Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

I9S8. FEBRUAR 8. napló 3 Baranya központi költségvetése a Megyei Tanács ülésének napirendjén Félmilliárd forinttal gazdálkodhat a megye Hétfőn ülést tartott Bara­nya megye Tanácsa. Palkó Sándor vb-elnök megnyitója után megszavazta a tanács a napirendet maid dr Naev Gyula vb-elnökhelyettes ki­egészítőjével megkezdődött a legfontosabb napirend, Bara­nya megye 1968. évi köz­ponti költségvetésének tár­gyalása. A megyei tanács és az irá­nyítása alá tartozó tanácsok Idei költségvetése az új gaz­daságirányítási rendszernek megfelelően készült. A me­gyei tanács központi költség- vetésének fedezetét azok a bevételek adják, amelyek a megyei Vállalati és Szövet­kezeti Adóhivatal, valamint a megyei illetékkiszabási és Forgalmiadé Hivatal hatás­körében kerülnek kivetés­re és beszedésre. Az alsóbb szintű tanácsok esetében az egyes adók a jövőben ahhoz a tanácshoz kerülnek, ahol azokat kivetik és beszedik. A megyei tanács központi bevételeinek és kiadásainak összege 143 millió forintot tesz ki 1968-ban. A tanács legjelentősebb bevételét a fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok- befizetései adják, ezután az állam által nyújtott költ­ségvetési hozzájárulás követ­kezik, majd az illetékekből és díjakból, a kisipari szövet­kezetek, valamint az általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezetek adóiból eredő bevételek következnek és a működési bevételekből eredő hétmillió forint zárja le a eort 70 millió az egészségügynek A gazdasági ágazat elő­irányzata tízmillió forint, eb­ből utakra, hidakra három­millió forintot, az idegenfor­galom céljaira kétmillió fo­rintot fordítanak. A szociális és egészségügyi ágazat het- venmillió forintos kiadással szerepel a költségvetésben. Ebből a kórházak üzemelte­tésére 1# millió forintot biz­tosítanak. Hasonló célból 11 millió forintot kapnak a tbc- gvógyintézetek, hatmillió fo­rintot az egyéb gyógyintéze­tek, 3,6 millió forintot köl­tenek vérellátásra és 5,4 mil­lió forintot fordítanak az ál­talános szociális otthonok és szociális betegotthonok fenn­tartására. A kulturális ága­rat 34,7 millió forintos össz­kiadásából legjelentősebb a nevelőotthonok üzemeltetésé­re, a nevelőszülőkhöz kihelye­zett gyermekek ellátására és a gyermekvédő otthonok mű­ködésére biztosított összeg, ezek együttesen meghaladják a 15 és fél millió forintot Jelentős tételt — összesen ötmillió forintot — képvisel­nek a közművelődési könyv­tárak, művelődési otthonok, múzeumok céljaira fordítható összegek is. Ebben az ágazat­ban négymillió forinttal emel­kedett az 1968-ra szóló elő­irányzat 253 milliós állami hozzájárulás A járási és városi tanácsok költségvetési szabályozóit és kötelező előirányzatait is megállapította ‘a tanács. Kom­ló város költségvetéséhez 41,4 millió, Mohács város költség- vetéséhez 33,7 millió. Sziget­vár város költségvetéséhez 7,7 millió forinttal járul hozzá a megyei tanács. Az ilyen célra fordítható összegből 22 mil­lió forintot kap a mohácsi, 27,5 millió forintot a pécsi, 29,7 mil­lió forintot a sásdi, 45 millió forintot a siklósi és 20,6 mil­lió forintot a szigetvári járási tanács. A járási és városi tanácsok a megyei tanáccsal együtt 253,5 millió forint állami hozzájárulást kapnak 1968-ban és együttesen 494,6 millió forintot kitevő bevétel­ből gazdálkodhatnak, ez az összeg huszonnégymillió fo­rinttal haladja meg az 1967. évi bevételeket. A tanács elfogadta az 1968. évi központi költségvetést, ugyanakkor megállapította a járási és városi tanácsok költ­ségvetési szabályozóit és kö­telező előirányzatait. Ezután „A tanácsok és tanácsszervek feladatai a mezőgazdaság ál­lami irányításában” — cím­mel dr. Földvári János vb- elnökhelyettes beszámolóját vitatták meg és fogadták el a tanácstagok. Napirendre került a tanács és a végrehajtó bizottság, va­lamint a megyei NEB I. fél­évi munka terve, majd apróbb ügyekben hoztak döntéseket Más területre történt áthelye­zés miatt elfogadták a tanács dr. Jer szí István tanácstagi megbízatásáról történt lemon­dását és a NET utólagos jó­váhagyásával úgy döntöttek, hogy a 6. sz. választókerü­letben megüresedett megyei tanácstagi hely betöltésére május 12-re tűzik ki az idő­közi választást. Ugyanebben az időpontban tartanak idő­közi választást a mohácsi 29. sz. tanácstagi választókerület­ben, ahol Gyenes Imre tanács tag lemondása folytán kerül erre sor. Jóváhagyta a me­gyei tanács Nagy Tibor ta­nácstagnak a Mohács városi tanács végrehajtó bizottsága tagjává történt megválasztá­sát. Geresdlak ? Püspöklak és Geresd köz­ségek egyesítéséről tárgyalva úgy döntött a tanács, hogy eleget téve a két község la­kossága kívánságának, enge­délyezi az egyesülést. Ha a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa jóváhagyja a megyei ta­nács tegnapi ülésén elfoga­dott határozatot. Püspöklak és Geresd az egyesítés ered­ményeképpen a Geresd lak nevet veszi feL Téli várlakók A téli idegenforgalmi holtszezonban csak kevés turista fordul meg a törté­nelmi nevezetességű bara­nyai várakban. A siklósi, szigetvári és pécsváradi vár szállók szobái azonban most sem üresek, a téli szak­munkás tanfolyamokon résztvevő baranyai tsz-ta- goknak adnak kulturált, ké­nyelmes elhelyezést. A Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztálya a téli szezonra ki­bérelte a várakat, ahol a tsz-csoportok hathetenként váltják egymást. A siklósi várban jelenleg drávasztá- rai és mohácsi-szigeti tsz- tagok laknak, akik a ja­nuár 29-én kezdődött öntö­zéses szakmunkás tanfolya­mon vesznek részt. Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Ennyire nincs szükség A vita eddigi részéből ki­csendül — és hadd erősítsem meg az én véleményemmel is: érdekvédelmi műszakra szük­ség van, de nem ennyire. Szocializmust építünk, a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, s e körülmény sokoldalú megnyilvánulásának egyik gyakorlati formája, módszere az ún. érdekvédelmi műszak is. (Itt elsősorban a párt-, ifjúsági, szakszervezeti, tömegszervezeti és tanácsi fel­adatokra gondolok.) Ilyen funkciók ellátására felmenteni a dolgozókat a munkavégzés Már nem divat az aranyfog Milyen a szép fogsor? Tizenöt éves a Fogtechnikai Vállalat Új laboratóriumot építenek Elég sok intézmény és mű­hely húzódik meg a belváros öreg házaiban. Ottlétüket egy- egy tábla jelzi, ugyanígy a Fogtechnikai Vállalatot is a Bem utca 20. alatt A zsúfolt­ság aztán meghökkenti az embert, amint belép. A labo­ratórium több — egymásba nyíló kis szobákból áll, itt dolgozik 34 ember, közöttük 24 fogtechnikus és három ta­nuló. Valamikor ez volt a Sirály cukrászda, korábban vendéglő, az emeleten garni­szálló, amelynek kétlépésnyi szobáit egy-egy órára adták ki az ügyfeleknek... Dr. Tiszay Endre telepve­zető mondja, hogy az új, öt­ven fős, emeletes laborató­rium kivitelezési terve kész, már csak az új telephely ki­jelölését várják és persze a kivitelezőt, aki majd felépíti. A vállalat éppen áprilisban ünnepli 15 éves fennállását és igazán örülnének ez alkalom­mal egy „váratlan” jó hímek: mikor és hol kapnak végleges helyet a városban? Egyébként nem lehet őket a „nagytermelő” vállalatok közé besorolni, hiszen évi ter­melésük értéke csupán két és fél-hárommillió forint De ahogy minden más egészség- ügyi intézménynek, úgy a Fogtechnikai Vállalat tevé­kenységének értékét sem le­het csak milliókban kifejezni. Mire Pista visszatér V olt B cremenden egy fiatal­ember, nevezzük Pistá­nak. Ez a Pista háromszor kopogott be Schmidt József­hez, a KISZ-vezetőség tagjá­hoz. Az első alkalommal azt panaszolta, hogy nincs fürdő­jük a sertésgondozóknak. Hiá­ba „csutakolja” magát műszak után hideg vízzel, az nem tudja megszüntetni a sertés­szagot. Ott marad a bőrében, elhúzódnak tőle a moziban, megszólta az a lány, akivel jár. Legközelebb arról panaszko­dott, hogy csupa idősebb em­ber között dolgozik és nincs közős témájuk. Azok semmit sem tudnak Zalatnay Saroltá­ról ... A harmadik esetben avval kopogott be, hogy az egész munkabeosztás rossz. Hajnalok hajnalán kel, este hétkor végez, s mire haza­megy, nagyon fáradt. Meg­kérdezte: nem lehetne az ál­lattenyésztésben is bevezetni ® két műszakot? Nem dolgoz­hatnának több váltásban, mint mondjuk a pécsi munkások? Többet már nem panaszko­dott Pista a KISZ-vezetőseg tagjának. Otthagyta sí két és félezer—háromezer forintos ál­lást és elment a kőművesek mellé ezerötszázért segédmun­kásnak. Pista most katona, ■ talán nem is sejti, hogy milyen sok gondot okozott Schmidt Jó­zsefnek. Valószínű, nem is sejti, hogy a KJSZ-vezető még Pesten, a tsz-fiatalok országos parlamentjén is felszólalt, s tolmácsolta a kérését: vezes­sük be azt a két műszakot! Még kevésbé gondolhat arra, hogy Schmidt József, — aki nemcsak KISZ-vezetőségi tag, hanem a tsz főállattenyésztője is — az ifjúsági parlament óta szüntelenül számol, s a szövet­kezet fiatal főagronómusával és természetesen az elnökkel, ösz- szefogva már kész „liaditerve” van a két műszak megalapo­zásához. A szarvasmarha-hizlalóknál kezdik, ahol már februárban bevezetik a két műszakot. A sertéságban folytatják, ahol kezdetnek felépítenek két új hizlaldát és négy fiaztatót. Amikor meglesz ez — s nem­sokára meglesz, mert augusz­tusban akarják átadni az épü­leteket, — akkor már jöhet a két műszak. Egy Olyan ser­téstelepen, ahol már portás­fülke, a fekete-fehér öltöző és fürdő sem hiányzik, ahol —* ha ügy tetszik — fehér kö­penyben dolgozhatnak a gon­dozók, ott már a két műszak sem gond. Hátra van még a legnehe­zebb, a tehenészet, de már erre is kész terve van Schmidt Józsefnek. Még dr. Magyar! András professzorral, a bioló­giai tudományok doktorával is tárgyalt, hogy kontrollálja el­képzeléseit; már eldöntötték, hogy a jövő esztendő a tehe­nészet éve lesz. Akkor építik fel & két műszak megalapo­zásához szükséges két új te­hénistállót, addig megszerzik a gépesítéshez szükséges esz­közöket, s már ebben az év­ben megkezdik a toborzást az általános iskolát végzett fiata­lok körében. A legfontosabb persze mégis a sertésprogram, hiszen ebben »z évben ez van soron. Kí­váncsian várják az augusztust, azt az időszakot, amikor a sokat emlegetett Pista vissza­tér majd a katonaságtól. Va­jon mit szó! majd a változás­hoz, a fehérköpenyes gondo­zók látványához? Akkor is úgy nyilatkozik, hogy jobb lesz elmenni a kőművesek mellé ezerötszázért segédmun­kásnak? Fogadni mernének: nagyon meggondolja majd a választ. — MAGTAB — Elég ehhez annyi Is, hogy a fogszuvasodás nálunk is nép­betegség, ebben szenved az ország felnőtt lakosságának 96 százaléka, kisebb-nagyobb mértékben persze. Ezt aztán a vállalat által évente elké­szített többezer fogpótlás, il­letve protézis is jelzi. A vál­lalat munkája évről évre több, de ez mégsem jelenti, hogy a fogmegbetegedések növeked­nek. — Ez inkább a megelőző felvilágosító munkának az eredménye, amelyet az orvo­sok végeznek — mondja Föl­des György műszaki ellenőr. A megelőzés már az óvodá­ban kezdődik és folytatódik talán ott, hogy a múlt év szeptembere óta már a ter­melőszövetkezeti tagok is SZTK-kedvezményben része­sülnek, ha fogpótlást vagy protézist készíttetnek. A vállalat fogtechnikusai a beteggel közvetlenül nem ta­lálkoznak. csak a rendelőben levett minták alapján végzik munkájukat. Általában há­romféle fémből gyártják a fogat. A hagyományos a wip- la, amelynek anyaga króm- nikkelacél. aztán az ergo, amely azért közkedvelt anyag szakmai körökben, mert fino­mabb. mutatósabb. könnyen megmunkálható. A harmadik pedig a króm-kobald-molib- dén ötvözet, ebből úgyneve­zett fémlemez-vázat készíte­nek. amely helyettesíti a száj­padlásra helyezett szívó-hatá­sú műanyagot. — Aranyból? — Csak a budapesti, köz­ponti vállalatunk készít fo­gat Valószínű, hogy a* arany ma már nem divat. Nemcsak azért, mert drága, hanem, mert túl feltűnő. A fogtech­nikusok szerint a szép fogsor az, amely formájában, a fo­gak elhelyezésében is megkö­zelíti az eredetit. De elég gyakran előfordul, hogy a rendelőből érkezett gipszminta mellé a paciens elküldi saját, mosolygós fényképét is. jelez­ve, hogy „fogaim tulajdoná­ban még így néztem ki”, te­hát nem árt, ha szép, egészsé­ges, harsogó fehér fogsort ka­pok. Pontosabban: természet- ellenest. olyant, amilyent a fogpaszta-reklámokon látha­tunk. A kívánalmak tehát né­ha hiúságból adódnak. Annak ellenére, hogy ilyen szűk. zsúfolt épületbe kény­szerültek, a gyártástechnika mégis fejlődik. Éppen a na­pokban kaptak a pécsi fog- technikusok két hidraulikus présgépet. Három esztendeje már, hogy bevezették a fém­lemezváz gyártását, négy esz­tendeje pedig gyártják a fog- szabályozó készüléket is. or­vosi rendelésre. — Természetesen, ezt csak gyermekeknél lehet eredmé­nyesen alkalmazni — mondja Tokodi István technikus. Protézishez hasonló kis mű­anyag-szerkezet, amelyet a gyermekek szájpadlásán he­lyez el az orvos és bizonyos időközökben csavarral tágítja a műanyagot. Így a rendelle­nesen nőtt fogakat tulajdon­képpen „behúzatja” a többi fog közé. Egy-két év után az­tán a szerkezetet eltávolítja a szájpadlásról. A fogászat illetve a „fog- csinálás” elég régi tudomány. Hajdani feljegyzések tanús­kodnak arról, hogy a föní­ciaiak fából faragott és arany­nyal bevont fogakat szorítot­tak a meglévők közé. az et­ruszk sírleletek pedig azt ta­núsítják, hogy aranyfonállal kötözték fel a csontból vagy fából gyártott fogakat a száj­üregre. Hogy aztán az ilyen fa-protézissel lehetett-e ha­rapni. arról nincs feljegyzés. Valószínű, nem lehetett, in­kább csak esztétikai szerepet töltött be. A hiúság végülis egyidős az emberrel. K. F. alól nemcsak politikai, hanem közvetve gazdasági szükség- szerűség is. Ennek ellenére a kérdés ma mégis vitatéma, a azért, mert a mértékkel baj van. Az említett területeken is. nem kevésbé a sport, kul­turális és egyéb szervezetek­ben „gazdálkodni’’ kellene az érdekvédelmi műszakokkal. Meggyőződésem, hogy azok a szervek, amelyek jogosultak a munkahelyről berendelni vagy kikérni a dolgozókat, tehetik a legtöbbet a helyes arány megtalálásáért. Ezután jövünk mi. gazdasági vezetők, akik az esetek nagy részében mér­legelhetjük, hogy felment­jük-e a dolgozót a munkából, s ha mindkét vonalon fele­lősségteljesen történik intéz­kedés. akkor jutunk el a he­lyes megoldáshoz. Az igazgatókat többször ért vád — mint a vitában is —* hogy nem értik meg a szer­vező testület célkitűzéseit, ha a kikérő levélre nemleges vá­laszt adnak. Pedig erre arány­lag ritkán kerül sor, nem annyiszor, amennyiszer való­ban meg kellene akadályozni a munkából való kiesést. A vállalatok nyereségérdekeltsé­ge a jövőben még inkább megköveteli, hogy alaposabban bíráljuk el a kérdéseket — éppen a vállalati kollektíva és a népgazdaság érdekében. Állítom, hogy körültekintőbb szervezés esetén az érdekvé­delmi műszakok számának lé­nyeges csökkentése mellett sem szenvedne csorbát a tár­sadalmi. sport- és egyéb fel­adatok ellátása. Elsősorban a szélsőségek lefaragásánál kel­lene kezdeni, mint például: természetjáró versenyre, cél­lövészetre. horgászversenyre, táncversenyre ne munkaidő­ben vigyék el a dolgozókat (itt még a pályahiány sem áll fenn), vagy: mezei pocokir­tást talán másként is le le­het bonyolítani, nem a de­vizatermelő üzem munkásai­nak berendelésével. Célravezető megoldásnak tartanám továbbá, ha az úgy­nevezett tájékoztató értekez­letekre. egyes tanfolyamokra alapszervezetenként vagy vál­lalatonként csak egy főt hív­nának meg. akinek feladata lenne — munkaidőn kívül — továbbadni a hallottakat. Ne feledjük el azonban, hogy nemcsak vállalaton kívüli szervek kezdeményezhetnek érdekvédelmi műszakot. Mi, igazgatók, a párt-, szakszer­vezeti és KISZ-vezetőségek a vállalatoknál szintén szerve­zünk hasonlókat. Ezen a té­ren is több megfontolásra lesz szükség: Mit várhatunk az adott összejövetelektől és mi­be kerül az a vállalatnak. Egyik társadalmi szervezetünk kétnapos vállalaton belüli ér­tekezleten kívánta felkészíte­ni aktíváit az 1968-as évre. Bár a felkészítés szükséges volt. a módszert mégsem le­hetett elfogadni, mert a célt másként is el lehetett érni, valóban társadalmi úton. Mondják, hogy amelyik vál­lalatnál az igazgató a sportot kedveli, ott a sportolók sok (ha nem túlsók) kedvezményt kapnak, ahol muzikális lélek a vezető, ott az ének- vagy zenepróbák ügye megy simán, ha éppen más hobbyja van, akkor probléma van mind a kettőnél. Viszont a gazdasá­gosságra való következetes törekvés és a dolgozó kollek­tíva igazságérezete arra kö­telez, hogy helyes mércével mérjünk mindenütt. A vitakérdés tehát nagyon összetett fogalom. amelyre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Egyikkel is. másikkal is hely­telen álláspontot foglalnánk el. A mi társadalmi körülménye­ink és célkitűzéseink között éppen olyan hiba lenne az ér­dekvédelmi műszakok radiká­lis felszámolása, mint az <* téren fellelhető lazaságok I nézése. Gulyás József igazgató, Kesztyűgyái. \ A

Next

/
Thumbnails
Contents