Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

1968. FEBRUÁR 21. napló 3 ötvenmillió forint ériékben épített a két baranyai 7ÖVÁL Orrá lenni a nehézségeken! Több segítséget érdemelnek Néhány éve még sok baj volt a tsz-beruházásokkal. A nagyra méretezett állami épí­tőipari vállalatok kicsinek tartották a tsz-építkezéseket, s nem szívesen vonultait fel egy-két istállóért. A néhány főből álló házi, tsz-építőbri- gádoknak viszont még ez is sok volt, meghaladta az ere­jüket. Uj és mozgékony épí­tőipari egységekre volt tehát szükség, s hamarosan meg­születtek a termelőszövetke­zeti építőipari önálló közös vállalkozások. Ma már hét TÖVÁL tevékenykedik a me­gyében. A közelmúltban a Megyei Pártbizottság kezdeményezé­sére megvizsgáltuk a TÖVÁL- ok működését és megállapí­tottuk, hogy — a ma még fennálló problémáik, nehézsé­geik ellenére is — betöltik a hivatásukat Ezt bizonyítják a számadatok is. A TÖVÁL-ok 1965-ben 31, 1966-ban 37, az elmúlt évben pedig már 55 millió forint értékű beruhá­zást valósítottak meg, illetve építési munkát végeztek el. Az összes termelési érték há­romnegyed részét minden év­ben a tsz-építkezések teszik ki. Ez feltétlenül kiemelkedő, hiszen a vizsgálatok nem iga­zolták egyesek negatív felte­véseit Amint a 75 százalékos arány mutatja, nem felel meg a valóságnak az a fel­tevés, hogy a TÖVÁL-ok el­hanyagolják az istállóépítke­zéseket a jövedelmezőbbnek mutatkozó egyéb építkezések — kislakások, fogyasztási szö­vetkezeteknek történő építke­zések — kedvéért A közös vállalkozások ter­melékeny munkájára utal az a tény is, hogy az egy főre jutó termelési érték elérte a 120—150 ezer forintot, tehát van annyi, mint a tanácsi vállalatoknál. Pedig a Tö- VÁL-okat is sújtotta a ta­valyi építőanyaghiány. S vé­gül: egyetlen év sem volt még veszteséges a TÖ V ÁL-oknál. Igaz, nem volt nagy a nye­reség sem. Ez azonban nem baj, hiszen a TÖVÁL-okat nem azzal az elsődleges cel­la] hozták létre, hogy minél több nyereséget halmozzanak fék A tsz-építkezések időben és jó minőségben történő el­végzése volt a lényeg. Ha ez a munka nem veszteséges, hanem némi nyereséget hoz — mint ahogy itt is törté­nik — akkor már jól járnak a tsz-ek. Az előbb említett, kétségbe­vonhatatlan eredmények el­lenére a TÖVÁL-ok nem tud­tak megfelelni annak a nagy­fokú várakozásnak, amit az alapítók tápláltak velük szem­ben. A legtöbbször nem is a TÖVÁL-ok hibásak ezért. Fel tűnő például, hogy a közös vállalkozások gépesítettségi szintje, még ma — több év­vel a beindulás után is — minimális. Csak a legalapve­tőbb építőipari gépekkel ren­delkeznek (betonkeverők, szál lítószalagok stb.), de még ezekkel sem elegendő meny- nyiségben. Kevés a szállító- eszközük is. Egyáltalán nem tesz jót az önköltségnek, hogy egy TÖVÁL-nak általában csalt egyetlen öt tonnás gép­kocsija van, s ez az egy ko­csi — igen gyakran — egy­két mázsás tételeket kényte­len fuvarozni. A TÖVÁL-oknak azért nincs elég gépjük, mert nincs saját pénzeszközük, az alapító tagok viszont nem hajlandók nagyobb összeget áldozni gép­vásárlásra. Kissé furcsa és érthetetlen ez, hiszen sokkal olcsóbb volna gépet venni és a TÖVÁL-lal dolgoztatni, mint állami vállalattal vagy ktsz-szel elvégeztetni ugyan­azt a munkál Ez utóbbi 10— 15 százalékkal drágább. Egyéb ként, ha gépesítenék a TÖ­VÁL-okat. több lehetne a nye­reség is, ami természetesen az alapító tagok között ke­rülne felosztásra. Megjegyezzük, emberhiány is van a TÖVÁL-oknál: a kőműveseken és ácsokon kí­vül alig van náluk más szak­munkás. Ezért van szüksé­gük annyi alvállalkozóira. Az ilyesmi persze megnehezíti a munkák szervezését, koordi­nálását, a sok késedelmet okoz az építkezéseknél Egyébként még az alapító tagok közül sem értette meg mindenki a maga mélységé­ben, hogy miért jó, miért is hasznos a TÖVÁL. Vannak példáid olyan tsz-ek, ame­lyek nagylétszámú építőbrigá­dot tartanak fenn, $ a Tö- VÁL-tól próbálnak toborozni szakembereket E szövetkeze­tek családi házakat építtet­nek saját brigádjukkal, mert az nagyobb haszonnal jár, a kevesebb nyereséggel járó tsz- építkezéseket viszont a TÖ­VÁL-lal akarják elvégeztetni. Úgy tesznek tehát, mintha valamilyen Idegen vállalat volna a TÖVÁL. Vannak olyan alapító raö- vetkezetek Is, amelyek önma­gukba zárkóznak, s nem akar­nak új jelentkezőket felven­ni a TÖVÁL-ba. Abból in­dulnak ki, hogy ha kevesebb a tagszövetkezet, kevesebo részre kell osztani a nyere­séget. Kissé furcsa és érthe­tetlen módon megfeledkezne« arról, hegy egy kis TÖVÁL- nak eleve nem lehet valami nagy nyeresége. S arról is, hogy nem az elzárkózás, ha­nem két újabb TÖVÁL meg­alakítása volna a kívánatos: egy a siklósi járás nyugatij részén, egy pedig a pécsi já­rásban. Sok szállítási költsé­get lehetne kiküszöbölni, ha ez a két TÖVÁL megalakul­na. Gazdaságosan dolgozhat­nának, időben elvégezhetnék az építkezési munkákat. Úgy véljük, ez lenne az igazi nyereség a tsz-ek szá­mára. Ezért érdemelnének több segítséget, támogatást a TÖVÁL-ok. Nemcsak a fel­ügyeleti szervek, hanem és mindenekelőtt a tsz-ek rész­ről is, hiszen ők a tulajdo­nosok. Szabó—Kiss—Krasznal Walter József Ribll János Sápi Zoltán •• Ötletes ember eh Azokat kerestem a pécsi üzemekben, vállalatoknál, akik a legtöbb újat alkották az elmúlt esztendőben, az újítókat. Tábornk népes, s ha a sok ötletes ember által a nép­gazdaság javára 1987-ben elért megtakarításokat összegezném, aligha győzném felsorol­ni sokmillió forintot kitevő eredményüket. A munkás A Sopiana Gépgyárban is­mertem meg Walter József géplakatost. Tizenhat éve a Sopiana dolgozója. Amikor ar­ra. kértem, beszéljen újító te­vékenységéről, így kezdte: — Számomra könnyebb az újítás, mint nyilatkozni ró­la... — Az előbbit bizonyára gyakrabban csinálja. — Már legalább ötven újí­tásom valósult meg a gyár­ban. Tavaly hat újítási javas­latomat fogadták el. Legutóbb egy szintszabályo­zó berendezést készített az EK—08-as töltő automaták­hoz. — A Hatvani Konzervgyár­ban magam láttam, hogy a gépünkre tervezett szintszabá­lyozó nem működik, s ezért egy munkásnő nyitotta-zárta az automata anyagtartályának csapját. így lehetett csak meg­akadályozni a túlzott töltést, vagy az anyaghiányt... Egy­szerű úszós szelep beépítésé­Tíz éve népi ellenőr A NEB megalakulásának tizedik évfordulója alkalmá­ból kitüntetésekét nyújtott át Gáspár Sándor, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke a parlament Munkácsy- termében. A kitüntetették között volt Toller László, a Baranya megyei NEB ál­talános elnökhelyettese, aki a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta, Csanálosi Sándorné, a Baranya me­gyei szociális-kulturális szakcsoport vezetője, dr. Kövecs Ferenc, a Gyógy­szertár Vállalat főkönyve­lője és Tölgyes Géza, » Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat osztály- vezetője a Munka Érdem­rend ezüst, dr. Herlicska József né, a szigetvári járási NEB elnökheleyttese és Szűcs József, a Mohácsi Selyemgyár üzemvezetője a bronz fokozatot kapták. Toller László tíz éve, te­hát az alapítás óta dolgo­zik a Népi Ellenőrző Bizott­ságban. Kezdetben a pécsi városi bizottság elnöke volt, majd az egyesülés után a megyei bizottság általános elnökhelyettesé. — Amikor megválasztot­tak bennünket erre a poszt­ra, nagyon nehéz helyzet­ben voltunk, mert mindenki azt hitte, hogy mi csak bün­tetni tudunk és büntetni akarunk. Ennek ellenére hozzám már a második na­pon bekopogtattak, ami vi­szont azt mutatta, hogy várták az emberek egy ilyen szerv létrehozását. Azután egy évvel a meg­alakulás után, amikor Pé­csett összeültek Dél-Du- nántúl népi ellenőreinek képviselői, megállapították, hogy a vizsgálatok haszno­sak, a módszerek )ók, s ezen az úton kell továbbra is haladni Milyen is ez az út? Ma már sok ember, akit sérelem ért munkahelyén vagy másutt, utolsó érvként azzal próbálja igazát meg­szerezni, hogy ha nem hall­gatják meg jelenti a népi ellenőröknek. És ennek a mondatnak legtöbbször meg­van a hatása, az ügyet igye keznek a lehető leggyorsab­ban és legtárgyilagosabban „házilag” elintézni. Ahol viszont nem megy, ott se­gít a NEB. Igen, segít, er­ről már sokan meggyőződ­hették, nemcsak a sértet­tek, hanem a szabálysértők többsége is. Hogy hogyan? — A jó kapcsolat meg­teremtésével. És ez nem frázis. Mi először szinte környezettanulmányt vég­zünk egy-egy vizsgálati helyszínen, igyekszünk meg­ismerni az embereket, a körülményeket, hiszen nem büntetni akarunk, hanem feltárni a hibákat. Ehhez pedig tapintatosság, meg­értés, körültekintés kell, s úgy tapasztaltuk, ez a já­randó út. Tavaly hatvan témakör­ben folytatott vizsgálatot a megyei NEB. Ez 795 vizs­gálati egységre terjedt ki, s 1064 vizsgálati megbízást adtak ki. A beérkezett pa­naszok száma meghaladta a 250-et, melyek jó része ál­talános vizsgálatot követelt a megadott területen. És ezen vizsgálatok jegyző­könyvei szinte kivétel nél­kül megfordultak Toller László kezében, hogy meg­jegyzéssel, javaslattal lássa el őket Volt már olyan vizsgálat is, amely jogsza­bály módosítást, illetve új jogszabály alkotást vont maga után. — Nagyon sokrétű és ér- áekes ez a munka. Tíz éve csinálom, s megszerettem az emberekkel való törő­dés ilyen formáját. Azt is, hogy olyan sokan — a me­gyében 1700-an — segíte­nek függetlenített appará­tusunknak társadalmi mun­kában. (K> vei sikerült megoldanom a problémát. Újításomat a Nagykőrösi Konzervgyárban próbálták ki. Jól bevált és az idén már 16 gépre szerel­tük fel az úszós szelepet. Aki az újító kedv. lendület okait is fürkészi, nem kerül­heti el, hogy fel ne tegye a kérdést: miért csinálja? — Elhiheti nekem hogy aki igazán újító, az nem a két- háromszáz. vagy éppen ezer forintért fáradozik azzal, amit csinál. Nálunk már a köz­hangulat sem ilyen. A szak­embert az avatja igazán az­zá, ha bonyolultabb műszaki kérdésekhez is jól „hozzá­szól”, ha megold ilyeneket. A mérnök Nemcsak újító, feltaláló is Ribli János vegyészmérnök, hiszen már két magyar talál­mány fűződik a nevéhez. A Pécsi Bőrgyár cseres gyár­részlegének a vezetője. — Már húsz éve dolgozom a bőrös szakmában és gyakor­lati tapasztalataimnak sokat köszönhetek — mondta. — Hány újítást dolgozott már ki? — Nem tudnám megmonda­ni, hiszen sohasem számol­tam. Tavaly volt egy, de az elég „kiadós”. Olyan problé­mát sikerült megoldanom, amely eddig visszavetette ser­tés velúr gyártásunkat. A sertésbőr feldolgozásánál hosszú ideig hátrányt jelen­tett. hogy hasi és nyakrésze túlságosan lágy, viszont a hát­rész szinte „páncélos”, kemény szerkezetű. Mire hagyományos módon, motollában áztatva forgatva puhára pácolták a hátrészt, az anyag többi ré­sze szétment. Ribli János rájött arra, hogy 35—36 fokos melegben száraz állapotban is hatásos a pá­colásnál használt enzim. Ez­zel már meg is oldódott a kérdés. A sertésbőröket csak ott kenik be pácanyaggal, ahol puhítani akarják. 1 — Az eredmény? — Kitűnő minőségű ruhá­zati sertésvelurt gyártunk 20 féle színben. Az első negyed­évben 11 ezer négyzetméter velúrt készítettünk, a máso­dikban már 14 ezer négyzet- métert. a negyedikben pedig 22 ezret. Nem is győzzük a „versenyfutást” az igények­kel ... 1968-ban biztosai Paradicsom­konzerv Mohácsról A Szövetkezetek Bara­nya megyei Központjá­nak mohácsi tartósitó üzeme ebben az évben új. úgynevezett autóklá- vos megoldással áttér az eddig hidegeljárással ké­szített paradicsom kon­zerv és az újdonságnak számító gyümölcsvelők gyártására. Az új gépek üzembe- helyezésével nem keve­sebb. mint hat hónappal hosszabbították meg a paradicsom konzerv sza­vatossági idejét, s ugyan­akkor a gyártási kapaci­tást is lényegesen meg­növelték. A mindössze félmillió forintos beruhá­zással az eddigi hat va- gonos évj termelés he­lyett 30 vagon kiváló mi­nőségű paradicsom kon- zervet állítanak elő eb­ben az évben. haladjuk a százezer négyzet- métert. A technikus Sápi Zoltán technikus. A gumigazdálkodás szakembere a 12-es számú Autóközlekedé­si Vállalatnál. Úgy mutatták be, mint a legeredményesebb újítóját. — Hány újítási javaslaton szerepel a neve? — Csak egyen — válaszol­ta. s ez kissé meglepett. Ho­gyan lehet valaki egy újítás­sal már „befutott” újító? Meg­magyarázták. A felhasznált gumi költsé­gei évente 12—13 millió fo­rintra rúgtak a vállalatnál. Sápi arra dolgozott ki újítási javaslatot, hogyan lehet jelen­tősen csökkenteni ezt a költ­séget anélkül, hogy egy kicsit is romlana a járművek gu­mijainak állapota. Ezt az újí­tást nem az ötletesség szülte. — Gumicserére korábban akkor került sor nálunk, ami­kor a gépkocsivezető új gu­miért jelentkezett. Ezt vagy jószántából tette, vagy azért, mert szóltak neki. hogy jó lenne már leszedni kocsijáról az elkopott futófelületű gumi­kat Nem volt és országosan ma sincs szabály arra. hogy mikor, hány kilométer telje­sítése után kell új gumikat rakni a teherkocsi első kere­keire. — Most már van ilyen sza­bály? — Nálunk igen. Lényegé­ben ez az újításom. Megala­poztuk ezzel a kopott gumik tervszerű felújítását. Fontos ez, mert az időben felújított gumi még 14—15 ezer kilo­métert futhat... — S az eredmény? — Tavaly hat hónap alatt ötszázezer forinttal csökken­tek gumi költségeink, bár az újítás általános alkalmazása még hosszabb időt vesz igény­be. Külföldön is széles kör­ben eltérjedt már a kopott autógumik körcsikozással vagy más módon való felújítása. Olaszország eredménye a leg­jobb. 60 százalékos. Mi már 44 százaléknál tartunk, míg az országos átlag csak 25 száza­lék. Nem vagyunk olyan gaz­dagok, hogy ne kellene töre­kednünk nagyobb arányú ta­karékosságra. Lőrinci János Idő Járás Jelenti Várható időjárás szerda estig: felhős Idő, tfibbfelé havazás ha­vaseső, eső. filénk. helyenként erős déli-délnyugati szél Az éj- asakal fagy gyengfll. Vázhat« leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet délnyugaton 0—plusz 4, máshol 0—mínusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet plüss í—8 fok közfitt. TVz-latj lett a jogtanácsos l Dr. Borhidi Mihály, a drávaszabolcsi Dózsa Tsz jogtanácsosa a közel­múltban belépett a tsz- be. Rajta kívül még pon­tosan száz ember felvé­telét szavazta meg a kül­döttgyűlés. Az új tsz- tagok átlagos életkora rendkívül kedvező: mind­össze 29,8 év. A Dózsa Tsz az igen sikeres 1967-es gazdasági évvel gyakorolt ilyen nagy vonzóerőt a község, illetve környék lakossá­gára. Az 1967-es, egy dol­gozó tagra eső jövedelem ugyanis meghaladta a 17 ezer forintot. Ez az ősz- szeg mintegy 10 ezer fo­rinttal több annál, mint amennyit Gordisán. s 8000 forinttal magasabb annál, mint amit Maty- tyon osztottak egy évvel ezelőtt, tehát abban az időben, amikor Gordisa, illetve Matty még külön gazdálkodott. A két köz­ség parasztsága ugyanis egy évvel ezelőtt csatla­kozott a drávaszabolcsi Dózsa Tsz-hez. Gordisán és Mattyon február 19-én. hétfőn, Drávapalkonyán és Drá- vacsehin pedig tegnap tartották meg a tsz zár­számadó közgyűlést. A központi tsz-községben, tehát Drávaszabolcson ma kerül sor erre a rendez­vényre. 1

Next

/
Thumbnails
Contents