Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
1DG8. FEBRUAR 14. napid 3 A határidő: február 20. Melyik tsz kaphat hitelt? Nagy a beruházási kedv — Mekkora legyen a saját erő? Az egyiptomi vitorlavá^zontóS a rabszo'gáUig Nagy az építkezési kedv a baranyai tsz-eknél. Nyolc tsz közölte a MEZŐBER-rel, hogy 5—10 ezer férőhelyes sertéskombinátot kíván létesíteni, további 4 tervez — az új sertéskombinátok felépítésével egyenrangú — rekonstrukciós programot. Legalább 50 ezer férőhelyről van tehát szó, csupán a MEZÖBER-nél. Hasonló megrendeléseket kapott még a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat is, nem beszélve a tehénistállókról és egyéb épületelvről. A legfőbb szempont Előre látható, hogy több mint 200 millió forint értékű építési beruházásra lesz majd igény. Valószínű, ennek még e felét sem lehet majd kielégíteni. Nincs elég építőanyag és korlátozott a kivitelezői kapacitás is. Ebből következik, hogy nem lesz elegendő hitel sem. Nem volna célszerű tovább növelni a feszültséget az építőanyagipari piacon. A Magyar Nemzeti Bank nyilván csak annyi hitelt fog kiadni, amely nem borítja fel a jelenlegi egyensúlyt. Vagyis lesznek olyan tsz- ek, amelyek építkezhetnek, s lesznek olyanok, melyek nem tehetik meg azt. Kit, hova sorolnak majd? Ez a legérdek- feszitőbb kérdések egyike, amelyet a baranyai tsz-ekben ma feltesznek. Lapunk dr. Huszti Sándorhoz, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgató helyetteséhez továbbította a kérdést Dr. Huszti Sándor a hitel- politikai irányelvekre utalt válaszában. Mint mondotta, alapelv, hogy „elsősorban a hatékony, jövedelmező, gyorsan megtérülő, valamint a konvertibilis devizahelyzetet javító beruházásokat kell elősegíteni”. Rövidebbre fogva: első a gazdaságosság. Következésképp azok a tsz-ek, amelyek csak a sertéskombinátok, vagy szarvasmarha istállók építőinek biztosított 70 százalékos állami támogatásra tartanak igényt, s a beruházási költség 30 százalékára nem kérnek hitelt, hanem teljes egészében saját erőből biztosítják azt — e tsz-ek zöld utat kapnak. Itt nincs sorolás, e tsz-ek annyira biztosak lehetnek a dolgukban, hogy akár most is hozzákezdhetnek az építkezéshez. Azok között, akik az említett 30 százalék kisebb-na- gyobb részére hitelt kérnek — már sorolni kell. Nyilván | — ez is a gazdaságosságból i következik — azok a tsz-ek I kerülnek előnybe, amelyek I kevesebb hitelt kérnek, s j előbb vissza tudják fizetni ; azt. Ha például a véméndi j tsz 10 millió forintos beruhá- [ zásí költséget igénylő sertés- í program végrehajtáséhoz 2 milliós saját erőt biztosít, akkor — mivel 7 millió forintot ad az állam a 70 százalék gyanánt — már csak egymillió forint hitelre lesz szüksége. Ha ezt az egymilliót mindössze 2—3 évre kéri, akkor előnyösen rajtol a sorolásnál. Fordított helyzet áll fenn viszont azoknál a szövetkezeteknél, melyek mind a 30 százalékra hitelt akarnak kérni. Ök hátrányosan startolnak, s kérdéses, hogy hozzájuthatnak-e a hitelhez egyáltalán. Felvetődik, hogy mi lesz a gazdaságilag meg nem erősödött, vagy — ahogyan mondani szoktuk — gyenge tsz- ekkel, hiszen e tsz-eknek kevés a pénzük, s ha az előbbiek alapján bírálnák el őket is. nem, vagy nagyon ritkán juthatnának hitelhez. Nem érintik e tsz-eket hátrányosan a hitelpolitikai irányelvek? A válasz: egyértelmű nem. Az 1968-as hitelkeret meghatározott részét ugyanis félreteszik a gyenge tsz-eknek. Magától értetődik, a gyenge tsz-eknél is lesz verseny a sorsolásnál, e verseny azonban nem változtat a lényegen: meghatározott keretük lesz, kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelhez. Egyenesen kívánatos Nemcsak célszerű, egyenesen kívánatos, hogy a gyenge tsz-ek is építkezzenek, hiszen a beruházás gazdaságosságát, hatékonyságát tekintve nincsenek hátrányban az erős tez-ekkel szemben. Ez köny- nyen bebizonyítható. Nem egy olyan gyenge tsz-ünk van, amely ma 6 kiló szemes ta- kormányból tud csak előállítani egy kilogramm sertéshúst, szemben a legjobb tsz- ek 4 kilogramm körüli átlagával. A példánkban szereplő tsz-ben azért kell 6 kiló kukorica egy kiló húshoz, mert rosszak, huzatosak a sertésólak, s az állatok saját testük fűtésére használják fel a takarmány nagy részét. Ha e tsz sertéskombinátot épít, ha átköltözteti, illetve kicseréli az állományát, akkor itt is elérhetővé válik a régi álom, vagyis a négy kiló. Majdnem arra az eredményre tud jutni, mint az az erős tsz. amely 4:1 kiló takarmány-húsarány' mellett szánta el magát az új kombinát felépítéséhez. E tsz ugyanis már nem „faraghat” le újabb kéi kilót, e tsz-ben már a dekákért folyik a harc. Ertesííés , március elején A tsz-ek február 20-ig jelenthetik be beruházási igényeiket a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjainál. Ez a határidő, ezt követi az ún. sorolás, s március elején minden tsz választ kap majd. M. L. Tervezéstől % kulcsátadásig Társasházépítés „Tegyük szervezettebbé ft társasházi építkezést!’* — határozták el a Pécs-Bara- nyai Beruházási Vállalatnál. Az OTP és az illetékes tanácsi szervek elvben máris támogatják a beruházó vállalat kezdeményezését. hiszen a társasház építkezés eddig csaknem kizárólag „maszek vadász- terület” volt. OTP öröklakások építtetésével inárig foglalkoznak. A beruházási vállalat bonyolítja a pécsi Petőfi utcában épülő 48 öröklakás beruházását. Tervük most az, hegy a tanácsokkal közösen lelmérik a társasház építésié alkalmas területeket és gondoskodnak azok közművesítéséről. A szervezendő társulások részére a teljes lebonyolítást — tervezéstől a kulcsátadásig — vállalják a beruházók, ahol együtt van a megfelelő szakemberek gárdája. Ha sikerül elég telket biztosítani, úgy számítják, a társasház építkezés néhány év múlva Pécsett és a megyében erősen megközelítheti az állami lakásépítés volumenét. Történelemóra az Vjb-ben A 2500 társadalmi munkaórával épített történelmi kabinet tantermében ülünk, azazhogy az osztály (a Mátyás király úti V/b) éppen áll és köszön. Bókej íjászióné a köszönés után villámsebesen rátér a lényegre: — Ma utoljára járunk Görögországban, gyerekek, s mivel tudjuk, hogy a történelem tudománya mindig helyhez és időhöz kötött, mutassuk csak meg a térképen, hol is vagyunk ... Ezt régen így szokták mondani a tanárok: ma Görögországot ismételjük, kijön felelni:... Míg a gyerekek a városállamokról, Solonról és az adósrabszolgákról beszélnek, nézzünk körül a teremben. A falakat végig képek borítják — ez a történelmi kabinet lényege: a szemléltetés. Ebben a teremben' a magyar középkor kéziratos emlékei sorakoznak, messziről csak a címek virítanak: Árpádkor, Képes Krónika, Zsigmond kora, Szent László és a tatárok, Búvár Kund, és így tovább. Az őskor, az ókori kelet, a görögök és rómaiak — az ötödikes anyag — a folyosó hatalmas tablóin sorakozik. A képek javarésze azonban megvan kicsiben is, akkorában, amit a gyerekek kezébe' lehet adni, hogy olvassanak belőle. Sőt. Két görög edény pontos mását is kiégették a történelmi kabinet számára a művészeti gimnazisták, aztán a történelemtanárok korhű festést tettek rájuk. Miközben villámgyorsan pereg a beszélgetés — valóban szinte beszélgetésnek hat, nem kérdezz-felelek játéknak, amiben a diák csak izzad — egyik gyerek már „olvassa” is a képeket: — Odisszeusz hajóját látjuk, amikór odakötöztette magát, itt már hazatért, és az akkori szokásoknak megfelelően a legöregebb szolga mossa a lábát, ez itt Pénelopé, a hűséges feleség, aki szőnyeget szőtt és minden éjjel felfejtette, mert... Achilles is megvan a képen, akit anyja a „sarkánál fogva mártott a tengerbe és ezért a sarka sebezhető maradt”, és Laokoon, aki „nem akarta Trójába beengedni a falovat, a,mit egyik leleményes görög talált ki”, sőt, ismerik, kezükben van a Laokoon-szo- borcsoport képe, a többit eredeti vázafestmények fotóiról olvasták le. — Igazi történelem ez, gyerekek? — Nem, ez nem igazi történelem, bár van benne némi igazság, ezeknek a mondáknak a révén tudunk betekinteni a régi görögök életébe ... Tudják Homéros névét, sőt, egy kis szőke komoly fiú Pin- darost idéz. Ismerik a perzsa háború idejét és történetét, sőt, mágneses színes figurákkal „felállítják a két sereget” a táblán. Az olimpiákról remek kis történeteket ismernek, fel tudják sorolni a sportágakat és megállapítják, hogy a görögökre nem éppen jellemzően „nem volt szigorúan becsületes”, hogy a kocsiverseny díját nem a kocsit hajtó, hanem a ló tulajdonosa kapta ... Közben beszélnek arról, ami igazi történelem, sőt, minden Kutatóbázis Bicsérden Üvegház, előadóterem, laboratóriumok — Szaktanácsadás a tsz-eknek „Bicsérd nemcsak kísérleti bázis lesz. hanem kutatóbázis is. Nemcsak alkalmazási, illetve fejlesztést kutatásokat fog végezni, hanem bizonyos mérvű alapkutatásokat is.” Dr. Kurnik Ernő professzor, a Dóldunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, egyszerűbb és ismertebb névé* ez Iregszemcsei Kutató Intézet igazgatója közölte a fenti uut lapunkkal. A neves profesz- szor nyilatkozatát kézzel fogható tények támasztják alá. Ott. ahol valamikor csak tulipán díszlett, Illetve csak gyümölcsfa csemetéket neveltek (négy éve ugyanis még erre használták a bicsérdj telepet); jelentős építkezések kezdődtek meg. Uvegházat, öntözőtelepet, korszerű laboratóriumokat. feldolgozó helyiségeket. előadótermet létesítenek. 4,5 millió forintos költséggel. A fentiek zöme 1968 őszéig már megépült, s a dr. Kurnik Ernő professzor által megjelölt célok rövidesen va- I lósággá válnak. A neves kutató Dél-Bara- I nya sajátos éghajlati viszo- ‘ nyaival magyarázta azt a tényt, hogy I regszemcse külön telepet létesít Bicsérden. Mint mondotta, ez a klíma némileg eltér az országostól. A Mcesektől Dráváig húzódó terület viszonylag nagy. célszerű és hasznos tehát kikísérletezni. megállapítani, hogy milyen termesztési eljárások a legsikeresebbek ezen a tájon. — Három alapvető célt tűztünk magunk elé — mondotta a professzor. — Először is tovább akarjuk fejleszteni az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszert, szeretnénk jobban összehangolni a rét- és legelőgazdálkodással; növelni kívánjuk a rét- és legelőgazdálkodás hatékonyságát. Másodszor azt tervezzük, hogy kidolgozzuk a nagy biológiai értékű, fehérjedús abrakhüvelyesek új termeléstechnológiáját. Magától értetődik, terveink között szerepel a meglévő agrotechnika továbbfejlesztése is. Főként a szójára és borsóra gondolunk, amelyeket másodvetéssel szeretnénk termeszteni. Harmadszor a napraforgó termesztésben szeretnénk fordulatot elérni. A különböző kísérletek révén bővebb Ismereteket akarunk szerezni a különböző napraforgó betegségek kortanáról, s azoknak a termés mennyiségére és minőségére tett kihatásáról. Választ keresünk arra. hogy milyen agrotechnikai eljárásokkal csökkenthető minimálisra a kártétel. A professzor hozzátette, hogy elsősorban a napraforgó vonatkozásában gondolnak alapkutatásokra. S bár a bi- csérdi telep igazi jövőjét még csak most alapozzák meg. már intenzív kapcsolatokat létesítettek a baranyai tsz-ekkel. Hatvan 1 baranyai tsz veszi igénybe a szaktanácsadó szolgálatukat. 11 tsz-szel kötöttek szerződést az iregi csikós napraforgó termesztésére. Egerág csaknem 200. Lánycsók 130, Bicsérd 100 holddal szerepel ebben a programban. Az utóbbiak 30 hold iregi sárga takarmányborsó termesztésére is szerződtek, a babarciak pedig szójababbal kívánnak foglalkozni 120 holdon Most tárgyalnak a szerződési feltételekről a bicsérdi teleppel. történelem alapja: a gazdasági életről. Ilyeneket hallok: — A pörögök már vas-sarlóval arattak ... kialakult a kézművesség. ... a legfontosabb a szandálkészítés volt ... a vázakészítők saját hétköznapjaikat festették rá a vázákra ... igen, ha ellátogatnánk a piacra, láthatnánk ott az egyiptomi vitorlavászontól kezdve, sajnos, rabszolgáig mindent... A perzsa háborúk változást hoztak: — Athénnek sokat jelentett, hogy győzött a perzsák felett, mert így rengeteg rabszolgájuk lett és nem kellett dolgozni, a kézművesműhelyek\ ben eddig egy-két ember dol- ; gozott, de most már... — ha- ’ darja egy gyerek, s mindnyájuk arcán látszik a lelkesedés. Ez a történelemóra olyan, mint egy izgalmas társasjáték, mégha osztályzatok születnek is közben. Ötödikesekről van szó — féléve még alsó tagozatba jártak. Most szerzik a tudásalapokat, most barátkoznak sokféle bonyolult fo galommal, s tanul iák meg S2é pen. világosan kifejezni magukat. A tanár-néninek arra a kérdésére, hogy az athéni politikai életben milyen változást hozott a perzsa háború, kicsit meg is hökken az osztály. Van, aki már tudja, „megszületik az athéni demokrácia”. De amikor Perikies képét magasba emelik, minden kéz föllendül. Öt ismerik jól. Még azt is tudják róla, hogy „egy drachmával se gyarapította az apjától rámaradt kincset”. Aztán még kiderül, hogy az V/b egyemberként tudja, mi az az Akropolisi, milyen volt a görög színház, hogy férfiak magas sarkakon nőszerepet is játszottak, hogy Volt vígjáték és dráma, hogy kétféle volt az álarc is, sőt, Dionysos nevét is ismerik. A vallásuk lé nyegét egy-két szóban elmondják. röpködnek a nevek: Apollo. Héra, Hermes, Zeus, Hephaistos, Pallas Athéné í (aki egyenesen az apja fejé- ! bői ugrott ki dárdával és i pajzzsal — kuncognak még ! most is), sőt, hallom, hogy is- j merik Delphoi jóshelyet, és I tudják, hogy a görögök papjai nem voltak olyan gazdagok, mint az egyiptomiakéi... I A szemléltetés, bármilyen szárazon is hangzik a fogalom, az oktatás lelke. A kis ötödikesek számára a perzsa íjász ! személyesíti meg a Katona fogalmát, s tudják, hogy Katona + Törvény + Adó = Állam. És így tovább. Az, hogy a fogalmak tisztázódnak, persze még nem minden, de hogy tárgyi tudásra is sokkal inkább szert tesznek így, az azt hiszem, kiderült a fenti történelemórából is. H. E. Jó! halad a munka Disciiia Győzi) utcában Költözködés — A Tiszai Vegylkombinátban az év végére befejezik a nitrogén műtrágyagyár bővítését. A fejlesztéssel az üzem termelését majdnem megkétszerezik és 1969- ben már 700 ezer tonna 20,5 százalékos hatóanyagú ammónsalét- rom műtrágyát szállítanak k ttié- Eőgaxdaságnak. ev végén Amikor másfél éve új otthonába költözött a pécsi I. Számú Sebészeti Klinika, felmérték a Dischka Győző utcai épület állagát. Az eredmény kissé lesújtanak bizonyult. Teljes felújításra szorul a víz- és csatornahálózat, korszerűtlen a fűtésberendezés. és a villanyvezetékek. A gazdasági szakemberek határozatai alapján az idén olyan felújításokat eszközölnek amelyek lehetővé teszik, hogy — tálán már a negyedik negyedévben — megkezdje gyógyító munkáját a Megye; Kórház szülészeti ás nőgyógyászati osztálya. A kivitelező, az Építő és Tatarozó Vállalat ez év végére ígérte a legfontosabb munkák elkészültét. A jelen pillanatban a vállalat harminckét munkása dolgozik az épületen, amelynek földszintjén a Véradó és az Onkológiai gondozó jelenleg is dolgozik. A kőműves és vízvezetékszerelő munkákhoz viszonyítva a villanyszerelők állnak legjobban, a teljes munka negyedrészét végezték el eddig. A kőművesek fal- és ajtóbontásokat, válaszfalazást végeznek, jelenleg az első emeleti belsőátépítésnél tartanak. A kazánházban — a fűtési idény be- fejeztéig — már nem dolgoznak. az ottani munkákat jórészt elvégezték A vízve- zetékszerelők akár a kőművesek. szintén az elején tartanak. a régi vezetékek kicserélésén dolgoznak. „... A Dischka Győző utcai épület rendbehozását jövőre elkezdjük, teljes költsége 16 millió forint lesz...” — mondotta Palkó Sándor elvtárs a Dunántúli Napló nak december 31-én adott nyilatkozatában. A több évre tagozódó beruházás eredménye lesz a legnagyobb igényeket is kielégítő távfűtött. légkondicionált, belső telefonhálózattal ellátott, korszerű liftekkel felszerelt és társalgóval, terasszal kibővült 60 ágyas szülészeti, 30 ágyas nőgyógyászati és 30 ágyas koraszülött osztály. Igen nagy lépésnek bizo nyul az épület átadása az új megyei kórházbázis fejlesztésében; a sebészet, amely jelenleg a Szemklinika volt épületében szorong a szülészettel együtt, létrehozhatja traumatológiai osztályát. A szülészet-nőgyógyászat mepvei kórházának fent leírt bővülésével pedig enyhül a szülészeti klinika gondja: itt mód nyílik majd a szövődményes terhességek minél hosszabb ideig tartó kezelésére is. — kp — f f
