Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-06 / 30. szám
I9S8. FEBRUAR 8. napló 3 Baranya központi költségvetése a Megyei Tanács ülésének napirendjén Félmilliárd forinttal gazdálkodhat a megye Hétfőn ülést tartott Baranya megye Tanácsa. Palkó Sándor vb-elnök megnyitója után megszavazta a tanács a napirendet maid dr Naev Gyula vb-elnökhelyettes kiegészítőjével megkezdődött a legfontosabb napirend, Baranya megye 1968. évi központi költségvetésének tárgyalása. A megyei tanács és az irányítása alá tartozó tanácsok Idei költségvetése az új gazdaságirányítási rendszernek megfelelően készült. A megyei tanács központi költség- vetésének fedezetét azok a bevételek adják, amelyek a megyei Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatal, valamint a megyei illetékkiszabási és Forgalmiadé Hivatal hatáskörében kerülnek kivetésre és beszedésre. Az alsóbb szintű tanácsok esetében az egyes adók a jövőben ahhoz a tanácshoz kerülnek, ahol azokat kivetik és beszedik. A megyei tanács központi bevételeinek és kiadásainak összege 143 millió forintot tesz ki 1968-ban. A tanács legjelentősebb bevételét a felügyelete alá tartozó vállalatok- befizetései adják, ezután az állam által nyújtott költségvetési hozzájárulás következik, majd az illetékekből és díjakból, a kisipari szövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek adóiból eredő bevételek következnek és a működési bevételekből eredő hétmillió forint zárja le a eort 70 millió az egészségügynek A gazdasági ágazat előirányzata tízmillió forint, ebből utakra, hidakra hárommillió forintot, az idegenforgalom céljaira kétmillió forintot fordítanak. A szociális és egészségügyi ágazat het- venmillió forintos kiadással szerepel a költségvetésben. Ebből a kórházak üzemeltetésére 1# millió forintot biztosítanak. Hasonló célból 11 millió forintot kapnak a tbc- gvógyintézetek, hatmillió forintot az egyéb gyógyintézetek, 3,6 millió forintot költenek vérellátásra és 5,4 millió forintot fordítanak az általános szociális otthonok és szociális betegotthonok fenntartására. A kulturális ágarat 34,7 millió forintos összkiadásából legjelentősebb a nevelőotthonok üzemeltetésére, a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek ellátására és a gyermekvédő otthonok működésére biztosított összeg, ezek együttesen meghaladják a 15 és fél millió forintot Jelentős tételt — összesen ötmillió forintot — képviselnek a közművelődési könyvtárak, művelődési otthonok, múzeumok céljaira fordítható összegek is. Ebben az ágazatban négymillió forinttal emelkedett az 1968-ra szóló előirányzat 253 milliós állami hozzájárulás A járási és városi tanácsok költségvetési szabályozóit és kötelező előirányzatait is megállapította ‘a tanács. Komló város költségvetéséhez 41,4 millió, Mohács város költség- vetéséhez 33,7 millió. Szigetvár város költségvetéséhez 7,7 millió forinttal járul hozzá a megyei tanács. Az ilyen célra fordítható összegből 22 millió forintot kap a mohácsi, 27,5 millió forintot a pécsi, 29,7 millió forintot a sásdi, 45 millió forintot a siklósi és 20,6 millió forintot a szigetvári járási tanács. A járási és városi tanácsok a megyei tanáccsal együtt 253,5 millió forint állami hozzájárulást kapnak 1968-ban és együttesen 494,6 millió forintot kitevő bevételből gazdálkodhatnak, ez az összeg huszonnégymillió forinttal haladja meg az 1967. évi bevételeket. A tanács elfogadta az 1968. évi központi költségvetést, ugyanakkor megállapította a járási és városi tanácsok költségvetési szabályozóit és kötelező előirányzatait. Ezután „A tanácsok és tanácsszervek feladatai a mezőgazdaság állami irányításában” — címmel dr. Földvári János vb- elnökhelyettes beszámolóját vitatták meg és fogadták el a tanácstagok. Napirendre került a tanács és a végrehajtó bizottság, valamint a megyei NEB I. félévi munka terve, majd apróbb ügyekben hoztak döntéseket Más területre történt áthelyezés miatt elfogadták a tanács dr. Jer szí István tanácstagi megbízatásáról történt lemondását és a NET utólagos jóváhagyásával úgy döntöttek, hogy a 6. sz. választókerületben megüresedett megyei tanácstagi hely betöltésére május 12-re tűzik ki az időközi választást. Ugyanebben az időpontban tartanak időközi választást a mohácsi 29. sz. tanácstagi választókerületben, ahol Gyenes Imre tanács tag lemondása folytán kerül erre sor. Jóváhagyta a megyei tanács Nagy Tibor tanácstagnak a Mohács városi tanács végrehajtó bizottsága tagjává történt megválasztását. Geresdlak ? Püspöklak és Geresd községek egyesítéséről tárgyalva úgy döntött a tanács, hogy eleget téve a két község lakossága kívánságának, engedélyezi az egyesülést. Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyja a megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott határozatot. Püspöklak és Geresd az egyesítés eredményeképpen a Geresd lak nevet veszi feL Téli várlakók A téli idegenforgalmi holtszezonban csak kevés turista fordul meg a történelmi nevezetességű baranyai várakban. A siklósi, szigetvári és pécsváradi vár szállók szobái azonban most sem üresek, a téli szakmunkás tanfolyamokon résztvevő baranyai tsz-ta- goknak adnak kulturált, kényelmes elhelyezést. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya a téli szezonra kibérelte a várakat, ahol a tsz-csoportok hathetenként váltják egymást. A siklósi várban jelenleg drávasztá- rai és mohácsi-szigeti tsz- tagok laknak, akik a január 29-én kezdődött öntözéses szakmunkás tanfolyamon vesznek részt. Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Ennyire nincs szükség A vita eddigi részéből kicsendül — és hadd erősítsem meg az én véleményemmel is: érdekvédelmi műszakra szükség van, de nem ennyire. Szocializmust építünk, a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, s e körülmény sokoldalú megnyilvánulásának egyik gyakorlati formája, módszere az ún. érdekvédelmi műszak is. (Itt elsősorban a párt-, ifjúsági, szakszervezeti, tömegszervezeti és tanácsi feladatokra gondolok.) Ilyen funkciók ellátására felmenteni a dolgozókat a munkavégzés Már nem divat az aranyfog Milyen a szép fogsor? Tizenöt éves a Fogtechnikai Vállalat Új laboratóriumot építenek Elég sok intézmény és műhely húzódik meg a belváros öreg házaiban. Ottlétüket egy- egy tábla jelzi, ugyanígy a Fogtechnikai Vállalatot is a Bem utca 20. alatt A zsúfoltság aztán meghökkenti az embert, amint belép. A laboratórium több — egymásba nyíló kis szobákból áll, itt dolgozik 34 ember, közöttük 24 fogtechnikus és három tanuló. Valamikor ez volt a Sirály cukrászda, korábban vendéglő, az emeleten garniszálló, amelynek kétlépésnyi szobáit egy-egy órára adták ki az ügyfeleknek... Dr. Tiszay Endre telepvezető mondja, hogy az új, ötven fős, emeletes laboratórium kivitelezési terve kész, már csak az új telephely kijelölését várják és persze a kivitelezőt, aki majd felépíti. A vállalat éppen áprilisban ünnepli 15 éves fennállását és igazán örülnének ez alkalommal egy „váratlan” jó hímek: mikor és hol kapnak végleges helyet a városban? Egyébként nem lehet őket a „nagytermelő” vállalatok közé besorolni, hiszen évi termelésük értéke csupán két és fél-hárommillió forint De ahogy minden más egészség- ügyi intézménynek, úgy a Fogtechnikai Vállalat tevékenységének értékét sem lehet csak milliókban kifejezni. Mire Pista visszatér V olt B cremenden egy fiatalember, nevezzük Pistának. Ez a Pista háromszor kopogott be Schmidt Józsefhez, a KISZ-vezetőség tagjához. Az első alkalommal azt panaszolta, hogy nincs fürdőjük a sertésgondozóknak. Hiába „csutakolja” magát műszak után hideg vízzel, az nem tudja megszüntetni a sertésszagot. Ott marad a bőrében, elhúzódnak tőle a moziban, megszólta az a lány, akivel jár. Legközelebb arról panaszkodott, hogy csupa idősebb ember között dolgozik és nincs közős témájuk. Azok semmit sem tudnak Zalatnay Saroltáról ... A harmadik esetben avval kopogott be, hogy az egész munkabeosztás rossz. Hajnalok hajnalán kel, este hétkor végez, s mire hazamegy, nagyon fáradt. Megkérdezte: nem lehetne az állattenyésztésben is bevezetni ® két műszakot? Nem dolgozhatnának több váltásban, mint mondjuk a pécsi munkások? Többet már nem panaszkodott Pista a KISZ-vezetőseg tagjának. Otthagyta sí két és félezer—háromezer forintos állást és elment a kőművesek mellé ezerötszázért segédmunkásnak. Pista most katona, ■ talán nem is sejti, hogy milyen sok gondot okozott Schmidt Józsefnek. Valószínű, nem is sejti, hogy a KJSZ-vezető még Pesten, a tsz-fiatalok országos parlamentjén is felszólalt, s tolmácsolta a kérését: vezessük be azt a két műszakot! Még kevésbé gondolhat arra, hogy Schmidt József, — aki nemcsak KISZ-vezetőségi tag, hanem a tsz főállattenyésztője is — az ifjúsági parlament óta szüntelenül számol, s a szövetkezet fiatal főagronómusával és természetesen az elnökkel, ösz- szefogva már kész „liaditerve” van a két műszak megalapozásához. A szarvasmarha-hizlalóknál kezdik, ahol már februárban bevezetik a két műszakot. A sertéságban folytatják, ahol kezdetnek felépítenek két új hizlaldát és négy fiaztatót. Amikor meglesz ez — s nemsokára meglesz, mert augusztusban akarják átadni az épületeket, — akkor már jöhet a két műszak. Egy Olyan sertéstelepen, ahol már portásfülke, a fekete-fehér öltöző és fürdő sem hiányzik, ahol —* ha ügy tetszik — fehér köpenyben dolgozhatnak a gondozók, ott már a két műszak sem gond. Hátra van még a legnehezebb, a tehenészet, de már erre is kész terve van Schmidt Józsefnek. Még dr. Magyar! András professzorral, a biológiai tudományok doktorával is tárgyalt, hogy kontrollálja elképzeléseit; már eldöntötték, hogy a jövő esztendő a tehenészet éve lesz. Akkor építik fel & két műszak megalapozásához szükséges két új tehénistállót, addig megszerzik a gépesítéshez szükséges eszközöket, s már ebben az évben megkezdik a toborzást az általános iskolát végzett fiatalok körében. A legfontosabb persze mégis a sertésprogram, hiszen ebben »z évben ez van soron. Kíváncsian várják az augusztust, azt az időszakot, amikor a sokat emlegetett Pista visszatér majd a katonaságtól. Vajon mit szó! majd a változáshoz, a fehérköpenyes gondozók látványához? Akkor is úgy nyilatkozik, hogy jobb lesz elmenni a kőművesek mellé ezerötszázért segédmunkásnak? Fogadni mernének: nagyon meggondolja majd a választ. — MAGTAB — Elég ehhez annyi Is, hogy a fogszuvasodás nálunk is népbetegség, ebben szenved az ország felnőtt lakosságának 96 százaléka, kisebb-nagyobb mértékben persze. Ezt aztán a vállalat által évente elkészített többezer fogpótlás, illetve protézis is jelzi. A vállalat munkája évről évre több, de ez mégsem jelenti, hogy a fogmegbetegedések növekednek. — Ez inkább a megelőző felvilágosító munkának az eredménye, amelyet az orvosok végeznek — mondja Földes György műszaki ellenőr. A megelőzés már az óvodában kezdődik és folytatódik talán ott, hogy a múlt év szeptembere óta már a termelőszövetkezeti tagok is SZTK-kedvezményben részesülnek, ha fogpótlást vagy protézist készíttetnek. A vállalat fogtechnikusai a beteggel közvetlenül nem találkoznak. csak a rendelőben levett minták alapján végzik munkájukat. Általában háromféle fémből gyártják a fogat. A hagyományos a wip- la, amelynek anyaga króm- nikkelacél. aztán az ergo, amely azért közkedvelt anyag szakmai körökben, mert finomabb. mutatósabb. könnyen megmunkálható. A harmadik pedig a króm-kobald-molib- dén ötvözet, ebből úgynevezett fémlemez-vázat készítenek. amely helyettesíti a szájpadlásra helyezett szívó-hatású műanyagot. — Aranyból? — Csak a budapesti, központi vállalatunk készít fogat Valószínű, hogy a* arany ma már nem divat. Nemcsak azért, mert drága, hanem, mert túl feltűnő. A fogtechnikusok szerint a szép fogsor az, amely formájában, a fogak elhelyezésében is megközelíti az eredetit. De elég gyakran előfordul, hogy a rendelőből érkezett gipszminta mellé a paciens elküldi saját, mosolygós fényképét is. jelezve, hogy „fogaim tulajdonában még így néztem ki”, tehát nem árt, ha szép, egészséges, harsogó fehér fogsort kapok. Pontosabban: természet- ellenest. olyant, amilyent a fogpaszta-reklámokon láthatunk. A kívánalmak tehát néha hiúságból adódnak. Annak ellenére, hogy ilyen szűk. zsúfolt épületbe kényszerültek, a gyártástechnika mégis fejlődik. Éppen a napokban kaptak a pécsi fog- technikusok két hidraulikus présgépet. Három esztendeje már, hogy bevezették a fémlemezváz gyártását, négy esztendeje pedig gyártják a fog- szabályozó készüléket is. orvosi rendelésre. — Természetesen, ezt csak gyermekeknél lehet eredményesen alkalmazni — mondja Tokodi István technikus. Protézishez hasonló kis műanyag-szerkezet, amelyet a gyermekek szájpadlásán helyez el az orvos és bizonyos időközökben csavarral tágítja a műanyagot. Így a rendellenesen nőtt fogakat tulajdonképpen „behúzatja” a többi fog közé. Egy-két év után aztán a szerkezetet eltávolítja a szájpadlásról. A fogászat illetve a „fog- csinálás” elég régi tudomány. Hajdani feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a föníciaiak fából faragott és aranynyal bevont fogakat szorítottak a meglévők közé. az etruszk sírleletek pedig azt tanúsítják, hogy aranyfonállal kötözték fel a csontból vagy fából gyártott fogakat a szájüregre. Hogy aztán az ilyen fa-protézissel lehetett-e harapni. arról nincs feljegyzés. Valószínű, nem lehetett, inkább csak esztétikai szerepet töltött be. A hiúság végülis egyidős az emberrel. K. F. alól nemcsak politikai, hanem közvetve gazdasági szükség- szerűség is. Ennek ellenére a kérdés ma mégis vitatéma, a azért, mert a mértékkel baj van. Az említett területeken is. nem kevésbé a sport, kulturális és egyéb szervezetekben „gazdálkodni’’ kellene az érdekvédelmi műszakokkal. Meggyőződésem, hogy azok a szervek, amelyek jogosultak a munkahelyről berendelni vagy kikérni a dolgozókat, tehetik a legtöbbet a helyes arány megtalálásáért. Ezután jövünk mi. gazdasági vezetők, akik az esetek nagy részében mérlegelhetjük, hogy felmentjük-e a dolgozót a munkából, s ha mindkét vonalon felelősségteljesen történik intézkedés. akkor jutunk el a helyes megoldáshoz. Az igazgatókat többször ért vád — mint a vitában is —* hogy nem értik meg a szervező testület célkitűzéseit, ha a kikérő levélre nemleges választ adnak. Pedig erre aránylag ritkán kerül sor, nem annyiszor, amennyiszer valóban meg kellene akadályozni a munkából való kiesést. A vállalatok nyereségérdekeltsége a jövőben még inkább megköveteli, hogy alaposabban bíráljuk el a kérdéseket — éppen a vállalati kollektíva és a népgazdaság érdekében. Állítom, hogy körültekintőbb szervezés esetén az érdekvédelmi műszakok számának lényeges csökkentése mellett sem szenvedne csorbát a társadalmi. sport- és egyéb feladatok ellátása. Elsősorban a szélsőségek lefaragásánál kellene kezdeni, mint például: természetjáró versenyre, céllövészetre. horgászversenyre, táncversenyre ne munkaidőben vigyék el a dolgozókat (itt még a pályahiány sem áll fenn), vagy: mezei pocokirtást talán másként is le lehet bonyolítani, nem a devizatermelő üzem munkásainak berendelésével. Célravezető megoldásnak tartanám továbbá, ha az úgynevezett tájékoztató értekezletekre. egyes tanfolyamokra alapszervezetenként vagy vállalatonként csak egy főt hívnának meg. akinek feladata lenne — munkaidőn kívül — továbbadni a hallottakat. Ne feledjük el azonban, hogy nemcsak vállalaton kívüli szervek kezdeményezhetnek érdekvédelmi műszakot. Mi, igazgatók, a párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetőségek a vállalatoknál szintén szervezünk hasonlókat. Ezen a téren is több megfontolásra lesz szükség: Mit várhatunk az adott összejövetelektől és mibe kerül az a vállalatnak. Egyik társadalmi szervezetünk kétnapos vállalaton belüli értekezleten kívánta felkészíteni aktíváit az 1968-as évre. Bár a felkészítés szükséges volt. a módszert mégsem lehetett elfogadni, mert a célt másként is el lehetett érni, valóban társadalmi úton. Mondják, hogy amelyik vállalatnál az igazgató a sportot kedveli, ott a sportolók sok (ha nem túlsók) kedvezményt kapnak, ahol muzikális lélek a vezető, ott az ének- vagy zenepróbák ügye megy simán, ha éppen más hobbyja van, akkor probléma van mind a kettőnél. Viszont a gazdaságosságra való következetes törekvés és a dolgozó kollektíva igazságérezete arra kötelez, hogy helyes mércével mérjünk mindenütt. A vitakérdés tehát nagyon összetett fogalom. amelyre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Egyikkel is. másikkal is helytelen álláspontot foglalnánk el. A mi társadalmi körülményeink és célkitűzéseink között éppen olyan hiba lenne az érdekvédelmi műszakok radikális felszámolása, mint az <* téren fellelhető lazaságok I nézése. Gulyás József igazgató, Kesztyűgyái. \ A
