Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-10 / 34. szám
1*68. FEBRUAR 1§. napló 3 Az agrár értelmiség helyzete Kétezer mérnök, technikus, közgazdász dolgozik Nyolcszáz méteres mélységben Célba értek a rekorderek megyénk mezőgazdaságában Világjelenség, hogy az értelmiségi munka részaránya állandóan növekszik az össz- mu nkatel j esíxményen belül. Ez előrevetíti a fizikai és szellemi munka, a falu és város közötti lényeges különbségek fokozatos megszűnését. Nap mint nap tapasztaljuk a gyakorlati életben is annak a megállapításnak a realizálódását. mely szerint a tudomány egyre inkább termelőerővé válik. Az értelmiségi munka növekedésén belül mindig döntő jelentőségű marad a műszaki értelmiség szerepe. E folyamat alakulását a szocialista termelési viszonyok jelentősen meggyorsítják. (Megyénk iparában dolgozó műszaki értelmiségiek száma 1960 óta megkétszereződött.) Iparosodó mezőgazdaság A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben. de főleg azt követően viszonylag rövid idő alatt kialakult és megsokszorozódott az agrár- értelmiségiek száma és aránya. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt is — az iparhoz hasonlóan — műszaki értelmiségiekről van szó. mérnökökről, technikusokról, közgazdászokról stb., akik a termeléssel, annak végrehajtóival vannak közvetlen kapcsolatban. Jelenlegi létszámuk Baranyában 2 ezer körül van —, de az ilyen felkészültséget Igénylő státusok száma meghaladja a 2500-at. A mezőgazdaságban dolgozó műszakiak túlnyomó része a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban helyezkedik el. A termelőerők általános fejlődésével együtt — annak függvényében — a mezőgazdaság is iparosodik. A technikai. kémiai. biológiai és egyéb tudományok szédületes gyorsasággal hódítanak teret itt is. Példaként elég ehhez megemlíteni, hogy — ma már a mezőgazdasági vonóerőnek 85—90 százaléka gépi vonóerő. Tizenöt évvel ezelőtt ennek fordítottja volt; — a talajmunkát, a kalászosok betakarítását szinte 100 százalékban gépekkel végzik; — a kémiai szerek terjedésére jellemző, hogy meny- nyiségének növekedése a mezőgazdaságban 5 évenként több, mint megduplázódik, s ma már a növényápolásban és gyomirtásban döntő szerepet tölt be. Széleskörűen terjed az állati takarmányok dúsításában, és egyéb területen is. Mezőgazdaságunk termelésfejlesztésének ma már ez az egyetlen járható útja. Ebben az értelemben a mezőgazda- sági termelés fejlesztése szoros függvénye az ipar további sokoldalú fejlődésének. De fordítva is igaz ez: az ipar- fejlesztés egyik fő feltétele a mezőgazdaság — mint egyik fő fogyasztó — növekvő szükségleteinek kielégítése. Több és jobb minőségű gépeket, vegyi- és építőanyagokat igényel a mezőgazdaság az ipartól. 15 éwes ezelőtt az ural- kodóan kisárutermelő mező- gazdaság termelésében az ipari eredetű anyag- és eszközfelhasználás aránya alig 12— 14 százalékban szerepelt; ma ez az arány meghaladja a 65 —70 százalékot. Mindezek nélkül nem lehetett volna rövid 5—6 év alatt elérni, hogy a korábbi 7—8 q/kh búzatermés helyett 14— 15 q/kh. 12—13 q/kh kukoricatermés helyett 18—19 q/kh, a tehenenkénti 1700—1800 liter tej helyett 2500—2800 literre, a baromfi tojáshozam évi 90—110 darab helyett 220 —250 darabra nőjön. Értékes szellemi tőke Helyesen tette a párt és kormány, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben — de főleg azt követően — a mezőgazdasági szakembereket sokoldalú intézkedésekkel a termelőszövetkezetbe csoportosította és gondoskodott a képzésük meggyorsításáról. 1961-től. vagyis az átszervezés befejezésétől, 1967. végéig a termelőszövetkezetek szakember ellátottságában gyökeres változás következett be. Például az egyetemet, főiskolát végzettek száma 40- ről mintegy 400-ra. a technikusok száma 67-ről mintegy 600-ra nőtt. az egy mezőgazdasági szakemberre jutó termelőszövetkezeti szántóterület 2600 kh-ról 350—400 kh-ra csökkent. Sokan feltehetnék — és fel is teszik — a kérdést: „Van-e összefüggés a befektetett szellemi tőke — szakember sűrűség — és a termelés, termelékenység növekedése között?” Számos példát lehetne felsorolni. hogy milyen sok kár származott igen sók mezőgazdasági üzemben a hozzáértés hiánya, vagy annak rosszul való alkalmazása miatt. Négyöt évvel ezelőtt még igen sok termelőszövetkezet raktárában „döglődött” évekig a kiutalt műtrágya, de előfordult a határban történő elásása is. A vegyszerezés, a növényvédelmi munka hiányosságainak óriási kárösszegeiről, vagy az állattenyésztésben a korszerűtlen takarmányozás és állategészségügyi károk kihatásairól nem is beszélek. Ezek ma már — ha fellépnek — mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, tömegméretekben fertőznek, károsítanak. És ha még hozzászámítom a mindig újabb és újabb fajták és korszerűbbnél korszerűbb eljárások elmaradásából származó kieséseket. akkor tűnik fel igazán a hozzáértő műszakiak szerepe a nagyüzemekben. 38 százalék párttag Tudott dolog, hogy az állami gazdaságok termelési eredményei — több éves átlagban — holdanként búzából 5—6 q- val. kukoricából 3—4 q-val, tejből — tehenenként 500—600 literrel meghaladta a termelő- szövetkezetekét. A megye szántóterületéből 13—14 százalékán gazdálkodnak, de az árutermelés 22—24 százalékát adják. Ha az okokat kutatjuk. kétségkívül feltűnik, hogy eszközellátottságuk jóval magasabb, de ezen túl a szellemi tőkebefektetés is lényegesen nagyobb, főleg annak minőségi összetételében. Például az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek száma közel ugyanannyi, mint a többször ekkora szántóterületen gazdálkodó termelőszövetkezetekben. A fentiektől következtetve válaszolható *_ arra a kérdésre. elegendő-e a mezőgazda- sági műszaki értelmiség. A mai fejlettségünkhöz és feltételekhez viszonyítva nem a telítettség a jellemző, hanem az ellenkezője. Különösen állattenyésztői. gépészeti, növényvédő. közgazdász és egyéb speciális munkakörökben. Egyes szakmában ugyan mutatkozik bizonyos telítettség, elsősorban általános növény- termesztő technikusokból. De ez is viszonylagos. A minőségi igény pedig egyre sürgetőbb. A termelőszövetkezetekben a főagronómusok több. mint 50 százalékának nincs meg ehhez a beosztáshoz szükséges felkészültsége, a főkönyvelők 41 százaléka 8 általánost végzett. a főállattenyésztők 16 százaléka, az üzemegységvezetők 61 százaléka, a brigádvezetők mintegy 80 százaléka pedig szakképzettség nélküli. Az lenne a jó, ha ezekben a munkakörökben dolgozóknak is kiegészítené gyakorlati ismereteit a megalapozottabb elméleti, szakmai tudás, amelyet ma már aligha lehet nélkülözni. A korszerű műszaki felkészültséget és alkalmasságot persze nem szabad kizárólagosan az iskolai végzettséggel mérni. • különösen nem a termelőszövetkezetekben. Gondoljunk csak árra. hogy milyen súlyos politikai és gazdasági kár származna abból, ha például a termelőszövetkezeti brigádvezetők 80 százalékát. vagy az üzemegységvezetők 61 százalékát lecserélnénk csak azért, mert nincs meg legalább a technikusi végzettségük. Természetesen tendenciájában olyan irányban fejlődik az élet ezen a területen is. hogy fokozatosan növekszik azok száma és aránya. akik minden szempontból még alkalmasabbak lesznek a növekvő igények ellátására. A mezőgazdasági műszaki értelmiség túlnyomó része fiatal — közel 80 százaléka — 20—40 év közötti, lelkes, aktív gárda. Viszont az élettapasztalatokban, az emberekkel való kapcsolatban ez sokszor hátrányként jelentkezik. Szemléletük, társadalompolitikai magatartásuk általában igen pozitív. Mutatja ezt például a többek között az. hogy jelentős részük — 35—36 százalék — a pártunknak tagja. Igen pozitív, hogy a termelő- szövetkezetben dolgozó szakemberek között a legkedvezőbb a párttagság aránya és a társadalmi életbe való aktív bekapcsolódása. Közülük 33 százaléka párttag, és nagyobbik része közéleti, társadalmi funkciókat is vállalt. Hasonlóan kedvező a helyzet a gépjavító állomásokon és elfogadható az állami gazdaságokban. Legtöbb kívánnivaló e téren az erdészetekben és a vízügyi szakemberek körében van. A termelőszövetkezetekben az elsőszámú műszaki vezetők között a párttagság aránya lényegesen kedvezőbb az általánosnál. Például a termelőszövetkezeti elnökök 82 százaléka párttag, a főagronómusok 52. a főállattenyésztők 34, az üzemegységvezetők 41 százaléka párttag. Viszont a főkönyvelők körében társada- lompolitikailag is a legelmaradottabb a helyzet. Politikai magatartásukra a fiatalkori és tudati összefüggésen túl hatással van az is, hogy létük — mint mezőgazdasági szakembereké — szorosan összefügg a szocialista mezőgazdaság nagyüzemmel, annak függvénye. Körükben egyáltalán nem vitatott a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölénye a kisárutermelő és tőkés mezőgazdasággal szemben. A gazdasági mechanizmus reformját is kedvezően fogadták, üdvözli k. Anyagi és erkölcsi megbecsülés Mindezek ellenére körükben is tapasztalhatók kedvezőtlen jelenségek. Egy részükre itt is jobban hat a polgári gondolkodás, amelyek megnyilvánulnak különböző hamis nézetekben és gyakorlati magatartásukban. Ilyenek; a fölényeskedés, a lekezelő. lebecsülő magatartás az egyszerűbb, képzetlenebb dolgozókkal szemben. Esetenként tapasztalható nacionalista megnyilvánulás, politikai passzivitás, közömbösség is. Jellemzőbbek a kispolgári türelmetlenségek, az átmenet, valamint az anyagi-, technikai ellátottság korlátái miatt. Esetenként túlzottan előtérbe kerül az anyagiasság, amely erkölcstelen anyagi előnyszerzésben, laza tervkészítésben nyilvánul meg. Az elmúlt évben jobban felszínre került az üzemi és népgazdasági érdekek helyes egyeztetése helyett a kizárólagos üzemi érdekek képviselete is. Ez több helyen a sertéshizlalás visszafejlesztésében vagy felszámolásában, más helyeken az egész termelés fejlesztés háttérbe szorításában vagy elhanyagolásában. az üzleti, sőt spekulatív j tevékenységek előtérbe kerülő ' seben nyilvánul meg. Sajnos, < ilyen jelenség ellen a párt- szervezetek sem léptek fel mindenütt. Anyagi helyzetük, megbecsülésük jó. szerepükkel, tevékenységükkel arányban ál- ió. Sok megjegyzést, vádat le- j hetett — még ma is — hal- i lani erről. „Kincskeresők”, í „aranyásók’’ stb. Tudni kell ! ehhez, hogy munkakörülmé- ! nyük mostohább. A napi 12— 14 órás munka nem ritka eset. Megfelelő anyagi érdekeltség nélkül átcsoportosításuk a tsz-ekbe nem lehetett volna eredményes. Erkölcsi megbecsülésüket mutatja az a nagyszámú és arányú társadalmi funkció is, amelyet országos, megyei, járási és helyi társadalmi életben betöltenek. Falun ma már megnövekedett rangot jelent j a mezőgazdasági szakember. A dolgozó parasztok többsége becsüli — egyre inkább — segítőjét, munkatársát látja benne. A korábbi nagy fluktuáció minimálisra csökkent. Szociális, kulturális helyzetük a mai falu életviszonyainak függvénye. Ehhez mérve elfogadható, de nem teljes. Még több, mint 70 községnek nincs bekötőútja, amely nehezíti az ilyen helyen való letelepedésüket. Szerepűk állandóan nő összegezve: Történelmileg igen rövid idő alatt kialakult a falunak egy új értelmiségi rétege, amelynek szerepe egyre inkább növekszik az iparosodó mezőgazdasággal, a falu általános fejlődésével együtt. Erősítsük. bátorítsuk őket, hogy a közösség számára minél jobban hasznosíthassák tudásukat, őszinte elvtársi bírálattal segítsük őket abban is, hogy hibáiktól, minél előbb megszabaduljanak. Ennek egyik eszköze — az eddig igen hiányosan megoldott — politikai képzésük elősegítése. Ugyanakkor a közvéleményben is erősítenünk kell az olyan kedvező, elismerő légkört. amelyben ő Is jól érzi magát, amely a mezőgazdaságban dolgozó műszaki értelmiségieket is — szerepüknek megfelelően joggal megillet. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője. Csütörtöktől pénteki-e virradó éjszaka, néhány perccel éjiéi előtt, egy nagyerejű robbanás átszakltotta azt a közel 3 méteres sziklafalat, ami Hadnagy József gyors vágathajtó csapatát a szállítóaknától elválasztotta, s ezzel utolsó fázisához érkezett a magyar mélybányászat eddigi legnagyobb feltáró programjának első szakasza. Kétszáz méteres átlag Mint ismeretes, a múlt év folyamán — az egykori Petőc puszta helyén —, üzembe helyezték a Mecseki Ércbányászati Vállalat legfiatalabb aknáját — a IV-es üzemi légaknát. Ettől a 880 méter mély óriásaknától két kilométerre épül az új üzem 1170 méteres szállítóaknája, mely ez- idő szerint 870 méter mély. A vállalat vezetősége — a termelésbelépés időpontjának előbbre hozatala érdekében —, az aknamélyítéssel párhuzamosan a feltáró munkákat is beindította, melynek első lépéseként főszállítóvágatot kellett építeni a két akna között. A munka 1967. januárjában kezdődött, 800 méteres mélységben. A kihajtásra váró vágat- hossz 1935 méter volt, szelvénynagysága 10 négyzetméter. A geológusok jelezték: a munkálatok végig kemény- homokkőben folynak majd, tehát speciális technológiára lesz szükség, mert ez a kőzetfajta rugalmassága következtében, rendkívül nagy ellenállást tanúsít. További nehézségeket ígért a terület vízbetörés-veszélyes volta. Az első 25 méter különösen lassan készült el, mert a nagyobb robbantások az akna épségét veszélyeztették volna, így a betörést követő tényleges „start” 1967 márciusában volt Hadnagy József vezette 40 fős gyorsvágathajtó kollektíva ettől kezdve négy műszakban dolgozva, munkahelyi váltás mellett, több mint 200 méteres havi előrehaladást produkált, ami a magyar bányászat történetében egyedülálló. (A vállalat átlaga havi 75—80 méter.) Tízhónapi munka Tizenegy hónapi munka után a február 4-i előfúrás elérte az aknát. Eszerint 29 méter volt még vissza, s a féltárás vezetői a bányamérók pontosságáról is meggyőződhettek: a lyukasztás ugyanis pontosan a kívánt helyen történt. A gyors ütemben előrehaladó csapat irányítása egyébként ugyancsak egyedülállóan korszerű eszközökkel történt — a bányamérő szolgálat tagjai Giro-teodolittal adták meg az előrehaladás szögét és irányát. Ezt a készüléket föld alatt még nem alkalmazták, eddig kizárólag a repülők és hajók felszereléséhez tartozott. Jellegzetessége, hogy nagysebességű pörgő mozgást végez, s minden helyzetben megtartja ereded irányát. Műszaki vonatkozásban két érdekes újítást alkalmaztak. Az egyik: hosszan késleltetett gyutacsokkal robbantottak, a másik: a váj vég közelében álarccal felszerelt légcsapokat helyeztek el, melyek segítségével a csapat tagjai a munkahely közelében várhatták ki a robbantás utáni veszélyes gázok és füstök elvonulását. Sok gondot okozott a magas kőzethőmérséklet. A mérések nap mint nap 37 Celsius fokot mutattak. A váj- végen dolgozó emberek friss levegővel való ellátását 1 (egy) méter átmérőjű légvezeték biztosította, s a 2,8 kilométer hosszú csőrendszer végén elhelyezett mammut-ventillátorok sohasem engedték & a munkahelyi hőmérsékletet 26 Celsius fok fölé emelkedni. Csütörtökön éjfélkor A február negyediki „felderítő” lyukasztás után némileg lelassult a csapat előrehaladása, most már ugyanis az aknamélyítők biztonságát is szem előtt kellett tartani. A visszalévő 29 métert négy nap alatt tették meg A csütörtökön éjfélkor végrehajtott robbantás „ablakot” nyitott az aknára, pénteken délelőtt 10 órakor pedig egy újabb, most már utolsó robbantással teljes nagyságúra szélesítették a két aknát összekötő főke- resztvágat nyílását. Ezen a délelőttön már nemcsak a lég- csövön, de elölről is friss levegőt kaptak a bányászok. B. S. Háromszáz baranyai fiatal vesz részt a kiváló ifjú mérnök, közgazdász és technikus mozgalomban Huszonnyolc szakdolgozat A fiatal műszakiak és köz- ; gazdászok tanácsai az üzemekben évről évre hatékonyabban koordinálják és a legfontosabb területekre összpontosítják a KISZ alapszervezetek termelést segítő tevékenységét. Az elmúlt évben a Mecseki Szénbányákhoz és az Uránbányához egyre inkább felzárkóztak a Bm. Építőipari Vállalat és a Mohácsi Farostlemezgyár fiatal műszaki dolgozói, s általában fokozódott a közgazdász fiatalok érdeklődése is a Kiváló ifjú mérnök, közgazdász és technikus mozgalom iránt. A SZOT elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága 1967-es felhívása nyomán Baranya megyében háromszázan jelentették be részvételüket, közülük 250-en teljesítették a mozgalom feltételeit. Az országos értékelésre küldött 28 szakdolgozat közül négyet közgazdászok készítettek, dr. Dányi Pálnak, a tejtermelés jövedelmezőségével foglalkozó szakdolgozatát már ismertettük. Az országos eredményhirde- ! tés március 23-án lesz, de a birtokunkban lévő szakvéle- 1 menyek már sejteni engedik a színvonalat. Közülük néhányból ragadtunk ki egy- egy részt az alábbiakban. Felvonulási villamosberendezések érintésvédelme (Metzger Tibor mérnök és Sínké Tamás technikus munkája, Bm. Építőipari Vállalat). „A tanulmány nagyon helyesen foglalkozik az áramütés esetén történő mentési és elsősegélynyújtási feladatokkal. Hasonló összeállítású, a felvonulási villamosberendezésekre vonatkozó érintés- védelmi előírások korábban nem készültek.” Aláírta az SZMT munkavédelmi felügyelője és a munkavédelmi bizottságának vezetője. Az új 3/3-as munkarend várható dekoneentráló hatása (Tiszai László bányamérnök munkája. Béta-akna). „Dicséretes a kidolgozásban végig érezhető matematikai számításokra alapozott objektivitás valamint a logikus, mérnöki igényű gondolatfűzés. A tanulmány felhasználását végső soron nemcsak lehetségesnek, hanem szükségesnek tartom a 3/3-as munkarenddel kapcsolatos üzemi kísérleteknél”. Aláírta a Mecseki Szénbányák főmérnöke. Kezelőlift présgéphez (Keszthelyi István és Maros völgyi József technikusok munkája, Mohácsi Farostlemezgyár). „A feladat megoldása komoly szaktudást igényelt, különös tekintettel a személyliftek biztonságtechnikai előírásainak megtartására. A szakdolgozat a feladatot teljes egészében megoldotta, sőt a szerzők a tervezés során olyan megoldást alkalmazták, amely megkönnyíti a présen szükségszerűen végzendő javítási munkákat”. Aláírta a gazdasági vezető. Transzformátorok tekercselésének technológiája és próbatermi vizsgálata (Cserfai János villamosmérnök munkája, Bányaigazgatóság). „A pályázó aktuális témát dolgoz fel, olyan színvonalon, mely egyben biztosítja a minden kiegészítés nélküli hasznosítást. Tartalmi igényessége a témát magas szinten elégíti ki”. Aláírta a Mecseki Szénbányák főmérnöke. A fiatal műszakiak és közgazdászok klubja biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok rendszeresen összejöjjenek, kicseréljék tapasztalataikat. szélesítsék szakmai és általános ismereteiket. A klub legutóbbi összejövetelén értékelték a fiatal műszakiak, közgazdászok ‘evékenységét a fentiek szerint, és ismertették a legjobb 28 szakdolgozat listáját. K. T. •\ 1 1
