Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
ro: 70 rille. Vn&g proletárjai, egyesüljetek i DundnTOit napló XXV. évfolyam, 76. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. március 30., szombat Moszkva búcsúzik Gagarintól Részvétnyilvánítások a világ minden részéből — Ma temetik a tragikus szerencsétlenség áldozatait Moszkva: Borús ég alatt kilométer hosszúságban sorban állnak a moszkvaiak ezen a pénteken a Kommün téren, hogy búcsút vegyenek Jurij Gagarintól, szívükhöz nőtt hősüktől. Sokan vannak közülük olyanok, akik hét esztendővel ezelőtt, 1961. április 12-én má- mórosan köszöntötték az emberiség hősét, a Kozmosz első úttörőjét. Moszkva akkor örömben úszott. Most a szovjet fpváros lakói lehajtott fővel, szomorúan vonulnak el a szovjet hadsereg központi házának dísztermében felállított ravatal előtt, amelyet elborítanak a párt Központi Bizottságának, a Legfelső Tanácsnak, a Minisztertanácsnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a különböző társadalmi szervezeteknek a koszorúi. A Gagarin és Szerjogin hamvait tartalmazó urnákat is virágok borítják. A lámpákat fekete lepel fedi, a ravatalon gyászkeretben ott látni Jurij Gagarin és Vlagyimir Szer jogin fényképét. A ravatal mellett elsőként Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij, a kommunista párt és a szovjet kormány más vezetői álltak díszőrséget. Pénteken délben a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői koszorúztak Jurij Gagarin ravatalánál. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének koszorúját ! Szipka József nagykövet he- | lyezte el. j A moszkvai katonai attaséit testületé Jurij Gagarin halála miatt kifejezte együttérzését a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának. Ebből az alkalomból részvétét nyilvánította Rábel János alezredes, a moszkvai magyar katonai attasé helyettese. Pénteken megjelent moszkvai lapok is búcsúznak Gagarintól. Gyászkeretben hozzák fényképét, nyilatkozatok I (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő és De Gaulle tárgyalása Párizsban (lazánkba látogat a francia köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügy miniszter Befejeződött az orszáqqyűlés Tegnap délelőtt folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonc/,y Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Kállai Gyula, az országgyűlés elnökének megnyitója után először dr. Szénási Géza, a Népköztársaság legfőbb ügyésze beszámolt a törvény’esség helyzetéről. Szilárdult a törvényesség Párizs: A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása során kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspontot: az országjárás és az előkészítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalások je gyében telt el Az Elysée- palotaban, amely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francul köztársasági elnök fogadta pontosan 12.15 árakor a magyar kormányfőt. Foek Jenő a köztársasági gárda színpompás díszszázadának sorfala között elhaladva — a gárda viselete: pirostollas, lófarkos sisak, fekete mente, fehér nadrág, fekete csizma — lépett be a palotába. Az elnök dolgozószobájában fogadta a magyar kormányfőt: a fényképészeket rövid időre beengedték a terembe. hogy megörökíthessék az íróasztalnál helyet foglaló két államférfit, majd az ajtó bezárult és megkezdődött a négyszemközti tárgyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebeden látta vendégül a magyar miniszterelnököt és kíséretét a Murat-leremben. Az ebéden megjelent Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja. A francia elnök pohárkö- szöntöben üdvözölte a magyar miniszterelnököt A francia elnök utalt azokra a „történelmi tragédiákra” amelyek hosszú ideig letérítették a jó útról Francia- ország és Magyarország kapcsolatait. majd hangsúlyozta: „az új helyzet jelenleg arra készteti országainkat, hogy közeledjenek egymáshoz és együtt cselekedjenek sok fontos területen”. — Ezt az új helyzetet — folytatta — kétségtelenül jól jellemezzük, ha azt mondjuk, hogy egész Európánk annyi belső ellentmondáson, háborún és forradalmon ment keresztül, hogy számára az élet ezentúl megköveteli az enyhülést, a megegyezést és az együttműködést, felülemelked te a felhalmozódott nézet- eltéréseken, az egymással szembenálló tömbökön és különböző rendszereken. — Amikor Magyarország és Franciaország elhatározza, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik, okkor ez azt jelenti, hogy Határozott törekvés tapasz talható — mondotta — jog' szabályaink maradéktalan be' tartására és betartatására, ígj a törvényesség tovább szilár dúl. A bűncselekmények 196: és 1965 között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája meg szűnt, sőt már bizonyos csők kenést is mutat. Igen lénye ges, hogy a súlyos bűncselek mények aránya nem jelentős a büntethető korú lakosság» számítva, tízezer személyre, a: 1965. évi 154-ről 14S-ra csökkent Szervezett bűnözésről sen lehet nálunk beszélni, ami pe dig a bűntettek mintegy 6< százalékát kitevő vagyon eile ni cselekményeket illeti, azol kéüisrmadúhan is a kár nec. haladta meg az ezer forintot Jelentős a személyek elleni bűncselekmények aránya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék —, ezek jelentős hányada azonban gondatlan magatartásból következő közlekedési baleset Külön felhívta a figyelmet az ittas gépjárművezetőkre, akik számos balesetet okoznak. A fiatalkorúak bűnözése, az 1964—1966. évek átlagához mérve, mintegy 15 százalékkal csökkent. Feltűnő azonban, hogy elég sok a fiatalkorúak által elkövetett csoportos bűn- cselekmény, és közöttük súlyos esetek is előfordulnak. A fiatalkorúak bűnözéséért elsősorban a rossz környezetet és a hibás, vagy olykor egyenesen bűnös családi nevelést kell okolnunk. A bűnüldöző szervek továbbra is határozottan lépnek fel minden államellenes támadással szemben, az ilyen cseI.osonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az országgyűlés ülésén. Tanácskozik az országgyűlés lekmények száma azonban az összes bűncselekményeknek mindössze 0,4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azokról a bűncselekmény-kategóriákról tett említést, amelyekben nem javult a helyzet, esetleg visszaesés is tapasztalható. Így az emberölés bűntettéről, a rablás jellegű vagyon elleni bűncselekményekről. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről, majd az ezzel kapcsolatos problémákról szólott, így a társadalmi bíróságok elé utalt ügyek számának csökkenéséről, a megelőzés érdekében tett erőfeszítésekről, a visszaeső bűnösök nagy számáróli és néhány, a bíróságoknak különösen a kártalanítások ügyében sok gondot okozó jogi problémáról, a mezőgazdasági területek jogtalan igénybevételéről, s az új mezőgazdasági törvény végrehajtásának kérdéséről. Dr, Szalay József beszámolója Dr. Szálai József, a Legfel- | sőbb Bíróság elnöke, beszámolójában érdekes adatokkal bizonyította a törvényesség erősödését. Az összes bírósági ügyeknek mindössze 2,2 százalékánál panaszoltak törvény- sértést, és csupán 0,52 százalékában került sor törvényességi óvásra. Csupán kivételesen alkalmazható halál- büntetést, katonai és büntető ügyekben együttvéve. 1966-ban 16, 1967-ben pedig 15 esetben mondtak ki bíróságaink. De a büntetést csak 10, illetőleg 8 esetben hajtották végre. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények növekvő számára való tekintettel — például a közlekedésben — van olyan felfogás, hogy indokolt lenne a súlyosabb elbírálás, különösen, ami az emberi élet veszélyeztetését illeti. Gazdasági bűncselekmények esetében azonban változatlanul igen gondos elemzésre van szükség. A jogalkalmazó nem tekinthet el attól, hogy szükséges a társadalmilag elfogadható mértékű gazdasági kockázatvállalás, s ennek jogosságát körültekintően kell elbírálni. Utalt ezzel kapcsolatban az új gazdasági mechanizmusban megnövekvő szerződéses kapcsolatra, jótállási, szavatossági, vállalkozási ügyekre, amelyek megkívánják a fejlettebb, jobb felfogást Végül részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kisajátítási, kártalanítási perekről, az ezekkel kapcsolatos mindkét oldali panaszokról. Figyelemre méltó, mondotta, hogy az érdekeltek a telkekért felajánlott összeget általában keveselték, az épületekért ajánlott kártalanítást viszont a legritkább esetben kifogásolták. Hangsúlyozta, hogy bár a forgalmi értéknek van jelentősége, a túlságosan felhajtott, konjunkturális árakat nem lehet figyelembe venni. Ami a lakásbérleti jogviszonyból eredő pereket illeti, változatlanul arra törekszenek, hogy a tulajdonosok beköltözhessenek lakásukba, de lényeges, hogy a cserelakást valóban megfelelőnek lehessen tekinteni — mondotta a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ezután megkezdődött a két beszámoló feletti vita. A vita után a legfőbb ügyész, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke részletekbe menően válaszolt a felszólalásokra és javaslatokra. A képviselők a két beszámolót és a válaszokat jóváhagyván tudomásul vették. Az elnöklő Kállai Gyula ismertette ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsának átiratát, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízása lejártával, dr. Szakács Ödönt javasolja a Legfelsőbb Bíróság új elnökéül. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta; áld az ezt követő rövid szünetben le is tette a hivatali esküt Befejezésül sor került az interpellációkra, melyekre az Illetékes miniszterek válaszoltak, s ezzel befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka. Dr. Szakács Ödön életrajza Dr. Szakács Ödön 1912-ben született, pedagógus családból. 1942-ben a jog és államtudományok doktorává avatták. Négy évi fogalmazói működés után 1946-ban mint járásbíró, Makón kezdte meg bírói pályáját. Később a szegedi megyei bíróság bírája, majd a csongrádi járásbíróság elnöke. 1951—1953-ban a debreceni, 1953—1955-ben a szegedi megyei bíróság elnöke, 1955—1956-ban az Igazságügyminisztérium büntetőjogi osztályát vezette, majd 1957-től a Fővárosi Bíróság elnöke volt. 1962-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé nevezték ki. fejleszti kapcsolatait, különösen gazdasági és tudományos területen — mondta. De Gaulle elnök végül azt a kívánságát fejezte ki, hogy Fook Jenő látogatása Magyar- ország és Franciaország egymáshoz váló tényleges közeledését eredményezze. i A francia elnök pohárkö- < szöntőjére válaszolva Fock Jenő ezeket mondta: „ELNÖK UR, engedje meg, hogy a magam, jelenlevő barátaim és munkatársaim nevében megköszönjem barát- \ 1 Ságról tanúskodó szavait. Eddigi franciaországi tartózkodá- , - sunk alatt volt alkalmunk to- j pasztalni, hogy c további;1 együttműködésnek nagyok a1 lehetőségei. Megbeszéléseink j sikeresnek mutatkoznak, de i végleges eredményekről még i korai lenne beszélni. Látogatásom kimagasló ese- 1 menyének tartom, hx>gy találkozhattam önnel, elnök úr. > Szeretném megköszönni pohár 1 köszöntőjének baráti szavait, és azt a nagyon őszinte beszélgetést, amelyet edéd előtt : folytattunk. Ezután még mélyebben él bennem az a meggyőződés, amelynek sokszor hangot adtam a látogatás során, hogy állásfoglalásunk a nagy nemzetközi kérdésekben azonos tmgy közel áll egymáshoz. Biztos vagyok benne, hogy ez a- látogatás hathatósan elő fogja segíteni kapcsolataink megerősítését Emelem poharam elnök úr egészségére, a két nép barátságára, országaink felvirágzására”. Az ebéd — mint az Elysée- palotában akkreditált újságírók megjegyezték — jóval tovább tartott, mint hasonló esetekben szokásos: már három óra volt, amikor Fock Jenő feltűnt a palota bejáratában. De Gaulle elnök az ebéd során nemcsak a magyar kormányfővel beszélgetett behatóbban, hanem sorban szót váltott kíséretének tagjaival is. Az Elysée-palota kapuján kilépő magyar miniszterelnököt azonnal megrohanták az újságírók, a magyar és francia tudósítók. A miniszterelnök az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette: „na- I gyón kellemes és hasznos beszélgetést folytattam De Gaulle elnökkel. Beható eszmecsere folyt külpolitikai kérdésekről, az európai biztonságról, a békés egymás mellett élés problémáiról. Mély benyomást gyakorolt rám az elnök személye. Politikáját már ismertem, örü- j lök, hogy most személyesen is megismerhettem”. Fock Jenő a t.ancia tudósítók kérdésére válaszolva elmondta: meghívtam De Gaulle elnököt Magyarországra, nagy örömmel mondhatom, hogy az elnök elvben elfogadta a meghívást és belátható időn belül Magyar- országra látogat. A továbbiakban egy másik kérdésre válaszolva Fock Jenő elmondta, hogy Magyar- ország a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik a Közös Piac országaival. A magyar miniszterelnök ezután a Crilion-szállóba hajtatott, majd délután megkezdődött a tárgyalás a Matig- non-palotában, a miniszter- elnökségen a két kormányfő és kíséreteik között. Az esti programban a diplomáciai sajtószövetség vacsorája szerepelt, amelynek során Fock Jenő válaszolt a Párizsban akkreditált diplomáciai tudósítók, a nemzetközi sajtó kérdéseire.