Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-23 / 70. szám

Ära: 70 fillér Vlläg proletárjai, egyesüljetek i Dunámon napló XXV. évfolyam, 70. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. március 23., szombat Rugalmas üzleti kapcsolatodat T öbbször elmondtuk már, mennyire helyes, cél­szerű kezdeményezés volt, hogy a múlt év őszén a Technika Házában rendezett kiállításon bemu­tatták legújabb termékeiket Pécs és Baranya megye he­lyiipari vállalatai. Arról már kevesebb szó esett, hogy ezek a termékek — melyek­ről a kiállítás látogatói any- nyi elismeréssel nyilatkoztak — kaphatók-e a pécsi és a megyei üzletekben. Kettőn áll a vásár __ tart­j a a szólás. S éppen ez a „kettő”, mármint az eladó és a vevő hiányzott a kiállítás­ról, pedig tulajdonképpen mindkettő jelen volt Üzlet­kötés csak szórványosan tör­tént, mert a kiállító termelő vállalatok nem a piacszerzés, az értékesítés szándékával mutatták be portékáikat, a helyi kereskedelmi vállalatok képviselői is csali úgy szem­lélődtek, mint bármely lá­togató. — Ez meg is felelt a régi mechanizmusban adott helyzetnek. Mindkét fél dön­tően másutt volt érdekelve. A helyiipar az ország min­den részébe szállított, a ke­reskedelem ugyanezt tette fordított előjellel. Tehát nem a „véletlen műve” volt, hogy a helyiipar által gyártott ter­mékeknek tavaly alig 2—3 százalékát hozta csak forga­lomba a helyi kereskedelem. Ha figyelembe vesszük az áruforgalom központi irányí­tását, ezen nem is csodál­kozhatunk. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés elő­készületei már akkor ráirá­nyították a figyelmet a he­lyi lehetőségek fokózott ki­aknázására. Való igaz, a he­lyiipar keresve sem találhat jobb partnert a helyi keres­kedelemnél. Az ipar a leg­gyorsabban innen kaphat in­formációkat a piac igényei­ről és a legkisebb költséggel városon, vagy megyén belül szállíthat. Az előnyök a ke­reskedelem oldalán is nyil­vánvalóak: a szomszédban termelő üzem közvetlenül szállíthat a boltokba, így je­lentősen meggyorsulhat a „pénz—áru—pénz” forgási se­bessége és olyan termékeket rendelhet rövid úton, melye­ket távoli termelőktől csak hosszas utánjárással szerez­hetne be. Néhány területen eddig is megvolt, s az új mechaniz­musban tovább fejlődik ez a kapcsolat. Természetes, hogy a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP legnagyobb szállítója a Bara­nya—Tolna megyei Téglaipa­ri Vállalat. Az idén is 100 millió darab téglát vesznek át tőlük. Az árut így a le­hető legkisebb szállítási költ­ség terheli és a legrövidebb idő alatt jut el rendeltetési helyére. A helyi ipari—kereskedel­mi kapcsolatokban rejlő, s eddig jórészt kihasználatla­nul hagyott előnyök felisme­rése vezette a Megyei Tanács kereskedelmi és ipari osztá­lyát, amikor a közelmúltban megszervezték két hedyiipari és két megyei kiskereskedel­mi vállalat üzleti megbeszé­lését. A diplomaták nyelvén szólva: „mindkét fél kifejez­te együttműködési óhaját...” De ennél több is történt Köz­vetlenül megtárgyalták együttműködésük lehetősé­geit. A Komlói Helyiipari Vállalat képviselője a Bara­nya megyei Ruházati Keres­kedelmi Vállalat figyelmébe ajánlotta legújabb konfekció modelljeit és felajánlotta, hogy azokból a harmadik ne­gyedévben komoly mennyi­séget tudna szállítani. Bútor­gyártó kapacitásukat már a múlt évben teljesen lekötötte ugyan a BŰTORÉRT-nél, de megígérte, hogy várható többlettermelésüket teljes egészében a megyei kiskeres­kedelem útján hozzák forga­lomba. A Ruházati Kereskedelmi Vállalat képviselője örömmel fogadta az ajánlatot, de kér­te, hogy cipőt is adjanak, mert a lakosság szereti a komlói cipőt. Hivatkozott a kisipari szövetkezetek példá­jára, akik konfekcionált áru­termelésükkel rendkívül ru­galmasan igazodnak a keres­kedelem, a divat igényeihez, biztosítják az alapanyagokat és a gyártó kapacitást. Sür­gette, a helyiipar ne várja meg minden esetben, amíg a kereskedelem - „kopogtat” az ajtaján, hanem keresse fel közvetlenül boltjaikat is áru- és árajánlataival. Hi­vatkozott arra, hogy az utób­bi két hónapban 17 millió fo­rintért szereztek be árut köz­vetlenül a termelő üzemek­től. Ennek az összegnek nagy része a megyében maradha­tott volna, ha helyiipari vál­lalataink rugalmasabban fo­gadják a kereskedelem igé­nyeit. S , hogy ez a „rugalmas­ság” eddig hiánycikk volt, azt példák is bi­zonyítják. Felajánlot­ták a Mohácsi Vegyesipari Vállalatnak, hogy maradék­árut hasznosítva gyártson csecsemőingeket, bébiruhá­kat, köténykéket. — Nem reagáltak a javaslatra. A Mohácsi Vegyesipari Válla­lat ígérte, hogy műszálas alapanyagokat szerez be, s ezekből leányka ruhákat, kis­kamasz öltönyöket gyártanak a Ruházati Kereskedelmi Vállalat részére. — Sajnos, a mai napig ez ügyben sem történt semmi, De ami mégis történt: a közvetlen kereskedelmi kap­csolatok nagyszerű lehetősé­gének felismerése — rendkí­vül hasznos dolog. A helyi­ipar az áruféleségek több­ségét tekintve aligha veheti fel á versenyt a könnyűipari nagyüzemekkel. Versenyben maradhat azonban, ha a vá­lasztékot bővíti, ha gyorsab­ban reagál a divat igényeire. Lőrincz János A Biztonsági Tanács előtt a közel-keleti helyiét A delegátusok többsége elítélte Izrael újabb agresszióját Csatorday Károly felszólalása Mint jelentettük, csü­törtökön este összeült az ENSZ Biztonsági Taná­csa, hogy megvitassa a Jordánia ellen végrehaj­tott izraeli agresszió nyo­mán kialakult helyzetet. A vitában felszólalt Csa- tordav Károly, hazánk képviselője is és ismer­tette kormányunk állás­pontját a tárgyalt kér­désben. A magyar küldött Izrael el­ítélését és a további agresz- szió veszélyének végleges el­hárítását kövételte a Bizton­sági Tanács vitájában. Csator- clay Károly magyar delegátus kijelentette: meg kell akadá­lyozni, hogy Izrael agressziót követhessen el a továbbiak­ban. A tanács csütörtökön a késő éjszakai órákig folytatta vitá­ját a Jordánia ellen elköve­tett újabb izraeli agresszióról. Magyar idő szerint a hajnali órákban az ülést felfüggesz­tették. A vita során a tanács tagjainak többsége és a meg­hívott arab államok egyönte­tűen és éles hangon ítélték el az izraeli agressziót, amelyet számos küldött az amerikaiak vietnami agressziójával ha­sonlított össze. A felszólalók nagy része követelte, hogy a tanács Izraellel szemben al­kalmazza az alapokmány meg­felelő pontjait és alkalmazzon szankciókat az agresszor meg­büntetésére. Csatorday Károly nagykö­vet, aki a Biztonsági Tanács­ban hazánk képviselője, a délutáni vitában szólalt fel. A magyar delegátus bevezető­ben emlékeztetett arra, hogy a Jordánia elleni támadás csak egy újabb láncszem ab­ban az agressziós sorozatban, amelyet Izrael az elmúlt évek­ben arab szomszédai ellen haj tott végre. Az előre kitervelt támadás újabb bizonyítéka Izrael politikájának, amely semmibe veszi az ENSZ dön­téseit. Az agresszió mérlege Amman: Jordániái hivatalos jelentés szerint csütörtökön este, magyar idő szerint 19.30 árakor, az utolsó izraeli katonai egységtől is megtisztították a tűzszüneti vonalig terjedő jordániai területet. A harci cselekmények 15 órát tartottak és ezek során a jordá­niai erők megsemmisítettek 45 izraeli harckocsit, több mint félszáz különböző járművet, lelőttek öt izraeli repülőgépet. Becslések szerint az izraeliek 200 halottat vesztettek, sebesültjeik száma ennél is nagyobb volt. A jordániai közlemény a saját veszteségeket 20 halott­ban, köztük hat tisztben és 65 sebesültben, köztük 13 tisztben jelöli meg. A jordániai hadsereg 10 harcko­csija és 10 más járműve, valamint két lövege semmi­sült meg a küzdelmek során. A magyar küldött megálla­pította, hogy a Biztonsági Ta­nács a múlt év novemberé­ben hosszas vita után hozott határozatot arról, hogy fel kell számolni az izraeli agresszió következményeit- Izrael azon­ban nem engedelmeskedett en nek á határozatnak, s neon vonta ki csapatait az arab or­szágok megszállt területéről. Az izraeli magatartás szöges ellentétben van az arab or­szágok álláspontjával. Számos esetben megmutatkozott, hogy az arab államok készek a ha­tározat végrehajtására és ér­deklődést tanúsítottak a gya­korlati megoldás lehetősége iránt. „A leplezetlen agresszió mindenki számára meggyőző bizonyítók arról, hogy, Izrael számára csupán holt betűt je­lent az ENSZ alapokmánya” — állapította meg Csatorday Károly, leszögzve, hogy a Tel Aviv-i kormány magatartása szöges ellentétben áll az alap okmány 25. pontjával, amely elítéli a támadó háborúkat. Izrael nyíltan azt a jogot követeli magának, hogy saját elhatározásának megfelelően „preventív háborút” indíthas­son az ENSZ más tagállamai ellen, noha ezt az alapokmány határozottan megtiltja. Izrael ezzel nyiltan felül kívánja magát helyezni az alapokmá­nyon, amely az izraeli vezetők értelmezése szerint mindenki számára kötelező, csali éppen számukra nem. Csatorday Károly rámuta­tott: Izrael „felkutató és meg­semmisítő” hadműveletet in­(Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkás­pánt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksé­gének együttes javaslatai alapján dr. Trautmann Re­zső építésügyi és városfej­lesztési minisztert a Mun­kás-Paraszt Forradalmi Kor­mányban több mint 10 éven át végzett munkájának és érdemeinek elismerése mel­lett — saját kérésére —. tisztsége alól felmentette, és nyugállományba helyezte.. Ezzel egyidejűleg Bon dór Józsefet építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterré megválasztotta. Pénteken délután Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Bondor József építésügyi és városfejleszté­si miniszter letelte az es­küt. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Kinevezés, felmentés A kormány dr. Perényi Imre, dr. Sebestyén Gyula és Szokup Lajos építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyetteseket tisztségük alól — érdemeik elismerése mellett — felmentette. A Minisztertanács dr. Szabó Jánost, az építésügyi és városfejlesztési minisz­ter első helyettesévé, Szi­lágyi Lajost építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettesé kinevezte. Gyümölcsfeldolgozót építenek Bikalon Száz hold új kajszibarackos fordult termőre a múlt évben a Bikali Állami Gazdaság­ban. Ezzel a gazdaság produk­tiv kajszi-, illetve francia barackos területei 310 hold­ra nőttek, ami annyit jelent, hogy közepes termés esetén is 150 vagon barackot kell leszedni, illetve osztályozni évente. A gazdaság a diákok segít­ségével még csak megbirkó­zott a szedéssel, a gyümölcs As idén 124 lakást ad át u Pécsi Építosxöveikeset A lakosság részére előirány­zott építési tervét 115,9 száza­lékra teljesítette a múlt évben a Pécsi Járási 8p!tö Ktsz. A tervezett 82 lakás helj’ett 99 lakást adtak át, s ezeket főként társasházakban építették, A 3€ millió forint termelési érték elő­állításával 100 ezer fotintos nyereséget értek el 19S7-ben. Gazdasági eredményük alapján a péntek délután megtartott mérleg záró kü 1 dót tközgy ülés ük alkalmával 11,3 napi kereset­iek megfelelő nyereségrésiese­kl szövetkezet desl fizettek dolgozóinak. Az idén 40 milliós program megvalósítását irányozták elő. Az év végéig 124 lakást kíván­nak átadni az építtetőknek, Hat százalékos eredményt terveztek, s ha ezt sikerül elérniük, akkor jövő ilyenkor egyhavi kerese­tüknek megfelelő összegű nye­reségrészesedést kaphatnak a, szövetkezet tagjai. Gépek és szállítóeszközük beszerzésére, szociális létesítményeikre egy- milUó forintot költőnek ebben az évbe». Megkezdték a nyerstégla gyártását a babarc! term elősző vetkezet téglagyárában. Erre az éirc hozzávetőlegesen ötmillió téglát készítenek, melyet a tagság családi hazak építésére használ fel, a feleslegei vedig a TÜZEP-en keresztül értékesítik. feldolgozása azonban mind nehezebb feladatok elé állít­ja a vezetőket. A szezonban ugyanis 6 vagon barackot kell osztályozni, csomagolni na­ponta, s ez a munka 150—200 gyakorlott személyt igények Mivel a diákturnusok gyorsan váltogatják egymást, a diákok zöme nem tud. olyan gyakor­latra szert tenni a rövid idő alatt, mint amilyent a mun­ka jellege megkívánna. Ezért a gazdaságnak a saját munkás­gárdájára kellene támaszkod­nia — éppen abban az idő­szakban, amikor egyébként is ezernyi dolog, tennivaló van a mezőgazdaságban. Ezért döntöttek a gazdaság vezetői úgy, hogy gyümölcs- feldolgozót létesítenek. A ta­nulmányterv elkészítésével megbízott Mezőgazdasági Gép kísérleti Intézel három terv­változatot tárt a gazdaság elé, melyből a legjobbnak igérkezőt fogadták el. A 2,2 millió forintos objektum fel­építése során figyelembe ve­szik a hazánkban legkorsze­rűbbnek számilő Szabolcs megyei gyümölcsfeldolgozás tapasztalatait is. Még ebben az évben felépí­tik a feldolgozó épületét és berendezik a gépeket. E gép­sor révén 3—6 vagon gyü­mölcsöt lehet feldolgozni na­ponta. A gépsor, illetve a 80 főnyi személyzet nagyság és szín szerint osztályozza, cso­magolja az exportra, belső fo­gyasztásra illetve konzervipa­ri feldolgozásra szánt gyü­mölcsöt. A jövő évben hűtő részleget is építenek a fel­dolgozó üzem mellé. Ahöl ugyanis 150 vagon barackot dolgoznak fel évente, szükséa van egy 2—3 vagon os hűtő­térré is. Másképp ugyanis nem lehet biztonságosan tárolni, 4

Next

/
Thumbnails
Contents