Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

2 napló 1968. FEBRUAR H. Wilson Kanadában Ottawa: Wilson angol miniszterelnök washingtoni és New York-i Látogatása után pénteken az éjjeli órákban kü- fenrepülőgépen Ottawába ér­kezett. A késő órára való te­kintettel — Wjlson kérésére Pearsan kanadai kormányfő nem jelent meg fogadására a behavazott repülőtéren. 4- üíflBW YORK: As Atla#d-*ceán részén, Észak-Karolinától mintegy 900 kilométernyire kelet­re bajbajutott Charny kanadai te- he-hajó legénységének 22 tagját 'és két utasát, akik mentőcsónak­ba szálltak, egy norvég teherhajó mentette ki a két és fél méteres hullámokból. A hajótöröttek kö­zül senk* sem szenvedett sebesü­lést. ♦ PATNA: Az indiai Kom­munista Párt III. kongresszu­sa pénteken délután -folytatta a politikai helyzet és a hatá­rozat-tervezet vitáját. Az ülé­sen, amelyen külföldi delegá­tusok is felszólaltak, Németh Károly, az MSZMP küldöttsé­gének vezetője üdvözölte az IKP VIII. kongresszusát. 4 PÁRIZS: Pénteken zárva volt a párizsi értéktőzsde: sztrájkoltak nz alkuszok és a tőzsde többi al­kalmazottai. A sztrájkot vala­mennyi szakszervezet együttesen hirdette meg. 4 ZANZIBAR: A Földközi­tengeren, útban Zanzibár felé, viharba került az Ivan Sze- esenovról elnevezett szovjet teherhajó. Az órákon át tartó viharban a szovjet tengerészek emberfeletti munkával igye­keztek megmenteni a hajó ra­kományát, ebben az elkese­redett küzdelemben Valentyin Szockij és Viktor Anisenko matrózok életüket vesztették. 4 KINSHASA: így Sikkasztási ügy kapcsán a kongói főügyész elrendelte a Geoeomin bányaipari vállalat vezetősége 12 tagjának ,. őrizetbe vételét. A vállalatot * kongói kormány tavaly vette át % belga kézben lévő Union S*l- ■sWere-tőL 4 RÓMA: A római katonai törvényszék ügyésze vizsgála­tot indított De Lorenzo tábor­nok és több más katonatiszt ellen a katonai kémelhárítás működésében észlelt szabály­talanságok és az 1964. júliusi államcsíny-terv ügyében — közöltók hivatalosan szomba­ton az olasz fővárosban. A katonai ügyészség bejelentése Új szakaszt jelent a botrány­ban. 4 TOKIÓ: 3mpán meteorológu­sok egy csoportja jelentette a to­kiói központnak, hogy megtalál­ták Sen Fukusima japán sarkku­tató holttestét, aki hét és fél év­vel ezelőtt tűnt el egy déli sarki expedíció közben. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője, péntek este nyilatko­zatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja a panmindzsoni tár­gyalásokat a Pueblo amerikai kémhajóról és legénységének torsáról, egyelőre azonban nincs megállapodás újabb ta­lálkozóról az amerikai és a »koreai fél között. Johnson el­nök úgy döntött, hogy Cyrus Vance volt hadügyminiszter- helyettes személyében külön- megbízottat küld Szöulba, hogy megnyugtassa az ame­rikaiak „esélytelensége* miatt nyugtalankodó dél-koreai szö­vetségesét. 4 BUENOS AIRES: Márelus S- tól 16-íg tartják meg a Mar Dől Plata-i IX. nemzetközi filmfeszti­vált. IS ország jelentette be rész­vételét. Hírügynökségek a főbb filmek listájában megemlítik a Magyarország által benevezett Egy szerelem három éjszakáját. + PÁRIZS: A francia hiva­talos lapban szombaton ren­delet jelent meg. amely meg­tiltja kempingek létesítését közvetlenül a tengerparton. A .L’Humanité élesen bírálja a ’rendeletet, mert az megfoszt­ja. a kisembereket a tenger­part közvetlen/ élvezetétől és azt csak a gazdagoknak: a víllatulaidonosoknak és a lu­xusüdülők igénybevevőinek tartja fenn. 4 COLOMBO: Egv Co'.ombóbó! Ceylon közéoső részébe tártó *u- ’tóbusz /»étiteken a késő esti órák­ban egy 50 méteres szakadékba zuhant. A szerencsétlenség 21 em- bsr halálát okozta. Brezsnyev fogadta Dang Guang Minh-et fiúéban 700 tiszt és katona adta meg magát a szabadságharcosoknak Moszkva: Pénteken Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára fogadta Dang Guang Minh-et, a DNFF állandó moszkvai képviseletének ve­zetőjét. Brezsnyev kijelentette, hogy a dél-vietnami nép újabb győzelmei nemcsak katonai, hanem jelentős politikai győzel­mek is. Biztosította Dang Guang Minh-et, hogy Vietnam népe továbbra is számíthat a szovjet nép baráti segítségére és tá­mogatására. A DNFF állandó moszkvai képviseletének vezetője tájé­koztatta Leonyid Brezsnyevet a legutóbbi dél-vietnami ese­ményekről. Dang Guang Minh a DNFF Központi Bizottsága Elnöksége nevében köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságá­nak, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek, hogy szüntelenül és sokoldalúan támogatják a dél-vietnami nép harcát, A szabadságharcosok szom­baton reggel elvágták Khe Sanh amerikai támaszpont utolsó utánpótlási vonalát — használhatatlanná tették a re­pülőtér kifutópályáját. A partizánok tüzérsége telibe talált egy leszálláshoz készülő szállítórepülőgépet, amely fel­robbant és a kifutópályára zuhant, a mintegy négy tonna lángoló benzinnel. A repülő­gép ötfőnyi személyzete éle­tét vesztette. A szárazföldi összeköttetés már hosszabb ideje megszűnt a mély völgy­ben fekvő, gerillák által bekerített támaszponttal. — Ugyanakkor Lang Vei előre­tolt állás elfoglalásával a szabadságharcosok megfelelő úthálózatra tettek szert a tá­maszpont megközelítéséhez. Az amerikai jelentések sze­rint a gerillák újabb páncé­los erői tartanak a támasz­pont felé. Hűé városában tovább tar­tanak a harcok. Az amerikai­ak azt jelentették, hogy visz- szafoglalták a városi Stadiont ás az Illatok folyójának déli partját — viszont elismerik, hogy a gerillák még mindig szilárdan tartják a felleg­várat Saigonban dél-vietnami kor­mánycsapatok 14 zászlóalja fésüli át tü2érségi támoga­tással a „gerillák által meg­fertőzött” negyedeket, vagyis a városnak több mint felét. Ennek ellenére pénteken is­mét lövöldözés volt a város kellős közepén. A valóság — írja az AFP —, hogy már déli 12 órakor gyakorlatilag életbelép a kijárási tilalom, elnéptelenednek az utcák és a kormánycsapatoknak né­hány főútvonalon kívül sehol sem sikerült garantálni a biz­tonságot Saigon környékén a péntekre virradó éjszaka több heves ütközetre került sor a gerillák és az amerikaiak kö­zött Az amerikai légierő pénte­ken támadást indézett Hai­phong észak-vietnami kikötő­várostól 7 kilométerre egy repülőtér ellen. A Felszabadítás Hírügynök­ség jelentése beszámol arról, hogy a dél-vietnami kormány­csapatok bomlása folytatódik. Hűé városában például a kor­mánycsapatok 700 tisztje és katonája adta meg magát a forradalmi erőknek. Chau Doc tartományban sok száz kor­mánykatona fellázadt a par­tizánerők támadása idején. Osztrák ipari vezetők: Szorosabb együttműködést a magyar gazdasággal A magyar—osztrák gazda­sági kapcsolatokban mind je­lentősebb szerep jut a vegy­iparnak, ezen belül az egyik súlypont a Linzi Stickstoff Werke, Ausztria legnagyobb állami tulajdonban lévő vegy­ipari üzeme. Dr. Hans Duch- ner, a 7000 dolgozót foglalkoz­tató gyár igazgatótanácsának elnöke, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatban a két ország kereskedelmi és mű­szaki kapcsolatainak kiszéle­sítése mellett szállt síkra. „A kelet-európai szocialista országokkal — mondotta — már hosszú évekre vissza­nyúló jó kapcsolataink van­nak. főként műtrágyaszálütá- saink, illetve a mi üzemünket szolgáló nyersanyagszállítá­sok révén. Jellemző például, hogy Kelet-Európából szár­mazó behozatalunk öt év alatt csaknem háromszorosára emelkedett. Hosszabb ideje folynak si­kert ígérő tárgyalások magyar vállalatokkal a műszálgyártás­ban való együttműködésről A tervek szerint a mi üzemünk akril-típusú műszál alapanya­gát szállítana Magyarországra, majd mi hoznánk forgalomba a készterméket Egyidejűleg máris eredmé­nyes együttműködés bontako­zott ki a nemzetközileg elis­mert magyar gyógyszeriparral. Több kitűnő magyar terméket már forgalomba hoztunk Ausztriában. Másik nagyszabású elgondo­lásunk a petrokémlával kapr csolatos. Meggyőződésünk sze­rint a bécsi és a pozsonyi olaj­ipari központ földrajzi közel­sége és az Olcsó szállítási le­hetőségek kitűnő együttműkö­dési lehetőségűket kínálnak a párhuzamosság, a szükségte­len versengés kiküszöbölésére: kívánatos volna a szónyi fino­mító bekapcsolása ebbe a tervezett kooperációba.” Egy hét a világpolitikában Az offenzív» folytatódik Közel-Kelet: újra a BT? Mézeshetek alkonya ,A z amerikai felderítés teljes csődje...” — Ez .. rí a sokatmondó kitétel ' * szinte vissza-visszatér a saigoni jelentésekben. A DNFF nagy offenzívája során a szabadságharcos erők jófor­mán egyszerre rohamozták meg Dél-Vietnam hatvan leg­fontosabb városát és támasz­pontját anélkül, hogy az el­lenfél előzetesen tudomást szerzett volna terveikről. Tíz­ezrek, vagy inkább százezrek tudták a lakosság körében: valami készül, de a hírek nem jutottak tovább. Aminthogy valóságos közderültségbe ful- ladt a saigoni rezsim felhívá­sa: keverjenek altatót a par­tizánok teájába, s azután je­lentsék fel őket. A DNFF erői természetesen nem kis előnyt élveztek, otthon voltak. Ezért védte őket a főváros ház- és embertömege, csaknem olyan biztonsággal, mint az őserdő lombernyője. A felderítés csődje ilymó- don nem ok, hanem okozat. Tulajdonképpen az Egyesült Államok egész dél-vietnami politikájának válságát jelzi. Az elnökválasztási évben kö­telező „kincstári” optimizmus­sal az amerikai propaganda nem győzte hangoztatni, hogy a front kimerült, „csontjai el­törtek.” Az offenzíva viszont, amely nemsokára a harmadik hetébe lép, drámai módon ha­lomra döntötte állításait. Sai­gonban és Huéban még min­dig városnegyedeket ellenőriz a DNFF, s ha netalán kiürít is bizonyos területeket, a helyzet többet már nem lesz olyan, mint akár hetekkel ez­előtti Az amerikai hírverés másik főérve a saigoni rend­szer állítólagos megszilárdulá­sának bizonygatása volt. Nos, hét nap alatt kétszerannyian dezertáltak, vagy álltak át a kormányhadseregből, mint az egész 1967-es évben. A harcok súlypontja mosta déli országrész északkeleti vi­dékén fekvő Khe Sanh kör­nyékére terelődött áti Itt mintegy ötezer amerikai ten­gerészgyalogost körülzártak a szabadságharcosok és a nyu­gati sajtó mind gyakrabban idézi meg Dien Bien Fhu szel­lemét Ahol a franciák ellen győz­tek annakidején „katlancsatá­ban” a vietnamiak. Jellemző az amerikai aggodalmakra, hogy Johnson írásbeli köteles- vényeket kért tábornokaitól a támaszpont „védhetőségére” vonatkozóan. A délkelet-ázsiai mozgal­massággal szemben a Közel- Keletet bizonyos mozdulatlan­ság jellemzi. Az izraeli maga­tartás miatt még a Szuezi— csatornában rekedt hajók ki­szabadításáról is le kellett mondani. Nyugtalanság ural­kodik a fegyverszüneti vona­lak mentén, a héten Izrael és Jordánia között került sor több tűzpárbajra. Az ENSZ- közvetítő, a svéd Jarring úgy tervezi, hogy a közeli napok­ban mégegyszer felkeresi az érdekelt fővárosokat, s ha nem lát reményt a továbblépésre, visszautazik New Yorkba. Könnyen lehetséges, hogy a közel-keleti válság ügye újra a Biztonsági Tanács elé kerül majd. Dehát — s ezzel zárul be a kör — a BT-nek tavaly novemberről van egy komp­romisszumos elfogadott hatá­rozata, amelynek végrehajtá­sát izraeli részről megakadá­lyozták. Vagyis: a határoza­tok mellett mielőbb pozitív cselekedetekre lenne szükség. V égül egy epizód Európá­ból. Miközben a grenob- le-i téli olimpián az enyhe idő tönkretette a lesikló- pályákat, a francia—nyugat­német viszony csúszós jégre került. A különös eseményso­rozat egy hete kezdődött, ami­kor Brandt, az NSZK külügy­minisztere egy szociáldemok­rata gyűlésen állítólag sértő kijelentéseket tett De Gaulle elnökre. A franciák még va­sárnap magyarázatot kértek és megsértődtek. Bonnban negyvennyolc óra múlva egy magnószalagot produkáltak, a Brand-beszéd ezen már sza­lonképesebben hangzott. A hi­ba elkövetőjének a Nyugatné­met Távirati Iroda, a DPA egyik tudósítóját kiáltották ki, — s őt viszont váratlan autó­baleset érte. A kellő magya­rázkodás után a franciák ki- engesztelődtek, viszont Brandt sértődött meg, hogy róla ilyes­mit feltételezhettek Párizsban. A viharok érintették termé­szetesen a bonni belpolitikát is, ahol köztudomásúlag van­nak „gaulleista”, ületve „an­golszász” csoportok. A köz­játék a Párizs—Bonn-tengely immár nem is hajszáirepedé- seit mutatja, előrevetíti to­vábbi bonyodalmak lehetősé­gét A mézesheteknek bealko­nyult, s jócskán benne va­gyunk már a mind komolyabb „házastársi” civódásókban. It 36 Jámbor embereknek látszottak, kivivel kínáltak bennünket. Egy különleges pálma hajtásából ké­szítik ezt az italt. Színtelen, szag­talan pálinka. Az ősi hit szerint szűzleányoknak kell megrágni, és a szájukból teszik egy korsóba, amely kénről kézre jár. Általában minden primitív népnél megtalá­lod ezt a- nyállal erjesztett italt Még tréfálkoztak velem, hogy az újonc trópusi utazónak ez a leg­keservesebb pillanat. Mert a kor­sót visszautasítani a főnök kezé­ből halálos sértés. Nagy tűzet gyújtottak, primitív hangszerek­kel zümmögtek, és ittunk. A má­sodik pohárnál már nem éreztem undort. Maró gabonapálinfcaszerű ital, de mintha pezsegne a száj­ban. A bennszülöttek rövidesen vadul rikoltoztak, és különös eksztázisban, nagy bakugrásokkal szökellték a tűz körül. Különös, érthetetlen módon egy szer csak úgy éreztem, hogy ne­kem is ugrálnom kellene. Forró lett a fejem, a tűz, az erdő, a vadak összevissza keringtek előt­tem, azután a karom, lábam rán- dult e gyet-e gyet, és végül úgy rémlett, hogy ott ugrálok velük a tűz körül, de már nem tudtam masamról... Reggel arra ébredtem, hogy megkötözve fekszem, és Laporter ül mellettem. „Csak maradjon nyugodtan” — mondta szelíd hangon, ahogy nagy betegeikkel szokás beszélni. Irtózatosan fájt a fejem. „Mi... miért vagyok meg­kötözve?” Laporter hallgatott, „Miért nem felel?” — kiáltot­tam ingerülten. „Nézze, maga rosszall volt teg­nap, és hát... elfelejtettük, hogy bizonyos embereknél... A kivi pálinka gyilkos dührohamot idéz elő... Igen ritka eset, de elő­fordult már máskor is”. Kissé felemelkedtem . . Borzasztó volt! A főnök törökülésbe*! guggolt mellette Grison. Előttük feküdt két pigmeus és Byrel.., Hol­tan ... Agyonlőttem őket! El tudod képzelni, mit érez­tem? ... A kábító ital dühroha­mában lövöldözni kezdtem, és megöltem két bennszülöttet meg egy európait. A kilőtt revolverem ott feküdt mellettem Elhallgatott, és lihegve bámult maga elé. Két pimasz hiéna egé­szen közel osont hozzájuk, és néhány lépésnyire előttük leültek, mintha ők is hallgatnák az el­beszélést Galamb egy homok­követ vágott féléjük, mire a két állat rekedt vakkantással elfutott a sivatagba. — Itt kezdődött mindén — folytatta Kölyök. — Később La­porter elóldozta a kezemet. Bor­zalmas főfájásom volt Dél felé járt az idő. A törzsfőnök mozdu­latlanul ült, nem szólt semmit. Illomamak hívták. Ez is a fülem­ben maradt, mert olyan furcsa név: Illomar... Grison beszélt vele, azt mondta, hogy földelje el a halottakat. Illomor nem fe­lelt Csak ült, a lábujjait pisz­kálta, és maga elé bámult. Lorsa- koff azt mondta, rossz jel. Ha a főnök nem szól. akkor fogadal­mat tett. Nagy fogadalmak után sokszor hetekig hallgat a benn­szülött, és ilyenkor nem lehet tudni, hogy milyen fogadalmat tett Esetleg csak elbujdosik né­hány hónapra az őserdőbe, de az is lehet, hogy valamennyiünket leölet, mielőtt tovább megyünk... Lefényképezték a halottakat. Azután jegyzőkönyvet vett fel. Ebben az állt, hogy én öltem meg kivimámörban Byrelt és a benn­szülötteket. Grison és Laporter aláírta. Lorsakoff elém tette a pa­pírost Ha nem írom alá, ezt a bíróság csak súlyosbító körül­ménynek veszi majd. Különben sem volt szándékom lián letagadni. Es mit értem volna vele? Négy tanúval szemben? Aláírtam. Ezután Lorsakoff azt mondta, hogy menjünk a tanár elé. Talán valami baj érte Russelt és dr. Brétailt? Elföldeltük a halottakat azután útnak Indultunk. Behatoltunk a dzsungel sűrű­jébe, a nyomukon. Később La­porter és és pihentünk. Lorsa­koff Grisonnal előrement Egy óra i múlva visszatértek, és azt mond- í táik. hogy menjünk tovább, nem i találják a nyomukat Pedig már S mélyen benn jártunk a titokzatos < Batalanga földön. Délután ráakadtunk Russél te- ? temére. Agyonlőtték. Laporter, \ Grison és Lorsakoff látszólag két- > ségbeeeetten rohantak a tetem­hez. „Gyilkosság..." — mormolta Lorsakoff. „És Brétail?” — kérdeztem. „Vagy őt is megölték, vagy...” ( „Vagy? ..." Egyik sem felelt Lefényképez­ték a tetemet Némán visszaln- ; dúltunk. Nyomasztó és titokzatos ; volt az egész. Útközben a siva­tagban Grison azt mondta: „Maga szörnyű bűnt követett el, : Tljics. Ha nem zárják be, akkor { élete végéig tébolydába kerül. Nem akarom tönkretenni. Lorsa- > koff és Laoorter is hallgatni fog. A jegyzőkönyv maradjon a mi !; titkunk. De cserébe: maga az én emberem lesz. Szükségem van megbízható segítőtársakra. És ma- \ gában bízom. Ha egyszer elveszíti í’ a bizalmamat nyilvánossá sra ke- ) rűl a zsebemből ez a jeevzőkőnyv : és a fénykép! Minden pillanatban az őrültek, a fegyeneek vagy a < földönfutók sorsára ítélhetem...” < „Mit kíván tőlem?” „Még nem tudom. Én nemzet- | közi hírszerző vagyok. Ha szót ! fogad, nem lesz oka panaszra”. Ez időtől fogva iátékszer vol­tam a kezében. Gvenge iellemű . vagvok. és súlvns bűnöm bizonyt- s téka nála volt. De különben is... í' Glvan erős. parancsoló hatalmas ember ellen mit tehettem? (Folytatjuk) Kxxdsexx. é k V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents