Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
IM*. FEBRUÁR L napló 3 Megnyitó február 6-án Mezőgazdasági könyvhónap Tizennegyedszer rendezik meg februárban a mezőgazdasági könyvhónapot. Megyei megnyitójára február 6-án délelőtt 11 órakor kerül sor Siklóson, a járási tanács nagytermében, ahol dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese tart megnyitó előadást, melyet szakkönyvkiállítás és könyvvásár egészít ki. Február 10-én Szigetváron „A világ mezőgazdasága és a magyar mező- gazdaság” címmel Almási Gábor, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára tart előadást. Pécsett a Technika Házában február 16-án kukoricatermesztési tanácskozást tartanak, melyet dr. Raj ki Sándornak, a Martonvásári Kutató Intézet igazgatójának előadása vezet be. Február 27-én Sásdon Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára tart előadást a mező- gazdasági nagyüzemek a gazdasági reform által teremtett lehetőségeiről. Végül a könyv hónap záróelőadására március 15-én Mohácson a városi tanács dísztermében kerül sor. ahol „A szarvasmarha tenyésztés jelene és jövője hazai és világviszonylatban" címmel dr. Guba Sándor kandidátus tart előadást. Régi óra halkan jár... Ez itt ugyan egy vadonatúj villanyóra, de olyan halkan jár, hogy nem is Jár. Kis és nagy mutatója a 12- esen vigyázzban áll. Bár jóideje felszerelték, nem kötötték be, drótját most a szél himbálja. A 13-as AKÖV pécsi, Kossuth téri forgalmi irodája feletti villanyóráról van szó. Az igaz, napjában kétszer pontos időt mutat, délben és éjfélkor, pontosság tekintetében tehát még jobb is, mint sok más óra. No, de az órától napjában nemcsak kétszer várják el az emberek. hogy pontos időt mutasson. — Tizenhat tonnás szovjet autódarut állították munkába tegnap délután a Mecseki Szénbányák anyagellátó üzemének komlói fatelepén. A gépet előzőleg egy házi készítésű hidraulikus markolófejjel szerelték fel. amely alkalmassá teszi vagonokban érkező faanyagok kirakására. Ezzel együtt nagyarányú beruházási program folyik a fatelep anyagmozgatásának teljes gépesítésére, Állítsunk méltó emléket forradalmi hagyományainknak (Folytatás az 1. oldalról) hogy a pártszervezetek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak, állami szervek közös összefogással segítsék az ifjúságot érintő rendezvényeket, akciókat. Ezek közül a legjelentősebbek lesznek: a Forradalmi Ifjúsági Napok, a Világifjúsági találkozót előkészítő rendezvények, a KIMSZ megalakulásának megünneplése, az úttörők akciói, a különböző ifjúsági pályázatok, szakköri tevékenységek. Elhatározták, hogy az évfordulók jegyében elősegítik társadalomtudományi és pedagógiai közéletünk fellendítését. 1969 elején a Megyei Pártbizottsághoz tartozó Egységes Oktatási Igazgatóság rendezésében, a tudományos intézetek és a marxista tanszékek bevonásával, filozófiai és történelemtudományi tudományos ülészakot szerveznek. A művelődési osztályok és a TIT szervezésében szakmai vitákat rendeznek történelem és irodalomszakos tanárok részére a Tanácsköztársaság jelentőségéről, annak tükröződéséről a magyar irodalomban. Fiatalok és veteránok találkozója sa alkalmából Pécsett, a sásdi direktórium emlékére Sásdon. Külön felhívja az illetékes szervek figyelmét a munkás- i és mozgalmi dal kultúra ápo- | lására. fejlesztésére, a megyében hagyományos programoknak, a Baranyai Vasárnapoknak. a TIT nyári szabadegyetemének. a nyári ifjúsági zenei tábornak, a Magyar Já- tékfilmszemle felhasználására az évfordulók megünneplésére. A Megyei Pártbizottság a következő kiemelkedő rendezvények megszervezését hagyta jóvá: 1968. október 29-én az SZMT és a Hazafias Népfront megyei elnöksége együttes, kibővített ülésen emlékezzen meg az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom kitörésének 50. évfordulójáról. 1968. május 20-án Pécsett a munkásmozgalmi emlékműnél ünnepséget rendeznek a pécsi katonalázadás 50 évfordulója alkalmából. 1968. novemberében a pártalapszervezetek ünnepi taggyűléseket rendeznek a párt megalakulása évfordulójával kapcsolatban. 1969. március 20-án a Megyei és Pécs Városi Tanács együttes ünnepi ülést tart. március 21- én Sásdon megemlékeznek a dikrektóriumról. megyei, járási emlékünnepségekre, helyi megemlékezésekre kerül majd sor. xizmus—Leninizmus Esti Egyetem fúziójával létrehozzák az egységes oktatási igazgatóságot. amelyre jelentős feladat vár a káderképzés javításában. A pártbizottság fi- . gyelemmel kíséri a középis- j kólái és egyetemi beiskolázást, j gondoskodik arról, hogy a I pártmunka stílusa megfeleljen j a mai követelményeknek. A pártbizottság mellett működő munkabizottságok többek között megtárgyalják az ipari üzemekben önállóan készített tervek tapasztalatait, a gazdaság; információ a ma- | gánkisipar és kiskereskedelem helyzetét, a felsőfokú oktatás és a tudományos munka feladatait. a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak létszámának csökkentését és a gyenge termelőszövet- I kezetek fejlesztésével járó I tennivalókat UJahb emeletráépítéssel növelik a lakások számát a Megveri út *, 10 és 1? számú irkúé'ttl'VC ben. \ Steinmetz kapitány tér és a környező utcák házait szanálják, ezek az épületek megmaradnak és az építendő házakkal egye'em en alkotják majd a városrész OJ képét. — Foto: Szokolai — Szükség van ennvi ér(lekk5pv:seJpH műszakra? Szüntessék meg a felesleges értekezleteket! Megyénkben Is nagyobb gondot kell fordítani a munkás- mozgalom veteránjainak, internacionalistáknak, vörös katonáknak megbecsülésére. A rendezvényeken az őket megillető helyet kapják majd meg, egybegyűjtik a még hiányzó, illetve fellelhető emlékeiket A pártszervek és szakszervezetek képviselői ebben az időszakban többször találkoznak majd ezekkel az elvtársakkal, kívánatos, hogy az ifjúsági rendezvényekre is nagyobb számban hívják meg őket. A Megyei Pártbizottság határozata felhívja az illetékes szervek figyelmét hogy a hagyományos művészeti díjak kiadását 1968—69-ben az évfordulókkal kapcsolják egybe. A kulturális szövetségek, szervezetek segítsék elő. hogy a helyi művészek bemutathassák az évfordulóhoz kapcsolódó új alkotásaikat, gondoskodjanak olyan kiállítások szervezéséről, melyek dokumentumok. művészi alkotások segtíségével ábrázolják a Tanácsköztársaság Jelentőségét. Javasolja a határozat egy-egy megyei emlékkiállítás rendezését a párt megalakulása és a Tanácsköztársaság fcikiáltáÉves program Rapai Gyula, a Megyei Párt- bizottság első titkára az 1968- as év főbb feladatairól szóló előterjesztésében egész évre programot adott. A Politikai Bizottság két évvel ezelőtt tárgyalta a megye helyzetét és fejlesztését, ezt a határozatot ebben az évben is szem előtt kell tartani. Segíteni kell a gazdasági reform megvalósítását. -körültekintő és állandó ellenőrzéssel, a pártszervek irányításával még az idén elkészül a megye mezőgazdaságának távlati fejlesztési terve. Miután a Beremend; Ce- mentmű az öt éves terv egyik legjelentősebb beruházása, az előkészületekre, az építkezésre megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A tsz-szövetségek támogatása mellett megkezdik a Dráva menti területek átfogó rendezését. A Megyei Pártbizottság fontosnak tartja, hogy eszmei és gyakorlati segítséget adjon a megye és a város művészeti életének további kibontakoztatásához elkészül. a felsőfokú oktatási intézmények fejlesztését több évre meghatározó program. Az egy éves pártiskola és a MarAz új irányítási rendszer bevezetésével elavult termelő- eszközeink, üzemeink állapota nem változhat meg máról holnapra, mert ezek korszerűsítésére nem áll mindenhol rendelkezésre a szükséges anyagi fedezet. Arra sem hivatkozhatunk örökké, hogy a termelésben mutatkozó lemaradásokat az anyaghiány és a műszaki szervezetlenség okozza. Mindkettőt meg kell szüntetni. S itt kívánok csatlakozni a Dunántúli Napló január 24-i egyik cikkéhez, melyben Stier elvtárs fejtegetett egy-két problémát a kiesett műszakokkal kapcsolatban. Magam részéről olyan szemszögből kívánom megközelíteni a témát, mint egy üzem vezetője, aki egyben az Építők Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának tagja is. Nagyon sok óra esik ki Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy üzemünkben a különböző tömegszervezetek által szervezett megmozdulások miatt kiesett munkanapot nem lehet minden esetben megjegyzés nélkül elfogadni. Üzemünk termelési terve a gépek átbocsátó képességére épül fel. Ez és a három műszak eleve kizárja annak lehetőségét, hogv a fentiek miatt kiesett műszakokat pótolni tudjuk. Már üzemen belül mindent elkövettünk a kiesett munkaórák csökkentése érdekében 1967-ben a szocialista brigádértekezletekből éves szinten 2430 óra esett ki. Ez átszámolva mozaiklap négyzet- méterre, 3500 négyzetmétert tesz ki, ami üzemünk 2,7 napi teljes termelése. 1968-ban ezt megszüntetjük, mert a szocialista brigádértekezleteinket műszak után tartjuk, ami nem kis áldozatvállalást jelent utazó dolgozó családanyáinknak. Ez az áldozatvállalás 1968-as évi szocialista brigád szerződésükben szerepel, pedig valamennyiő- ket várja otthon a második műszak. Ez csak egy példa, amely rajtunk és szocialista brigád- tagjainkon múlott: most sze- ! retnék foglalkozni a rajtunk kívülálló okokból kiesett munkanapokkal. 1967-ben vöröskeresztes tanfolyamrendezés és értekezletre való behívás miatt 576. kispályás labdarúgás miatt 273, munkásőrség miatt 80, általános iskola miatt 160 munkaóra esett ki. A rendszeres negyedévi szak- szervezeti taggyűlések miatt 2160 órát vettünk el a termelésből. Ennek az utóbbinak a csökkentése érdekében az építők kongresszusán javaslatot tettem. hogy a taggyűléseket küldöttértekezlet formájában tartsuk meg. Ezt a javaslatomat nem fogadták el. Pedig ez a kiesett munkaidőt 540 órára csökkentette volna. Tehát, ha a fenti nyers tényeket szintén négyzetméterre vonatkoztatom. újabb 4000 négyzetméter mozaiklap esett ki az üzem termeléséből, s ezt „milyen jó lenne felére csökkenteni.” Ne munkaidő alatt! A mi esetünkben adva van egy három műszakos üzem, 200 fővel, ahol a dolgozók 70 százaléka nő. A tervezett 11 százalék betegségből kiesett munkaidő helyett a tényleges kiesés 15 százalékos. Tehát nem kevés a termeléskiesés az üzemben a dolgozó nők magas százaléka miatt, s ezt tetézik az érdekképviseleti műszakok. Egy nagyon érdekes helyzet alakult ki az elmúlt idők folyamán, amely igen negatívan jelentkezett üzemünk dolgozói között. Üzemünkben a mozgalmi szervek is pénz- és tárgyjutalmakban részesítik azokat a dolgozókat, akik hajlandók munkaidő alatt akár Vöröskereszt, KISZ vagy szak- szervezeti munkát végezni. Erre az időre az üzem bért fizet, amely mögött termelés nem jelentkezik. Tehát megfizetjük a le nem gyártott mozaiklap munkabérét. Ebből az is felvetődik vajon minden munkaidőben végzett társadalmi tevékenység valóban társadalmi munkának nevezhető? Mint üzemvezető, de egyben mint választott szakszervezeti aktíva, sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogv döntenem keli, melyik fontosabb: a termelés vagy esetleg a társadalmi munka munkaidő alatt. Nagyon kíváncsi volnék a hozzám hasonló beosztásban lévő műszaki vezetők véleményére ezzel kapcsolatban. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb elismerés és tisztelet illeti azokat a dolgozókat, akik társadalmi munkájukkal jelentős segítséget adnak közvetlen munkatársaiknak, vezetőiknek, a* egész üzemnek. Azzal is tisztában vagyok, hogy egyes tanácskozások. összejövetelek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy akár termelési vagy politikai téren továbbjussunk. De ahogy én. mint üzemvezető mindent elkövetek annak érdekében hogv az ésszerűség határain belülre csökkentsem a kiesett munkaidőt, és szocialista brigád- tagjaink nem kis áldozatot hoznak ennek érdekében úgy gondolom, hogy joggal elvárhatjuk, hogy ebből az áldozatvállalásból a fenti cél érdekében az illetékes társadalmi szervek is vegyék ki részüket. Elsősorban a feleslegesen mun kaidő alatt szervezett értekezletek csökkentésével. Kevesebb — jobb Abban egyet tudok érteni Stier elvtárssal, hogy a kikérők fizessék meg a kikért dolgozó bérét, de ezzel még a kikért dolgozó által az üzemben megtermelt termék nem készül el, és szerintem ez volna a lényegesebb, nem a kiesett munkabér. Valahogy röviden azt kívántam mondani, hogy kevesebb is lehet jobb. Szüntessük meg azt a régit, ami az újat hátráltatja. Többek között a felesleges értekezleteket „társadalmi” munkában is. Domsics János üzemvezető az Építők Szakszervezete Megyebizottságának tagja. Miért van vízhiány télen? Nehézségek az Gszögi víztisztítónál Miért nincs víz? — nt utóbbi napokban Pécs váI ros legkülönbözőbb pontjain tették fel ezt a kérdést az emberek. Kellemetlen és bosszantó dolog a vízhiány, amely, ha nyáron lép fél, még csak ma! gyarázható a magas fogyasztással. De télen? S egyáltalán: amikor kinyitjuk a vízcsapot, nem „magyarázatot” hanem vizet várunk. Ivóvizet, jóízűt. De bármennyire is jogos a folyamatos és zavartalan vízellátás igénye, a pécsi fogyasztóknak számolniok kell az adott technikai lehetőségekkel. —Mi okozza az utóbbi napokban fellépett vízhiányt? — tettük fel a kérdést Du- navölgyi Istvánnak, a Pécsi Víz- és Csatornamű igazgatójának. — Közismert, hogy víznyerő kútjaink hozama nem fedezi Pécs város ivóvíz szükségletét — felelte. — A téli napokon szokásos 31— 32 ezer köbméter vízfogasz- tás helyett január 25-én például 37 ezer köbméter vizet fogyasztott a város. Máskor a nyári kánikulában sem fogyott ennyi vízi — Talán üzemzavar lépett fel a kutaknál, vagy a víztovábbitó rendszerben? — Ilyen problémáink most nincsenek. A Tettye forrás naponta 950 köbméter vizet ad. Tortyogó és a pellérdi terület 73 kútja naponként változatlanul meg hozza a 24—25 ezer köbméter vizet. Az így adódó készletet Duna vízzel kell kiegészítenünk, melyet üszö- gi telepünkön tisztítunk és teszünk emberi fogyasztásra alkalmassá. A nehézségeket az üszög! víztisztítónál most fellépett problémák okozzák. Amikor öt fok alá süllyed a hőmérséklet. nagyon leromlik az üszögi víztisztító hatásfoka. A lelassult víztisztítási folyamatnak megfelelően a szokásos napi 10 ezer köbméterről ötezerre kellett csökkentenünk az üszögi Duna víz felhasználását — Véleménye szerint, hogyan lehet áthidalni a fellépett nehézségeket? — Alapvető követelmény a takarékosabb vízfogyasztás. — mondotta Dunavöl- gyl István. — Erre kérjük Pécs lakosságát, amíg megoldódnak átmeneti nehézségeink. — Hogyan lehetne véglegesen megoldani a város vízgondjait? — Ez már nehezebb kérdés. Több milliós nagyság- rendű beruházást igényel. Évente öt új kutat furatunk és kapcsolunk be a víznyerő rendszerbe, de ez kevés. Feltétlenül korszerűsíteni kellene az üszögi víztisztító művünket is. Az illetékes tanácsi szervekkel keressük a megfelelő megoldást és nagyon bízunk benne, hogy nem hiába. Egerben készülnek olyan nagyteljesítményű ózonizáló berendezések, melyekből két egységet beszerezve nagyot léphetnénk a víztisztításban.
