Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-22 / 69. szám
1968. március 22. i Duna ntoii naoK* Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Talaj védő gazdálkodás Központi Bizottságának csütörtöki üléséről g| HCPyflálOH (Folytatás az 1. oldalról). ben, a pártok önállóságának és egyenjogúságának tiszteletben tartásával. A Központi Bizottság üdvözli, hogy a találkozó résztvevői biztosították és megvéd ték minden pártnak azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy saját véleményét szabadon kifejtse, és ugyanakkor visszautasították, hogy önálló állásfoglalása miatt testvérpártot, küldöttséget vagy bárkit is közösen, testületileg elmarasztaljanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is aktívan részt vesz a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésében, mindent megtesz annak sikeréért, és a létrehozott előkészítő bizottságban képviselteti magát. A Központi Bizottság megtisztelőnek tekinti a testvérpártoknak azt az egyhangú állásfoglalását, hogy az előkészítő bizottság Budapesten működjön, és megbízza a Politikai Bizottságot, hogy teremtse meg az előkészítő bizottság sikeres munkájának összes feltételeit. A Központi Bizottság biztosítja a testvérpártokat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a közös ügy szolgálatában a reá háruló feladatok tőle telhető legjobb megoldására törekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, híven a marxizmus— leninizmus eszméjéhez, az internacionalizmus elvéhez, a jövőben is síkraszáll a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összefor- rottságáért. Pártunk a magyar munkásosztály és a népünk érdekeinek megfelelően, hazánkban egész tevékenységével a szocialista társadalom felépítésén, nemzetközileg a társadalmi haladás és a béke előmozdításán munkálkodik. Ennek megfelelően a jelen történelmi szakaszban a Központi Bizottság, a párt egész tagsága összes lehetőségeivel és minden erejével részt vesz valamennyi haladó erő tömörítésében a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért . és függetlenségért, a békéért és a szocializmusért folytatott imperialistaéllenes harcban. Elősegítjük az atomsorompó-szerződés életbeléptetését Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1968. március 6 —7-i szófiai ülésén részt vett küldöttség munkájáról tett jelentést. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette és megállapította: Az atomsorompó szerződés időszerű és fontos kérdés általában a népek, s közelebbről a Magyar Népköztársaság biztonsága szempontjából. A* elmúlt évtizedekben a Szovjetunió nem egyszer terjesztett elő konkrét javaslatokat az általános és teljes leszerelésre, az atom és hidrogén fegyverek, valamint azok hordozó eszközeinek megsemmisítésére, a hagyományos fegyverzetek több szakaszban történő csökkentésére, majd felszámolására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy célunkat, az általános és teljes leszerelést csak lépésről lépésre, részleges előrehaladás útján érhetjük eh A nukleáris fegyverek elterjedése reális veszély, amelynek súlyos következményei lehetnek a nemzetközi viszonyok további alakulására. A Német Szövetségi Köztársaság revansista erőinek törekvése, hogy a nukleáris fegyverek birtokába jussanak. A különböző földrészeken léteznek más kapitalista országok is, amelyek számára elérhető közelségben van a nukleáris fegyverek előállításának lehetősége, s közülük egyesek politikai céljaik érdekében nukleáris hatalommá kívánnak válni. Ez a folyamat — amennyiben nem sikerül eléje gátat emelni —, kiszámíthatatlanul veszélyessé teszi a nemzetközi helyzetet, s odavezethet, hogy bármilyen helyi fegyveres konfliktus az emberiség létét veszélyeztető termonukleáris háborúba torkollhat Éppen ezért úgy ítéljük meg, hogy politikai erőinket mozgósítva és együttműködést keresve különböző rendszerű országok kormányával is, elősegítjük a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására alkalmas nemzetközi szerződés létrehozását és életbeléptetését. A Központi Bizottság helyesli, hogy a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége állást foglalt az atomsorompó szerződés megkötése mellett a tanácsülésen. Üdvözli a Magyar Népköztársaság képviselőinek a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségeivel e tárgyban közösen nyilvánosságra hozott nyilatkozatát. A párt egészségesen fejlődik Biszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság egyhangú határozatot hozott a párt munkamódszerének fejlesztéséről. Tóth Mátyás elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője beszámolt a pártépítőmunka, a tagjelöltség megszüntetése, a tagfelvétel és a tagkönyv cserével kapcsolatos tapasztalatokról. A pártbizottságok és párt- szervezetek a tagjelöltek párttaggá minősítését nagy politikai felelősséggel, körültekintéssel, a kommunisták aktív részvételével, a IX. kongresszus határozatának megfelelően végezték el. A tagjelöltek , 93 százalékát, több mint 35 000 főt tartottak alkalmasnak a párttagságra. zói közül egyre több tagot vesznek fel a pártba. Az új, fiatal párttagoknak több mint felét a Kommunista Ifjúsági Szövetség ajánlotta felvételre. A pártszervezetek 1967-ben 28 560 új párttagot vettek fel, akiknek több mint fele fizikai dolgozó. A pártba felvett szellemi dolgozók mintegy 30 százaléka műszaki értelmiség. A párt. taglétszáma egészségesen, egyenletesen fejlődik és 1968 elején meghaladta a 600 000 főt. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek, a pártaktivisták a tagjelöltek ügyének rendezését és a tag- könyv-cserét politikailag, szer vezetileg megfelelően oldották meg és ezért elismerését Bemutató Gödrekeresztúron öt évvel ezelőtt az akkori Földművelésügyi Minisztérium a Baranya Csatorna vízgyűjtőjét kiemelt területnek nyilván! tóttá. Ugyanabban az évben, tehát 1964-ben kezdődtek meg a komplex vízrendezési és talajvédelmi munkák a gödrekeresztúri termelőszövetkezetben is. Az azóta eltelt időszakban, mintegy 33 millió forint értékű meliorációs munkát végeztek el a vízgyűjtőben gazdálkodó nagyüzemekben. Egyedül a gödrekeresztúri tsz-ben tizenegymillió az az összeg, amivel az állam e nagyszabású tájátalakító, erózióvédelmi munkálatokat finanszírozta. Nőitek a hozamok Mennyi térült vissza eddig a nagyarányú állami befektetésből? Érdemes volt-e az országnak ekkora összeget áldoznia? Követhetők-e mások részére a talajvédelemnek azok a módszerei, melyeket a csatorna menti gazdaságokban alkalmaznak? E kérdésekre vártak választ csütörtökön a gödrekeresztúri tsz-ben megrendezett talajvédelmi tanácskozás részvevői. ügyelő, a téma előadója, a Dráva menti síkság vizes területeinek gyors megjavítására is ajánlotta az altalajlazításnak a sásdi járásban kipróbált módszerét. A sásdi járás átlagtermései a hatvanas évek elején, tehát a meliorációs munka megkezdése előtt a legalacsonyabbak voltak a megyében, ma viszont búzából, kukoricából, őszi árpából, burgonyából és cukorrépából meghaladják a megyei átlagot. Míg a megyei átlagtermések az előző három évhez képest csak 14 százalékkal nőttek, addig e járásban 28 százalékos volt a termésátlagnövekedés az átlag 5,7 aranykoronás földeken. A 33 milliós befektetés máris megtérült a nagyobb termésekben. A bemutatóra méltán kijelölt gödrekeresztúri tsz nemcsak elfogadta az állam segítségét, de mintegy 8—10 millió forinttal maga is hozzájárult a területén folyó talajvédelmi munkához. A vállalkozás kezdetben kockázattal is járt, hisz a tájátalakító — a lejtőt sávokra bontó — munkával járó esetleges terméskiesésre a tsz nem kapott dotációt. A pártszervezetek mind a pártba jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben a kong resszus által megszabott követelményeket támasztották. A pártépítő munka eredményesebbé vált és a tömegszervezetek aktívái és a szocialista brigádok dolgoA Mecseki Sznb&nyák pártvégrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott, s egyebek mellett megtárgyalta a vállalat kötelékében dolgozó munkásfiatalok helyzetét. Az ország második legnagyobb bányavállalatának összlétszáma ez idő szerint 17 393 fő. Ebből 5224 a harminc éven aluli, s közülük 2254 a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja. A fiatalok túlnyomó többségé a szocialista brigádok kötelékében végzi munkáját — mint ezt a párt vb megállapította —, lelkes támogatója minden újnak. Jó munkájukat bizonyítja egyebek mellett a kitüntetések magas száma. A legutóbbi két évben 321 fiatal nyerte el a „Kiváló dolgozó” fejezi ki. A Központi Bizottság megbízza végrehajtó szerveit és a pártszervezetekeit, hogy a tagfelvétel és tagkönyv- csere figyelemre méltó tapasztalatait a munkában hasznosítsák, a pártépítő munkát az eddigi irányelvek alapján folytassák. elmet, tizenhatan kaptak miniszteri és kétszáznegyvenen kormánykl' ünletést. A KiSZ-bizottság áltál előterjesztett jelentést a végrehajtó bizottság elemző vita után elfogadta. IDÖJARÁSJELENTÉ5 Várható időjárás péntek estig: változóan felbős, párás, enyhe idő. Többfelé eső. Mérsékelt, Időnként élénk délnyugati nyugati szél. várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet lő—15 fok között, délen helyenként 15 fok fölött. A nagyüzemi tábláit kialakítása során az egyéni, teraszos, padkás ki spar cellákat összeszántották, s ezzel fokozódott a talaj nagymérvű lepusztulása. A domboldalakon előtűnt az alapkőzet, s a víz a völgyekbe hordta le a termőtalajt. Ezek a völgyek jobbára rétek, viszont az év nagyrészében víz alatt álltak. A feladat tehát kettős volt: megvédeni a megmaradt termőtalajt, vagy ahol ez már nem volt meg, kialakítani az új termőréteget és lecsapolni a völgyek vizét -A munkát alulról felfelé haladva kezdték meg, s néhány kezdeti kísérlet és kudarc után megtalálták a lehető legjobb megoldást, mely síkvidéken és hegyoldalon egyaránt célravezető módszer, s ez az alta- lajlazítás. Az elmúlt négy évben a csatorna vízgyűjtőjében 14 ezer holdon végezték el az altalajlazítást, a gödrekeresztúri tsz-ben kétezer holdon történt meg ez a munka. A mélylazított — felszíntől 60 —70 centi mélyen — területeken holdanként 4—5 mázsával nőttek ugrásszerűen a gabonahozamok és 8—10 mázsával adott többet a kukorica. Hardi József megyei szakfelGépek kellenek A talaj védő gazdálkodásra áttért szövetkezet azonban néhány komoly akadályba ütközött. E problémákra hívta fel a figyelmet Spiesz Ferenc, a tsz fóagronómusa. Ma még 9 magyar kereskedelemben nem kapható olyan traktor, amely a 25—30 százalékos lejtőn biztonsággal dolgozik, márpedig a pillangósok betakarítását ma már nem lehet a nagyüzemben kézzel megoldani. Az elkészült csatornákat, árkokat a tsz-nek karban kell tartani, de nem lehet kapni ároktisztító, árokásó gépet. Egyáltalán megoldatlan még hazánkban a talajvédő gazdálkodás cél- gépesitése. Veszélyben van a felső sáv is, az újonnan telepített fiatal fenyőerdőt a vadak télen kipusztították. Megoldatlan a vadvédelem. A lecsapolt területen gondot jelentenek a fakadó forrásvizek is, ezek elvezetéséről pótlólag gondoskodni kell. A tanácskozás és azt követő helyszíni bemutató részvevői hasznos tapasztalatokkal térhettek haza a Dráva mellékére, vagy a hasonló problémákkal küzdő Zselicségbe. Napirenden: II rounkásifjúság helyzete Mai Júliák V. A házasság az emberiség legszilárdabb erkölcsi építményei közé tartozik, és ebben csak megerősítenek azok a kis idézetek is a riportok fölött, amelyek neves szociológusoktól származnak, akik — ha nem is egyértelmű ideológiával — de mindenesetre behatóan foglalkoznak korunk házasságának problémáival. A házasság általában a fiatalkori döntések közé tartozik, legalábbis az első házasságok, s ez különösen a nőkre érvényes. Az európai statisztikák szerint míg a 35 évesnél idősebb férfiak több, mint hetven százaléka megnősül, a 30 éves hajadonoknak csak a 35—40 százaléka megy férjhez. A 40 éveseknek alig tíz, az 50 éveseknek pedig csupán négy-öt százaléka. Ezzel szemben egy ötvenéves agglegénynek, vagy elvált férfinak még kitűnő esélyei vannak a házasságra. Általános tapasztalat szerint a nők a házasságot komolyabban, sorsszerűbben fogják fel, mint a férfiak,' ugyanakkor (talán épp ennek a következménye a sorsszerűség) a hátuk mögött viszonylag kevés élettapasztalattal, jóformán csak múló impressziókra támaszkodva döntenek a párválasztásban. Riportjaimmal nem akartam felépíteni a téma szintézisét Annál Is Inkább nem, mivel a riportokban csak négy lehetséges változat szerepel a valóságban előforduló sok közül. A teljes képhez szükséges sok lényeges elem kimaradt. Nem egy kialakulatlanságot tükröző új témáról van szó, hanem egy örök téma új felfogásáról. Ennek csupán néhány jellegzetesen mai vonását szerettem volna dokumentálni. Melyek hát ezek a vonások? A férfi és a nő egyenjogúságát törvényeink rögzítik. A családban azonban nem teljes az egyenjogúság. Annyira nem, hogy a férjhezmenő lányok ezt — nem kis meglepetésemre — szinte természetes, változhatatlan körülményként fogják fel. Törvényeink, a szocializmus, a felvilágosítás szelleme, társadalmi , felfogása sokat változtatott huszonhárom év alatt az emberi gondolkodáson. Azt mondjuk: nagyon kevés kivételtől eltekintve megszűnt a régi értelemben vett kiszolgáltatottság, de a házasságon belüli teljes egyenjogúságról még aligha beszélhetünk általában. De vajon a házasságon belüli Ismert egyenlőtlen feltételek, a nő speciális helyzete — jogegyenlőtlenséget is jelent? A munka egyenlőtlensége technikai (s ezen belül személyi) kérdés, a jogegyenlőség pedig társadalmi érvényű kérdés. A fő probléma itt nem jogi ter- mészetü, hanem az, hogy egy férfi szemében ugyanaz a nő más értéket jelent a házassági aktus előtt, és mást utána. Azt hiszem, ebben nem tévedek. Sőt, az a bizonyos érték a házasság csúcspontjától kezdve1 fokozatosan süllyed a mélybe. Ennyit a házastársak egyenlőségéről, amelyet érdemes volna elméletileg behatóan elemezni. Figyelemreméltó és bámu- latraméltó az az igyekezet, ahogy a mai lányok (elméletben) s majd mint fiatalasszonyok (gyakorlatban) nagy erőfeszítések, gyakran gyors egészségromlások árán megpróbálják egyenlő szinten egyeztetni a családot és a munkát. Azon mi már mesz- sze túl vagyunk, hogy a nő társadalmi helyzetét kizárólag a családi állapota határozza meg, mégis a dolgozó asszonyok — más gyakorlati okok mellett — elsősorban az egyenlőség érzete miatt vállalják az áldozatot, amitől örökké fáradtak, csak dolgoznak, s nem bontakoznak ki, és amibe idő előtt beleöregednek. A háziasszony sem dolgozik kevesebbet, pláne, ha két-három gyereket nevel, mégis — nem a társadalom előtt csökkent értékű, hanem szomorúan és érthetetlenül önmagát, nézi le. Természetesen az, hogy egy asszony állásban van-e, nem csupán lelki kérdés, hanem a család jobb, gyorsabb anyagi boldogulásának feltétele Is. Emellett nyilván szerepet játszik a háztartások fokozódó me- chanizálódása, a szolgáltatások javulása, az orvosok, pszichológusok és szociológusok által támogatott megállapítás, miszerint a dolgozó anyák gyerekei viszonylag hamarabb megtanulnak cselekedni, a ház körüli teendőket megoldani, felelősséget viselni. A hozományra adott válaszokból kiderül, hogy az anyagi tényezők elég csökkent szerepet játszanak a párválasztásban. Mi a véleménye a hozományról? — Ö, ez már nem divat... A házasságból nem lehet üzletet csinálni... — Elavult fogalom. A régi értelmezésben nem állja meg a helyét. — Csak a legszükségesebb kell, nem muszáj gazdagnak lenni. A szerelem a fontos Igaz, ma már társadalmunkban elképzelhetetlen egy olyan indulóvagyon — vagy egészen ritka — amely munkanélküli életet, házasságot biztosít. Lehet, hogy a családjogban jártas szakemberek megcáfolnak, de úgy érzem: adott esetekben a közös munka, a közös célok, a közös anyagi szer- zémények erkölcsileg is összekötő kapcsok lehetnek a házastársak között. És nem a nagy, régi értelemben vett hozományok hiánya, nem a két ember egymásra utalt munkája, tehát nem az anyagi okok — legfeljebb a lakáshiány — okoz válást. Ez pedig társadalmilag feltétlenül a házasság új vonásaihoz sorolható. Hogy milyen legyen az ideális férj — ez általában mindig a kor kívánságai szerint alakult, de örök követelmény — a természetesen kétoldalú hűség. A négy riportszereplőn kívül sok nővel beszélgettem ezekről a kérdésekről, és bármelyikük szereplője lehetett volna ezeknek a riportoknak — de a hűség minden esetben főtényezőként Szerepelt. Ismerek néhány nagyobb Igényű felmérést, és ezekből is kiderül, hogy a hűség a házasság alapkövetelményei közé tartozik ma is, legfeljebb az értelmezésbe csúszik be helyenként egy kis különbség. Például arra a kérdésre, hogy a hűség a házastársak kötelességei közé tartozik-e? — száz férfi zül 86 és száz nő közül 84 válaszolt igennel. Arra a kérdésre viszont, hogy megcsalhatja-e az ember a házastár- sát, bár továbbra is szereti? — száz férfi közül 84 és száz nő közül 13 válaszolt igennel. Arra a kérdésre, hogy minek tekinti a házastársak hűtlenségét, árulásnak, bűnnek? — száz férfi közül 83 és száz nő közül 76 válaszolt igennel, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy házasságtörés esetén legjobb megoldás-e a válás? — száz férfi közül csak 12 és száz nő közül csak 11 válaszolt igennel. Lehet, hogy kissé ódivatú a láncolat, de a riportszereplők válaszai fűzték egybe: hűség — bizalom — harmónia, mint j a jó házasság egyik alapkérdése. Ha önmagában nem is old meg mindent, hiánya megsemmisítheti a többi jót. Tartozom még egy közléssel. A tizennégy „férfi-jótu- lajdonság" közül hatot egyáltalán nem választottak ki. Ezek: szorgalom, csinos külső, rendszeretet, humorérzék, pontosság, csendes viselkedés. Mai Roxanokról, Júliákról volt szó, fiatalokról. Szinte minden előttük van még, beleértve a házasságot is. Egy híres francia író egyszer így mordult fel: „A fiatalságot az élet. végére kellett Volna ten- nil” Talán meg kellett volna kérdezni még, hogy mi erfö; a véleményük? Vége Thiery Árpád V »
