Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

napló 19«* FFBRTTÄR 18. 4 Másfél évvel az indulás után Körséta a négyszíjzágyasban Négyszázhatvanöten dolgoznak a klinikán — Nyolcezer hét száz beteget ápoltak — A felszerelés és ellátás a legkorszerűbb Kereken másfél esztendős a „négyszázágyas”. Évfordulók mindig alkalmasak voltak ar­ra, hogy felmérjük, értékel­jük, összehasonlítsuk, levon­juk a tanulságokat vagy a tapasztalatokat. Miért ne ten­nénk meg ezt a Pécs egyik legfrissebb másfél évesen is új büszkeségével? Sok mindent tud már a vá­ros a négyszázágyasról. Bár most a tapasztalatokról s az indulás óta eltelt idő fejlő­déséről van szó, emlékeztetőül elevenítsünk fel néhány ada­tot. Az épületben 1160 helyi­ség van, a teljes személyzet — orvosokkal, asszisztensek­kel, ápolónőkkel, műszakiak­kal, portásokkal, konyhai sze­mélyzettel stb. — 465 fő. Az intézmény működése óta 8684 beteg fordult meg itt, az ápo­lási napok száma több, mint 135 ezer. Ez még csak a fek­vőbetegek száma — az ambu­láns betegek ez idő alatt 88 ezer 615-en fordultak meg a különféle rendelőkben és ke­zelőkben. Pacemaker Dr. Boros Béla, az egyetem rektora, ebben az épületben nem ilyen minőségben, hanem mint a szemészeti klinika ve­zetője él, dolgozik, — s így is válaszol a kérdésre. — Persze, hogy jobb mun­kát tudunk itt végezni, egy­részt, mert magasabb fokú a műszeres felszereltség, moder­nebbek a műtők, bővült a sze­mélyzet, létre lehetett hozni egy anaesthesiológus csopor­tot, másrészt szorosabb konzi- liárus együttműködésre van lehetőség a klinikák között. Nekem magamnak külön örömteli esemény, hogy itt a jobb feltételek melleit, kiala­kíthattuk az orthoptikai osz­tályt, vagyis a kancsalrészle­get, ahol a műtéti korrekciók kérdését alaposan kézbevehet- tük. Óriási gyakorlati haszna van ennek, hisz arról van szó, hogy a gyermekkori kancsal­ság gyakori következménye: a gyermek egyik szeme kikap­csolódik a látásból, s felnőtt­ként végülis egyszeművé vá­lik. Részben műtétekkel, rész­ben műszeres gyakorlatokkal érjük el az újonnan kialakí­tott osztályon, hogy ezt a fo­lyamatot megállítjuk. Dr. Páka László, az I. szá­mú sebészeti klinika profesz- szora is fejlődésről és újdon­ságról számol be: — Magasabb szintű beteg- ellátást tudunk az új épület­ben produkálni, percig sem vitás. Nem elsősorban a miliő miatt, bár a szép környezet sem elhanyagolandó. Inkább az együttműködés jobb lehe­tőségei miatt. Űj törekvés, hogy a szakmák differenciáló­dása mellett magasabb szin­ten a szintézist hozzuk létre, éppen a beteg érdekében. Ez itt lehetsrnes Elmosódtak a határok: „a sebészeti beteg” vagy a „belgyógyászati beteg” helyett A Beteg van. Éjszaka négy sebész, három belgyó­gyász, egy röntgenorvos, egy szemész, és laboratóriumi asszisztensek tartanak ügyele­tet, így még éjszaka is olyan diagnosztikai lehetőségek van­nak, amelyek korábban saj­nos elképzelhetetlenek voltak. Régen, ha konzulium vált szükségessé, mentővel elszállí­tottuk a beteget egyik klini­káról a másikra. Ma pedig a másutt működő klinikákról is idejön az orvos. A velünk egy épületben lévő röntgenklinika kitűnő felszerelése, például az érfeltöltéses röntgenvizsgála­tokhoz szükséges műtő, lehe­tővé tette, hogy a szivkatéte- rezés rutinmunkává váljék. Számtalan példát mondhat­nék, többek között, hallatlan fontosságú lesz a központi vértároló létrehozása, amely folyamatban van. Három hét­lehetett mondani az intéz­mény indulásakor. Ma egy ..el­varázsolt kastélyt” talál itt a látogató. Dr. Somfai Jenő ad­junktus a házigazda: — Olyan gyógykezelésről van szó, amely elektromosság­gal, fénnyel, vízzel és mecha­nikus erőkkel végzi a gyógyí­tást. A mozgásszervi károso­dottak rehabilitációja a fő­cél. A harkányi fürdőkórház­zal és a sikondai szanatórium­mal kialakulóban lévő kapcso­lataink után szinte maradék­talannak mondhatjuk majd a rehabilitációs lehetőségeket. Az ortopédiáról, a sebészet­ről és a belgyógyászatról ér­kező betegek helyben megkap­ják az utókezelést, de járnak ide a városból is járóbetegek, gyógytornára még a gyermek­szívgondozó betegei is. Féléve indult az osztály, s ma már naponta 70—80 beteg fordul meg itt. A hydroterápiai rész­legben van vízben végezhető Az akut-osztály ahová rendszerint nagy műtétek után a súlyos betegeket fektetik. A betegeket a nővérek állandóan figyelik, szükség esetén minden készenlétben van az életmentő beavat­kozáshoz. tik az átmenetet, hogy a be­teg visszataláljon a termelő- munkába. Végül az elektro­terápia is itt helyezkedik el, drága és tudós gépeivel, be­rendezéseivel, amelyek mind tel ezelőtt alkalmaztuk Pécsett az első pacemakert, vagyis szívstimulátort, egy Chardack- tipusú amerikai gyógyító mű­szert, amelyet érbetegségek­nél, diabetesnél, sérüléseknél használ az orvostudomány, összesen legföljebb tíz éve. Ez a kis szerkezet akkor szüksé­ges, ha a szív vezető közegei megszakadnak és a pitvar in­gerei a szivkamrára nem ter­jednek át, így a szív nem tud a szervezetnek elég oxigéndús vért szállítani. A pacemaker a beteg mellkasába helyezve elektromos úton ritmikusan ingerli a kamrát, s a halálos végű, eszméletvesztéssel járó állapotot megszüntetve hosszú évekre meghosszabbítja a be­teg életét. Súlyfürdőtől a görkorcsolyáig A fizikoterápiái osztály munkájáról még nem sokat gépi vízsugár-masszázs, tuss- katedra, járómedence (a 70 kilós beteg, ha nyakig merül a vízben, 6—7 kilót cipel csak, bár levegőn még nem tud jár­ni, itt már igen, gyenge izmai fokozatosan erősödnek), Tan- gentor-készülék, amely vízsu­garakkal masszíroz, s 4 at- moszférás nyomást is el le­het vele érni, súlyfürdő, amit főleg isiásznál alkalmaznak a gerinc nyújtása céljából: a j beteg csípőjén súlyok függ- I nek, ő feltámasztva, a me­legvízben ellazult izmokkal, gyógyul. Az osztály másik részlegén, a tulajdonképpeni fizikoterápián jólfelszerelt tor- , naterem van, egy szobában expanderek, nagy kézihajtású kerekek, görkorcsolyák, lab­dák, tolltenisz, gyereképítő­kockák és lesz még agyagfor­máló és kézi szövőszék — be­teg kezeket és lábakat „tor­náztatnak” ezekkel, megterem­derék-, váll-, láb- és karfájást gyógyítanak. Sok kilométeres vezetékek A hat klinika, s az olyan intézmények, mint a központi I laboratórium, a központi ste- j rilizáló, a fizikoterápia stb. — i egyszóval az egész hatalmas gyógyító apparátus csak akkor | tud megfelelőképpen dolgozni, j ha jól működik a kiszolgáló apparátus is, amely nem is • kisebb az előbbinél. Gallai József művezető,! Kreka László üzemvezető mér- 1 í nők, Merzay László, az épület ! műszaki vezetője és Dorka \ Miklós, az egyetem főmérnö­ke — ők a vezetői a huszon­négy tagú műszaki csoport­nak, amely az épület gépészeti részének karbantartásáról és i üzemeltetéséről gondoskodik, j Feladataik röviden: az egye-; tem egész területén üzemelte- tett klímaberendezések kar-1 bantartása, a távfűtési energia j fogadására szolgáló hőköz- j pont. a szellőzőberendezés, a; sugárosztály dezaktiváló szint­jének üzemeltetése, vízcsapok és egyebek javítása, az ipari televízió és a nagyműszerek kezelése stb. Három csoport­juk van: a szellőző- és klíma- berendezéseket ellátók, a la­katosok és fűtésszerelők, va- ! lamint a villanyszerelők és műszerészek. Sok más egyéb között van: 71 ventillátoruk, 106 radiáto­ruk, 20 700 méter fűtési cső­vezetékük, a mennyezetbe épí­tett fűtésnél kb. 40 kilométer vezetékük, sűrített levegőt és oxigént szállító 4 kilométeres hálózatuk, 21 kilométeres víz­vezetékük, 16 liftjük és 6000 darab vízvezetéki szerelvé­nyük, amit állandóan rendben kell tartani. Napi 2500 ebéd A lenyűgöző konyha-kombi­nátban naponta 2 és félezer ebédet főznek. De érezhetővé csak akkor válik ennek a munkának — mondhatnám a monumentalitása, ha azt is tudjuk: az 1400 alkalmazotti ebéd az elméleti intézetek, a többi klinika dolgozóihoz is eljut naponta, a normális be­teg-konyha kb. 500 ebédjéből is szállítanak más klinikákra, s hogy a diétás konyhán az a napi 500 ebéd olykor 40—50 félét jelent! A diétás konyha látványa, talán ezért is, majd- nemhogy intim, mintha egy nagyobb családnak sütnének- főznének. Rózsi néni ugyan egyszerre két darab, egyen­ként kilenc tartályos serpenyő, ben süti a tükörtojást... Amott a parajt „szortírozzák”, van, amelyikből a tejnek kell hiányoznia, a másikból a só­nak, a harmadikból a zsira­gok, főzelékek, gyümölcsízek — emitt 5 literes üvegekben valami sötétzöld: pirosszélű iskolásfüzet-címkével. Házilag eltett petrezselyem- és zeller­zöld! Tavaly nyáron a konyha el tett sokmindent, még befőt­tet, lekvárt is. Egy kisebb szo­bában fekete homokhegy — közelebbről nézve kiderül, hogy mák, kb. 22 mázsa... A beszerzés ennek a mam- mut-üzemnek különleges gond. Döbbenetesen alacsony az al­kalmazotti koszt normája (az egész országban az egészség- ügyiek esznek „legolcsób­ban!”), magasabb a betegkosz­té, de más okok miatt ter­mészetesen itt is speciális fel­adat az alapanyagok beszerzé­se. Gyürös Lajosné, az élelme­zési osztály vezetője örömmel mondja: — Mióta a bólyi tsz-szel megállapodtunk, a zöldségellá­tásunk kifogástalan. Kitűnő minőségű árut kapunk tőlük, mindent megtesznek, amit ké­rünk. Nem lehet ugyanezt minden szervről elmondani. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya egyízben fagyasztott húst akart adni a betegeknek, arra való hivatkozással, hogy „a lakosságot kell mindenekelőtt friss hússal ellátni”. Különös szemlélet, egyfelől a klinika betegei is „lakosság”, más­felől még betegek is. Persze nem fogadták el a fagyasztott A klinikai tömb korszerű telefonközpontja. Ag osztályos betegtársalgó, ahol a Sn ágyas osztályok fent)áró beteget étkezhetnek, fogadhatják látogatóikat, társaloghatnak, szórakozhatnak. Az épületben háromféle fű­tés van, a hagyományos ra­diátorokon kívül mennyezeti, fűtés, a tanteremben pedig légfűtés. A klímagépházban ' működő, nagyrészt automati-; zált gépek például szabályoz­zák a nyolc műtő és a három röntgenhelyiség relatív ned­vességtartalmának. hőmérsék­letének állandó értékét és a folytonos friss levegőt. Jellem­ző — mondják — a műszaki személyzet színvonalára, hogy a klímagépház és a szellőző­berendezés irányítását Simon Mihály felsőfokú műszerész- technikus végzi. déknak, és így tovább. A kom­binát — állítólag mindig osz­tatlan sikert arató — részlege még a cukrászüzem. ma épp lángost készített és mákospi­tét. Lehet, hogy azért is a mindenkori „bajnok” a cukrá­szat, mert a konyhavezető Milota József kitűnő cukrász- mester. A konyhák hatalmas üveg­ablakain besüt a nap. olyan az egész, mint egy óriási la­boratórium — tiszta, világos, ragyogó. Külön szenzáció a raktár is. Glédában állnak a különféle konzervek, üveges savanyúsá­húst. Most, ha sikerül, olya ír. szerződést kötnek a tsz-szel, hogy egyenesen onnan kapnak majd friss sertéshúst. A körséta, amelyet persze még hosszú órákon át folytat­hattunk volna, valóban azt bi­zonyítja: minden a magasabb szintű betegellátásért törté­nik. Az épületben ezekben a napokban folvnak — kissé megkésve — a garanciális ja­vítások. ha az végetér. már nyugodtan ki lehet jelenteni: az intézmény másfél év alati belezökkent a végleges kerék vágásba. Hallatna Erzsébet A modern Konyna egy resztet•.

Next

/
Thumbnails
Contents