Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Viliig proletárjai, egyesüljetek! Ara: 1 fo»W$ Dunámon napio 8SV. éifelyom, 53. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. március 3., vasárnap A konsultativ tanácskozás folytatta munháját Még ebben az évben üljön össze a kommunisták világértekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségének felszólalása a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján Tavaszi határszemle A kommunista és mun­káspártok konzultatív találkozója szombaton folytatta munkáját. Az alábbiakban közöljük a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségének előterjesztését, amelyet Komócsin Zoltán elv- társ mondott el Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak megbízásából a konzulta­tív találkozó résztvevői elé terjesztjük nézeteinket, javas­latainkat a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásáról. Találkozónk konzultatív jel­legéből következik, hogy mindegyik testvérpárt képvi­selője ismerteti saját pártjá­nak nézeteit a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásával kapcsolatban felmerülő problémákról. A Magyar Szocialista Munkás­párt abban a reményben is­merteti nézeteit, javaslatait, hogy azt a testvérpártok kül­döttségei meghallgatják és mérlegelik. Ugyanilyen igény­nyel fogadjuk testvérpártja­ink képviselőinek felszólalá­sait. Kötelességünknek tart­juk meghallgatni, mérlegelni, megfontolni azt is, ami egye­zik, és azt is, ami eltér a mi nézeteinktől. Meggyőződésünk, hogy mind a kétoldalú, mind a többol­dalú eszmecseréknek a kom­munisták között az a céljuk, hogy előbbre vigyék egymás megértését, s cselekvőén szol­gálják közös ügyünket. Mind a két, mind a többoldalú konzultáció és eszmecsere csakis akkor lehet eredmé­nyes, ha egyik fél sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megváltoztathatatlan, előre el­határozott feltételeket szabjon a másiknak, s ezek teljesí­tésétől tegye függővé az esz­mecserében való részvételét, a konzultáció végeredményét. Egyetértésre, megegyezésre törekszünk Pártunk álláspontját azzal ■ meggondolással képvisel­jük, hogy javaslatainkat nem tartjuk az egyedül elfogadha­tóknak, készséggel jobbnak is­merünk el és elfogadunk más javaslatokat, ha azok helyes­ségéről meggyőznek bennün­ket Mi egyetértésre, meg­egyezésre törekszünk. A leg­fontosabbnak nem saját el­gondolásaink elfogadását, ha­nem közös ügyünk előbbre vitelét, a nemzetközi tanács­kozás megvalósítását tartjuk. Megegyezni, előbbre jutni, a közös célt helyesen szolgálni csakis úgy lehet ha egymás javaslatait gondosan, figyel­mesen tanulmányozzuk, köl­csönösen megvan bennünk az akarat, hogy tovább lépjünk a kommunista- és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zásának előkészítése útján. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt nézeteit, javaslatait, konzultatív találkozónkon ab­ból kiindulva ismertetjük, hogy a mi pártunk már rég­óta szükségesnek tartja a kommunista és munkáspár­tok új nemzetközi tanácsko­zásának megszervezését. 1966. novemberében pártunk IX. kongresszusa így foglalt ál­lást: ^A Magyar Szocialista Mun­káspárt híve a nagy tanács­kozás eszméjének, nem a tanácskozásért önmagáért, hanem azért, hogy erősöd­jön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Akcióegysé­get kívánunk elsősorban és azonnal Vietnam megsegí­tésében, és általában közös ellenségünk, az imperializ­mus elleni harcban”. XX. kongresszusunk óta a múlt év végéig 52 testvér­párt képviselőivel folytattunk kétoldalú véleménycserét, köz tűk sok párttal többször is. Ezeknek a kétoldalú találko­zóknak a tapasztalatait figye­lembe véve, a testvérpártok nézeteit gondosan tanulmá­nyozva alakítottuk ki saját állásfoglalásunkat. A világíejlődés objektíve kedvező a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a függetlenség, a béke erői szá­mára. Ennek bizonyítására sok tényt sorolnak fel az ösz- szes kontinenseken harcoló marxista—leninista pártok központi bizottságainak és kongresszusainak határozatai­ban. Ugyanakkor, amikor az objektív világhelyzet kedvező jellegét hangsúlyozzuk, szem­be kell néznünk az imperia­lizmus — úgynevezett globá­lis stratégiájának alkalmazá­sában elért — sikereivel is, aminek következtében a nem­zetközi helyzet most már tar­tósan súlyosabbá és bonyolul­tabbá vált. Ennek ismert té­nyei a következők: a súlyos áldozatokat követelő harc Dél-Vietnamban; egy szocia­lista ország, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság évek óta tartó pusztító bombázása; a nemzeti felszabadító harcra mért csapások Indonéziában, Ghánában, Latin-Amerikában; a katonai puccs és diktatúra bevezetése Görögországban; az izraeli agresszió az arab országokkal szemben. el attól, hogy az imperia­listák hasznot húznak a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének hiányából. Az egység megbomlása, az internacionalista szolidaritás lazulása fékezi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlő­dését és lehetőséget nyújt az imperialistáknak agressziójuk fokozásához. Ma valamennyi kommunis­ta- és munkáspárt előtt álló, minden mást megelőző fel­adat; fokozni az imperializ­mus elleni harc erejét és méreteit. Ez pedig a testvér­pártok közötti megértés nö­velésének, az egység erősíté­sének, fejlesztésének útján érhető el. A világhelyzet, a nemzetközi kommunista moz­galomban kialakult állapotok \ parancsolóan megkövetelik az internacionalista szolidari­tás előtébe állítását. Az egység megbomlásának legfontosabb okát, az egység helyreállításának legfőbb aka­dályát mi a proletárinterna- cionalizmustól való eltérésben látjuk. Köztudott, hogy Mao Ge-tung és csoportja — a nagyhatalmi sovinizmustól vezettetve — szovjetellenes kampánnyal, a testvérpártok elleni rágalomhadjárattal ob­jektíve az imperialistáknak kedvez. Amennyiben a kínai veze­tők — a súlyos ideológiai-po­litikai nézeteltérések ellenére — az internacionalizmus mi­nimumával rendelkeznének, és a testvérpártok támadása helyett a kommunista- és munkáspártokkal való akció­egység megteremtésére töre­kednének legalább a vietnami nép harcának támogatásában, ez azonnal új helyzetet te­remtene nemcsak Délkelet- Ázsiában, hanem általában, a világpolitika porondján is. A nacionalizmus elburján­zásának jelenségei, az elkülö­nülési törekvések, a pártok önállóságának mesterséges szembeállítása az internacio­nalizmussal, a nemzetközi kommunista szolidaritás gyen­gülése — a legnagyobb aka­dályai a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének. És megfordítva: az internacio­nalista eszméknek nem sza­vakban, hanem a valóságban való érvényre juttatásán ke­resztül vezet az út a nemzet- l<özi kommunista mozgalom egységének megszilárdításához és fejlesztéséhez. A hatalmon lévő pártok és a hatalomért harcoló pártok internacionalizmusa egymás iránti szolidaritásukban feje­ződik ki, mert erőfeszítéseik kölcsönhatásban állnak egy­mással, feltételezik egymás si­kereit Elvileg elfogadhatatlan és gyakorlatilag sem lehet cél­ravezető, ha akár hatalmon lévő, akár a hatalomért har­coló kommunista párt szovjet- ellenességgel akarja bizonyí­tani saját önállóságát. Nem lehet elvileg igaza — és nem érhet él tartós eredményt — egyetlen hatalomért harcoló párt sein, ha a burzsoázia nyomásának engedve, a szo­cialista országok támadásával próbál népszerűségre szert tenni, tömegbefolyását ilyen módon akarja növelni. És megfordítva: egyetlen szocia­lista ország pártjának sem le­het hasznos az, ami nem se­gíti a hatalomért harcoló kommunista pártokat. A szép, tavasziam idő a határba csalogatja az emberekei Szerte a megyében dolgoznak a földeken, szántanak, vetnek* hordják a trágyát és műtrágyával szórják az őszi vetéseket. Képen: a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetben fejtrí» gyázzák az őszieket. Vetik a borsói, a zabot és a tavaszi árpát Közepes volt a gabonák áttelelése Nincs téli belvízkár Baranyában 60 százalékra áll a fejtrágyázási munka Minden testvérpárt egyenrangú A kommunista és munkás­pártokat nem szabad első és másodrendű, kicsi és nagy pártokra osztani —, minden testvérpárt egyenrangú. Az internacionalista szolida­ritás fejlesztésének, a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása valamennyi kommunista és munkáspárt legidőszerűbb és legfontosabb feladatainak (folytatás a 2. oldalon) Csípős. ám derült idővel köszöntött be Baranyába a március, s így folytatódott a februárban megkezdett tava­szi munka. A viszonylag csa- padéktalan tél lehetővé tette az őszről elmaradt szántások gyors befejezését, a 15 ezer holdból alig pár száz hold szántatlan már csak, ez is a , mélyfekvésű részeken. Már- j cius első napjaiban a trakto­rok az egész megyében már a simítózást, magágy készítést végezték. Megyeszerte vetik az egyik legkorábbi növényt, a takarmányborsót és a zabot, sőt a belvárdgyulai és diós- viszlói tsz-ben szombaton meg kezdték a tavaszi árpa veté­sét is. Megkezdődtek a koratavaszi határszemlék. Március 25-ig a termelőszövetkezetek az egész megyében felmérik az őszi gabonák állapotát, azt, hogy a tél milyen károkat okozott a vetésekben, mekko­ra területet kell esetleg ki­szántani, s újra vetni. Az első bejárások tapasztalata szerint az ősziek áttelelése közepes volt. hótakaró ezen a télen csak rövid ideig borította Ba­ranyában a vetéseket, s a száraz hideg megviselte a ga­bonát. Nagyobb műtrágya­adaggal azonban ez a vissza­Bővítik siklósi gimnáziumot Fokozásuk az imperializmus elleni harc ere j ét Ha kényszerűen tudomásul vesszük és reálisan számolunk ss azzal, hogy a harmadik «álig fejlődésében szükség­szerűen vannak gyenge pon­tok, olyan országok, amelyek a neokolonializmus prédáivá válhatnak, nem tekinthetünk Két új tanterem­mel bővítik a sik­lósi Táncsics Mi­hály Gimnáziumot és központi fű­téssel látják eL A középiskola bő­vítési munkái másfél millió fo­rintot meghaladó összeget emészte­nek fel. Az új tantermeket a kö­vetkező tanév ele­jén birtokukba vehetik a tanulók. esés helyrehozható, s a káro­sodás, kifagyás sehol sem volt olyan mértékű, hogy a búzát ki kellene szántani. A nem túl kedvező átteleléa miatt, igyekeztek a közös gaz­daságok a tél végi fej trágyá­zásokat mielőbb elvégezni. A siklósi járásban 20 ezer hold őszi gabonából 12 ezer holdon elvégezték már ezt a fontos munkát, a szigetvári járásban 50—60. a sásdiban 60—70 szá­zalékra, a megyében is kb 68 százalékra áll a fejtrágyázási munka. Helyenként a műtrá­gya-szállítmányok késlekedése hátráltatja a közös gazdasá­gokat. a villánykövesdi, vejti, a véméndi és nagypeterdi tsz például március 1-ig még egy­általán nem kapott Nitrogén­műtrágyát a tavaszi rendelés­ből. Pedig a késedelemnek, különösen az idén, súlyos ki­hatásai lehetnek a kenyér­gabona-termésben. Hátrányai mellett annyi előnye volt a csapadéksze­gény télnek, hogy ezúttal nem volt belvízkár, még a siklósi és szigetvári járás egyébként vizes gazdaságaiban sem oko­zott gondot a belvíz ez ideig. A téli drávai árhullám is zökkenő nélkül vonult le, s pillanatnyilag sem a Dráván, sem a Dunán nincs árvízve­szély. A szokásosnál valamivel ké­sőbb kezdődtek meg a ter­melőszövetkezetekben a téK gépszemlék, ennek oka, hogy az árváltozások, az új árjegy­zékek körüli huzavona aka- dozóvá tette az alkatrész- ellátást, különösen az erőgé­peknél. Az új rendelet elő­írja az UTOS traktorok kö­telező közúti vizsgáztatását is, s ez csak növelte az egyes al­katrészek iránti igényt. A gép­szemlék a mohácsi járásban a legelőrehaladottabbak, másutt épp csak megkezdődtek, a sik­lósi járásban március elsején volt az első szemle Vejtiben. Megkezdődtek az előkészü­letek a tavaszi legelő javítási munkákra is. A siklósi járás­ban, ahol 16 ezer hold lege­lőjük van a tsz-eknek, ebben az évben 1600 holdon kíván­nak mintalegelőt létesíteni, az állam 1,4 millió forint ked­vezményt ad a járás közös­gazdaságainak legelőjavítá* célokra. » * >

Next

/
Thumbnails
Contents