Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Dunontmi napio 1968. március 1 II Jóreménység fokét megierii ve... A Szuezi-Cfatorna lezárásának következmtnyei Miközben a Szuezi-csa torna igazgatóságának hajói a ví­zi út megtisztításához készü­lődtek, hogy kiszabadítsák a bennrekedt teherhajókat — a parton izraeli katonák áll­tak lövésre kész ágyúikkal. A csatorna lezárása óta a hajók megkerülik a Jóre­ménység fokát, azaz egész Afrikát, mint akkor, amikor még nem ásták mag a világ legnagyobb csatornáját. Ta­valy, az év végéig több, mint 3500 olyan hajó vetett hor­gonyt Fokváros és Durban kikötőjében, amely egyéb­ként a csatornán kelt volna át. A dél-afrikai kikötők révkalauzainak és dokkmun­kásainak alvásra sem jutott idejük, annyi a dolguk. Aubrey Matsont, a fokváro­si kikötő parancsnokát a túl­feszített munka következté­ben szélütés érte. Habár a hajók a Jóre­ménység fokát megkerülve 4700 tengeri mérfölddel hosz- szabb útat kénytelenek meg­tenni, mégsem érezhető hajó­hiány. A részvénytársaságok idejében felmérték a hely­zetet és újabb, nagyobb ha­jókat rendeltek a gyáraktól, ugyanakkor a korábban már kiselejtezett hajókat is újra forgalomba állították. Azonban nemcsak Afrikát körülhajózva lehet megke­rülni a Szuezi-csatornát. Egy angol hajózási vállalat pél­dául újabban a Panama­csatornán át bonyolítja le forgalmát a Távol-Kelettel. Hajói állítólag egy-két nap­pal előbb érkeznek, mintha Szuezon át közlekednének. A Szovjetunió is új utakat keres. Tavs.ly nyáron indult először Európából egy keres- , kedelmi hajó a Bering- és áz Északi Jeges-tengeren át Japánba. A Novovoronyezs nevű hajó 28 nap alatt tette meg az útat Hamburgból Jokohamáig. Ha Szuezon ke­resztül ment volna, 4200 ten­geri mérfölddel többet kel­lett volna megtennie. Az izraeliek viszont fel­építették az úgynevezett szá­raz szuezi-csatornát: egy korszerű műutat a vörös­tengeri Eilat kikötőtől a Tel Aviv közelében lévő új föld­közi-tengeri kikötőig. A Ne­gev sivatagon át vezető útat akár 30 tonnás tehergépko­csik is használhatják. Kelet- Afrika országai, például Zambia és Kenya ugyan­olyan olcsón szállíthatják exportcikkeiket Európába, mint korábban a csatornán át, Szuez lezárása óta Japán a következőképpen szállítja az Európába szánt árut: ha­jón Észak-Amerika nyugati partjáig, onnan vonaton a keleti partokig, azután pedig ismét hajón az Atlant, óceá­non át Európába. A skandináv országok légi- forgalmi vállalatai felaján­lották a hajózási vállalatok­nak. hogy a Vörös tengerig eljuttatott árut légi úton szállítják Európába. Ez a szállítási mód azonban ter­mészetesen csak értékes áru esetében kifizetődő. Sokan azt jósolták, hogy a csatorna berekesztésével jelentősen felszökik Európá­ban a nyersolaj ára. Ez azon­ban mégsem következett be, mert a vállalatok hatalmas befogadóképességű hajókat állítottak forgalomba, ame­lyek olcsóbbá teszik a szállí­tást. Az óriáshajók számára egyébként is sekély a Szuezi- csatorna. A közel-keleti háború óta a nagy hajózási vállalatok számos óriási tartályhajókat rendeltek a gyáraktól. Az angol Royal Dutch-Shell például 29 darab 200 000 ton­nás hajóra adott megbízást. A világ legnagyobb tar­tályhajóját egy japán hajó­gyárban építették: nem ke­vesebb, mint 312 000 tonna befogadóképességű. Fedélzete hosszabb három labdarúgó- pályánál. Amerikaiak vásá­rolták meg. Az óriáshajók a Szuezi-csa- torna használata nélkül is kifizetődőén szállítanak. Egy 80 000 tonnás tartály ha jóval a Kuvaitból Szuezon át Rot­terdamba vitt nyersolaj ton­nája 3,75 dollárba kerül. Egy 200 000 tonnás óriáshajó­val szállított nafta tonnája Afrikát megkerülve is csak 2,5 dollár. Az olyan kolosz- szus pedig, mint amilyen nemrég készült el Japán­ban, alig 2 dolláros áron szállíthatja a nyersolaj ton­náját. A mammuthajók halálos veszedelmet jelentenek Egyiptom számára, mert a Szuezi-csatornán közlekedő hajók háromnegyed része olajat szállított. Minden nap­pal kétszeresen veszít az or­szág: amellett, hogy elma­rad a csatornából folyó jö­vedelem, egyre több az ol­csón szállító óriáshajó, amely sohasem fog áthaladni Szue­zon. Ezért kénytelen Nasszer el­nök a csatorna megnyitását sürgetni, még akkor is, ha az izraeliek nem vonulnak vissza. Az ellenfél azonban, úgy - látszik, ennyivel sem éri be, további engedménye­ket követel. Ezzel magya­rázható, hogy amikor az egyiptomi hajók hozzá akar­lak fogni a csatorna megtisz­tításához, az izraeliek tüzet nyitottak rájuk. A z ENSZ Statisztikai Hi­vatala kiadta 18. de­mográfiai évkönyvét, amely a Föld lakosságának 1966. évi adatait tartalmazza. Mint az évkönyv1 össze­állítói is megjegyezték, nem minden számadat tükrözi a világ pontos demográfiai képét mivel sok országban vág. nem tesznek közzé egyet ada­toka-. vagy pedig egyálta­lán nincs is statiszikai szolgálat. A szaltembe ek mégis igen érjekeonek és tanulságosnak tekintik az évkönyve'. a.nnlyrJl az alábbiakban rövid áttekin­tést közlünk. Milyen volt a világ demog­ráfiai képe I960—1904-ben? A leghitelesebb adatok szerint bolygónknak ebben az idő­szakában mintegy 3,1 milliárd lakosa volt. A lakosságnak fe­le az ázsiai kontinensen élt. A szaporulat 18 ezrelék évente Ugyanezen időszakban éven­te kb. 51 millió ember halt meg, s az átlagos halálozási arány ezer lakosra számítva 16 fő volt. Ami a születések számát illeti, a hatvanas évek első öt évét a következő adatok jellemezték: átlagosan 34 új­szülött jutott ezer lakosra, vagyis bolygónk lakosságának átlagos évi növekedése 1,8 százalék volt. Az átlagos életkor az utób­bi évtizedekben mind a fej­lett. mind a fejlődő orszá­gokban állandóan emelkedik. Emellett a hatvanas éveket valamennyi országban az jel­lemezte, hogy a nők átlagos életkora magasabb volt, mint a férfiaké. Milyen betegségek fenye­getik leginkább a mai em­bert? A fertőző betegségek és az élősdiek által okozott meg­betegedések átengedik a tere­pet a ráknak és a keringési szervek megbetegedéseinek. A hatvanas években mind a fejlett, mint a fejlődésben le­vő országokban sok halálese­tet okoztak a balesetek, sze­rencsétlenségek. Huszonnyolc fejlett ország esetében száz­ezer lakosra számítva a halá­los kimenetelű balesetek szá­ma 37,7 (Írország) és 92,3 (Ausztria) között ingadozott. A fejlett országokban megle­hetősen magas az öngyilkossá­gok száma, egyes országokban 28,6 százezer lakosra számít­va. Ebbőr a szempontból a leg­kedvezőbb a helyzet Írország­ban: itt átlagosan 2 öngyilkos­ság jut minden százezer la­kosra. A legnépesebb ország Afrikában a lakosság szá­mát tekintve első helyen áll Nigéria (58 millió), ezután kö­vetkezik az Egyesült Arab Köztársaság (30 millió), Etió­pia (23 millió), Délafrikai Köz­társaság (18 millió). A lakos­Mennyi'ember éTcTftfídön? ság legnagyobb szaporulatát 1953 -1966-ban Medagaszkár- ban (3,6 százalék) Szomáliá­ban (3,4 százalék). Nigerben (3,2 százalék) észlelték. Latin-Amerikában a lakos - ság számát tekintve első he­lyen áll Brazília (85 millió), ezután következik Mexkó (44 millió Argentína (23 millió). egnagyobb a lakosság szapo­rulata Costa Ricában (4,1 szá­zalék). Venezuelában (3,6 szá­zalék). Ázsiában a lakosság számát tekintve első helyen áll a Kínai Népköztársaság (710 millió). India (499 millió). In­donézia (107 millió). Pakisztán (105 millió). Japán (99 millió) Legnagyobb a lakosság szapo­rulata Kuwai'I an (10,5 száza­lék). Törökországban (5,3 szá­zalék). Bahreinben (4,1 szá­zalék). Kínában, Indiában, Pa­kisztánban a lakosság szapo­rulata 1,5, 2,4 és 2,1 százalék. Európában a legnagyobb lé­lekszámú ország a Német Szövetségi Köztársaság (57 millió), Nagy-Britannia , és Észak-íroszág (55 millió), Olaszország (52 millió) és Franciaország (49 millió). Ezekben az országokban a lakosság szaporulata a felso­rolás rendjében 1,2 százalék, 0,7 százalék, 0,7 százalék és 1,2 százalék. Tovább élnek az emberek A legmagasabb a lakosság átlagos életkora a következő afrikai országokban: Dél-Rho- desiában (50 év), Marokkóban (49 év), Gambiában (43 év). A férfiaknál a legalacsonyabb átlagos életkor Gabonban (25 év) és Guineában (26 év), a nőknél pedig Guineában (28 év) és Felső-Voltában (31 év) figyelhető meg. A latin-amerikai országok­ban a férfiaknál a legmaga­sabb az átlagos életkor Puer­to Ricoban (67 év), Argentí­nában (63 év), a Barbados szigeteken (62 év), Jamaicá­ban (62 év). Legalacsonyabb a férfiak átlagos életkora Bra­zíliában (39 év), Kolumbiában (44 év), Guatemalában (48 év). A leghosszabb életűek a nők Puerto Ricoban (72 év) és Ja­maicában (66 év). A legrövi­debb a nők átlagos életkora Brazíliában (45 év) és Kolum­biában (45 év). Az Egyesült Államokban és Kanadában a férfiak átlagos életkora 66, illetve 68 év, a nőké 73. Illetve 74 év. Ázsiában a férfiak átlagos életkora a leghosszabb Japán­ban (67), Kínában (63). Leg­alacsonyabb a férfiak átlagos életkora Burmában (30), In­diában (42) és Kambodzsában (44). Magas átlagos életkor jel­lemzi a japán nőket (73 év). Legalacsonyabb a nők átlagos életkora Burmában (31 év), Indiában (40 év) és Kambod­zsában (43 év). Európában leghosszabb a férfiak átlagos életkora Svájc­ban. Norvégiában és Hollan­diában (71 év). A legalacso­nyabb viszont Portugáliában (60 év) A nők átlagos élet­kora a leghosszabb Svájcban (75 év) és Norvégiában (75 év). Többségben a nők Afrikában 110 városnak van százezernél több lakosa. Az amerikai kontinensen 301 vá­rosnak (ebből 151 az Egyesült Államokban), Ázsiában pedig 449, Európában 350, s a Szov­jetunióban 185 városnak van százezernél több lakója. Vala­mennyi kontinensen megnőtt az olyan városok száma, amelynek lakossága megha­ladja az egymilliót. Emellett Afrikában 3. Ázsiában 28, az amerikai kontinenseken pedig 21 (ebből az Egyesült Álla­mokban 16), Európában 18 olyan várost találunk, amely­nek lakossága 1—2 millió kö­zött mozog. J A legtöbb országban több a nő, mint a férfi, s ez a túl­súly rendszerint a 30—35 év közötti korcsoportban mutat­kozik. Egyes országokban vi­szont több a férfi, mint a nő, így például Ghánában, az Egyesült Arab Köztársaságban, Ugandában, Kanadában, Ku­bában, Mexikóban, Törökor­szágban, Irakban, Izlandon, Írországban stb. 1965—1966-ban az - ezer la­kosra jutó legtöbb házasság- kötés száma a következőkép­pen alakult: Afrikában — a Dél-Afrikai Köztársaságban (10), Dél-Rho- desiában (7,5), a Reunion szi­geten (7,6). Az amerikai kontinenseken — Puerto Ricoban (10,2), az Egyesült Államokban (9,2), a Falkland-szigeteken (9,1). Ku­bában (8,8) és a Bermundákon (8,8). Ázsiában: Japánban (9,7), Izraelben (7,9), Cipruson (7,7). Európában: Jugoszláviában (8,9), Dániában (8,8), Hollan­diában (8,8). Divat az utazás Az idegenforgalom valóban a század divatja lett. Az egyes európai országok turista forgalmát a következő adatok jellemzik: 1965-ben Ausztriá­ban 6,4 millió, Írországban 11,5 millió, Olaszországban 11 millió San Marinoban pedig 2 millió turista járt. Növekedik-e a Pamir? R epülög&ppel a Pamir hófödte csúcsai fölött A, Pamir hegység — népszerű * * nyelven „a világ tetejének” egyik istenhátamögötti völgyében páratlan kincsre bukkantak az el­múlt években a szovjet régészek. Egy négyezer méter magasságban fekvő barlangban sziklarajzokat ta­láltak, amelyek többek között egy vadász mágia jeleneteit ábrázolják. A rajzon az ősember madár jel­mezben, mégpedig struccmadárnak öltözve közelít meg más vadakat, kezében hajítóeszközt, feltehetően dárdát tartva. A primitív ősember ezenkivül medvéket, yakokat, vad­disznókat rajzolt a barlang falára, így az utókor fogalmat alkothat arról, hogy milyen állatfajok lé­teztek a Pamir hegységben tízezer évvel ezelőtt. Napjainkban a Pami- ron már nincsenek struccok és vaddisznók. Ha feltételezzük is, hogy ezek az állatok az ember te­vékenysége, tehát a túlzott vadá­szat következtében pusztultak ki, akkor is annak idején csak három­ezer méteres magasságban élhet­tek és nem négyezer méteren, ahol a sziklarajzok ábrázolják őket. Hogyan kerülhettek hát a struc­cok, vaddisznók a négyezer méter magasságban fekvő „Halálvölgybe”, ahol még nyáron is kegyetlen a hi­deg, kitartó szélviharok söpörnek végig nagy homok- és porfelhőt kavarva, ahol az alpinisták és a kutatók csak speciális öltözékben és fűtött kunyhókban képesek hosszabb időt eltölteni? Ez csak úgy érthető, ha elfogad­juk Kirill Staniukovitch szovjet földrajz professzor magyarázatát. A professzor szerint a Pamir évente öt-tíz centimétert növekszik, az el­múlt tízezer évben tehát mintegy 500—800 métert. A szovjet kutató behatóan tanul­mányozta a hegység növényvilágát és a régészeti kutatások alapján összehasonlította az elmúlt évezre­dek és napjaink vegetációját. Meg­állapította, hogy a Pamiron a klíma és vegetáció módosulása oly gyorsan megy végbe, hogy egy em­beröltő alatt is meg lehet figyelni bizonyos változásokat. Babonás kristályok Á végzetes gyémánt A New York-i Smithsonian Intézet ékszer-múzeumában golyóálló üveg alatt selyem és bársony párnán mindenki számára láthatóan pihen a 44,5 karátos úgynevezett Ho­pe gyémánt, amely a legen­da szerint minden eddigi tu­lajdonosára bajt hozott. A legenda már több ezer éves. Egy hindu istenség őrizte templomában az ék­szert. Hogy megvédje a tol­vajoktól. elrendelte, hozzon minden esetleges illetéktelen tulajdonosára halált és nyo­morúságot. Az utolsó áldozat a 25 esztendős Evelyn Mc­Lean volt, akit holtan talál­jak luxusvillájában. De milyen bajokat is oko­zott a gyémánt? 1642-ben Jean Tavernier kalandor tört be a temp­lomba, ellopta a gyémántot és drámai feszültséggel teli menekülés közepette Euró­pába hozta. A lopott gyé­mántot XIV. Lajos francia királynak adta el. Néhány hónappal később veszett ku­tyák tépték szét a tolvajt, és családja koldusbotra ju­tott. A gyémánt akkor még 112 karátot nyomott és még az olyan pompás udvarban is, mint XIV. Lajosé volt, mindenkit elkápráztatott. A „Napkirály” 67 karátosra csiszoltatta a követ és ibo- lyás kéksége ezután még szebben ragyogott. A királyi kincstár igazgatója Fouquet azonban a vesztőhelyen vé­gezte. De Lamballe herceg­nőt. aki szívesen' viselte a gyémántot, a tömeg Párizs utcáin meglincselte. XIV.. La­jos és felesége Mária Antoi­nette a vesztőhelyen végez­ték. A gyémánt ezután eltűnt a forradalom viharaiban és csak 1830-ban tűnt fel Ang­liában. De lássuk csak milyen újabb bajokat okozott: Tho­mas Hope angol bankár vá­sárolta meg 90 000 fontért. Róla kapta nevét. Attól a pillanattól fogva azonban, hogy a gyémántot megvette, Hope szegényedni kezdett és unokája nagy nyomorúság­ban halt meg. A következő vevő II. Abdul Hamid török L. szultán volt. Öt megfosztot­ták trónjától és börtönben halt meg, kedvenc feleségét pedig (aki gyakran viselte a gyémántot) lefejezték. Török­országból Amerikába került a drágakő, ahol a McLean család vásárolta meg. Az izgalmas történetek kedvelői azon persze nem gondolkoztak el, vajon XIV. Lajost. Mária Antoinettet és Abdul Hamidot nem érte-e volna utol sorsuk a „végze­tes” gyémánt nélkül is? Ami pedig Hope-ot illeti, aki az ékszervásárlás után elszegé­nyedett — bizonyára több pénz maradt volna kasszájá­ban, ha ezért az egy kőért nem adott volna 90 000 fon­tot Most. hogy a gyémántot biztonságba helyezték, az ol­vasó bizonyára szegényebb lesz néhány izgalmas törté­nettel, hacsak az említett múzeum — mint oly sok más múzeum szerte a világon — előbb utóbb nem kerül anyagi csődbe ... A „Vjesnik”-ből)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents