok elhelyezése a járásban — egyes szakmák iránt viszont nagyobb érdeklődést kellene tanúsítani. A felszólalók utal­tak arra, hogy a szolgáltatá­sok biztosítása érdekében a fiatalok elhelyezkedési törek­véseit támogatva, egyengetni kell útjukat a ma még mos­tohán kezelt szakmák felé. Szó esett arról is, hogy nö­velni kellene az állami válla­latok, szövetkezetek és ma­gánkisiparosok érdekeltségét a tanulóképzésben és a jelen­leginél nagyobb megbecsülést biztosítani a fiatalokkal fára­dozó idős mestereknek. A végrehajtó bizottság dr. Sza­bó József javaslatára úgy foglalt állást, hogy a kisipari szolgáltatások bővítése érde­kében tovább kell szorgal­maznia a tanácsnak a kisipa­ri, a fogyasztási és a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekkel, valamint a magánkis­iparosok szervezeteivel törté­nő együttműködést. A siklósi és sellyei pártbizottságok és a csúcs-pártszervezetek arra kaptak megbízást, hogy saját területükön támogassák ezt a munkát Harsány! Márta Dr. Pilaszanovich Imre, a HNF városi elnöke megnyi­tója után dr. Takács József, a HNF városi titkára fűzött szóbeli kiegészítést írásbeli beszámolójához, amely a HNF Pécs városi Bizottságának 1964 óta végzett munkáját taglalta, s amelyet a részt­vevők az értekezlet előtt kap­tak meg. Eseményekben és eredmé­nyekben gazdag négy eszten­dőt hagytunk magunk mögött, a népfrontmozgalom tömeg­befolyása, tekintélye erősö­dött — állapította meg írásos beszámolójában dr. Takács József. — Kialakult a nép­front munkaterülete. Ezek: a tömegpolitikai és gazdaság- politikai tevékenység, az al­kotmányos feladatok ellátása, várospolitikai munka, a mű­velődéspolitikai terület, a bé­ke és barátság gondolatának állandó terjesztése és ébren­tartása. Dr Takács József ez­után részletesen elemezte az elmúlt négy éves ciklusban végzett munkát, amelyből ehelyütt csak néhány impo­náló momentumot említünk. Huszonkét népfront tanfo­lyamon rendszeresen minden hónapban közel 580 ember tanul. Január és február hó­napokban a legkülönbözőbb rétegek közreműködésével az új gazdasági mechanizmusról több, mint ötven előadást rendeztek, a résztvevők száma közel kétezer volt. Rendsze­ressé tették a jogi tanács­adást, az ifjúság szocialista neveléséről szóló előadásokat, a szocialista együttélés kérdé­seiről való beszélgetést és vi­tákat. Várospolitikai tevékenysé­gük előbbre jutott. A szaná­lások sok ezer embert érin­tettek. Mintegy 1500 embert tájékoztattak az új kisajátí­tási törvényről, jogtanácsadá­si szolgálatot szerveztek, is­mertették az új városrészek terveit. Az elmúlt ciklus négy esztendejében a népfront a területi szervekkel és taná­csokkal közösen összesen 32 millió forintnyi értéknek meg felelő társadalmi munkát szer­vezett Dr. Takács József beszá­molójában érintette az idei népfront választások eredmé­nyeit, jellemző vonásait, majd a népfront mozgalom további feladataival foglalkozott. A szóbeli kiegészítés után megnyitották a vitát, amelyen felszólalt: Kosztolányi Károly, Majorlaki József, dr. Vejkey Kálmán, Szentgyörgyvári Já­nos, Kis Miklós, dr. Galabár Tibor, Szentistványi Gyuláné, Magyar Ferenc, Sztergár Já­nos, Balogh György, dr. Tóth István. Horváth István. Az idő rövidsége miatt a többi felszólalót arra kérték, írás­ban nyújtsák be hozzászólá­sukat. A vita során bírálatok, javaslatok hangzottak el, a felszólalók többsége ugyan­akkor köszönetét mondott a HNF Pécs városi Bizottságá­nak és elnökségének az el­múlt ciklusban végzett mun­kájáért. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy alapítson „Pécs városért” jeligével em­lékérmet a Népfront, amely- lyel a legjobb aktivistákat jutalmaznák. Dr. Takács József összefog­lalója után — bejelentette, áogy még az idén emlékér- Tiet alapítanak — határozati javaslatot fogadott el a kül­döttértekezlet, majd a válasz- ési aktus következett. — Dr. lores László tett javaslatot a 75 tagú városi bizottságra, /alamint a megyei küldöttér- ekezlet 40 küldöttjének sze- nélyére. A javaslatot egyhan­gúlag elfogadták. — Ezután !ztergár János javaslata hang :ott el. 21 tagú elnökséget álasztottak, amelynek elnö­ke egyhangúlag ismét dr. Pi- aszanovich Imre lett, titkára smét dr. Takács József. Al- Jnökök: Czakó János, dr. ;ejkey Kálmán és Magyar erenc. Befejezésül dr. Pi- aszanovich Imre tartotta meg zékfoglalóját. gozólnak fizetni konyhája számá­ra a saját állományába tartozó selejtmarliát és selejtborjút levág­hatja. Juhot, továbbá — szarvas- marha és borjú kivételével — egyéb saját hizlalású állatot (el­dolgozó üzemi tevékenysége kere­tében is levághat. A termelőszövetkezet tagjainak kizárólag üzemi konyhán történő ellátása céljából a közős állo­mányba tartozó selejt-szarvasmar- sát és selejtborjút vághatja le. Vásárolt juhot, továbbá — márha és borjú kivételével — a saját hizlalású és nevelésű egyéb állat­féléket a tagak, családtagok és alkalmazottak részére szétosztás céljából, valamim a (eldolgozó üzemi tevékenysége keretében vághat le. A termelőszövetkezeti húsfeldolgozó ilzcml tevékenysé­get szabályozó rendelet figyelem­be vételével a termelőszövetkezet — marha és borjú kivételével — minden saját hizlalású és neve­lésű állatot és vásárolt juhot fel­dolgozhat, hogy üzemi konyhá­ján, vagy vendéglátóipari üzemé­ben (birkacsárda, pecsenyesütő, halászcsárda, stb) felhasználja, il­letve elárusítóhelyén értékesítse. Magán vendéglátóiparos és pecse­nyesütő közfogyasztásra kizárólag juhot és saját hizlalású sertést vághat la. 132600 hűtőszekrény Az árreform nyomán a tí­pustól függően _ 250, 1000, 1300 és 1400 forinttal lettek olcsóbbak a hűtőgépek. Meny- nyiségiikkel eddig nem volt baj. A vásárlók azonban a választók, s főleg a jelentő­sen csökkent áru 70 literes Lehel és a Szaratov hiányára panaszkodtak. A kereskedelem azóta gondoskodott kellő mennyiségű olcsóbb hűtőgép­ről. Jelenleg az 50, a 120 és a 150 literes hazai, valamint a gázüzemű 75 literes cseh­szlovák, a ISO literes lengyel és a 220 literes egyiptomi hű­tőgép található a boltokban. Ezt egészíti ki rövidesen az elektromos Elektrosvit és a Szaratov, majd a második negyedévtől a 125 literes, ké­sőbb pedig a 175 és a 200 li­teres Lehel. Az élső félévben összesen 132 600 hűtőszekrény kerül forgalomba. > < kikerülő fiatal szakmunkások nem tudják pótolni az idős ; mesterek munkáját. A siklósi járásnak kevés a cipésze, fér­fifodrásza, férfiszabója. Ezzel , szemben „túltermelés” van , női szabókból, női fodrászok­ból. Szolgáltatás a központokban A siklósi járásban jól halad a körzetesítés, amellyel pár­huzamosan remélhetőleg meg­oldódnak a szogáltatásban meglévő nehézségek. A kör­zeti központokban szolgáltató üzletházak és szolgáltató rész­legek kialakítására törekednek a kisipari szövetkezetek. Vajsz- lón már megépült, Sellyén most épül a szolgáltató ház, Felsőszentmártonban szolgál­tató egység kialakítását ter­vezik. A jövőben Beremend és Villány szolgáltató hálóza­tának bővítésére is sor kerül. Mindezeken túl a községi ta­nácsok igénybejelentései alap­ján 80 magámkisiparosra vol­na szükség, elsősorban olya­nokra, akik mellékfoglalko­zásként végeznének szolgálta­tásokat. Tizenöt férfiszabót, öt cipészt, öt lakatost és víz­vezetékszerelőt, három műsze­részt, három bádogost, két ko­vácsot, három villanyszerelőt, öt gépjárműszerelőt, kétórást, két gumijavítót, három ácsot, három kőművest, négy építő­ipari javító kőművest tudná­nak azonnal foglalkoztatni. A személyi szolgáltatások kielé­gítésére tizenöt férfi és öt női fodrászra lenne szükség, elsősorban Villánykövesden, Mattyon, Vejtiben, Zalátán, Csányoszrón, Baranyahidvé- gen, Sámodon és más közsé­gekben. Ipari segédüzemek A járás szolgáltató ipará­ban jelentős szerepet játszhat­nának a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek ! ipari segédüzemei is. A sik­lósi járás vezetői szívesen vennék, ha a segédüzemek a j lakosság megrendelésére is \ végeznének szolgáltatásokat Bogádmindszenten, Csányosz­rón, Drávátokon, Drávakeresz- turon, Drávaszabolcson, Felső­szentmártonban, Kémesen, Kisharsányban, Magyartele-1 ken, Okorágon, Vejtiben a kovács, gépjavító, bognár, építő, villanyszerelő szakmák­ban nyílnék erre leginkább lehetőség. Az általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek tevékenységi köre is bővülhetne, főként Sellyén és Beremenden. Sellyén a garan­ciális bútorjavítás, üvegezés, képkeretezés, szobafestés, má­zolás, vízvezetékszerelés terü­letét hódíthatnák meg a fo­gyasztási szövetkezetek, Be­remenden építési, címfestő, szobafestő és mázoló szak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents