Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-21 / 43. szám
1968. FEBRUÁR 21. napló 3 ötvenmillió forint ériékben épített a két baranyai 7ÖVÁL Orrá lenni a nehézségeken! Több segítséget érdemelnek Néhány éve még sok baj volt a tsz-beruházásokkal. A nagyra méretezett állami építőipari vállalatok kicsinek tartották a tsz-építkezéseket, s nem szívesen vonultait fel egy-két istállóért. A néhány főből álló házi, tsz-építőbri- gádoknak viszont még ez is sok volt, meghaladta az erejüket. Uj és mozgékony építőipari egységekre volt tehát szükség, s hamarosan megszülettek a termelőszövetkezeti építőipari önálló közös vállalkozások. Ma már hét TÖVÁL tevékenykedik a megyében. A közelmúltban a Megyei Pártbizottság kezdeményezésére megvizsgáltuk a TÖVÁL- ok működését és megállapítottuk, hogy — a ma még fennálló problémáik, nehézségeik ellenére is — betöltik a hivatásukat Ezt bizonyítják a számadatok is. A TÖVÁL-ok 1965-ben 31, 1966-ban 37, az elmúlt évben pedig már 55 millió forint értékű beruházást valósítottak meg, illetve építési munkát végeztek el. Az összes termelési érték háromnegyed részét minden évben a tsz-építkezések teszik ki. Ez feltétlenül kiemelkedő, hiszen a vizsgálatok nem igazolták egyesek negatív feltevéseit Amint a 75 százalékos arány mutatja, nem felel meg a valóságnak az a feltevés, hogy a TÖVÁL-ok elhanyagolják az istállóépítkezéseket a jövedelmezőbbnek mutatkozó egyéb építkezések — kislakások, fogyasztási szövetkezeteknek történő építkezések — kedvéért A közös vállalkozások termelékeny munkájára utal az a tény is, hogy az egy főre jutó termelési érték elérte a 120—150 ezer forintot, tehát van annyi, mint a tanácsi vállalatoknál. Pedig a Tö- VÁL-okat is sújtotta a tavalyi építőanyaghiány. S végül: egyetlen év sem volt még veszteséges a TÖ V ÁL-oknál. Igaz, nem volt nagy a nyereség sem. Ez azonban nem baj, hiszen a TÖVÁL-okat nem azzal az elsődleges cella] hozták létre, hogy minél több nyereséget halmozzanak fék A tsz-építkezések időben és jó minőségben történő elvégzése volt a lényeg. Ha ez a munka nem veszteséges, hanem némi nyereséget hoz — mint ahogy itt is történik — akkor már jól járnak a tsz-ek. Az előbb említett, kétségbevonhatatlan eredmények ellenére a TÖVÁL-ok nem tudtak megfelelni annak a nagyfokú várakozásnak, amit az alapítók tápláltak velük szemben. A legtöbbször nem is a TÖVÁL-ok hibásak ezért. Fel tűnő például, hogy a közös vállalkozások gépesítettségi szintje, még ma — több évvel a beindulás után is — minimális. Csak a legalapvetőbb építőipari gépekkel rendelkeznek (betonkeverők, szál lítószalagok stb.), de még ezekkel sem elegendő meny- nyiségben. Kevés a szállító- eszközük is. Egyáltalán nem tesz jót az önköltségnek, hogy egy TÖVÁL-nak általában csalt egyetlen öt tonnás gépkocsija van, s ez az egy kocsi — igen gyakran — egykét mázsás tételeket kénytelen fuvarozni. A TÖVÁL-oknak azért nincs elég gépjük, mert nincs saját pénzeszközük, az alapító tagok viszont nem hajlandók nagyobb összeget áldozni gépvásárlásra. Kissé furcsa és érthetetlen ez, hiszen sokkal olcsóbb volna gépet venni és a TÖVÁL-lal dolgoztatni, mint állami vállalattal vagy ktsz-szel elvégeztetni ugyanazt a munkál Ez utóbbi 10— 15 százalékkal drágább. Egyéb ként, ha gépesítenék a TÖVÁL-okat. több lehetne a nyereség is, ami természetesen az alapító tagok között kerülne felosztásra. Megjegyezzük, emberhiány is van a TÖVÁL-oknál: a kőműveseken és ácsokon kívül alig van náluk más szakmunkás. Ezért van szükségük annyi alvállalkozóira. Az ilyesmi persze megnehezíti a munkák szervezését, koordinálását, a sok késedelmet okoz az építkezéseknél Egyébként még az alapító tagok közül sem értette meg mindenki a maga mélységében, hogy miért jó, miért is hasznos a TÖVÁL. Vannak példáid olyan tsz-ek, amelyek nagylétszámú építőbrigádot tartanak fenn, $ a Tö- VÁL-tól próbálnak toborozni szakembereket E szövetkezetek családi házakat építtetnek saját brigádjukkal, mert az nagyobb haszonnal jár, a kevesebb nyereséggel járó tsz- építkezéseket viszont a TÖVÁL-lal akarják elvégeztetni. Úgy tesznek tehát, mintha valamilyen Idegen vállalat volna a TÖVÁL. Vannak olyan alapító raö- vetkezetek Is, amelyek önmagukba zárkóznak, s nem akarnak új jelentkezőket felvenni a TÖVÁL-ba. Abból indulnak ki, hogy ha kevesebb a tagszövetkezet, kevesebo részre kell osztani a nyereséget. Kissé furcsa és érthetetlen módon megfeledkezne« arról, hegy egy kis TÖVÁL- nak eleve nem lehet valami nagy nyeresége. S arról is, hogy nem az elzárkózás, hanem két újabb TÖVÁL megalakítása volna a kívánatos: egy a siklósi járás nyugatij részén, egy pedig a pécsi járásban. Sok szállítási költséget lehetne kiküszöbölni, ha ez a két TÖVÁL megalakulna. Gazdaságosan dolgozhatnának, időben elvégezhetnék az építkezési munkákat. Úgy véljük, ez lenne az igazi nyereség a tsz-ek számára. Ezért érdemelnének több segítséget, támogatást a TÖVÁL-ok. Nemcsak a felügyeleti szervek, hanem és mindenekelőtt a tsz-ek részről is, hiszen ők a tulajdonosok. Szabó—Kiss—Krasznal Walter József Ribll János Sápi Zoltán •• Ötletes ember eh Azokat kerestem a pécsi üzemekben, vállalatoknál, akik a legtöbb újat alkották az elmúlt esztendőben, az újítókat. Tábornk népes, s ha a sok ötletes ember által a népgazdaság javára 1987-ben elért megtakarításokat összegezném, aligha győzném felsorolni sokmillió forintot kitevő eredményüket. A munkás A Sopiana Gépgyárban ismertem meg Walter József géplakatost. Tizenhat éve a Sopiana dolgozója. Amikor arra. kértem, beszéljen újító tevékenységéről, így kezdte: — Számomra könnyebb az újítás, mint nyilatkozni róla... — Az előbbit bizonyára gyakrabban csinálja. — Már legalább ötven újításom valósult meg a gyárban. Tavaly hat újítási javaslatomat fogadták el. Legutóbb egy szintszabályozó berendezést készített az EK—08-as töltő automatákhoz. — A Hatvani Konzervgyárban magam láttam, hogy a gépünkre tervezett szintszabályozó nem működik, s ezért egy munkásnő nyitotta-zárta az automata anyagtartályának csapját. így lehetett csak megakadályozni a túlzott töltést, vagy az anyaghiányt... Egyszerű úszós szelep beépítéséTíz éve népi ellenőr A NEB megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából kitüntetésekét nyújtott át Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a parlament Munkácsy- termében. A kitüntetették között volt Toller László, a Baranya megyei NEB általános elnökhelyettese, aki a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta, Csanálosi Sándorné, a Baranya megyei szociális-kulturális szakcsoport vezetője, dr. Kövecs Ferenc, a Gyógyszertár Vállalat főkönyvelője és Tölgyes Géza, » Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat osztály- vezetője a Munka Érdemrend ezüst, dr. Herlicska József né, a szigetvári járási NEB elnökheleyttese és Szűcs József, a Mohácsi Selyemgyár üzemvezetője a bronz fokozatot kapták. Toller László tíz éve, tehát az alapítás óta dolgozik a Népi Ellenőrző Bizottságban. Kezdetben a pécsi városi bizottság elnöke volt, majd az egyesülés után a megyei bizottság általános elnökhelyettesé. — Amikor megválasztottak bennünket erre a posztra, nagyon nehéz helyzetben voltunk, mert mindenki azt hitte, hogy mi csak büntetni tudunk és büntetni akarunk. Ennek ellenére hozzám már a második napon bekopogtattak, ami viszont azt mutatta, hogy várták az emberek egy ilyen szerv létrehozását. Azután egy évvel a megalakulás után, amikor Pécsett összeültek Dél-Du- nántúl népi ellenőreinek képviselői, megállapították, hogy a vizsgálatok hasznosak, a módszerek )ók, s ezen az úton kell továbbra is haladni Milyen is ez az út? Ma már sok ember, akit sérelem ért munkahelyén vagy másutt, utolsó érvként azzal próbálja igazát megszerezni, hogy ha nem hallgatják meg jelenti a népi ellenőröknek. És ennek a mondatnak legtöbbször megvan a hatása, az ügyet igye keznek a lehető leggyorsabban és legtárgyilagosabban „házilag” elintézni. Ahol viszont nem megy, ott segít a NEB. Igen, segít, erről már sokan meggyőződhették, nemcsak a sértettek, hanem a szabálysértők többsége is. Hogy hogyan? — A jó kapcsolat megteremtésével. És ez nem frázis. Mi először szinte környezettanulmányt végzünk egy-egy vizsgálati helyszínen, igyekszünk megismerni az embereket, a körülményeket, hiszen nem büntetni akarunk, hanem feltárni a hibákat. Ehhez pedig tapintatosság, megértés, körültekintés kell, s úgy tapasztaltuk, ez a járandó út. Tavaly hatvan témakörben folytatott vizsgálatot a megyei NEB. Ez 795 vizsgálati egységre terjedt ki, s 1064 vizsgálati megbízást adtak ki. A beérkezett panaszok száma meghaladta a 250-et, melyek jó része általános vizsgálatot követelt a megadott területen. És ezen vizsgálatok jegyzőkönyvei szinte kivétel nélkül megfordultak Toller László kezében, hogy megjegyzéssel, javaslattal lássa el őket Volt már olyan vizsgálat is, amely jogszabály módosítást, illetve új jogszabály alkotást vont maga után. — Nagyon sokrétű és ér- áekes ez a munka. Tíz éve csinálom, s megszerettem az emberekkel való törődés ilyen formáját. Azt is, hogy olyan sokan — a megyében 1700-an — segítenek függetlenített apparátusunknak társadalmi munkában. (K> vei sikerült megoldanom a problémát. Újításomat a Nagykőrösi Konzervgyárban próbálták ki. Jól bevált és az idén már 16 gépre szereltük fel az úszós szelepet. Aki az újító kedv. lendület okait is fürkészi, nem kerülheti el, hogy fel ne tegye a kérdést: miért csinálja? — Elhiheti nekem hogy aki igazán újító, az nem a két- háromszáz. vagy éppen ezer forintért fáradozik azzal, amit csinál. Nálunk már a közhangulat sem ilyen. A szakembert az avatja igazán azzá, ha bonyolultabb műszaki kérdésekhez is jól „hozzászól”, ha megold ilyeneket. A mérnök Nemcsak újító, feltaláló is Ribli János vegyészmérnök, hiszen már két magyar találmány fűződik a nevéhez. A Pécsi Bőrgyár cseres gyárrészlegének a vezetője. — Már húsz éve dolgozom a bőrös szakmában és gyakorlati tapasztalataimnak sokat köszönhetek — mondta. — Hány újítást dolgozott már ki? — Nem tudnám megmondani, hiszen sohasem számoltam. Tavaly volt egy, de az elég „kiadós”. Olyan problémát sikerült megoldanom, amely eddig visszavetette sertés velúr gyártásunkat. A sertésbőr feldolgozásánál hosszú ideig hátrányt jelentett. hogy hasi és nyakrésze túlságosan lágy, viszont a hátrész szinte „páncélos”, kemény szerkezetű. Mire hagyományos módon, motollában áztatva forgatva puhára pácolták a hátrészt, az anyag többi része szétment. Ribli János rájött arra, hogy 35—36 fokos melegben száraz állapotban is hatásos a pácolásnál használt enzim. Ezzel már meg is oldódott a kérdés. A sertésbőröket csak ott kenik be pácanyaggal, ahol puhítani akarják. 1 — Az eredmény? — Kitűnő minőségű ruházati sertésvelurt gyártunk 20 féle színben. Az első negyedévben 11 ezer négyzetméter velúrt készítettünk, a másodikban már 14 ezer négyzet- métert. a negyedikben pedig 22 ezret. Nem is győzzük a „versenyfutást” az igényekkel ... 1968-ban biztosai Paradicsomkonzerv Mohácsról A Szövetkezetek Baranya megyei Központjának mohácsi tartósitó üzeme ebben az évben új. úgynevezett autóklá- vos megoldással áttér az eddig hidegeljárással készített paradicsom konzerv és az újdonságnak számító gyümölcsvelők gyártására. Az új gépek üzembe- helyezésével nem kevesebb. mint hat hónappal hosszabbították meg a paradicsom konzerv szavatossági idejét, s ugyanakkor a gyártási kapacitást is lényegesen megnövelték. A mindössze félmillió forintos beruházással az eddigi hat va- gonos évj termelés helyett 30 vagon kiváló minőségű paradicsom kon- zervet állítanak elő ebben az évben. haladjuk a százezer négyzet- métert. A technikus Sápi Zoltán technikus. A gumigazdálkodás szakembere a 12-es számú Autóközlekedési Vállalatnál. Úgy mutatták be, mint a legeredményesebb újítóját. — Hány újítási javaslaton szerepel a neve? — Csak egyen — válaszolta. s ez kissé meglepett. Hogyan lehet valaki egy újítással már „befutott” újító? Megmagyarázták. A felhasznált gumi költségei évente 12—13 millió forintra rúgtak a vállalatnál. Sápi arra dolgozott ki újítási javaslatot, hogyan lehet jelentősen csökkenteni ezt a költséget anélkül, hogy egy kicsit is romlana a járművek gumijainak állapota. Ezt az újítást nem az ötletesség szülte. — Gumicserére korábban akkor került sor nálunk, amikor a gépkocsivezető új gumiért jelentkezett. Ezt vagy jószántából tette, vagy azért, mert szóltak neki. hogy jó lenne már leszedni kocsijáról az elkopott futófelületű gumikat Nem volt és országosan ma sincs szabály arra. hogy mikor, hány kilométer teljesítése után kell új gumikat rakni a teherkocsi első kerekeire. — Most már van ilyen szabály? — Nálunk igen. Lényegében ez az újításom. Megalapoztuk ezzel a kopott gumik tervszerű felújítását. Fontos ez, mert az időben felújított gumi még 14—15 ezer kilométert futhat... — S az eredmény? — Tavaly hat hónap alatt ötszázezer forinttal csökkentek gumi költségeink, bár az újítás általános alkalmazása még hosszabb időt vesz igénybe. Külföldön is széles körben eltérjedt már a kopott autógumik körcsikozással vagy más módon való felújítása. Olaszország eredménye a legjobb. 60 százalékos. Mi már 44 százaléknál tartunk, míg az országos átlag csak 25 százalék. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ne kellene törekednünk nagyobb arányú takarékosságra. Lőrinci János Idő Járás Jelenti Várható időjárás szerda estig: felhős Idő, tfibbfelé havazás havaseső, eső. filénk. helyenként erős déli-délnyugati szél Az éj- asakal fagy gyengfll. Vázhat« legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet délnyugaton 0—plusz 4, máshol 0—mínusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet plüss í—8 fok közfitt. TVz-latj lett a jogtanácsos l Dr. Borhidi Mihály, a drávaszabolcsi Dózsa Tsz jogtanácsosa a közelmúltban belépett a tsz- be. Rajta kívül még pontosan száz ember felvételét szavazta meg a küldöttgyűlés. Az új tsz- tagok átlagos életkora rendkívül kedvező: mindössze 29,8 év. A Dózsa Tsz az igen sikeres 1967-es gazdasági évvel gyakorolt ilyen nagy vonzóerőt a község, illetve környék lakosságára. Az 1967-es, egy dolgozó tagra eső jövedelem ugyanis meghaladta a 17 ezer forintot. Ez az ősz- szeg mintegy 10 ezer forinttal több annál, mint amennyit Gordisán. s 8000 forinttal magasabb annál, mint amit Maty- tyon osztottak egy évvel ezelőtt, tehát abban az időben, amikor Gordisa, illetve Matty még külön gazdálkodott. A két község parasztsága ugyanis egy évvel ezelőtt csatlakozott a drávaszabolcsi Dózsa Tsz-hez. Gordisán és Mattyon február 19-én. hétfőn, Drávapalkonyán és Drá- vacsehin pedig tegnap tartották meg a tsz zárszámadó közgyűlést. A központi tsz-községben, tehát Drávaszabolcson ma kerül sor erre a rendezvényre. 1
