Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-09 / 33. szám

VUóg proletárjai egyesüljetek I Dunámon napio ________Az MSZMP Boranga meglel Bizottsága ás a Megyei Tanács lapja X XV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. FEBRUÁR 9., PÉNTEK A legnépesebb értelmiségi réteg helyzetéről Műszaki ankét a Megyei Pártbizottságon Ölvén vállalat tapasztalatai — Bérfeszültségek és másodállás Hasznos javaslatok a továbbképzés megjavítására Közel 150 üzemvezető, fő­mérnök és vezető beosztású műszaki dolgozó gyűlt össze tegnap délután a Megyei Pártbizottság nagytermében, hogy meghallgassák a megye műszaki értelmiségének hely­zetéről és tevékenységéről szóló jelentést és egy széles­körű vita keretében ötletek­kel, javaslatokkal segítsék a műszaki vezetés színvonalá­nak további emelését. Az ankétet Szikszói Tibor, m Megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője nyitotta meg A széleskörű brigádmun­kával összegyűjtött adatok ■Lapján elkészített helyzet­elemzést dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára ismertette. Elmondotta, hogy a megye ötven vállalatát vizs­gálták meg választ keresve • kérdésekre: milyen a mű­szaki dolgozók képzettsége, szociális helyzete, politikai nézetei és munkájuk haté­konysága? Baranya megyében ezidőszerint 5252 műszaki ál­lományú dolgozó vesz részt a termelés irányításában. Ez egyben azt is jelenti, hogy n műszakiak csoportja az értelmiség legnépesebb réte­ge. A Megyei Pártbizottság titkára előadásában hangsú­lyozta: az összkép rendkívül kedvező, a műszaki értelmi- iség megfelelő színvonalon, nagy szorgalommal végzi mun káját, * jelentősek a társa­dalmi-politikai vonatkozás­ban kimutatható eredmények I». A vizsgálat természetesen néhány kedvezőtlen jelenség­re is felhívta a figyelmet Ilyenek: viszonylag sok a mérnöki, illetve technikusi végzettséggel bíró, de nem a végzettségének megfelelő be- esztásban dolgozó műszáki, ugyanakkor még 1672 azok­nak a száma, akik nem ren­delkeznek megfelelő képesí­téssel. Megyei átlagban tíz fizikai állományú dolgozóra jut egy műszaki. Az ipar­ágakat külán-külun vizsgál­va azonban elég nagy a szóródás: a bányászatban és r nehézipar más ágazataiban B telítettség a helyiipurban és közlekedésben pedig je­lentős műszaki-hiány mutat­kozik. A jelentés fontos feladat­ként jelöli meg a szakmai továbbképzés kiszélesítését é» elmélyítését Ezzel kapcsolat­ban hangzott ej az első fel­szólalás is. Szabó Antal, a DÉDÁSZ főmérnöke elmon­dotta: vállalatuk már felvet­te a kapcsolatot a Mérnök Továbbképző Intézettel, s elvi megállapodás is született a n íérnök-to vábbképzés decen l- ralizálásáról. Az intézet ki­helyezett előadássorozatot in­dít Pécsett Garamvölgyi János, a Me­cseki Szénbányrák igazgatója egyebek mellett a műszaki középkáderek alapfizetésének alacsony voltát hangsúlyozta. A bányászatban dolgozó tech­nikusok átlagjövedelme meg­felel a kor követelményei­nek, ezen belül azonban az alapbér még mindig alacsony, s így túlzottan nagy szerepet kap a kereseteken belül a prémium. A továbbképzési lehetőségekről szólva a Szén­bányák igazgatója elmondot­ta, hogy az aknászok és tech- 1 nikusok részére kéthetes, szalagszerben zajló turnuso­kat indítanak, a mérnökök képzését pedig elsősorban a tudományos egyesületek kere­tén belül szeretnék biztosí­tani. Sugár Gusztáv, a pécsi Tv-adó vezetője ugyancsak a vidéki szakemberek tovább­képzésének nehézségeiről be­szélt Budapesten megszerve­zett 20 órás előadás-sorozat nyolc-tíz napot igényel. Ja­vasolta: időben juttassák el a tanfolyamok hallgatóihoz az előadások sokszorosított szö­vegét és a központban el­töltött időt elsősorban szak­mai gyakorlatra fordítsák. Mischl Róbert, a Baranya megyei Tanács Tervező Vál­lalatának igazgatója a kü­lönböző területeken dolgozó, de azonos munkát végző szak­emberek között tapasztalható egészségtelen bérfeszültségről beszélt. Ezzel függ össze, hogy sokan elhagyják eredeti szakmájukat, és ami még ta­lán ennél is veszélyesebb: számos műszaki másodállás, lilévé „maszek” munkák ré­vén igyekszik fizetését kiegé­szíteni. Egy érdekes szám: ma az országban épülő lakások körülbelül 50 százaléka „ma­gán” tervek alapján készül. A műszáki értelmiség kö­rében gyakran találkozni olyan nézetekkel mely mögött a nyugati technika túlérté­kelése rejlik. Oszetzky Egon, a MÁV Igazgatóság munka­társa ezzel kapcsolatban ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati eredmények eltúl- zásának két oka van. Az egyik: csak kevesen Ismerik igazán a produkált eredmé­nyeket — az Információk többsége nagyon is közvetett —, a másik: a szocialista or­szágok eredményeinek a kí­vánatosnál sokkal kisebb az j országon belüli propagandá­ja. Debitzky István, az Épí­tőipari Technikum igazgatója a pártbizottsági jelentést az oktatásban résztvevő műszaki értelmiség gondjainak, ered­ményeinek ismertetésével egé­szítette ki. Pécsett évente mintegy 600 új technikust bocsátanak útjukra az isko­lák, s eddig valamennyi jó eredménnyel vizsgátt tett fia­tal megfelelő beosztást ka­pott. A mérnök-tanárok szo­ros kapcsolatot tartanak fenn az ipari üzemekkel és válla­latokkal, s így az iskolák egyre inkább a gyakorlati- íletnek nevelik a fiatalokat. A hasznos és h összárányúló vitát dr. Nagy József foglal­ta össze, hangsúlyova: az el­hangzottak egy részét már a közeljövőben realizálják a he­lyi szervek, azokat a javas­latokat pedig, melyek csak országos hatáskörben valósít­hatók meg. továbbítják az illetékesekhez. Pakson épfii fel az első magyar atomerőmű Csütörtökön Koncz József, a Nehézipari Minisztérium atomerőmű beruházási titkár­ságának vezető szakembere Szekszárdon ismertette az il­letékes párt- és tanácsi veze­tőkkel a beruházás újabb fej­leményeit. Elmondotta, hogy az első magyar atomerőmű Paks közelében, a 6-os műül és a Duna között épül fel. A tervek kidolgozása a Szovjet- unióban előrehaladt. Segíte­nek a tervezésnél a magyar tervezők is. Az erőmű fő technológiai berendezéseit ugyanis a Szovjetunió szállít­ja. A segédberendezések azon­ban hazai tervek szerint itt­hon készülnek. Az atomerőmű műszaki terve júliusig elké­szül. 1969-ben pedig várható az építkezés megkezdése. Közölte az előadó, hogy mind a Szovjetunióban, mind pedig itthon számos tanfo­lyamot szerveznek az első magyar atomerőmű szakember gárdájának kiképzésére. A jö­vő év elejétől a Budapesti Műszaki Egyetemen indul tan­folyam. A tájékoztatón levetítették a voronyezsi atomerőmű építé­séről készült filmet. A paksi atomerőmű ugyanis voronyezsi mintájú lesz. A magyar miniszterelnök Franciaországba látogat Fock Jenő, s Magyar Nép-1 meghívására 1968. március SS köztársaság Minisztertanácsa- | —30. között hivatalos látoga- nak elnöke a francia kormány | tást tesz Franciaországban. A termeléssel párhuzamosan Korszerűsítik a komlói Szénelőkészítő Müvet A pécs-újhegyi szénmosó teljes rekonstrukciója után az idei év legjelentősebb bányá­szati beruházásaként korsze­rűsítik a komlói szénelőkészí­tő művet is. Az előkészítő munkálatok máris megkez­dődtek. Az átépítés érdekes­sége. hogy az új gépek sze­relését. az épületek alakítását a termeléssel párhuzamosan kell megoldani — az előké­szítő műnek ugyanis ebben az évben nem kevesebb, mint 2 millió 150 ezer tonna szenet kell feldolgoznia. A nehézszuszpenziós durva- mosó korszerűsége mind a minőség, mind a választék szempontjából rendkívül fon­tos. A szénpiacon kialakult Több mint 15 millió forint Szigetvár fej iesztésére Víztorony —■ Buszváró — Szennyvízcsatorna Szövetkezeti lakások épülnek Szigetvár városi Tanácsa február 7-én. szerdán ülésezett és jóváhagyta a város 1958. évi fejlesztési tervét. A Sánc utcában március végén kerül átadásra 30 egy­szobás, csökkentett igényű la­kás. Az építkezési még a múlt évben kezdte meg a Sziget­vári Járási Építőipari Kisipari Szövetkezet A harmadik ne­gyedévben a Felszabadulás téren 32 kélszoba, összkom, fortos szövetkezeti lakás épít­kezését kezdi meg a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata, ötmillió- kilencszáznyolcezer forintos költséggel és 1969. első fél­évében kerülnek átadásra. A Rostkikészítő Vállalat drávaszabolcsl lengyárában évi 100 ezer mázsa gubős len- kórót vesznek át és dolgoznak fel a baranyai, somogyi és Fejér megyei termelőktől. Eb­ből 10—15 százaléknyi lenmagot nyernek és a feldolgozás különböző fázisai után mint­egy 5000 mázsa tilolt lent, amit szín és hosszúság szerint osztályozva adnak át a meg­rendelőknek, illetve feldolgozó üzemeknek. A képen: a belga gyártmányú lenturbina 8 órás műszakonként 60 mázsa ázott lenszárat dolgoz fel, ami 6—8 mázsa turbinázott lent jelent. A város jobb és folyamatos ivóvíz-ellátásának biztosítása érdekében másfél milliós költ­séggel víztorony épül. A mun­kát az OVF Dunántúli Vízépí­tő Vállalat végzi. A víztornyot még ez évben átadják. A tanács, a konzervgyár, a cipőgyár, a gimnázium, a Munkaügyi Minisztérium, a tűzrendészet! és pénzügyőri parancsnokság közös beruhá­zásaként megépül még ez év­ben mintegy négymillió fo­rintos költséggel a szennyvíz- csatorna fővezetékének egy része. Négy tanteremmel bővül a gimnázium. Napközi otthon is épül, amely a jövő év első félévében kerül átadásra és 120 tanuló elhelyezését bizto­sítja. Hóból és Zsibót perem­területeken buszváró épül mintegy 80 ezer forintos költ­séggel. verseny jegyében a Mecseki Szénbányák igazgatósága egyik legfontosabb feladatának tar­totta. hogy a szénfeldolgozást végző üzemeket a megválto­zott igényekhez alakítsa. A komlói üzem rekonstrukciójá­ban a vállalat valamennyi szakipari üzeme részt vesz, s számos külső vállalattal is szerződést kötöttek. A mun­kálatok első szakaszában a régi gépeket fokozatosan le­szerelik és egy provizórikus üzemben helyezik el. Ennek a régi gépsorral felszerelt ideiglenes „üzemnek’’ lesz a feladata a termelés folyama­tosságának biztosítása. Na­ponta mintegy 8500 tonna sze­net készítenek majd elő szál­lításra, s amit efelett termel­nek a bányák azt a „szabad­szombatokon” dolgozzák fel * durvamosóban. A rekonstrukció teljes költ­sége mintegy 60 millió forint. A gépek egyrésze hazai gyárt­mányú. másrésze Csehszlová­kiában készül. A szállítási ha­táridők ügyében most foly­nak a tárgyalások. A monu­mentális munka gondosan ki­számított menetrend szerint zajlik majd. melynek első je­lentősebb állomása március 31. amikoris befejeződik a provizórikus üzemrészek ki­alakítása. Tűzpórbaj a Jordán fo yónál Csütörtökön a kora délutá­ni órákban tűzbárbaj bonta­kozott ki a Jordán folyón ke­resztül izraeli és Jordániái egységek között. Az izraeli hivatalos jelentés azt állítja, hogy a jordániai csapatok nyitottak tüzet a Damiya Ilid­től mintegy 17 kilométerrel északra. Az izraeli erők viszo­nozták a tüzet, A legfrissebb hírügynökségi jelentések már tüzérségi pár­bajról számolnak be, amely magyar idő szerint 16 órakor még tartott. Megérkezett as öt száz­ezredik amerikai katona Dél- F ietnamba Arthur Goldberg, az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselője csütörtökön a vir­giniai Richmondban egy gyű­lésen mondott beszédében azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok „változatlanul tár­gyalásos békét óhajt” Viet­namban és nem szándékozik katonai megoldást kierősza­kolni. Az amerikai katonai veze­tés Saigonban közzétett ada­tai Goldberg szavaival ellen­tétben meggyőzően tanúsítják, hogy a katonai megoldást amerikai részről egyáltalán nem tartanák megvetendőnek. Egy szóvivő szerint múlt szombaton megérkezett a fél­milliomodik amerikai katona Dél-Vietnamba. Ilymódon a körülbelül 15 millió lakosú Dél-Vietnamban minden 30 főre jut már egy amerikai katona. á l A 4

Next

/
Thumbnails
Contents