Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-29 / 50. szám
99Ó8. február 29. Dunanttiit napto 3 Kötetek volt magvar előadóművészekről iAz előadóművész életsor- ea, pályája ritkán olyan színes, változatos, érdekes, mint az alkotóé, akinek művét bemutatja. Ezért is jóval kevésbé keresett témája az életrajzíróknak” — olvasom Molnár Jenő Antalnak Ba- silides Máriáról írott könyvében. De e kötet, — a Zeneműkiadó figyelemreméltó új sorozatának első darabja, és ennek, valamint az azóta megjelent másodiknak, Várnai Péter Székely Mihály életrajzának óriási közönség- sikere épp arról bizonyít, hogy milyen élénken érdeklődnek a zenekedvelők a nagy magyar előadóművészek élete, pályafutása iránt A sorozat eddig megjelent két, művészi kiállítású, ízléses kötésű, gondosan szerkesztett kötete többszörös feladat megoldását tűzte ki maga elé célul: mindenekelőtt a múlt nagy jelentőségű magyar énekeseinek és a későbbi kötetekben hangszeres művészeinek kíván emléket állítani. Ébren tartani azokban az emlékezést, akikben még él Székely Mihály alakja, akik látták nyolcvan- négy operaszerepének valamelyikében mint a Parsifal Gumemanzát, a Hovanscsina Doszifejét, Fiescot a Simone Boccanegrában. Kékszakállú herceget vagy legelső, de mindvégig hozzá oly közelálló szerepében Sarastrot; hallották felejthetetlen D-dúr áriáját a Szöktetés a szeráj- ból Ozmánja szájából, mely pályafutásának a nagy Fü- löp-monológ mellett legcsodálatosabb teljesítménye volt. De e könyvek felidézik Ba- süides Máriának a mély regiszter legnagyobb mélységétől a mezoszoprán magasságát elérő, nagy terjedelmű hangját, valamint a hangversenypódiumon megjelenő alakját maga tervezte egyszerű, sima vonalú fekete estélyi öltözékében, simán hátrafésült hajviseletével azok előtt is, akik már csak hírből, képekről és hanglemezekről ismerik őt. Az emlékezést szolgálja a kötetek komplex-jellege is: a nagyon kifejező és gazdag képanyag, valamint a művészi életút legfontosabb állomásait megörökítő mikrolemez-mellék- let egészíti ki a szövegrészt, mely az életrajzi adatok vonzó, irodalmi értékű közlésén túl. főleg Várnai Péter megfogalmazásában elmélyül- ten elemzi az egyes szerepek értelmezését, énekesi és színészi felépítését. A nagy énekesek és hangszeresek művészetének ilyen elemző megvilágítása minden bizony- nyál segítséget nyújthat a mai muzsikusoknak is. Az ország első oktatókórháza Pécs és Szombatheíy kapcsolatairól Az Egészségügyi Minisztérium az országban elsőként oktaíókőrházzá minősítette a szombathelyi Markusovszky megyei kórházat, mégpedig a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató kórházává. Marci us 2-án. szombaton lesz Szom bath t-lyen a beiktatás, azaz egy háziünnepség, amelyen az Egészségügyi Minisztérium, a pécsi egyetem és a szombathelyi kórház vezetői ünnepük meg az átminősítést, amely jelentős állomásnak számít az orvostanhallgatók gyakorlati képzésének fejlődésében. Dr. Szabó Dezső, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesét kértük meg, mondja el a két intézmény közötti kapcsolat alakulását, jelentőségét. — Bevezetőben hangsúlyoznom kell — mondotta dr. Szabó Dezső —, hogy az orvosnövendékek gyakorlati oktatása régi és nagy problémája az orvosképzésnek. A háború előtti orvosképzésben a súlypontot az elméletre helyezték, az elmélettől élesen el is választott gyakorlat helyett. A megoldást nem a szétválasztás, hanem olyan gyakorlatok jelentik, amelyeknek során a hallgatók a betegágy mellett az elmélet és a gyakorlat egyesítésével találkoznak. Tekintve azonban, hogy egyetemünkön mintegy 200 fős évfolyamok a megszokottak, klinikáink nem képesek megbirkózni ilyen nagyszámú növendék gyakorlati képzésének nehézségeivel. Megkíséreltük — már néhány évvel ezelőtt — hogy fokozottabban támaszkodjunk a vidék kiemelkedő kórházaira. Szombathelyre évek óta járnak a negyed- és ötödéves csoportok, félévenként hét hetet töltöttek ott Ezeknek az oktatási kísérleteknek csak az volt a hátrányuk, hogy szét kellett szakítani az évfolyamokat. Kümányos vonatkozásban is szorosabbá kívánjuk tenni egyetemünk és a szombathelyi kórház kapcsolatait, s úgy érezzük, még kiaknázatlan nagy lehetőségei vannak a megyék közötti ilyen együttműködésnek. Mivel azonban a szombathelyi oktató kórház minden gondunkat nem oldja meg, természetes, hogy a közelebbi intézményekre is nagy terhek hárulnak az orvosképzésben. Azt reméljük, | hogy ha a Baranya megyei. kórház az átalakulás és úira indulás nehézségeivel sikeresen megküzdött. még ered- j ményesebben segíti majd az ' egyetem oktatómunkáját és hamarosan szintén eléri majd az oktató kórház rangját. Fén ykcpgnliümcny a VIT-rc Magyar gyűjteményt is bemutatnak Szófiában a 9. Világifjúsági Találkozó programjában megnyíló nemzetközi íényképkiállítá- son. A KISZ Központi Bizottsága a Magyar Fotóművészek Szövetségével és a Népművelési Intézettel együtt nyilvános pályázaton válogatja ki a bolgár fővárosba induló képeket A kiírás értelmében minden hivatásos és amatőr fotós részt vehet a versengésben. A mai Magyarországot és ifjúságunk éíetét bemutató műveiket, valamint a VIT „Szolidaritás, béke, barátság!” jelszavát kifejező montázsaikat, fotóplakátjaikat március 15-ig kell eljuttatniuk a budapesti fotóklub címére. Egy-egy szerző mindhárom témakörben négy-négy felvétellel és egv- egy, legfeljebb hat darabból álló sorozattal adhatja le „névjegyét” s csak olyan fekete-fehér vagy színes képet küldhet be, amely sem erszr-os. sem Magyarországon rendezett nemzetközi kiállításon nem szerepelt még. A zsűri állásfoglalása alap ján löbb mint húsz díjat ítélnek oda. A zsánerképek, a portrék, a riportok, a sportfelyételek, a táj- éa városképek, valamint a sorozatok kategóriájában kü- lön-külön 1000. 800. illetve 600 forinttal jutalmazzák az első. a második, és a harmadik helyezetteket. A legeredményesebben szereplő fotóköröket vagy klubokat a KISZ Központi Bizottságának különdíjaival tüntetik ki. Az a két riportkép vagy sorozat pedig, amelyet arra is alkalmasnak találnak, hogy a sajtóban is közöljék, ez MTI fotó 2000, illetve 1000 forintos jutalmát kapja meg. A legjobb kollekció alkotóját ezenkívül a •. Világifjúsági Találkozó napjaiban bulgáriai társasutazásra hívják meg. A folds'inttól tíz perc a tető Az első tízeraelete.^ek Hat és fél millióba kerülnek lönben a szombathelyi főorvosok kis, 4—5 fős csoportokban tudták intenzív betegágy melletti oktatásban részesíteni a hallgatókat Az Egészség- ügyi Minisztérium is útion: jelentőségűnek ismerte el a kísérletet, értékelte a szombathelyi megyei kórház tevékenységét és az országban elsőként az oktató kórház címet adta a kórháznak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató kórházává nevezte ki Ugyanakkor úgy rendelkezett a minisztérium, hogy az oktatási kapcsolat inkább a VI évesek képzésében és a kötelező nyári gyakorlatokban realizálódjék. Egyetemünk kidolgozta e gyakorlatok részletes tematikáját, egyeztette ezt a minisztérium és a megyei kórház vezetőivel. — Mit vállal tehát a jövőben az oktatókórház, és mennyiben új a gyakorlati képzésnek ez a rendje? — A szombathelyi kórház nyaranta húsz elsőévest ápolástan, húsz harmadévest kötelező bel- és húsz negyedévest kötelező sebészeti gyakorlatra fogad. Szeptember 1-től kerek 12 hónapra negyven hatodéves hallgató megy Szombathelyre, s ott végzik el az államvizsgák előtti bel-, gyermek- és nőgyógyászati, sebészeti, ideg- és elmegyógyászat gyakorlataikat. Ezek a hallgatók az illetékes szakfőorvosok vezetése alatt, tematikailag előre kidolgozott, egységes rend szerint végzik a gyakorlatokat, s közben állandó lehetőségük lesz arra, hogy a szóbanforgó szakma határterületi problémáit is szakfőorvosokkal konzultálják meg. Megismerkednek a gyógyító orvos széleskörű feladataival, részt vesznek járóbeteg rendeléseken, megismerik a körzeti gyermekgyógyászok, a mentőállomás és véradó állomás munkáját. Végzett munkájukról munkanaplót vezetnek, amelyet az osztályvezető főorvos ellenőriz, s ugyancsak az osztály vezető orvosai hetenként konzultációs alkalmat biztosítanak a hallgatóknak. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a leendő orvosok a mesterségnek valóban minden csínját-binját megtanulják. Az országos viszonylatban is nagy szombathelyi kórház, amelyben kitűnő szakemberek dolgoznak, az orvostovábbképzésben és szakorvos- képzésben is fokozott feladatokat vállal magára. Az oktatási kapcsolatokon túl tudoKissé egysíkúnak tűnt eddig Ujmecsekalja, még akkor is, ha a hétemeletes lakóházak már megbontották az egymás mellé helyezett épületkockák egyhangúságát. Később aztán a Páfrány utcai tízemeletes panelházak már hatásosabban élénkítették az új városrészt és ha hozzáképzelem az Endresz György út majd építésre kerülő tízemeleteseit, vagy a bolgárkerti — bokros rendszerben álló ■— ugyancsak tízemeleteseket, igen változatosnak ítélem a közeli évek uránvárosát. Hogy a városrész végleges arculata kialakuljon, sokat nem várat magára. Az Endresz György úton, vagy a „H” területen még ez évben elkezdik az alapozást, valószínű a bolgárkertben is az iskola mögött, ahol a három tízemeletes „éllel” egymásnak fordulva áll majd. De maradjunk egyelőre a Páfrány utcánál. Amikor az első középmagas (tízemeletes) lakóház szerelését elkezdték, Sárdi György statikus mérnök mondotta, hogy elfogta őt is, meg az építőket is valamiféle nyugtalanság. Félreértés ne essék, nem azért, mert bizonytalanok voltak az épület stabilitásában, hanem mert T\J agy Béla bácsi — enged- ’ tessék meg, hogy bácsinak szólítsam, hiszen 74 éves — éppen tanácsülésre készült, amikor bekopogtattam hozzá Mikor is kapcsolódott be a népfront munkájába, amelynek tavaly októberéig elnöke volt Kapos- szekcsón? — 1960-ban. Aki előttem volt, felkért egyszer, hogy menjek el helyette egy háromnapos ankétra Pécsre. Mindig szerettem olyasmin részt venni, ahol tanulhat az ember. Aztán rám maradt a tisztség. Nagy Béla a felszabadulás előtt a Pozsony megyei Fel- sőszeliben gazdálkodott. Tizenkét éves kora óta nehéz mun- j kát végzett, az első világhá-1 ború harcterein súlyosan j megsebesült, fogságba esett j 1947-ben telepítették Kapos- j székesére. E sorsforduló so-1 kaknak szárnyát szegte volna, de Nagy Béla új otthonában | részt kért a munkából, nem fordított hátat a falu gondja- ! bajainak. 1951-ben lépett be a tsz-be, j az elsők között. 1956-ban sze- j kérrel Dombóvárra menet j szovjet katonák igazoltatták. J ^Dokument?” Hátramutatott a i Nyitott szemmel kocsiba, ott a dokument Akkor sem hagyták abba répaszállítást. Az ötvenes évek elején bekapcsolódott a községi tanács munkájába, tanácstag lett, sőt a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke. Később a békebizottság elnöke. A tsz-ben az ellenőrző bizottság tagja, de mint egyszerű tsz-tag, kocsis. A népfront-munkát is ugyanolyan lelkesedéssel és önfel- áldozóan végezte, mint minden munkáját Nem kényszerből, magától értetődően. — Amikor rámruházták a népfrontelnökséget, megkérdeztem a tanácstitkárt, mi lesz a teendőm? Nézelődjön Béla bácsi, járjon nyitott szemmel. Megfogadtam a tanácsát és annyiféle munkát találtam, hogy csak győztem elvégezni. Ki nem maradt egyetlen megmozdulásból sem. Szorgalmazta a hangosbeszélő felállítását, mint a népfront bizottság elnöke társadalmi munkát szervezett hozzá. Felállították. Része van a törpevízmű építésében is. A földmunkákat, a vezetékek árkaidéul a pedagógus nap, a ballagás, de megverselte harkányi élményeit, megírta hadifogsága történetét, amit a dombóvári gimnázium el is kért tőle. Zárszámadás nem volt a faluban, hogy ne kö- i szöntötte volna egy szép vers- I sei. Első versét a lövészárokban írta. Hadd idézzek egy szép I szakaszt a parasztköltőtől, i nagyon megtetszett nekem, ! az aratásról szól. Régen, vagy talán nem is olyan régen még úgy volt aratáskor, hogy amíg ő előre nem állt, senki sem vágta bele kaszáját a táblába. A versszakasz: Készülj kaszám, mert a vár a dús kalász / Ha meghallja pengő hangodat / Megtudja majd. ! hogy itt az aratás / Elébed hull mind, mint a hódolat. Három éve nyugdíjas, otthon a háztájiban tevékenykedik. De mindig nagyon szerette a közös munkát, s a múlt ősszel is dinnyecsősz volt. Ami a népfront munkát illeti, most egy kicsit úgy érzi magát, mint a leszerelt katona. De, ha szükség lesz rá és hívják, azonnal megy, akármiről van szó, szívesen segít. Miklós várt Zoltán nak kiásását társadalmi munkában végezték, mint ahogy a parkosítást, az utcák rendezését, a járdaépítést. Azt tartja, hogy vérében van a munka és a föld sze- retete. Példálózott is. Volt a grófnak egy kedves kertésze, aki gyönyörű kertet varázsolt gazdája kastélya körül, csak úgy pompáztak a szebbnél szebb virágok. De a gróf soha be nem tette lábát a kertbe, nem érdekelték a virágok. Egyszer nagy beteg lett, az orvosok szerint csak a1 vérátömlesztés segíthetett rajta. A kertész adott vért, hogy megmentse gazdáját. Amikor felgyógyult a gróf, csodák-cso- dája, attól kezdve mindig a kertben sétált, órákig bámulta a virágokat. A kertész vére csörgedezett benne. Nagy Béla bácsi nevezetességei közé tartozik, hogy írogat. írásai talán köteteket tennének ki. Irt pályamunkát, díszoklevelet kapott, írt a Szabad Földbe, Tanácsok Lapjába. Ha valamilyen nagyobb megmozdulás van a faluban, versbe köszönti. Ilyen például az aratás, vagy pélúj típusról volt szó, hiszen akkor tizenegy szintess panelházat az országban még nem építettek. Nos, kettőben már laknak, a másik kettő is lassan kész lesz, az ötödik épület szerelését rövidesen megkezdik, a hatodik alapozását most végzik. Van már tapasztalat. — Végül is, hogy viselkednek ezek az épületek? — Méréseket végeztünk és a süllyedési eredmények jók. Néhány milliméter nagyság- rendű süllyedést tapasztaltunk — mondja most Sárdi György — és ez megfelel a várakozásnak. Egyébként minden épület süllyed egy kicsit, aztán ez a mozgás megáll, majd ismét elkezdődik a talaj szilárdságától függően, de ekkor is csak egy-két milliméter erejéig évtizedek alatt. A tízemeletes épületek gerendarácsos alapzata tehat bevált. A középmagas épület- típust is az Ybl-díjas Tillai Ernő pécsi tervező tervezte, aki „szülő-atyja” a többi urán városi paneleknek is. A tízemeleteseknél változott a tervezői elképzelés. — Ezeknél a típusoknál a kivitelezés bonyolultabb volt ugyan, de hasznosabb is — mondja Alaga Zoltán építés- vezető. — Például a csomópontok. vagyis az összeillesztések technológiája fejlettebb A korábbi paneloknál ugyan is előfordult, hogy a csomópontok áteresztették a vizet. Itt viszont olyan szigetelést végeztünk, amely kizárja ezt. A hőszigetelés is jobb. A főépítésvezetőség irodájából indulunk ki a helyszínre Sárdi Györggyel és Alaga Zoltánnal. — Kissé szürkék ezek a középmagas házak — jegyzem meg. — Igen — mondja Sárdi György. — Élénkíteni kellene az épületek színhatását. A kivitelezőkkel együttesen most végeztünk kísérleteket a homlokzati kidolgozás javítására. Esztétikai követelmények ezek, amelyeket nem lehet mellőzni ma már, főként egy ilye t új lakótelep létesítésénél. Az egyhangúságot színekkel is meg kell bontani... Egészen közelről, az épületek tövéből nézve viszont egyszeriben megváltozik a kép. A véghomlokzatok panelelemei grafit szürke, illetve fehér kerámiamozaikkal díszítettek és így kellemes színhatást nyújtanak. Sajnos, csak közel ről. — Mi az ára és mennyi lakás van egy épületben. — Körülbelül hat és félmillió forint egy épület negyven lakással, amelyek kiét szoba összkomfortosak — mondja Alaga Zoltán. — A vízellátás vagy a fűtés nem okoz gondot a felsőbb emleteken? — Nem érkezett panasz, pedig tapasztalataink szerint az új lakók mindig hozzánk fordulnak. ha valami probléma van. A lifttel elég gyakran volt baj, bár ez nem a mi, hanem a felvonógyár profilja. Az építők lemérték: tíz percbe telik, míg valaki gyalog fölér a tizedik emeletre. Fáradságos „túra” ez, főként az idősebbeknek. Nem volt gyerekjáték a költözködés sem. A bútorokat cipelő munkások kétszeres bért kértek a felső emeletek lakóitól. — A melegvizet hogyan kapják? — Sajnos itt is központi gázbojler révén. De értesüléseink szerint az 1969-ben épülő lakások használati melegvíz szolgáltatását mar távvezeték- rendszerrel oldják meg. Ez olcsóbb is és a másik előnye: a nap bármelyik szakában lesz melegvíz. Érdekes és nagyon figyelemreméltó adatot kaptam a statikus mérnöktől és az építésvezetőtől. Az első tízemeletes — vagyis a 70 b számú — lakóház panelszerelését 380 napig végezték. A . tiszta szerelési idő persze ennél kevesebb volt, mert körülbelül 30 napot vett Igénybe egy alkalommal a darucsere, addig a munka állt. Az utána következő. 69'b énület szerelése már csak 200 nanig tartott. A panel-technológia meggyorsítja az éoítkezést, ami nem utolsó szempont teljesen ú.i lakótelepek létesítésénél. Rab Ferenc Az állami gazdaságok is köthetnek vagyonbiztosítást Az állami gazdaságok elemi kárait eddig — korlátozott mértékben — a költségvetés fedezte. Az idén az új gazdaságirányítási rendszer alapelveinek megfelelően változott az elemi károk fedezetének biztosítása. A biztosítási főigazgatóság az állami gazdaságok országos központjával kötött megállapodást, amely szerint az állami gazdaságok — a termelőszövetkezetekhez hasonlóan — is köthetnek vagyonbiztosítást. A vagyonbiztosítás az állami gazdaságok részére nem kötelező, rendkívüli vízkár- térítést azonban csak az a gazdaság kaphat, amely biztosítási szerződést kötött.
