Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

1968. FEBRUÁR 7. napló 3 Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Használjuk fel ésszerűbben! Fizessenek a kikérők? — Differenciálni az idényeket! Kevesebb tanácskozást! Nagy figyelemmel és érdek­lődéssel olvasom a sajtóban e fontos kérdésben folyó vi­tát. Úgy gondolom, az nem képezheti vita tárgyát, hogy szükség van-e érdekképvise­leti műszakokra. Ha ezt vitat­nánk, az esetben nem mást vitatnánk, mint az állam pol­gárainak a közügyek intézésé­ben való részvételének jogát és szükségességét, mert hiszen az érdekképviseleti műszakok jelentős része mögött az ál­lampolgárok ilyen irányú te­vékenysége rejlik. A közéleti tevékenység azonban nem szű kül csak az állami munká­ban való részvételre, jóllehet a közügyekben való részvétel, a közéleti szereplés fogalma a politikai hatalom gyakor­lásához kapcsolódik, a hata­lom pedig korunkban is az állam képében jelenik meg. A köztigyekben való részvétel ennél több, számításba kell vennünk a társadalomban meglevő különböző politikai szerveket, intézményeket és csoportérdekeket, amelyek a dolgozók közéleti tevékeny­sége szempontjából igen jelen­tősek, hisz ezeken kérészül jut részben kifejezésre a dol­gozó tömegek közvetlen ha­tása a politikai hatalomra. Szocialista demokrácia A szocialista társadalom­ban a dolgozó tömegek köz­életi szereplésére új lehető­ségek adódnak, ezek tenden­ciájában nem csökkentik, el­lenkezőleg, talán még növe­lik is az érdekképviseleti mű­szakok számát. Gondoljunk csak a termelőeszközök kol­lektivizálására! Ez a köz­ügyekben való részvétel szem­pontjából merőben új hely­zetet teremt, a közéleti tevé­kenység számára korábban elzárt területeket nyit meg a gazdaság területén. Ez szük­ségképpen maga után vonja majd a politikai és gazdasá­gi demokrácia jelenségeinek összekapcsolódását. Voltakép­pen a poli tikai közéletben való részvétel rendszerint egyben a gazdasági kérdések megoldásában való közremű­ködést is jelenti, a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás viszont közvetlen politikai konzekvenciákkal is jár. A szocialista demokrácia mélyét és terjedelmét tekint­ve sem közömbös, hogy mi­lyen az arány a hivatásos és a társadalmi tevékenység út­ján közügyeket intézők között Az utóbbinak a mennyisége és minősége bizonyos mérté­kig garancia, hogy az előbbiek tevékenységükkel az össznépi érdekeket szolgálják. Mindezen túl talán az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a politikai és társadal­mi szervek miközben a töme­geket mozgósítják, a köz­ügyekben való részvételre ne­velik őket, ezzel is nagymér­tékben elősegítik a közéleti szereplés káderutánpótlását. Ezeket a gondolatokat azért tartottam szükségesnek fel­vetni, mert az eddigi vita egy kicsit túlzottan gazdasági ol­dalról közelítette meg a kér­dést, márpedig ha a politi­kából egyszerűen matemati­kát csinálunk, végzetes hibát követünk el. A mi módszerünk Éti egyetértek minden olyan törekvéssel, amely az érdek­képviseleti műszakok éssze­rűbb felhasználását célozza. Azzal viszont semmiképpen sem értenék egyet, ha ennek az lenne a következménye, hogy csökken a közügyekben résztvevők aránya. Gondolom, hogy a gazda­sági vezetőkben felvetődik: könnyen beszél az elvtárs, hisz nem ő fizet, ő a kikérők közé tartozik. Helyénvalónak, lógósnak tartom azokat a kritikai megjegyzéseket, ame­lyek a fölösleges értekezések, : a párhuzamos bizottságok, j stb. kérdésében elhangzottak. Egy-két példát hadd mond- jak el arra nézve, hogy mit tettünk a magunk részéről annak érdekében, hogy a je- j lenlegi feszültséget csökken t- ! sük. Régen több állandó jel- ! legű bizottságunk volt, sok ! esetben a tanácsi vagy más ! szerveknél meglévőkkel pár- I huzamosan. Ezeket mind meg- ■ szüntettük. Jelenleg egy-egy j konkrét feladatra hozunk lét­re akcióbizottságokat, ezt is módjával. Minden évben egy­szerre tartunk az összes köz­ségi népfrontvezetők (elnök, titkár) részére háromnapos tanfolyamot. Ezt mindig úgy ütemezzük, hogy olyan napok­ra essék, amikor minimális munkakiesést okoz. Olyan időpontra tettük, amikor is­kolai szünet van, mivel sok pedagógus volt érdekelt. — Nem tehetjük meg, hogy tanfolyamot csinálunk és ugyanakkor lezárjuk az isko­lát. Bizonyára nem lehet a fe­lesleges értekezletek közé so­rolni a közeljövőben megren­dezésre kerülő megyei nép­front küldöttértekezletet, de ezt is olyan napra ütemez­tük, amikor a legminimáli­sabb kiesést okozzuk a terme­lésben. Látszatéi lentét „Fizessenek a kikérők" — mondja Stier elvtárs. Meg­ítélésem szerint ez nem olyan egyszerű társadalmi és politi- I kai szervek esetében általá­ban, különösen nem azok ré­széről, amelyek költségvetése az állami központi költség- vetést terheli. Az érdekképviseleti műsza­kok anyagi fedezetének for­rásául változatLanul a jelen­legit kell tekinteni: neveze­tesen azt, hogy a csoport, a vállalat magára vállalja azt a terhet, amely abból fakad, hogy a csoport tagjai az össz­társadalmi érdek és a csoport- érdekek képviselete, a hata­lom gyakorlása érdekében munkaidőn túl vagy azon be­lül közéleti tevékenységet fej­tenek ki. Az össztársadalmi érdekek a dolgozó tömegek még nagyobb számú részvételét igénylik a közügyek intézésé­ben, a csoportérdek ennek ellenkezőjét Stier elvtárs ez utóbbit nyíltan fel is veti. Tipikus példája ez az egyéni és társadalmi érdekek látszó­lagos ellentmondásának. oldaláról nézve ez alapvető kérdés. Helyesnek és szükségesnek tartanám, hogy a különböző társadalmi és politikai szer­vek közölnék a vállalatokkal, hogy ki vagy kik azok a vállalati dolgozók, akik az illető szerv választott testü­letéinek tagjai, egyben azt is jeleznék, hogy kb. milyen mérvű az igénybevétel a funkcióból falcadóan. Ezzel megkönnyítenék a vállalatok munkáját. Feltétlen egyet tudnék azzal is érteni, ha kimondanánk, hogy a vállalatokkal a kiké­rést jó előre közölni kell. Ez lehetőséget és módot adna esetleges műszakcserére. Mit hoz? Stier elvtárs szóvátette, nem látjuk, hogy ki mit kap a különböző értekezleteken. így írja „Miről, mikor, mit hoz? — ezt a kérdést kellene sak­kal jobban megoldani min­den szinten”. Teljes egészé­ben egyetértek a felvetéssel, sőt egyik leglényegesebb do­lognak tartom, mivel az a mi­nőség kérdését veti fel, való­ban, ha e téren előbbre tu­dunk jutni, az esetben ennyi kiesett műszakkal vagy talán még kevesebbel is többre tud­nánk menni. Saját feladatun­kat e téren abban látom: ke­vesebb, de jobban előkészí­tett tanácskozásokat szervezni. A vállalatok vezetői pedig kísérjék figyelemmel, ha úgy tetszik, kérjék számon az érdekképviseleti műszakot Igénybe vett dolgozótól, hogy mit csinált. A vállalati sze­mélyzeti vezetők egyik leg­hasznosabb tevékenysége le­hetne ez. Vajon leült-e már vállalati vagy személyzeti ve­zető, hogy üzeméből kikerült tanácstagtól megkérdezze azt, hogy mit csinál, hogyan dol­gozik. De még ennél is fon­tosabbnak tartanám, ha az üzemek kollektívái előtt is valamilyen módon számot ad­nának tevékenységükről a közéletben szereplők. Sztergár János a Hazafias Népfront megyei titkára. Gázkészülék 24000 háztartástan B propán bután gázké ­szülékek Használata nagyon népszerű a vidéki háztartásokban. A Déldu­nántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat. amely Fejér, Tolna és Baranya megye területén fejti ki működését, már 84 326 pro­pán-bután gázfogyasztót tart nyilván, s közülük 24 000 Baranya megyében található. Az igények jóval nagyob­bak, hiszen a múlt év jú­liusa óta csak a megyénk­ben 3500 igénylő várja, mi­kor juthat hozzá a szüksé­ges fogyasztói berendezés­hez. A vállalattól nyert értesülés szerint az első félév folyamán kielégítik a hátralékos igényeket, most viszont az új jelent­kezőknek kell türelemmel lenniők. legalább fél évig és az év végére várhatóan kialakul az egyensúly az igények és a lehetőségek között. Sor kerül az idén a vál­lalat propán-bután gázpa­lack cseretelepeinek fej­lesztésére. Pécsett, a Tol- buhln üti telepet 500 ezer forintos költséggel bővítik. Komlón az idén kezdik meg az új cseretelep épí­tését 2,2 millió forintos be­ruházással. A kiviteli ter­vek elkészültek, melyek alapján a Bányászati ßpftö Vállalat kezdi meg az épít­kezést. Mi a ptazmavá^ás ? Technológiai kiállítás a Technika Házában A tegnap délelőtt megnyílt Technológiai Kiállításon zö­mében tablók és több új el­járással legyártott gépalkat­rész látható. — összképében tehát a kiállítás nem látvá­nyos, de a gépipar szakem­bereinek rendkívül sok új ismeretet nyújt. A Gépipari Technológiai Intézet kutató­mérnökeinek, továbbá ismert magyar feltalálóknak eredmé­nyes munkásságából kap íze­lítőt a látogató. Néhány kiemelt téma: fo­gaskerék fogazatok sajtolása. Plazmavágás. Keramikus for­mázás. Nagyteljesítményű ön­tött marók. Hulladékmentes darabolás. Vagy alakítás rob­bantással. Ezt az eljárást többek kö­zött vasúti tartálykocsik dom­borított fenéklemezének gyár­tásánál érdemes alkalmazni. A robbantó alakítás elve a következő: a matricára he­lyezett lemez fölött megfelelő távolságban, meghatározott mennyiségű robban óanyagot robbantanak. Az így keletke­zett nyomás a matricába saj­tolja a munkadarabot. A régi módszer szerint melegsajtolás- sal végezték a domborítást, de ez több és hosszú ideig tartó munkafolyamattal járt. Arról nem is beszélve, hogy a sajtológépek üzemeltetése költséges volt. A robbantásos eljárás gyors és olcsó. Rendkívül gazdaságos tech­nológiai eljárás a fémrudak úgynevezett síkfolyatásos da­rabolása. A vörösréz vagy mondjuk acélrudak darabolá­sát fűrész- vagy eszterga­gépen végzik. Nem csak hosz- szadalmas munka ez, hanem jelentős anyagveszteséggel is jár. A síkfolyatásos eljárás­nál viszont a fémrudat egy készülékbe befogják, utána az anyagra rúdirányba elöfeszült- séget adnak, majd a készülék vágólapjai a fémrudat egyet­len pillanat alatt kettévágják. A bemutatót — amelyet a Gépipari Tudományos Egyesü­let Pécsi Szervezete rendezett — Gárdos György, a Gép­ipari Technológiai Intézet igazgatóhelyettese nyitotta meg a Technika Házában. A kiállítást 8-án délután 17 óra­kor zárják. Éjszakai színjáték Pécs város Doktor Sándor Művelődési Háza irodalmi színpada ismét érdekes vál­lalkozásba fogott. Február 11-én vasárnap és 16-án pén­teken este fél 8 órakor be­mutatják Wolfgang Hildes­heimer Éjszakai színjáték és Sámuel Beckett Az utolsó tekercs című egyfelvonáso- sát. A TIT székház pince- színházában bemutatásra ke­rülő két műnek — melyet Bécsy Tamás rendez — érde­kessége az. hogy összesen három szereplőt igényel. Választott tisztségviselők Tekintve, hogy a vitának a célja az, hogy a megoldás irányában vessen fel gondola­tokat, miben látom én a meg­oldást. Abból kiindulva, hogy a fő kérdés nem a kiesett munka után járó átlagbér kifizetése, hanem a kiesésből származó termelési érték —■ ez a több, ez a jelentősebb —, ezért úgy vélem, a figyelmet erre kell összpontosítani. Ha a kikérő fizet, a termelési értékkiesés változatlan. A fő kérdés tehát az ésszerűség és célszerűség keretei közé szo­rítani a dolgozók olyan irá­nyú igénybevételét, amely munkaidő alatt teszi szüksé­gessé a közéleti szereplést. Bár nagyon nehéz, de vala­hogy differenciálni kellene, hogy melyek azok az igény- bevételek. amelyeket minden­képpen teljesíteni kell, me­lyek azok, amelyeket a lehe­tőség keretében és melyek azok, amelyek teljesítését a vállalat is bizonyos feltéte­lekhez köti. A felsoroltakból egyet' emelnék ki, a minden­képpen teljesítendőt és ennek kritériumaként azt jelölném meg, hogy a szóban lévő dol- | gozó valamely szerv válasz- [ tott testületében betöltött funkciója gyakorlása miatt marad távol munkahelyétől. A szocialista demokratizmus Elegáns, zene^río fiatalok A zenekar eljátszotta a Dió come, ti amo-t, a mini-szok­nyás lányok leültek fiújuk mellé, s a Mecsek cukrászda zenekara a mostani szünetben kivételesen nem ment ki sé­tálni. hanem bemutatkozik az olvasóknak: — Kis László zongorista és énekes, zenekarvezető. Cselló és solJézs tanári diplomám van. itt végeztem a Zeneaka­démia pécsi kihelyezett tago­zatán. — Józsa Péter zongorista és énekes. Három éve érettségiz­tem, azóta zenész vagyok. — Kozák Ottó dobos. Gép­kocsivezető voltam, s most, hogy ez a zenekar megala­kult. most lettem hivatásos zenész. Előtte évekig amatőr­ként dolgoztam. A trió muzsikáját hallgatja január óta a Mecsek — álta­lában telt házat jelentő — ifjú közönsége. A városban azt mondják: a könnyűzene fiatal rajongóinak elitje jár ide. Másfelől pedig a zenekar sem hétköznapi: gyakran nyújt újat, modernet, ahogy ezek a fiatalok emlegetik: „európait”. — A nemzetközi koncert- iroda közvetítése révén so­káig kint voltam külföldön — mondja Kis László — Cseh­szlovákiában. Ausztriában, az tán Münchenben, majd Mon­tenegróban. Természetes, hogy széleskörű kapcsolataim van­nak, e mellett kollégám. Jó­zsa Péter is például kanadai, olasz és német fiatalokkal le­Bemutatkozik a zenekar velez. Ha valahol megjelenik egy új zeneszám, annak kot­táját elküldik ide Pécsre, s a Mecsekben rövidesen játszani kezdjük. Az ifjúságot tavaly beat­zenével próbálták itt szóra­koztatni. de kiderült: a helyi­ség nem bírja a túl erős ze­nét, mégiscsak a diszkrét, hangulatos bárzene kell ide. Január elseje óta játszanak Kis Lászlóék. Szeretik a Me­cseket és a segítőkész, fiatal igazgatót. Bolgár Andrást. Re­pertoárjuk: az első órák az úgynevezett ever green mu­zsikáé. ilyenkor „örökzöld melódiákat” játszanak. Majd áttérnek a modern dzsesszre, olasz, angol, német, francia és spanyol számokat adnak elő. közöttük sokat eddig még nem Ismertek Magyarorszá­gon. legfeljebb néhány külföl­det járt pesti zenésztől lehet hallani. Ez a repertoár viszont mégis változatos. Nemcsak az egyre érkező külföldi kották követ­keztében. A Mecsek cukrász­da triója csellóval, nagybőgő­vel, vibrafónnal is kísérlete­zik. később gitárral és — ha volna rá pénz — dzsesszorgo- nával. Azt mondja Józsa Pé­ter: — Mivel kevesen vagyunk, próbálkozunk kétszólamú énekkel is. Naponta három órát gyakorolhatunk a Pan­nónia Bárban, természetesen délelőtt, s nyáron már a kö­zönség elé is lépünk. Uj tervük: a la bastella. Ez a szám elég gyorsan kezdő­dik. aztán elhallgat, és a tán­coló pároknak el kell sírniuk, hogy mi volna, ha most nem egymással táncolnának. Né­hány külföldi városban far­sangkor többezer ember sza­bad téren táncolja. A zenekar most kiváncsi: vajon a pécsi ifjúság fel tud-e oldódni annyira, hogy belemegy ebbe a játékba. Ennyit a zenekarról. De ez­zel a la bastella üggyel elér­keztünk a Mecsek cukrászda ifjúságához, az említett „elit­hez”. akik nélkül nincs han­gulatos este. Őket most Kis László mutatja be. úgyis mint akinek több ország fiataljai után van összehasonlítási alapja: — Kezdjük a külcsinnel: mennyire üt; meg a pécsi if­júság öltözködése az úgyne­vezett európai színvonalat? — A pécsiek modernek, de Ízlésesek. Külföldön, főleg nyugaton sokkal több pénzt érő ruhákat húznak fel. de valamivel a magyar nagyvá­rosok fiataljai magasabb szín­vonalon vannak. Ez a termé­szetes elegáncia. az egyvona- lúbb. de sikkesebb összhatású ruha. Ezt ilyen mértékben nem tapasztaltam sem Nyugat­Németországban. sem másutt. — S a külcsín után lássuk a „belbecsét”, vagyis a szel­lemi vonásokat? — Legyek őszinte? Intelli­gensek. de kicsit gátlásosak. Ebből néha kissé a megját­szott nagyvonalúság követke­zik. Például alig akad egy­két merész pár. aki megkezdi a táncot. S ha már valaki el­kezdte. hát azonnal felkere­kedik szinte az egész terem. Ugyanakkor zeneértők, már ami a könnyűzenére vonatko­zik. Szinte látjuk, hogy fi­gyelik, mit és hogyan ját­szunk. Ügy tudjuk, hetven­nyolcvan százalékuk magnó­zik is Akit ismerünk, attól érdeklődünk, s nemegyszer megszívlelendő bírálatot mon­danak. amit helyeselnünk kell. Végülis mi azt szeretnénk, ha a Mecsekben szórakozó fiatalok zenei viszonylatban fejlődnének, s ahogy eddig megismertük őket. erre min­den lehetőség megvan ben­nük. Ez pedig valahol az ál­talános műveltségben is tük­röződhet majd. Mielőtt véget érne a zenei szünet. Kis László mond egy újdonságot: — Ugyancsak külföldi min­tára bevezetjük, hogy zenei szünetben mihelyettünk hal­kan szól majd a magnó. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents