Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-24 / 46. szám

1968. FEBRUÁR 24. napló 3 látásból”. Több vállalatot kel­lett már figyelmeztetni, hogy a szebb külső aránytalanul nagy áremeléssel járt. Az elmúlt időszakban szá­mos minőségi kifogásolást eredményezett a tabuként ke­zelt import-alapanyagok kí­vánatosnál gyengébb minősé­ge. A reform ezen a téren is változást hozott: a külföldről behozott áru sem „sérthetet­len’’ többé, különösképpen ak­kor, ha alapanyag. Mind a KERMI, mind a kereskedelmi szervek — sőt nem egy he­lyen még a gyárak is —, már a „kapuban” meozzák az im­port árukat, s csak akkor ve­szik át és használják fel azo­kat. ha valóban kifogástala­nok. Békés Sándor Három oktató kórház Pécsett? Tegnap délelőtt a Bara­nya megyei Tanács végre­hajtó bizottsága ülést tar­tott, ahol többek között a közvetlen megyei irányítás alatt álló kórházak helyze­téről és tevékenységéről tárgyaltak. Ennek során több fontos határozatot hoz­tak. így a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemmel egyet­értésben az egészségügyi miniszterhez fordulnak és kérik, hogy a szombathelyi megyei kórházhoz hasonló­an a Baranya megyei ta­nács kórházait, — tehát a megyei kórházat, a Nyár utcai gyermekkórházat va­lamint a TBC Gondozó In­tézetet — minősítse oktató kórháznak. Továbbá a vég­rehajtó bizottság utasítást adott a megye távlati egész­ségügyi fejlesztési tervének elkészítésére. Államtitkárokat m eveztek ki A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pén tken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az államtitkári tisztség létesíté­séről. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott állam­titkár a kormány által meg­határozott ügykörben az álla­mi szervekre, vállalatokra és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezést bocsát­hat ki. A rábízott feladatok ellátásáért és a törvényesség megtartásáért az országgyű­lésnek és a kormánynak fe­lelős . Az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Az Elnöki Tanács dr. Csi­kós Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét; dr. Dabrónaki Gyulát, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bízott­Válaszolnak a jogászok Ki minősül a tsz főmezőgazdászának ? — Beleszámít-e a széríískert a háztájiba? — Jár-e télen szülési segély? intézménye 1968. január else­jével megszűnt, s tsz-tulaj- donba került, illetve kerül a volt pártoló tagok földje. Kö­vetkezésképp nem törvényes, nem megengedhető az olyan egyezség, melyről fentebb tet­tek említést. A jogszabály szerint a tsz nem köteles Illetményföldet adni az alkalmazottaknak. Ha mégis ad (ha az alapszabály így dönt), legfeljebb fele ak­kora illetményföldet kap az alkalmazott, mint amekkora háztáji földterületet az azonos feltételek között dolgozó tsz- tagnak juttatnak. Következés­képp az alkalmazottaknál 800 négyszögöl a felső határ. Ml | legyen hát a régi alkalma- I zottakkal, hiszen azok általá­ban egy hold illetményföldet használnak, s régi, szerzett jogok fűzik őket ahhoz az egy holdhoz? Az alkalmazott csaik annyi illetményföldet használhat, amennyit a törvény lehetővé tesz. Ha a tsz és alkalmazot­tak közötti szerződések ellent­mondanak a törvénynek, ak­kor fel kell bontani, illetve újakkal kell helyettesíteni azokat a szerződéseket. Ra- | gaszkodni kell a törvényesség szelleméhez, hiszen a tsz-tag sem hivatkozhat „szerzett” jo­gokra, amikor a háztáji föld­területről van szó. Az előbbi kérdéshez kapcso­lódik az alkalmazottak bére­zési problémája is. Az új jog­szabályok szerint év közben az alkalmazottak is csak ke­resetük, alaprészesedésük leg­feljebb 80 százalékát kaphat­ják kézhez, s akárcsak a tsz- tagok, — a gazdálkodás ered­ményétől függően — zárszám­adás idején vehetik át a ki­egészítő részesedést, a nyere­séget. Mi legyen a régi alkal­mazottakkal? Mi legyen azok­kal, akik eddig havi 100 szá­zalékot kaptak? A jövőben azok Is csak 80 százalékot vehetnek át, akár­csak a tsz-tagok. Nem lehet kivételezni az alkalmazottak­kal, itt sincsenek „szerzett” jogok. Ha a szerződések nem megfelelők, fel kell bontani, újakkal kell helyettesíteni azokat. A jog- és hatáskörök tisztá­zása végett világosan kellene j látni, hogy kit vagy kiket | értsünk ... „a tsz femezögaí- dásza” fogalom alatt 1 Az érvényes jogszabályok világosan kimondják, hogy „a tsz főmezőgazdásza” fogalmá­ba tartozik a főagronómus, fökertész, főállattenyésztő és főerdész. Ebből következik, hogy e személyek mindazon jogokat gyakorolják, amelyek az üzemi vezetőket megilletik. A tsz-törvény szerint ősztől tavaszig, pontosabban decem­ber 1-től március 1-ig csak abban az esetben lehet a tsz- tagnak szülési. Illetve beteg­ségi segélyt folyósítani, ha az illetékes munkaszervezeti egy­ségvezetőjének igazolása sze­rint a kérdéses személy részé­re ebben az időben is mun­kát tudnak biztosítani. Miért van a téli Időszakban ilyen kikötés? Miéit nem Jogost, Il­letve miért körülményesebb télen az. amit nyáron minden további nélkül megkaphat a tsz-tag? A kérdés részben magában foglalja a választ is. Nem le­het egyenlőségjelet tenni a téli és nyári idény között, hi­szen tavasztól őszig sok mun­kaalkalom kínálkozik, a téli idényben viszont nincs, vagy nagyon kevés. Következésképp sokkal nagyobb anyagi vesz­teségek érik azt az embert, aki nyáron esik ki a termelő- munkából, mint azt, akit a csendes téli időszakban ver le a lábáról valamilyen beteg­ség. Ezért tesz ilyen megkü­lönböztetést a törvény. Akárcsak az ipari dolgozók­nál, a tsz-tagoknál is az egy napra eső átlagkeresetből ki­indulva számítják ki a beteg­ségi segély összegét. Amíg azonban az ipari dolgozóknál az „egy munkanap” fogalma egyértelmű és meghatározott, a mezőgazdaságban vitatott, hiszen a munkanapok hossza — az idénytől függően — változó. Minek alapján szá­mítsunk hát átlagot? Tíz órás munkanapokból kell kiindulni a segélyössze­gek kiszámításánál is. Ha a tsz-tag 200 nyolc órás mun­kanapot dolgozott az előző évben, ezt 160 tíz órás, ledol­gozott munkanapnak kell te­kinteni segélyezésnél. Ez a bázis minden tsz-tagnál. | ság elnökét; Dégen Imrét, m I Országos Vízügyi Hivatal ve­zetőjét;. dr. László Andort, • J Magyar Nemzeti Bank elnö- j két; dr Péter Györgyöt, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökét; Prantner Józsefet, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét államtitkárrá kine­vezte. Az Elnöki Tanács megerő­sítette a Magyar Népköztár­saság és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyai között Hanoiban kötött egészségügyi egyezményt. Az öt évre szóló megállapodás a két testvéri szocialista or­szág együttműködésének to­vábbi erősítését és a szabad­ságáért küzdő hős vietnami nép segítését szolgálja Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a testnevelési és sportmozgalom társadalmi irányításáról. A Magyar Testnevelési és Sport­szövetség a sportegyesüfetafc szövetségeként működő tár­sadalmi szervezet. Az MTS látja el a testnevelési és sportmozgalom egységes irá­nyításával, összehangolásával és 'ellenőrzésével kapcsolat*» feladatokat, amelyeket a kü­lönböző állami és társadalmi szervekkel együttműködve alakít ki és valósít meg. Szervezetét és működését az MTS kongresszusa által elfogadott alapszabály, az ön­álló társadalmi szervezetként működő sportegyesületek szer vezetét és működését pedig a kongresszus által kiadott mintaalapszabálynak megfele­lő sportegyesületi alapszabály határozza meg. Az MTS és a sportegyesületek tulajdonában kezelésében vagy használatá­ban lévő vagyonról az alap­szabály, illetve külön jogsza­bály rendelkezik. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete alapján ho­zott kormányhatározat szerint a Magyar Testnevelési és Sportszövetség új feladatokat is ellát. Többek között: vé­leményezési jogkört gyakorol az iskolai kötelező testneve­lés irányításában; javaslatot tesz a népgazdasági terv sportfejlesztésre vonatkozó ré­szének kialakításához; határoz az állami támogatás elosztá­sáról és ellenőrzi rendeltetés- szerű felhasználását; gyako­rolja a sportlétesítmények ke­zelésével. használatával és igénybevételével kapcsolatos jogkört. Hírt adtunk arról, he® összeült a megye vezető me zőgazdasági jogászaiból áll ún. Megyei Konzultációs Bi zottság, s választ adott azok ra a kérdésekre, amelyeket a új tsz-, illetve földtörvény ér telmezésével, végrehajtásává kapcsolatban tettek fel. Ily« kérdéseket és válaszokat is mertetünk jelenlegi cikkünk ben is. Nem idézünk szó sze rint, a kérdések és válaszol lényegét közöljük. Beleszámít-e a szérüskert : háztáji földterületbe? Nem számít ha a szérüs kert nein nagyobb 300 négy szögölnél és beépített ház helyhez csatlakozik. Egyél esetekben — ha például > házhely nincs beépítve — bele. számít Szérüskertnek ugyani: csak olyan terület minősít hető, mely beépített házhely­hez csatlakozik. Sok tsz-tagnak van ingat lana más község belterületén vagy zártkertjében. Számítás ba kell venni ezt a háztáj földterület nagyságának meg­állapításánál Is? Természetesen. A lénye? szempontjából közömbös, hogj a szomszédos községben léve föld belterületen vagy zárt­kertben fekszik-e, alkalmas-« beépítésre avagy nem. A la­kóhelyen illetve más község­ben lévő földingatlanok együt­tes nagysága nem haladhat­ja meg a törvényes mértéket, a többletet a tsz, illetve ál­lam kezébe kell adni. Magától értetődik, hogy ilyen esetek­ben a tsz-tagnak joga van el­dönteni, hogy hol — a saját vagy szomszédos községben, belterületen vagy zártkertben — kívánja használni az őt megillető háztáji földterüle­tet. Több pártoló tag fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy hagyjunk meg a használatuk­ban egy hold háztáji földet. Cserében felajánlották, hogy földjük tulajdonjoga haláluk után — minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül — a tsz-re száll. Megengedhető volna egy ilyen egyezség? Tekintve, hogy az ún. men­tesítési eljárás időt vesz igénybe, a volt pártoló tagok — a MÉM állásfoglalása sze­rint — 1968-ban jogosultak a föld tulajdonjogából eredő kedvezményekre, tehát föld- járadékra, haszonbérre, illet­ve a háztáji föld használatá­ra. Mindez azonban nem vál­toztat azon a közismert té­nyen, hogy a pártoló tagság — Véradó ünnepség. Vasár­nap délután két órai kezdet­tel Kétúj faluban véradó ün­nepséget rendez a Vöröske­reszt, melynek keretében a körzet mintegy 125 többszörös véradóját tüntetik U. A Pécsi Porcelángyár Iparvágánya mellett, a régi düledező épü­letek helyett nyersanyagraktárt épít a gyár részeié a Baranya megyei Építőipari Vállalat, Az épület szeptemberben készül eL Kevesebb rtieukötöttség — nagyobb szigorúság Reflektorfényben a minőség Nemes verseny a vásárlókért — K hR M/-bélyegzővel Angliába Lgy követésre váró kezdeményezés: a Textil KRESZ A piac által igényelt meny- nyieéget olcsón és jó minő­ségben — így lehetne talán a legrövidebben összefoglal­ni az új mechanizmus viszo­nyai között az ipari üzemek­kel szemben támasztott társa­dalmi szintű követelménye­ket. Ami a vásárlókat illeti, őket különösképpen a két utóbbi szempont érvénye­sülése érdekli, s egyre nö­vekvő igényeikkel, határozott véleménynyilvánításukkal el­sősorban az árucikkek minő­ségének javítása érdekében gyakorolnak óriási nyomást az üzemekre és forgalmazó szervekre. A gyárnak is érdeke — A reklamációk számá­nak alakulása úgy mutatja a közönség véleményét, mint egy érzékeny hőmérő... — És jelenleg hol áll a „higanyszál”? — Jelenleg optimális a hely »et, tavaly például mindösz-1 sze öt komolyabb minőségi kifogásolásunk volt Persze így is súlyos ezresektől esett el a gyár... — És ha n-em a kereske­delem, hanem a vásárló rek­lamál? — A rossz munka akkor minket sújt, mert vagy ki­javítjuk a hibát, vagy ren­deznünk kell a benyújtott számlát Boda Lászlóval, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyáregységének minőségellen­őrével beszélgetünk, aki az üzletekből érkező jelzések mellett a vállalati központ maximálisra növelt igényes­ségét is érzi: a vásárlókért folytatott nemes verseny ira­ma hétről hétre növekszik. Az üzemnek jelenleg há­rom terméke van. Folytatják a három méter hosszú, két­részes, magasfényezett kombi- náltszekrények & a 6/57 jelű ülőkék gyártását, s emellett beindították a 14/6 jelzésű, box-ülőkék export-sorozatát. Szekrényből 3200, ülőkéből 26 ezer, az exportra szánt box- változatból pedig 4000 darab szerepel a tervekben. Az idén először exportá­lunk nyugatra. Ez a négyezer ülőke amolyan „vizsgamun­ka”. Gőzöletlen fehérbükk- ből készülnek, színes műbőr- bevonattal Érdemes megnéz­ni a mintapéldányt... Az ülőke valóban szép karcsú, mégis masszív, s fes- tetlen farészeivel rendkívül modem hatást kelt. Az alján bélyegzők, aláírások. — Ennyi ember nézte meg, hagyta jóvá — mondja Boda László mosolyogva — Ez itt a KERMI-bélyegzője, enélkül nem kerülhet új termék a piacra... Minőségi bizonyítványok A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az utóbbi néhány év alatt valóságos óriássá nőtt — a szükséges apparátus megteremtése után megfelelő rangot és hírnevet is szerezve magának —, s az új mechanizmus „startjakor” már olyan erővel rendelke­zett, hogy a gazdasági vezetés rábízhatta a minőségvédelem legfőbb őrének felelősségtel­jes szerepét. Az új termékek engedélyezésén túl rendszere­sen figyeli éti értékeli a fo­gyasztási cikkek minőségének alakulását, s egy legújabban kapott megbízás értelmében a vállalatok felkérésére elő­zetes vizsgálatra nem kötele­seit áruk elemzését is el­végzi. A reform életbelépésével számos korábbi, minőségvé­delemmel kapcsolatos intéz­kedés hatályát vesztette, a Gazdasági Bizottsága 43. szá­mú határozata értelmében agyarakkor a gyártó és fel­használó, Illetve kereskede mi vállalatok szerződések köthetnek egymással, melyei ben minden eddiginél ponti sabban kell meghatározniu az igényeket, illetve kötél« zettségeket. A fontosabb tei mékek esetében kötelező í úgynevezett minőségi bizt nyítványok kiállítása. Jobb tájékoztatást A reklamációk jelentős ré sze technológiai eredetű, s hibák többségét a helytele felhasználás, a rossz tárolá vagy a szabálytalan elhelye zés okozza. A siklósi bútoi gyár kombináltszekrény ve sárlói közül például nagyo sokan elégedetlenek a fei tés, illetve lakkozás minősé gével, pedig a lakk fényéne tompulását saját maguk okoz ták: központi fűtéses laka saük levegőjének túlzott „ki szárításával”. — Ezen csak poliésztere festésre való áttérés segíthe — mondja Boda László. — A vásárlókat tájékoztat ják a száraz meleg veszélyé női? — Ezt minden eladó tudja — De önök valami pros pektus útján ... — Ezt a BUTRÉRT csinálja Ez az egyik megoldás, nem biztos, hogy a legjobb A gyárak, vállalatok ugyani egyre kevésbé bízzák ezt < feladatot másra. A különbőz« textilárukon például egyn szaporodnak az ügyes ki; „KRESZ-táblák” melyek ; közlekedésből jólismert „ti los” és „szabad” jelzések fel­használásával magyarázzál az árucikk kezelésének, rak tározásának módját. Jelentős eredményeket ér el a felvilágosító szolgála" megszervezése terén a Me cseki Szénbányák értékesítés: osztálya is. A különböző szén­féleségek jótulajdonságainal maximális kihasználása érde­kében tüzeléstechnikai cso­portot szerveztek, melynek munkatársad nemcsak az' mondják meg, milyen kazán­ban, (íűtőegységben) milyen szenet érdemes használni, de azt is, hogy milyen techno­lógiával tanácsos a tüzet be­gyújtani, s a tüzelőanyagoi a későbbiekben adagolni. Kiváló áruk fóruma A reflektorfénybe kerüli minőség további javítása j szempontjából nagy jelentő- 1 ségű az Országos Piackutató Intézet által közelmúltban életre hívott „Kiváló Áruk Fóruma” amelynek keretében | az átlagosnál jobb műszaki 1 és esztétikai erényeket felmutató termékeket rend­szeres időközönként nyilváno­san bemutatják, s ami üzleti szempontból egyáltalán nem mellékes: lehetővé teszik ezen cikkek megkülönböztető ter­mékjellel való ellátását A kiváló áruk első sereg­szemléjén 61 termék szere­pelt Az érdeklődésre jellem­ző, hogy pár hét alatt 30 vállalat közel 200 terméke érkezett a zsűri. elé. A kö­vetkező kiállítás májusban lesz, a jelek szerint azonban a baranyai üzemok még nem ismerték fel a minőségj ei­ben rejlő lehetőségeket, mert ezidáig egyetlen egy sem pá­lyázta meg a fórum emblé­máját. A minőségi kifogások egy része a csomagolással kapcso­latos. Ki ne kapott volna még szakadt, behorpadt, piszkos papír- vagy bádogdobozok­ban árut. s ki ne kérdezte volna még magában: miért van az. hogy a külföldi gyá­raknak megéri a korszerű, esztétikus csomagolás? A re­form ezen a téren is érezteti hatását. A vállalatok figyelme hirtelen a látványos, csillogó csomagolási módok felé for­dult, s a különböző szervék vizsgálatainak adatai alapján gyakran nem éppen „jobb be­Az Elnöki Tanács ülé«e

Next

/
Thumbnails
Contents