Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

1968. FEBRUÁR 16. 3 Kedvermémes vemhesüsző­akció A Baranya megyei Állat­forgalmi Vállalat minden év­ben jelentős mértékű vem­hesüsző akciót bonyolít le. Tavaly például 2500 héthó­napos vemhességű üszőt vá­sárolt fel a megye területén. A két és félezer állatból 1800-at a tsz-ek. 700-at pedig a háztáji gazdaságok vettek meg. Az idén megemelték a vemhes üszők felvásárlási árait. Az Állatforgalmi Vál­lalat ma 13 ezer forintot fi­zet az A-minőségű és 12 ezer forintot a B-minőségű vem­hes üszőkért. Ez 1000, illetve 1500 forinttal magasabb a ta­valyi áraknál, az eladók szá­mára tehát igen előnyös. Mindemellett nem járnak rosszul a vásárlók sem. Az a háztáj gazdaság ugyanis, amely ilyen üszőt vesz a vál­lalattól — mindkét kategóriá­nál — 5000 forint kedvez­ményben részesül. Egy évvel ezelőtt csak 3000 forint volt a kedvezmény. A vemhes üszőt vásárló háztáji gazdaság mezőgazda- sági kölcsönért fordulhat az OTP-hez és hitelt kaphat, ha bemutatja az Állatforgalmi Vállalattal megkötött szerző­dést. Az 1968-as feladatok a mezőgazdaságban----------------------------napló ­H árom négy ssásaléhos a megkívánt növekedés Több zöldséget, takarmány!, állati terméket! A Megyei Tanács legutób­bi ülésén tárgyalta meg Ba­ranya mezőgazdaságának 1967 évi eredményeit, s az 1968- as feladatokat. Az elmúlt gazdasági év értékelése so­rán megállapították, hogy a mezőgazdaság teljes terme­lése 3—5 százalékkal halad­ta meg az 1966. évit meg­közelítőleg azonos költség- szint mellett A növénytermelés stagnált A termelés egészén belül a szántóföldi növénytermelés 10 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ennek fő oka, a 11,5 millió forintot kitevő tavaszi belvízkár, majd a hosszan tartó nyári szárazság. A kedvezőtlen időjárás miatt több növény termésátlaga nem érte el az 1866. évi szin­tet. A 17.4 mázsás megyei kukorica átlagtermés ugyan jobb lett a vártnál, s maga­Űj telepet létesít a Pécsi Közútépítö Vállalat 120 millió útépítésre Gépeket vásárolnak ötmillióért Tovább koncentrálják a munkát Hétfőn kezdődik a komplex pró ka a Hungária Műanyagfeldolgoző Vállalat t:>0 millió forintért épült debreceni gyárában. Még ebben a félévben megkezdik a fürdőkádak, boros rekeszeli, ruhás kosa­rak, mosdótálak, gyógyszeripari csomagoló eszközök, valamint ke­mény PVC-ből készült ví zvezetékesövck gyártását. sabb az országos átlagnál, de alatta marad az 1966-os, 19 mázsán felüli megyei termés­nek. A cukorrépa átlagtermése 176 mázsa lett, 16 mázsával alacsonyabb, a burgonya- termés 33 mázsa, 27,3 mázsá­val kevesebb az előző év át­lagánál. A búza 14,3, a ta­vaszi árpa 10,3 és a rost­kender 40,4 mázsás hozamai ugyanakkor jelentősen meg­haladják az előző évi szintet. Ez tette lehetővé a kenyér- gabona felvásárlás 1,6 száza­lékos növelését. A kertészeti termelésiben mintegy 5 százalékos fejlődés mutatható ki, a megye szőlő- és gyümölcstermelése ipedig még ennél is nagyobb mér­tékben növekedett. Ezek el­lensúlyozzák a szántóföldi termelésben keletkezett ter­méskiesést, s így, mint azt a tanácsülés megállapította, a növénytermelés egészében megközelítőleg az 1966. évi szinten maradt. Nőtt as állattenyésztés A termelésnövekedés döntő része az állattartásból kisebb része a melléküzemági tevé­kenység bővüléséből szárma­zik. Az állati termékek kö­zül ezúttal a tejtermelés nőtt a legnagyobb mértékben, ke­reken 16 százalékkal. E té­ren megyénk mezőgazdasági üzemei országosán is kiemel­kedő eredményt produkáltak, hisz közei 52 ezer hektoliter­rel termeltek több tejet a te­henészetek, az egy tehénre esc éves termelésüket 2382 literről 2759 literre növelték, tejértékesítésből származó be­vételük — változatlan áron számolva — közel 822 millió forint, 4,2 százalékkal több az előző évinél. A hústermeléss egésze is kedvezően alakult, vegyes húsból 1471 mázsával többet vásároltak fel a megyében. Csupán a sertéshústermelés­nél tapasztalható visszaesés, a felvásárlás ennél a cikknéi 8,1 százalékkal csökkent. — Ugyanakkor a vágómarha fel­vásárlás 7,7, a baromfi 31,8 százalékos növekedést mutat. A tojásfelvásárlás megkétsze­reződött, 25,8 millió darab volt. Az elmúlt évet jellemzi, hogy bővült a tsz-ek mellék­üzemági, feldolgozó, szolgál­tató és kereskedelmi tevé­kenysége. Több helyen tartó­sító, tejfeldolgozó, fafeldol­gozó üzemet létesítettek, kő-, kavics- és homokbányákat nyitottak a szövetkezetek. Az idei célkitűzések A népgazdasági terv a me­zőgazdasági termelés 3—4 szá­zalékos növelését írja elő 1968-ra országosan. Baranya mezőgazdaságára az új gaz­dasági évben néhány kiemel­kedően fontos feladat vár. Mindenek előtt növelni kell a zöldségtermelő területet, hisz a Szigetvári Konzerv­gyár rekonstrukciójával meg­nőtt a konzervzöldség iránti igény. A növénytermesztési ágazat kiemelten fontos feladata a takarmánytermesztés megol­dása. Az abrak, lédús és szá- lastakarmányok termelésének mennyiségi és minőségi növelé­se fontos előfeltétele az 1968 évi állattenyésztési célkitűzések teljesítésének, amelyek az álla­tok és állati termékek fel­vásárlásának 4 százalékos nö­velését írják elő. Ezekből a fontos élelmi cikkekből hazai fogyasztásra a múlt évinél 5—6 százalékkal, exportra pedig 8—9 százalékkal ad többet 1968-ban a megye me­zőgazdasága. A megye távlati terveinek megvalósítása érde­kében indokolt, hogy a mező- gazdasági üzemek ebben az évben növeljék a tehén- il­letve kocalétszámot. E kiemelt feladatok reali­zálásához a korábbinál jobb eszközellátottságot igényel a mezőgazdaság. A tavalyinál lényegesen jobbnak ígérkezik a megye traktor-, kombájn-, általában gépellátása, vala­mint a növényvédőszer- és műtrágyaellátás. még nitro­gén műtrágyából is, bár a ténylegesen jelentkező igényt ebből a fontos cikkből még 1968-ban sem tudja a keres­kedelem maradéktalanul ki­elégíteni. Jövedelememelkedés A termelés és értékesítés tervezett szintje 1968-ban le­hetővé teszi a paraszti jöve­delem 3 százalékos növeke­dését. A jövedelem ilyen irá­nyú növelését megszabó cél­kitűzés reális és elérhető, eh­hez (azonban az szükséges, hogy a mezőgazdasági üze­mek ésszerűen, lehetőségeiket kihasználva gazdálkodjanak. Márki László, a Pécsi Közútépítő Vállalat új igazgatója nem panaszkod­hat elődjére. Jól gazdálko­dó, éves tervét száz, ter­melékenységi tervét 106 szá­zalékra teljesítő vállalatot vett át, vagyis tiszta lap­pal kezdheti az új felada­tokkal bővelkedő esztendő vállalati programjának meg valósítását. — Uj jeladatainkat első­sorban a tavalyinál mint­egy 15 millióval magasabb forintterviink teljesítésének hogyanjai határozzák meg — mondotta. — Például a KPM Közúti Főigazgatósá­gával s ugyancsak a KPM Közúti Igazgatóságával ösz- szesen nyolcvanmillió forint értékű szerződést kötöttünk a 6-os út korszerűsítésére és más nagyobb jelentősé­gű utak, bekötőutak létesí­tésére, végül a Pécs Városi Tanáccsal és egyéb válla­latokkal, intézményekkel is szerződést kötöttünk, több mint huszonegymillió fo­rint értékű munkára. Ennyi munka elvégzésé­hez megfelelő feltételeket kell teremteni. Ezért min­den mást megelőzve olyan korszerű telepet létesítenek, ahol a gépek megfelelő kar­bantartásával minimálisra csökkentik a kieséseket és az ebből adódó határidő­elcsúszásokat. Erre ötmillió forintot fordítanak. Továb­bi ötmillióért olyan új gé­peket vásárolnak, amelyek­kel szállító, rakodó és asz- fal ttermelő kapacitásukat növelhetik. — A nagyobb gondot a kivitelezések minden eddi­ginél koncentráltabb meg­szervezése és az ezzel kap­csolatos programozások kor szerű megoldása jelentette számunkra — mondotta Márki elvtáns. És hogyan fogott hozzá mindehhez az új igazgató, aki mindössze két hete vet­te kezébe a vállalat irányí­tását? — Idejövetelem előtt szá­moltam azzal, hogy lénye­gesen más feladatok vár­nak rám. mint az előbbi beosztásomban. Ugyanis más dolog egy tanácsi osz­tály vezetése, még akkor is, ha ott nem egy, hanem több vállalat problémáinak, tevékenységének megisme­rése, illetve ellenőrzése volt a feladatom és megint más egy ipari vállalatnál, Az előbbi elvibb, általáno­sabb. emez pedig részlete­sebb. operatívabb. Irányí­tási igényel a vezetőtől. Hát igyekeztem ehhez tar­tani magam. — És milyenek voltak az első tapasztalatai? — Ha csak az első be­szélgetésekre. gesztusokra gondolok mondhatom, kel­lemesek voltak. Bizalommal fogadtak, amit magam is bizalommal viszonoztam,... És nem valamiféle en­gedmények árán született ez a bizalom. Ugyanis a magasabb tervmutatók már az első napokban szüksé­gessé tették az új felada- . toknak megfelelő munka­helyi átcsoportosításokat, ami nem sorolható éppen a legnépszerűbb intézkedések közé. Az új gazdaságirányítási rendszer adta önállóbb gaz­dálkodás nyilvánvalóan ön­állóbb koncepciót is igényel a vállalat vezetőjétől. — Gondolom, túl korai volna még tapasztalatokból merített választ adnom er­re, mert a beruházókkal való új tartalmú, új for­májú kapcsolatok kiépítése még igen csak a kezdet stádiumában van, — mon­dotta Márki elvtáns. — Pél­dául a már említett part­nereinkkel kötött szerződé­sek tavaly még központi kijelölés útján történtek, de miután továbbra is meg maradtak üzletfélnek, így nyilván a jó „kuncsaftnak” kijáró előzékenységgel kö­töttük meg velük az új szerződéseket is. Na, per­sze milliós partnerekről van szó. mert azért előfordul­hat a jövőben, hogy első­sorban a számunkra elő­nyösebb megrendelőket vesz szűk figyelembe. Ez termé­szetes, hiszen a programo­zásainkat is úgy választjuk meg, hogy abban a válla­lati és a népgazdasági ér­dek egyaránt érvényesüljön. Ez a célkitűzés pedig na­gyon is igényli, hogy a be­ruházások kivitelezését a lehető legkoncentráltabban, vagyis az emberi és a gépi erő leggazdaságosabb fel- használásával valósítsuk meg. — s — gy — (Várai Sándor. 31 éves Ka­ta lem bér. Nős, van egy kis­fia. Várai egyik művezetője a Nopíana Gépgyár forgá- csolóüzemének. 41 ember munkáját irányítja, ügyes­bajos dolgaikat intézi. Fele­lősséggel tartozik értük és a termelésért. Két szenvedélye van: a kispályás labdarúgás és a galambászat.) — Mikor kezdte? — ötvenegyben. Esztergá­lyos tanulóként itt az üzem­ben. Amikor megkaptam a se­gédlevelemet, elvégeztem a gépipari technikumot. 1961- ben kineveztek művezetőnek. —- Kinevezése okozott-e né­ha feszültséget ön és régi esz­tergályos társai között? ..A helyben” kiemelt vezetőnek emiatt nehezebb a dolga. — Velem egykorú, együtt inasleodó fiúk meglepő módon hamar természetesnek vették a kinevezésemet. Tudták, hogy más a haverság, megint más a vezető és beosztott közötti viszony. Az idősebb szakmun­kásokkal má'r más volt a helyzet. Bizonyítanom kellett a szakmában, és kell ma is. .4 tekintélyt soha nem a d- f á k, a tekintélyt meg keU szerezni. — Sikerült.? — Nem tudom. Meg kell kérdezni a forgácsolókat. Te­kíntélyhajhász soha nem vol­tam. — Hajdani tanulótársak? ■— A huszonöt közül négyen maradtunk. Bauer Laci, Schmidt Jancsi, Németh Gyula és én. Kitűnő szakmunkások. — Talán mert együtt kezd­ték a szakmát, kissé elfogult velük szemben, nem? — Nem. Sok húsz, huszonöt éves szakmai múlttal rendel­kező forgácsolók mellé fel­zárkózott a későbbi generáció. — Hova lettek a többiek? — Elmentek. Valamikor a Sopianábói mindig csak el­vándorollak az emberek. Itt tanulták o szakmát és men­tek. Többnyire a három mű­szak miatt, meg a pénz sem volt annyi, mint másutt. — És most? — Az új bérezési rendszer jó. Ha szériában dolgozik, ke­reshet, ha szorgalmas. De az is igaz, hogy a minőségi el­lenőrzés rendkívül szigorú a mi gyárunkban. Egy-két szá­zadnyi m.éreteltérés miatt a „meo” már visszadobja a munkadarabot. — A művezető, aki a ter­melést közvetlenül irányítja, néha két tűz közé kerül: van­nak népszerűtlen feladatok, amelyeket viszont végre keäl A művezető hajtani vállalati vagy népgaz­dasági érdekből. — Néha? Elég gyakran. Nor- mativáinkkal általában nincs baj, de sokszor előfordul, hogy valóban kevés időt adnak egy- egy munkára. Nekem kell ki­lincselnem fölfele, hogy a dolgozó anyagilag ne károsod­jon. Elhiheti, hogy olyan esz­tergályosaink vannak, akik akár öt évre visszamenőleg tudják egy-egy alkatrész gyár­tási normaidejét. Néha persze ők is túloznak. — Mennyi az ön művezetői keresete? — 2500 vólt, de január el­sejétől kaptam 50 forint eme­lést. — Semmi más? — De igen. Ez az alap, er­re megy még 80 forint ebéd­pénz. Kész. — Prémium? — Hm... Majdnem mond­tam valamit. Persze .. az idei esztendő, elég jónak ígérkezik. Sok gondja volt a Sopianá- nak tavaly, tavalyelőtt. A ké­sedelmes anyagszállítások, az­tán a költséges kooperáció „elvitte?’ • prémiumot. — Van olyan beosztottja, aki többet keres, mint s mű­vezető? — Ajaj. Tapintatból nem akarok neveket sorolni, — mit tudom én, otthon meny­nyit vallanak be, — de sokan megkeresik a három-három- ezerötszáz forintot, némelyik I néha még a négyezret is. El- j hiheti, volt olyan eset, hogy egyik másik esztergályos töb­bet keresett, mint az igazgató. — Gondolom, többször el­tűnődött: vajon érdemes volt-e a kinevezést elfogadni? — Fene tudja. Nagyon sok szép munkát lehet csinálni a pádon, de a művezetői beosz­tásnak is megvan a maga vonzóerepe, amikor aztán az anyagiak háttérbe szorulnak. Igazán mondom, kitűnő gár­dánk van, ezzel a negyvenegy emberrel sok szépet lehet pro­dukálni. — Mikor elégedett a műve­zető? — Hát... Sokszor voltunk nehéz helyzetben. Amikor a megrendelt anyag kétharmada az év második felében érke­zett meg, e nekünk, forgácso­lóknak kellett először ráhaj- j tani a munkára, hogy az ex­portgépeket szerelő lakatosok folyamatosan kapják az alkat­részt. A határidő szorított : bennünket, volt olyan év, hogy l még november végén sem ! tudtuk, hogy az éves tervet \ teljesítjük-e december utolsó I napjára, vagy sem. Akár igaz­gató valaki, akár művezető, csak akkor tudja meg igazán, mit jelent az. hogy az alája beosztott brigádok szinte eqy- emberként fognak össze azért, ! hogy a gyár hírnevén csorba ne essék. Frázisnak veszi? Higgye el, így van. — Jól ismeri az embereit? — Jól. Es ezért azt is tu- ! dom, hogy nem angyalok. Van j egy kitűnő esztergályosom. Jó I évekkel ezelőtt minden héten j fizetés napján a feleségétől kapott százast egy üllő helyé­ben elitta. Be is írtam neki az egy napi szabadságot, tud­tam, úgysem jön be másnap, de azt is tudtam, hogy a le­maradását behozza néhány napon belül. Szabálytalan ügy j volt, de egyelőre mást nem \ tehettem. Már úgy volt, hogy j a brigád kizárja. Adtam neki \ „falból” egy fegyelmit is. Ez is szabálytalan volt. De meg- lett a hatása. Nincs vele prob- j léma. A szabályokat néha fel kell rúgni. Mondhatok mást is. Fiatal esztergályos, délutá- nos műszakban dolgozik, jön hozzám, engedjem el táncis­kolába, mert „életbevágóul’ fontos. Tizennyolc éves ... Olyan kétségbeesetten kérlelt, hogy éreztem, ha nem is „élet­bevágó”, de számára nagyon fontos lehet ez az esti rande­vú. Elengedtem, később rá­dolgozta azt a néhány órát. Nem jött azóta hozzám ilyen kérelemmel, mert tudja, hogy ebből rendszert nem lehet csi­nálni. Megért engem? * Meg. Pedig mélyrehatóbb portrét illene írni „A” műve­zetőről, mindegy, melyikről, akár az építőiparban, akár a gépiparban, akár másutt. Ho­gyan is mondják? Ök a ter­melés „altisztjei” nagy felelős­séggel, nagy szaktudással, nagy tisztességgel. Várai Sán­dornak szabadnapja volt ezen a napon. Bemutatták, üveg sör mellett beszélgettünk. „Ci­vilben” volt. Meg kell majd keresnem egyszer a gyárban, vagy talán otthon, a Tiborc utcai kis csa­ládi házában. Rab Fereae » > .a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents