Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
2 Dimonran nopia 1968. március 19. ♦ MOSZKVA: Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Minisztertanács szívélyes üdvözletét tolmácsolta a bolgár népnek a szovjet—bolgár ba. rétsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából. A táviratot Brezsnyev, Podgomij és Koszigin írta alá.-f BAMAKO: Sí. Vutemanorics, j a Jugoszláv Kommunisták Szövet- | sége Központi Bizottságának tag- I ja vasárnap Barnákéból Conakry- i ba utazott. + BERLIN: Berlinben vasárnap véget ért a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség mellett műlzödő vietnami szolidaritási bizottság kétnapos rendkívüli ülésszaka, amelyen 35 ország, közte hazánk képviselői vettek részt. A kiadott nyilatkozat szolidaritási kampányra hívja fel a világ asz- szonyait a vietnami nép hősies küzdelmének támogatására és az amerikai agresszió beszüntetésének követelésére. + BOGOTA: A kolumbiai általános választásokat vasárnap tartották meg. A hétfőn délelőttiig megszámlált szavazatok alapján politikai megfigyelők bizonyosra veszik a Nemzeti Front elnevezésű kormánykoalíció győzelmét. ♦ KAIRÖ: Az A1 Ahram hétfői tájékoztatása szerint Nasszer elnök a tervezeti kormányátalakítás során 15 új minisztert nevez ki. Ez lesz egyébként az első nagyobb kormányátalakítás 1952 óta és a 15 új kormánytag közül egyik sem töltött még be miniszteri tárcát. Mint az A1 Ahram közli, Nasszer lesz a kormány elnöke, s emellett megtartja államelnöki tisztségét is. + PÁRIZS: Ismeretlen eredetű robbanás rázta meg a francia fő- , városban két amerikai bank, va- j .amint ai egyik nagy amerikai i légiforgalmi társaság irodájának épületét. Mindhárom esetben 1 anyagi kár keletkezett, sebesülés azonban nem történt, ♦ CALCUTTA: Az indiai Calcutta vasárnap — péntek óta immáron harmadszor — ismét véres vallási zavargások színtere volt. A város hindu ét muzulmán közösségének tagjai tőrrel, kövekkel és házilag előállított bombákkal támadtak egymásra. A helyzet péntek óta annyira élmérgesedett, hogy Indira Gandhi miniszterelnök vasárnap kénytelen Volt személyesen megjelenni a városban. Az eddigi zavargások során három ember halt meg, ötven pedig súlyosan megsebesült. A SZÖUL: tűz ütött ki a délkoreai Puszan várős telefonközpontjának épületében. A lángok elöl menekülve közel 3® tisztviselő ugrott ki az épület 5. emeletéről. Négyen meghalták, 43-an megsebesültek. A DAMASZKUSZ: Vasárnap a legmagasabb rángd szíriai vezetők és a Szovjetunió képviselői jelenlétében ünnepélyes külsőségek között megkezdődtek a munkálatok az Eufrátesz folyón létesítendő hatalmas gát építésén. A gát szovjet segítséggel épül és mintegy hatszázmillió dollárba kerül. 4 CANTERBURY: A műit hét végén betörők elrabolták a Canterbury! székesegyház 2S 00® dollár értékű kegytárgyát. Vasárnap újabb betörés történt a városban, ezúttal egy hadtörténeti müze-i- - mot raboltak ki, főleg ezüsttárgyakat vittek el. A BEIRUT: Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere vasárnap este Ankarából jövet Beirutba érkezett. Törökországi tárgyalásaival kapcsolatban Riad kijelentette, hogy biztosítékot kapott az ankarai kormánytól, amely szerint Törökország az arab ügyet fogja támogatni a nemzetközi fórumokon, 'A ISZTAMBUL: Isztambultól 8® kilométernyire összeütközött két autóbusz. Harmincötén mezhaltak, negyvenötén megsebesültek. A ALGÍR: Dr. Ibrahim Makhusz, Szíria miniszterei, nök-heiyettese megérkezett Algírba. ■f r.V —•RÁD: Belgrádiét So kilométernyire vasárnap délután áz Ibár folyóba zuhant egy utasokkal teli autóbusz. Kilenc személy életét vesztette. Közlemény a nemzetközi aranypool hét tagállamának washingtoni tanácskozásáról Kényszerintézkedések a dollár megmentésére Robert F. Kennedy: Minden szétesőben yan...'',’ Az amerikai szenátor cikke a New York Timesben A nemzetközi aranypool hét tagállamának washingtoni tanácskozása csak időleges megoldást tudott találni a fenyegető pénzügyi válságra. A hét állam bankjának vezetői zárt ajtók mögött csaknem 15 órát tanácskoztak szombaton és vasárnap William MeChesney Martinnak, az amerikai szövetségi tartalékbank-rendszer vezetőjének elnökletével. A londoni aranypooiban résztvevő országok bankigazgatóinak két napos washingtoni tanácskozása befejeztével közleményt adtak ki: ,.Belgium, az NSZK, Olaszország, Hollandia, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok központi bankjainak kormányzói 1968. március 16-án és 17-én Washingtonban találkoztak, hogy megvizsgálják annak az arany- poolnak a működését, amelynek aktív tagjai. A kormányzók megállapították, az Egyesült Államok kormányának eltökélt politikája az, hogy a dollár értékét megfelelő adóügyi és pénzügyi intézkedésekkel megvédje. Ugyancsak megállapították, hogy az Egyesült Államok egész aranykészlete rendelkezésre áll a dollár értékének megvédésére. A kormányzók tudomásul vették, hogy az amerikai kormány továbbra is az érvényes unciánkénti 35 dolláros áron veszi és adja el az aranyat a pénzügyi hatóságokkal folytatott tranzakció során. A kormányzók megállapodtak abban, hogy teljes mértékben együttműködnék az érvényes átváltási árfolyamok fenntartásában, valamint valutapiacaikon a rendezett feltételek fenntartásában. A kormányzók úgy vélik, hogy ezentúl a hivatalosan fenntartott aranyat kizárólag a pénzügyi hatóságok közötti átutalások lebonyolítására szabad felhasználni és ennélfogva úgy döntötték, hogy többé nem szállítanak aranyat a londoni, vagy bármely más aranypiacra. Végezetül a kormányzók megállapodtak abban, hogy ezentúl nem adnak el aranyat a pénzügyi hatóságoknak a magánpiacokon eladott arany helyébe. Tekintettel a font sterling-; nek a nemzetközi pénzügyi < rendszerben betöltött fontos- ^ ságára, a kormányzók megái- j lapodtak abban, hogy az Egye-i sült Királyság hátóságai számára azonnal hozzáférhető í hitelek összegét (beleértve a 5 nemzetközi valutaalap gyors-! segélyét is) 4 milliárd dollár- 5 ra emelik. A kormányzók felhívják a$ többi központi bankot, mű- S ködjenek együtt a fentiekben; meghatározott politika folytatásában.” Vietnami jelentés Szűkül a partizánok ostromgyűrűje Khe Saabnál A Dél-Vietnami Nemzett Felszabadítási Front harcoló alakulatai élénk tüzérségi tevékenységet fejtettek ki az amerikai expedíclós hadsereg Kentucky fedőnevet viselő hadműveletének térségében. Az övezetben elhelyezkedő Gio Linh, Dong Ha Cam Lo és Con Thien tengerészgyalogos- támaszpontok területére szombaton 440 rakéta, valamint gránát és tüzérségi lövedék csapódott be. Az immár 57. napja szűkülő ostromgyűrübe zárt Khe Sanh-i amerikai katonákra egyre nehezebb napok járnak — jelenti Derek Wilson, a francia hírügynökség tudósítója. Vasárnap a kora hajnali órák lián a támaszponttól 15 kilométernyi távolságból kilőtt lövedékek megsemmisítettek egy hadianyagraktárat, súlyosan megrongálták a radar-rendszert. Elrabolták Guatemala érseké! Oflitemli City: Guftte- mftia fővárosába* hivatalosan bejelentették, hogy Ismeretlen tettesek elrabolták Mario Caslegó érseket, az ország katolikus egyházának fejét. A rablás szombaton történt, amikor az érsek a főváros repülőteréről palotája felé hajtatott. Az érsékkel együtt él- tünt kocsija és sofőrje is. Marié Casiego szombaton métikéi látogatásáról tért vissza. A guatemalal főváros utcáin szombaton röplapok jelenteit meg, amelyek ázzál vádolják a guaté- malái katolikus egyház vezetőit, | hogy „együttműködnek a kommunistákkal*9 Egres megfigyelők ebből árrá következtédnek, hógv I az érsek elrablása mögött széiső- i jobboldali terroristák álinak. Saigon. A dél-vietnami felszabadító hadsereg egységei hétfőn a kora reggeli órákban —■ ezúttal tüzérségi előkészítés nélkül gyalogsági támadást intéztek a Khe Sanh-i támaszpont ellen. Mint a saigoni amerikai parancsnokság közölte, a szabadságharcosok a táborba behatolni nem tudtak, s egy és negyedórás harc után délkeleti irányba visszahúzódtak. A partizánok hard tevékenységének fő színhelye ezenkívül a központi fennsík volt, ahol az amerikai ejtőernyősök két ízben is harcba keveredtek a szabadságharcosokkal, Kontumtól húsz kilométernyire északnyugatra. A felszabadító hadsereg tüzérsége vasárnap este a deltavidéken lőtte Dong Ha és Can Tho dél-vietnami támaszpontokat. Hétfőre virradó éjjel a 4. számú útvonalon fekvő Long Thanh-i hidat felrobbantották Saigontól körülbelül 200 kiló- ternyire délnyugatra. A híd 80 százalékban elpusztult és a közlekedés a fővárost utánpótlással ellátó útvonalon megszakadt Dél-Vietnamiban B—52-es j bombázókötelék Thaiföldi támaszpontról érkezve á Hűétől < délnyugatra fekvő hegyvidéket bómbázta. Ezenkívül há- j rom ízben léptek közbe a < stratégiai bombázók a Khei Sanh-i helyőrség támogatásé-j ra. M l tfirtént Amerikával? Miért háborognak polgárai? Kit kell elért okolni? Száz és szál kérdést vethetünk lel, bogy honnan ez a nyugtalanság. reménytelenség. Johnson elnök is elismeri, hogy valami nincs rendben a nemzettel. A kormányférfiak, a hírmagyarázók, a költők és a tüntetők egyaránt bizonyítják, hogy beteg az amerikai szellem, letört a kezdeményezés, a kedv, az akarás: Politikánk megosztotta a nemzetet, s nemcsak a bőrük színe, hanem meggyőződésük alapján is különválnak az emberek. A tüntetők sakkban tartják a kormányt, a kormány pedig a tüntetőket Az anarchisták azzal fenyegetőznek, hogy lángba borítják az országot A városok utcáin páncélautók cirkálnak, és tüzet nyitnak polgáraiknak. Ifjúságunk — történelmünk legjobban képzett és nevelt ifjúsága — hátat fordít társadalmunknak, elhanyagolja kötelességét, és elkeseredésében a kábítószerek rabja lesz. Ügy látszik, valóban úgy állnak a dolgok, ahogyan a most felnőtt nemzedék tagjai állítják: minden szétesőben van, nincs már egy szilárd mag, amely maga köré gyűjti, egybefogja a társadalmat; a világ a féktelen anarchia martaléka lesz. Az idén új elnököt választunk. De nemcsak az a feladatunk, hogy alaposan megválogassuk a jelölteket^ hanem az is, hogy felmérjük, jó irányban haladunk-e milyen civilizációt is akarunk mi_ tulajdonképpen felépíteni. Nemzeti jövedelmiünk meghaladja a 800 milliárd dollárt évente. De ebből az óriási összegből ki kell vonnunk annyit, amennyivel füstösebbek lesznek városaink, amennyivel többen esnek áldozatul a szüntelen növekvő forgalomnak, a különkiadást a biztosító Zárakra ajtóinkon, és azoknak az embereknek a kártérítését, akik ezeket a zárakat felfeszífik. Mississippi államban még mindig éheznek az emberek, nem sokkal jobb a helyzetük a gettókban sínylődő négereknek, a rezervátumokba zárt indiánoknak. Nyomorukat nem enyhítik a televíziókészülékek. S minket sem kápráztat el a tény, hogy lassan hetven- miüió képrádió lesz az országban. Nem lehetünk büszkék a világban betöltött szerepünkre. Valamikor azt gondoltuk, hogy mi vagyunk az emberiség legnagyobb ígérete. Ma kiderült, hogy puszta erőt, hatalmat teremtettünk, s csak erre támaszkodhatunk. Félmillió kiválóan képzett fiatalunk harcol a föld távoli vidékén, sokan meg is halnak közülük. Ugyanakkor itthon maradt társaik a legkisebb megértést sem tanúsítják a kormány politikája iránt, nem tisztelik a háború célját. Szörnyen lehangoló tény, hogy egyes fiataljaink Kanadába és Svédországba emigrálnak a katonai behívó előL Hatalmunk óriási, a legnagyobb az emberiség történelmében. Mégis meg kellett érnünk, hogy régi szövetségeseink hátat fordítanak nekünk. Amerika nem élhet vissza gazdagságával és erejével, tiszteletben kell tartania szövetségeseinek és a közvélemény akaratát. Feltehetjük a kérdést: a kötelező tiszteletet tanúsítjuk-e még az emberiség többségének véleménye iránt? Vagy, mint a régi Athén, híveket vásárolunk magunknak, s ezzel végeredményben aláássuk tulajdon biztonságunkat, mert csak saját céljainkat tart- szemelőtt? A menekülés az egyéni kis boldogságba nem segít, mert életünket megmérgezték a kételyeit, s ezek a problémák sokkal fontosabbak annál, hogy csak néhány kormányférfi foglalkozzon velük. Lassan kutatunk a megoldásuk után. Újra meg kell hódítanunk az országot, de még nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá. Ez kínozza az amerikai szellemet. S az, hogy sikerül-e az idei választásokon olyan embert állítani az ország élére, aki egybefogja a nemzetet, és kigyógyít bennünket lelki bajainkból. 68. Milyen egyszerű volt! A kutató valami sugárzó rádiumos vagy foszforós anyaggal rajzolta a térképet a karóra számlapjára. A számlap repedései között észrevétlenül bújtak meg azok a halvány, hajszálvékony vonalkák, amelyek úgyszólván láthatatlanok, csak éjjel világítanak, ha előzőleg napsütés érte a számlapot, és a fos2foros anyag visz- szasugározza az elnyelt fényt. A kényes politikai ügyékben utazgató, térképező Russel első vázlatát erre a berepedt számlapra rajzolta fel, láthatatlan, illetve átlátszó anyaggal, amely elnyeli a sugarakat. Azután lefixírozta ragasztóval. Ha megtámadták, kikutatták, ezerszer is szétszedték az órát — nem találhattak semmit, mert a térkép csak akkor vált láthatóvá, ha erős napfény érte, és sötétben nézték. Most valamennyien tágult szem- l mel, -mintha túlvilági jelenést ( néznének, bámulták az órát A számlapon egész apró szaggatott vonal jelezte az utat a Nigerig, egy ponttól, amely T betűvel volt jelölve. Ez csak „tábort” jelenthetett Azt a helyet ahol Russelék utoljára táboroztak. És itt épült Aut-Taurirt erődje. Lent ez állt: 1 mm: 2 km. Az utat mintegy két centi- méteres vonal jéiezte, szóval körülbelül 40 kilométernyire voltak az átjárótól. Az utat jelző kis csík keresztülhaladt egy pontozott vonalon, amelyet N. jelzett Ez csak Niger lehet. Lent a másodperc mutató alatt ez állt felírva: III. 10.—VI. 25. Ez is világos és egyszerű volt Harmadik hó tizedikétől hatodik hó huszonötödikéig a Niger vízállása Olyan, hogy az átjárón lehetséges közlekedni, a többi hónapokban a folyó bizonyára elönti. — Ha ezt előbb tudjuk — mondta a döbbent Csendben íves őrnagy —, sok-sok ember életben maradt volna. Valaki felcsavarta a villanyt. — Nézd csak, a hülyé Kréta! — kiáltotta Galamb. — Nem barátom — mondta mosolyogva „Kréta”. — Én vagyok az a bizonyos íves őrnagy, akivel kapcsolatban magának annyi kellemetlensége volt... De csukja be a S2áját fiam, mert így nem hat valami előnyösen. Galamb ugyanis akkorára nyitotta a száját, amennyire az egyáltalán lehetséges volt. Nyakát előregörbítette, a szemét kimeresztette, és hol a meglepően fesztelen modorú „Krétára”, hol a nevető tisztekre nézett, ijedten kapkodva a fejét, jobbra-báira. — Hüüü! — mondta azután. — Ismétlem, amit Deiahay barátom mondott: maga nagy szolgálatot tett. Maga a világ legkönnyelműbb és legjobb katonája. Ami pedig Krétát illeti, a szerencsétlen hülyét, az ő nevében külön hálásan kezet szorítok magával. Keményen megrázta Galamb kezét. Ez még mindig pislogva nézett egyik tisztről a másikra, és csak azt ismételgette zavarában és meglepetésében: — Szép kis cirkusz ... Szavamra, szép kis cirkusz. — És ráadásul a mi Galamb barátunk még szerencsés is — szólt közbe Finley. — A véletlen hozzájuttatta az óra titkához, amit annyi hozzáértő ember hiába keresett ... — Jó, hógy említed! — mondta Deiahay felkönyőkölve az ágyban, mert valósággal újult erőre kapott a megviselt kis öreg ember. — Csak ne pihenjünk, amíg a szokoták támadása váratlanul érhet bennünket. — Ez most már nem olyan veszélyes — legyintett íves. — Elsősorban ma március nyolcadi- ka van, és nem valószínű, hogy négy-öt napnál előbb járható legyen a Batalanga-földre vezető út. Russel térképe tizedikét jelzett. Azután a térkép birtokában megszállhatjuk az átjáró nyílását. Bizonyára a Niger medre alatt vezet az átjáró, ahol elég erős a sziklás meder, és nem szakadhat be a folyó ágya. — Ágy! — kiáltott ismét vadul Galamb, és a homlokára csapott. — Egy Laporter nevű bűnöst az ágy alatt felejtettem valahol. — Laporter! — ugrott fel „Kréta”. — Hol van? Esküdni mertem volna, hogy kisiklott a kezemből... Jöjjön, fiam! — Galamb és az őrnagy a kantin mögötti folyosóra siettek, és benyitottak abba a szobába, ahol a gengszter maradt megkötözve. Mikor kioldozták, Pencroft tagjai úgy hulltak ki a kötélből, mint valami felbomlott batyuból a széteső rongyok. Félig halott volt már. Galamb a fejét csóválta: — Alaposan megviselte a magány ... (Folytatjuk) «