Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
1968. március 23. punantmi na© to Nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági és politikai esemény Amint szerdai számunkban közöltük, március 26-án ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és elfogadta az új tsz.-, illetve földtörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól szóló jelentést. Az alábbiakban kivonatosan közöljük az anyagot. A termelőerők állapotában és a társadalmi, gazdasági szerkezetben bekövetkezet váltások szükségessé tették a •ténelmi feladatát betöltő 1959. évi 7. törvény helyett — az adott viszonyoknak megfelelő, a társadalmi, gazdasági haladás jogi feltételeit jobban biztosító — új termelőszövetkezeti törvény megalkotását A gazdasági reform szellemében Az 1968. január elsejével életbelépő új törvény célja a mezőgazdasági tsz-tagok anyagi és kulturális igényeinek valamint a népgazdaság szükségleteinek magasabb szintű kielégítése. Megalkotása egybeesik a gazdasági mechanizmus átfogó reformjával, annak alapvető elveit a termelőszövetkezeti mozgalomban is érvényesíti. Pártunk a reális gazdasági, társadalmi igényekből indult ki akkor is," amikor a nagyüzemi földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztését célzp földtörvény megalkotását kezdeményezte. E törvény célja a földtulajdon és föld- használat egységének megteremtése útján az új szocialista tsz-földtulajdon fokozatos létrehozása, a személyi föld- tulajdon mértékének kialakítása és védelme, valamint a zártkertek rendezése. Mindezek a szocialista tulajdon- viszonyok továbbfejlesztését, a termelőszövetkezeti gazdálkodás biztonságát és zavartalanságát hivatottak biztosítani. A két törvény megalkotása nagyjelentőségű társadalmi, gazdasági és politikai esemény különösen a termelőszövetkezetek életében, de alapvetően érinti társadalmunk és népgazdaságunk egészét is. A megyei, járási párt, tanácsi és társadalmi szervek testületi üléseken, különböző szintű tanácskozásokon foglalkoztak a két törvénnyel. Ebben az időszakban alakult a megye vezető mezőgazdasági jogászaiból álló Megyei Konzultációs Bizottság azzal a feladattal, hogy a vitatott kérdéseket vizsgálja meg és azok ban foglaljon állást. Eddig 37 kérdés került a bizottság elé, amelyeket a törvény szellemiében tisztáztak. A termelőszövetkezetek párt és gazdasági vezetőinek túl- ayomó többsége ma már jól ismeri a két — elsősorban ermelőszövetkezeti — törvényt, a megfelelő rendelete- ;et, végrehajtási utasításokat. A két törvény értelmezésénél, i helyi viszonyokra való alkalmazásnál azonban előfor- iulnak még jogszabály elle- les álláspontok is, s ezeket melyenként makacsul védel- nezik. A rendelkezések értelmé- ien ez év június 30-ig új — a tsz-törvény szellemének megfelelő — alapszabályt, igyrendet és munkarendet teli készíteni a tsz-ekben. Tapasztalataink szerint az új ilapszabályok elkészítése, jó- 'áhagyása megfelelő ütemben ölyik, a munkarend és ügyrend készítésénél azonban bi- onyos elmaradás mutatkozik. 5z az elmaradás azonban — nivel a tsz-ek egy része már i készítet te illetve a különbö- ő fórumokon már megvitatta íz alapszabály tervezetet — lehozható. döntés a pártoló :s formális sz-tagokról Az új tsz-törvény 1968. ja- luár 1-ével megszüntette a lártoló tagság intézményét. A sz-ek január 15-ig értesítést küldtek a pártoló tagokhoz s megkérdezték őket: nem ívánnak-e tagként belépni a ■«-be? Ennek eredményeAz új tsz- illetve földtörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai Baranya megyében ként az 1055 pártolótagból 71 kérte felvételét. A tsz-ek túlnyomó többsége jól oldotta meg ezt a feladatot. Voltak azonban olyan helyek is, ahol a száraz, jogi szövegezésű felszólítást nem előzte meg, illetve nem követte megfelelő politikai munka, egyedi elbírálás. Több helyen — már erre az évre is — megvonták azon pártoló tagok háztáji földjét, akik annak idején földet vittek be a tsz-be. Ez törvénytelen. E hibákra felhívtuk az illetékes párt- és gazdasági szervek figyelmét. Az új tsz-törvény lehetővé teszi a kötelezettségeit huzamos időn át nem teljesítő tagok törlését. Ez a munka a zárszámadás, illetve a terv- készítés elhúzódása miatt még nem fejeződött be a szövetkezetekben. Ennek ellenére már eddig is mintegy 500— 600 formális tsz-tag törlésére került sor. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a tsz-ek nagy többsége differenciált megítélést alkalmazva, humánus módon járt el, s ebben jelentős szerepük, érdemük van a pártszervezeteknek is. Voltak azonban olyan helyek is, ahol a törlési lehetőséget — igen helytelenül — tag- reviziónak fogták fel és időseket, sőt kisgyeimekes anyákat is törölni próbáltak. Ez az oka annak, hogy aránylag sok törlésre javasolt személy élt törvényes fellebbezési jogával, a mohácsi járásban például 60—70 fő fellebbezett a járási tanácsnál a döntés ellen. Ennek alapján ismételten szükségesnek látszik felhívni a pártszervezetek, a tsz- vezetők és más illetékesek figyelmét, hogy a formális tsz- tagok törlése elsőrendű politikai kérdés, s a végrehajtás során biztosítani kell a humanizmus és a törvényesség egységét. Az új tsz-törvény új módon határozza meg a termelőszövetkezeti tag fogalmát Tagnak csak azt lehet tekinteni, aki maradéktalanul teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeket. Az eddig kidolgozott, vagy kidolgozás alatt álló alapszabályokból megállapítható, hogy a tsz- ek nagy része ennek szellemében határozza meg a munkakötelezettség mértékét. A legtöbb járásban a törvényben előírt — férfiaknál évi 150, nőknél 100 tízórás — munkaminimumot veszik alapnak. Néhány alapszabályban azonban csökkenteni akar ták a munkaidő törvényben előírt határát, mint például Hegyszentmártonban, ahol a nőknél évi 80 munkanapot határoztak meg. Az ilyen alapszabály tervezeteket a járási tanácsok nem hagyhatják jóvá. Nem ogztályjellegű ellentmondások Pártunk IX. kongresszusa megállapította, hogy a régi vagyoni alapokon nyugvó ellentmondások falun is megszűntek, illetve háttérbe szorultak. De keletkeztek és léteznek nem osztály jellegű ellentmondások, s ezek egyike a tsz-tagok és alkalmazottak közötti ellentmondás is. Az új tsz-törvény ezen ellentmondás felszámolására törekszik, amikor megszünteti azokat a kiváltságokat, illetve előnyök zömét, amelyeket eddig az alkalmazottak élveztek a tsz-tagokkal szemben. Ezzel egyidőben több rendelkezés született annak érdekében is, hogy a tsz-tagok hasonló életkörülmények közé kerüljenek, mint korábban az alkalmazottak. Ezért az alkalmazottak nagyrésze is helyesléssel fogadta a rendelkezéseket, s a becslés szerint az elmúlt hónapokban 1000—1200 alkalmazott lépett be a tsz- ekbe. A siklósi járásban 450 —500, a mohácsiban 180—200, a pécsi járásban mintegy 300 fő volt a belépők száma. A mágocsi, véméndi, baranya- hidvégi és még több tsz-ben néhány nyugdíj előtt álló személy kivételével minden alkalmazott belépett. Az alapvetően pozitív tendenciák mellett nem ritka a törvény e részének helytelen, önkényes értelmezése, melyek lényege a korábbi alkalmazotti kiváltságok megtartása, védelme. Néhány tsz-ben normakiigazításokat igyekeznek végrehajtani az alkalmazottak védelmében. Arra törekszenek, hogy az idei 80 százalék lényegében a tavaszi 100 százalékkal legyen egyenlő. Csak azt akarják végrehajtani a törvény e részéből, ami az alkalmazottaknak előnyös. E helyeken — különösen a pécsi járás egyes tsz-eiben — egész sor hamis nézet terjedt el. E nézetek szerint az alkalmazotti munka olcsóbb, a törvény csak az újonnan felvételre kerülő alkalmazottakra vonatkozik és így tovább. E hamis nézetek ellen fel kell lépnünk, ügyelve arra is, hogy az, ellenkező véglet — türelmetlenség, túlzások — se forduljanak elő. Az elmúlt két hónapban nemcsak az alkalmazottak egy része lépett be a tsz-ekbe, hanem volt bedolgozó családtagok és sok más kívülálló is. Mintegy 1800—2000 új tag dolgozik ma a baranyai tsz- ekben. Mivel az új belépők zöme fiatal vagy fiatalabb, előreláthatólag két-három évvel csökkent a dolgozó tagok átlagos életkora. A közös és háztáji gazdaság egysége Az új törvény igen fontos jellemzője, hogy a közös és háztáji gazdaságot szerves egységnek, ugyanannak a gazdaságtípusnak egymástól el nem választható, és egymással szembe nem állítható két részének fogja fel. Ebből következik, hogy a kettő között — a közös gazdaság elsődleges fejlesztése mellett — szoros együttműködést, sokrétű kooperációt lehet és szükséges is megvalósítani. Az új törvény szellemében a háztáji föld juttatása nem családra vonatkozik. Minden tsz-tag jogosult legkevesebb 800 négyszögöl háztáji földre, ha teljesíti a tsz által megállapított munkaminimumot. A tsz-tagnak juttatott háztáji terület nagysága — a munka mennyiségétől függően — 1600 négyszögölig növekedhet. Az említettek, illetve az e szellemben fogant intézkedések általában kedvező hatást váltottak ki a tsz-tagság körében. A pártszervezetek és tsz-vezetők közül azonban már nem mindenki fogadta egyértelmű helyesléssel. Többen szóvátették, hogy a háztáji részére kiadott összes föld mennyisége jóval meg fogja haladni a tavalyi számot. Ezzel ellentétben a számítások azt mutatják, hogy az összes háztáji terület legfeljebb 15—20 százalékkal lesz nagyabb a megyében. Vannak olyan aggályok is, hogy a nagyobb háztáji föld majd visz- szatartja a tagokat a közös munkától. Ez az aggódás sem indokolt, mert ebben ,az esetben nem kapnak háztáji földet. Voltak és vannak más helytelen törekvések is. Az egyik tsz-ben — azonos teljesítmény esetén — nagyobb területet akartak adni a férfiaknak, mint a nőknek, a másik tsz-ben továbbra is ki akartak tartani a családi juttatás rendszere mellett. Az ilyen törekvések törvényellenesek, így nem kerülhetnek be az új alapszabályokba. A tsz-törvény új módon szabályozza a tsz-ek gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket is. A tsz-ek gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése lehetővé, a gazdasági mechanizmus reformjának alapelvei pedig szükségessé teszik, hogy a tsz-ek gazdálkodásában a vállalati jelleg, ezzel egyidőben az önállóság fokozottabban érvényesüljön. A törvény megteremtette a jogi alapját annak, hogy a tsz-ek egyenjogúakká váljanak a vet lük kapcsolatban álló vállalatokkal. Megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, hogy a vállalatok — beleértve a bankot is — irányítási és hatósági jogkört gyakoroljanak a tsz-ek felett. A vállalati jelleg és önállóság értelmezése A fenti elvek érvényesítése és a tervszerű gazdálkodás megvalósítása érdekében a tsz-ek továbbra is kötelesek éves zárszámadást, termelési és pénzügyi — ahol a feltételek létrejöttek — középtávú üzemfejlesztési tervet készíteni. A tervek és zárszámadások elkészítése kizárólagosan a tsz-ek feladata és hatásköre. Jóváhagyása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A terveket és a zárszámadásokat állami felülvizsgálatra és jóváhagyásra a jövőben csak a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-nek kell bemutatni. A tsz-ek már a fenti elvek alapján készítették el 1967. évi tervüket és zárszámadásukat, illetve idei tervüket. A tapasztalatok kedvezőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a tsz-ek 1967-es termelési, gazdálkodási tevékenysége meghaladta az 1966. évi — kiválónak számító — eredményeket. Nem mindenütt értelmezik azonban helyesen az önállóság fogalmát. Néhány tsz-ve- zető a gazdasági önállóságot összetéveszti az önkényeskedéssel, s minden állami intézkedésben — még a közvetett gazdasági ösztönzőkiben is — beavatkozást lát. Az aba- ligeti tsz-nél például nem voltak hajlandók a Járási Tanács kiküldöttjével tárgyalni, azon a címen, hogy ők önállóak. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy egyes tanácsi szervek tevékenysége bizonytalanná vált és a hatósági feladatok betöltése helyett sokszor csak szemlélői az eseményeknek. A törvények végrehajtásával kapcsolatos tevékenységükből gyakran hiányzik a politikai tartalom, elsősorban „jogászi” feladatnak tekintik azt. Má- sútt a büntető szankciók alLosonczi Pál látogatása Tolna megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Kedden délelőtt Szek- szárdon a megye vezetőivel találkozott; a beszélgetésen részt vett Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, Somi Benjámin és Tolnai Ferenc, a Megyei Pártbizottság titkárai és Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács VB- elnöke. Délután a megye vezetőinek társaságában a Bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezetet kereste fel as Elnöki Tanács elnöke. Ezt követően a Högyészi Állami Gazdaság gépesített tabódi szarvasmarhatenyésztő telepét tekintették meg. Szerdán reggel a Paks közelében felépülő első magyar atomerőmű telephelyét szemlélte meg az Elnöki Tanács elnöke a megyei és a járási vezetők társaságában. Délelőtt a Tolnai Selyemgyárba látogatott. A Tolna megyei látogatás a mechanikai mérőműszerek gyárának szekszárdi űj telepén fejeződött be. kalmazását tekintik főeszköznek. A szigetvári járásban például ebben az évben minden tsz-elnök kapott legalább egy büntetést, de volt olyan, akit három alkalommal is megbüntetett a tanács, vagy annak szakigazgatási szerve, különböző szabálysértések címén. A tsz-ek önállóságának fokozása, a vállalati jelleg erősítése feltételezte a tsz-ek többségénél az önállóság anyagi, pénzügyi feltételeinek biztosítását is. A megtett intézkedések következtében a tsz-ek többsége bevételeiből fedezni tudja a termeléssel kapcsolatos költségeket. (Termelési költségként számolják el az amortizációt, a termelésben felhasznált forgóeszközök értékét, valamint az alapmunkadíjat is.) A tsz-ek a munkadíjat általában garantálják és rendszeresen kifizetik a végzett munka arányának megfelelően. A munkadíjazás színvonalát, rendszerét, és konkrét formáját a tsz-ek alakítják ki. Az új tsz-törvény lehetővé teszi a tsz-ek számára, hogy különböző kiegészítő és szolgáltató tevékenységet folytassanak a gépjavítás, szállítás, építés, feldolgozás, értékesítés stb. területén. Tsz-eink jól élnél; ezzel a lehetőséggel. A továbbiakban is szükségesnek tartjuk, hogy tsz-einket e tevékenységi kör szélesítésére ösztönözzük. Magától értetődik: az ésszerűség és a célszerűség az irányadó. Nem szabad elfelejteni, hogy a tsz- ek alapvető rendeltetése mégiscsak a mezőgazdasági termelés. Az a tevékenységi kör tehát, amely ezen alapvető feladat rovására megy, illetve háttérbe szorítja azt, nem tekinthető társadalmilag indokoltnak és hasznosnak. Az érdeklődés középpontjában a löld Mint ismert, a földtulajdon« és földhasználat az utóbbi években egyre jobban elkülönült egymástól. A tsz-ek által használt földek közel fele már nem a tsz-ben dolgozó tagok földje, hanem állami tartalék és az ún. kívülállók földje volt. Ez utóbbiak száma, aránya állandóan növekedett az elköltözések, halálozások és öröklések következtében. A kívülálló tulajdonosok állandóan perelték, zaklatták a szövetkezeteket földjeik kiadásáért és hasonlókért. Az élet, a fejlődés e probléma rendezését, megszüntetését kívánta. Ez volt az elsődleges indoka a földtulajdon és föld- ! használat továbbfejlesztését célzó új törvény megalkotásának is. \ A földtörvény végrehajtásának előkészületei meglehetősen előrehaladott állapotban vannak már. A feldolgozások során kiderült, hogy a baranyai tsz-ek által használt 454 655 kh föld 52 százaléka a tagok tulajdona, 33 százaléka állami (OF A) terület, 13 százaléka kívülállóké, 2 százalék pedig rendezetlen. A kívülállók aránya viszonylag kedvező, hiszen az országos átlag 20 százalék körül jár. A kívülállók földjének átlagos aranykorona értéke 7—8 között mozog. Ennek alapján a baranyai tsz-ek előreláthatólag 45—50 millió forint megváltási árat fizetnek ki a kívülállóknak a földért. Mivel a kifizetés 5 évi egyenlő részletben történik, évi 9—10 millió forintról van szó. 'Láthatjuk, hogy a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztését célzó törvény — társadalompolitikai hatását tekintve — szélesebb körű, mint a tsz-törvény. hiszen ez — közvetve, vagy közvetlenül — a lakosság jelentős részét érinti. Mohács városban például közel 500 ipari nyugdíjast érint, akik két-három ka- tasztrális holdat vittek be, és a zártkertben nem rendelkeznek földdel. Érthető tehát, hogy a törvény felkeltette a közvélemény érdeklődését, aktivitását. Egyszerre az érdeklődés középpontjába került a föld, az adás-vételek száma — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — hatszorosára nőtt a megyében. A földjogi törvény végrehajtásának igazán nagy munkája — beleértve az zártkertek és belsőségek rendezését is — csak 1969. január 1. után .veszi kezdetét. Addig még nagyon sok műszaki előkészítő és ezt meghaladó politikai fel- világosító munkára van szükség. hogy minél kisebb zökkenőkkel. konfliktusokkal lehessen megoldani ezt a problémát. A falusi pártniuuka fő területe A két törvény megalkotása, végrehajtása nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági és politikai esemény, mely nemcsak a termelőszövetkezeteket érinti, hanem társadalmunk és népgazdaságunk egészét is. Ebből következik, hogy a falusi pártmunkának ma nem lehet fontosabb feladata, mint a két törvény következetes végrehajtásának biztosítása. Magától értetődik, hogy a pártpolitikai munkában nem a jogi vonatkozások, hanem az eszmei, politikai célok domináltak, és dominálnak. Alapvető törekvésünk volt — és az ma is — hogy a dolgozó tömegek megértsék miért van szükség e két törvény végrehajtására. E törekvés megvalósítása céljából biztosítani kellett, hogy a kommunisták — minden szinten és munkaterületen egységesen értelmezzék a törvényt. A megyei pártbizottság nagy súlyt helyezett a pártapparátus felkészítésére. A mezőgazdaság területén dolgozó vezető kommunisták az elmúlt év második felében megtartott megyei szintű mechanizmus tanfolyamok a szakmai specializálódás alapján kerültek megszervezésre Ez lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági tagozaton a két törvény feldolgozása megfelelő súlyt kapjon. A járási pártbizottságok a testületi ülések napirendjén szerepeltették, illetve szerepeltetik a törvények végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Mechanizmus tanfolyamokat szerveztek, s e helyeken, valamint a titkári és konzultációs értekezleten felkészítették az alapszervezeti vezetőségek tagjait. A pártszervezetek pártveze- tőségi üléseken, pártcsoport értekezleteken, illetve taggyűléseken. tárgyalták meg a két törvény, illetve a végrehajtással járó főbb tennivalókat. Ennek tulajdonítható, hogy a falusi kommunisták túlnyomó többsége aktívan részt vett és részt vesz a törvények végrehajtásában. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol a pártszervezetek aktívan közreműködnek, ott a nagyobb problémáktól mentesen, a törvények szellemében sikerül végrehajtani a törvényt. Használjuk ki a lehetőségeket! Bár a falusi pártszervezetek munkájának mérlege messzemenően pozitív, nem hallgatható el, hogy néhány helyen a pártvezetés kritikátlanul elfogadta egyes gazdasági vezetők helytelen irányvonalát, illetve közömbösen szemlélte a negatív tendenciákat. Az élet több önállóságot és határozottabb kiállást követel e pártszervezetektől. Az említettekben közrejátszott áz a tény is, hogy falusi pártszervezeteink az elmúlt hónapokban elsősorban a zárszámadással, a tervkészítéssel és az egyéb kötelezően előírt napirendek megtárgyalásával voltak elfoglalva. Mivel a tervkészítés szakasza is befejeződött, a pártszervezeteknek több idejük jut a két törvény végrehajtásával kapcsolatos politikai munkára. Használják ki a lehetőségeket, hiszen a jövőben is ez lesz a falusi pártmunka fő területe!
