Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-17 / 40. szám
m FEBRUAR n. napló 3 Előadás a Bartók Klubban Húsz új kukoricahibrid Martonvásár lépést tart a korral — Jövőre négyszázezer holdra ígérnek vetőmagot kozáson Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetője elmondotta, 17 ezer hízottsertéssel adhatna többet a megye évente, ha csak egy mázsával is növelnék a kukorica átlagtermését. Ehhez adnak biztosítékot az új külföldi, de mindenekelőtt a martonvásári hibridek, amelyek tavaly 15 baranyai tsz-nél és 5 állami gazdaságnál jelesre vizsgáztak. rfArcmykertelc# A Dráva mente árterein a téli hónapokban magokat gyűjtöttek a méhészek: az ügynevezett aranyfű magvait. Ennek a dúsan mézelő növénynek itt van a hazája, igen nagy területeken díszük. Nyár végén a méhészek távoli vidékekről is idevándorolnak, hogy méheikkel begyűjtessék a télire szükséges mézet. A megyei méhész-szakbizottság elhatározta tehát, hogy másutt is meghonosítja ezt a kitűnő mézelő növényt. Az aranyfű magvainak összegyűjtését a vajszlói és a környékbeli méhészek vállalták. Majdnem nyolcvan kiló magot szedtek, amit tavasszal a megye északi részén — az erre alkalmas dombhátakon — vetnek majd el. A mesterséges „aranykertek” a nyár végén, amikor már a legtöbb mézelő növény elvirágzott, kitűnő méhlegelő lesz. A méhészek arra számítanak, hogy nemcsak a teleléshez szükséges mézet gyűjtik be a méhek, hanem kedvező esetben talán még pörgetni is lehet az aranyfűből. bele. Rangsorolni kell! Az igÁ nyék rangsorolásának falun van csak igazán súlya. Meri a kertvárosban élő pécsi, ha kerülővel és körülményesei is. de kielégítheti kultúrszom- ját a városi művelődési háziban; vásárlói minőségben kielégítheti igényét mondjuk a Centrum Áruházban — tehál egy másik kerületben. Falua szó sem lehet ilyesmiről. Mint Magyarszéken sem. Nagy várakozás előzte meg Baranyában a martonvásári kukoricanemesítők érkezését. A TIT Bartók Klubja zsúfolásig megtelt s a hallgatóság egy része a folyosókra szorult ki. Nem csoda, hisz még a szomszédos Tolnából és Somogyból is jöttek érdeklődők. S ez várható is volt, hisz 1967-ben a kukorica hazai növénytermesztés első szá mú sztárjává lépett elő. A külföldről beérkezett egyszeri keresztezésű nagytermőké- pességű hibridek lázba hozták a termesztő üzemeket, akik az import vetőmagért valósággal megostromolták a minisztériumot. Akinek ebből nem jutott, türelmetlenül kopogtatott a hazai kukoricanemesítés fellegvárában, a Martonvásári Kutató Intézet kapuján. Állják a versenyt így aztán a megyei mező- gazdasági könyvhónapnak aligha akad még izgalmasabb, rendezvénye a tegnapinál. S mint kiderült, Biácsi Imre, a Martonvásári Kutató Intézet igazgatóhelyettese nyitott kapukat döngetett, amikor hazai nemesítésű új hibridek értékeiről akarta meggyőzni a hallgatóságot, hisz a szünetben őt is valósággal megostromolták a vetőmagért. — Előadásában is említette, hogy az ősszel, amire még nem volt példa, tsz-küldött- ségek százait fogadták. Mindenki egyszeri keresztezésű hibridet akart szerezni. Erre a nagy rohamra persze nem számított Martomvásár annak ellenére, hogy a világviszonylatban előtérbe került egyszeri keresztezésű hibridekkel kapcsolatos nemesítő mun kát már 1960-ban megkezdték, s 1965 őszére hét ilyen . hibridjük volt. Ebből hármat jelentettek be 1966-ban, s ez a három volt versenyben tavaly mintegy hétezer holdon a külföldi hibridekkel. Ez a három hibrid — az országos, de a baranyai kísérletekben is a potenciális termőképesség tekintetében teljes egyenrangú versenytársa volt a jugoszláv, amerikai, kanadai fajtáknak, sőt az Mv 620-as, sok tekintetben —, mint a fuzáriummal szembeni ellenállóképesség stb. — meg is előzi azokat. A negyedik helyen A hallgatóság tegnap leginkább arra volt kíváncsi, lesz-e elegendő vetőmag az egyszeri keresztezésű hazai hibridekből? Biácsi Imre elmondotta, hogy 1968-ra az Intézet 100 ezer holdra tud vetőmagot biztosítani, ebből Ba- hanya hatezer holdra kap vetőmagot A következő évben tehát 1969-ben már 400 ezer holdat lát el Marton- vásárhely korszerű vetőmaggal. Addigra a hibridek választéka is bővül, hisz az említett három fajtán kívül ez évben újabb 6—7 hibriddel jelentkeznek, s máris a tarsolyukban van közel 20 egészen új kombináció melyből 1969-ben 10—15 kerül termesztésbe. Martonvásár tehát lépést tart az igényekkel, azonban a pécsi tanácskozáson a nemesi tők felhívták az üzemek figyelmét egy fontos körülményre. 1966-ban — ez a hazai rekord — a kukorica országos termésátlaga 18,2 mázsa volt, ez hektáronként 32 mázsát jelent Ezzel hazánk az Egyesült Államok, Franciország és Olaszország után a világrangsor negyedik helyére került, a mostanában annyira leszólt kétszeres keresztezésű hibridekkel. A hagyományos hibridek — Mv— 1-es, Mv—59-es és Mv 40-es potenciális termőképessége ez zel azonban korántsincs még kihasználva, ezt csak azok a gazdaságok mondhatják el — mint például Boly — ahol 30 mázsán felüli termést értek el velük. A kétszeres hibrideknek tehát hazánkban is, de másutt is mindaddig létjogosultságuk lesz, míg ezt a szintet el nem érik az üzemek. Indokolja további termesztésüket az is, hogy vetőmag előállításuk jóval olcsóbb, kevésbé intenzív körülmények között is megbízható termést adnak. Ezek a kísérletek beigazolták, hogy az egyszeri keresztezésű hibridek valóban többre képesek, de nem 50—100 százalékkal, mint ahogy azt sokan ma vélik, hanem csak 10—12 százalékkal Jelesre vizsgáztak A hibridek forradalmasítják hazánk kukorica termesztését Ez a növény az ország szántóterületének 25 százalékát foglalja el, vetésterülete évi 2,3 millió hold. A nemesi tők szerint a megváltozott szemlélet, a helyes út, melyre a termesztők rátértek, közel hozta azt az időt, amikor az országos átlag eléri majd a 21 mázsát, vagyis a hektáronkénti 35—40 mázsát, ez pedig évi 3—5 millió tonna szemestakarmány import megtakarítást jelent az országnak. Baranya tavaly Tolna után országosan második lett 18,2 mázsás megyei átlagával S mint azt a tanácsBőrcserzés programvezérléssel Műszerek a „szemmérték“ helyett — Automatikus adagolás Ezer relé. 110 kapcsoló. 565 nyomógomb. 984 jelzőlámpa, 199 automatikus szelep. 70 jelző és regisztráló műszer, sok más alkatrész, a vezénylőteremben 28 000 ér bekötése, hozzáértő és pontos szerelés kell ahhoz, hogy üzembe léphessen a Pécsi Bőrgyár új krómcs üzemének cserző au- tomatikája. A bőrgyárak között világviszonylatban egyedülálló lesz az irányitó és ellenőrző berendezés, melyet ötmillió forintos beruházással szerelnek fel a négyemeletes épületben a Villamosautoma- tika Intézet szakemberei. Bonyolult vegyi folyamat a bőrcserzés, ahol döntő jelentőségű az előírt technológia pontos betartása. A hagyomáVéget ért a történe1em-szakfeliigye!ők országos tanácskozása Tegnap végétért az ország általános iskolai történelem szakfelügyelőinek három napos tanácskozása, amelyet az Országos Pedagógiai Intézet a Városi Tanács közreműködésével rendezett Pécsett ösz- szesen 58-an vettek részt a tapasztalatcserén, a megyék és megyei jogú városok vezető szakfelügyelői és az ország különböző részein újonnan kinevezett szakfelügyelők. Néhány továbbképző jellegű előadás hangzott el, így például az általános iskolai történelem tanítás reformjának soron következő feladatairól beszélt dr. Szehenyi Péter, az OPI adjunktusa. Felmérték az általános iskolai tör- téenelem tanítás helyzetét Pest megyében és Szegeden, •nnek tapasztalait ismertették Szathrn.ári Lajos és Czitth Bél&né vezető szakfelügyelők. A tanácskozás másnapján a résztvevők három órát hallgattak végig, Sipor Kornélia és Zsoldos Tiborné, a történelmi kabinetben, Vass Ottó- né a Köztársaság téri iskolában tartott óráit. Ezután elemezték a látott órákat. Dr. Szabó József vezető szakfelügyelő a szakfelügyeleti munka módszereiről tartott előadást A tanácskozás harmadik napján dr. Békéi László- né a pécsi. Fülesdi Lászlóné az egri, Tölgyei László pedig a győri történelmi kabinet munkájáról számolt be. A tanácskozást dr. Szabolcs Ottó, az OPI tanszékvezető tanára zárta le és értékelte. Megállapította, hogy európai színvonalú gyakorlatot láthattak, s ugyancsak európai szín vonalú módszertani elveket hallhattak itt ezen a tanácskozáson a résztvevők. Beszélt a történelemtanítás korszerűségének követelményeiről, hangsúlyozta, hogy a tananyag komplexicitásának és a világtörténeti látásmódnak a fontosságát az általános iskolai történelemtanításban. Az utóbbi időben mutatkozó túlzott „korszerűségről” szólva elmondta, hogy az általános iskolában csak kiérlelt, tudományosan bizonyított tényeket lehet tanítani, különben elveszíti hitelét a történelemtanítás. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy az OPI ezentúl évente megjelentet egy füzetet, amelyben a legújabb tudományos eredményeket teszi közzé, ezzel is segítve az általános iskolai történelemtanárok munkáját. nyos módszer mellett vödörből, rocskával öntözgették a különféle vegyszereket a cserzőhordókba. Az egészségre ártalmas savgőz elkerülhetetlen volt. A dolgozók főként gyakorlatból. „szemmértékük” alapján végezhették a különböző munkafolyamatokat, mert a műszeres ellenőrzésre nem volt lehetőség. S főként nem volt mód arra, hogy a folyamatos üzemmenet során a műszaki vezetés ellenőrizhesse a hordók forgatását, a technológia betartását. Tizenegy hatalmas fahordó sorakozik a 90 méter hosszú üzemépület első emeletén. Egyszerre 3—4 tonna bőr cserzése történik egy ilyen hordóban, s az üzem napi termelése 28 tonna krómeserzésű marhabőr lesz. Az automatika. melynek kapcsolószekrényei és irányítóasztalai a harmadik emeleten kaptak helyet az üvegfalú vezénylőteremben, két alapvető funkciót tölt be. Egyrészt megoldja a cserzőhordók forgatását előre kiválasztható két sebességfokozattal. két irányban tetszés szerinti időben történő irányváltással automatikus üzemben. Másrészt a léadagolás automatikus beállítással kézi vezérlésre történhet. A 11 hordó közül egyet teljes autómat? kával. programvezérlő berendezéssel szereltek fel. A hordók mozgatását a kapcsolószekrényekben elhelyezett időrelék szabályozzák A beállítás szerint indítják, változtatják. vagy megszüntetik a cserzőhordók mozgását. A végzett mozgásokat a műszerek pontosan jelzik és regisztrálják. A cserzés folyamán 13 féle vegyszert használnak, a vegyszereket törzsoldat formájában a negyedik emeleten tárolják. Csővezetéken jut a vegyszer a megfelelő hordóba. A léadagolás pneumatikus szelepek segítségével gombnyomásra Indul. Az adagok előMagyarszéken kellene először is művelődési ház. Tizenöt éve tervezik már. Egyes isten hátamögötti községekben van. itt nincs. A bálokat egyebeket a kocsmában tartják. Volt már egymilliójuk rá, de ilyen egymillióshoz — Magyarszék központi község lévén, s gondolni kell a jövőre — nem járult hozzá a megyei tervbíráló bizottság. így aztán semmilyen sincs. Az a bizonyos, a megfelelő, legalább másfélmillióba kerülne. És. hát törpevízmű! Legalább annyira szükség van törpevízműre. mint kultúrházra. A rangsort Magyarszéken végül is a véletlen döntötte el. A végső lökést a tavalyi baranyai felhőszakadás adta meg, amely köztudomásúan tetemes károkat okozott. Az óvodába. (a volt kocsma — nyolcvan éves épület) a padló alacsonyabb lévén, mint a földszint, befolyt a víz. Az épület életveszélyes lett. Felújitani nem érdemes. Akkor tehát újat kell építeni! Ebbe kezdtek bele. Az új óvodát társadalmi tervező, a komlói Plesz József tervezte. A Mecseki Szénbányák dolgozója, valamikor a járási tanács építési csoportjának vezetője. Övodaterve újszerű, érdekes. Ezt mondják a falu vezetői. Ha a későbbiekben bővíteni kell, a terv további helyiség hozzáépítését teszi lehetővé. Az igények felmérésénél a lakosság 4 százalékát vették figyelembe, a férőhelyek száma tehát 55—60 lesz. Maga az épület 475 ezer forintba kerül, (azaz csak kerülne. mert sokat lealkudnak ebből az összegből), plusz a berendezés és a későbbiekben további költségek: a víz bevezetése, a szennyvíz elvezetése. Nem vállalatnak adtak megbízást, községen belül kerestek építőket. Ez jelentős megtakarítást jelent. Helyi kisiparosokkal tárgyaltak, akik önzetlenül. a kisipari egységárnál alacsonyabb áron elvállalták az óvodaépítést. Addig szüneteltetik az ipart. Denkinger István kisiparosról, aki mellesleg tanácstag és társáról van szó. A művezető; tisztet, akárcsak a tervezést, szintén társadalmi munkában. Plcsz József vállalta. Alaposan lerövidül a kivitelezésre szánt idő. írt pontosságát oválkerekes mennyiségmérők biztosítják. Műszerek teszik lehetővé a cserzőhordóban lejátszódó vegyi folyamat, a „pH”-érték mérését, a hőmérséklet regisztrálását és leszívott lémennyiség ellenőrzését. Lehetőség van arra is, hogy a cserző folyadékot a szükséges mértékben melegítsék, anélkül. hogy mebontanák a cserzés folyamatát. Ez is rendkívül fontos, hiszen néhány foknyi eltérés az előírt hőmérséklettől erősen kihat a termék minőségére. Legérdekesebb a tizenegyedik hordó teljes automatiká- ja. A 24 óráig tartó cserzési folyamat minden műveletét itt a műszerek irányítják. Az irányítás menetét programvezérlő berendezésen előre be kell állítani. A beállított vezérlőmű azután a 64 lehetséges műveletet emberi beavatkozás nélkül végrehajtja. A 24 órát 480 szakaszra bontva „dolgozza” végig a programvezérlő. Eszerint minden három percben indulhat valamilyen új munkafolyamat. Utemadó berendezésében logika; elemek biztosítják, hogy a különféle munkaműveleteket elindító feszültség impulzusokat a megfelelő időpontban és rendben adja le a berendezés. Van segédprogramozó is. amivel a technológia bármelyik szakasza megismételtethető, majd annak megtörténte után az eredeti program folytatódik. Biztonsági célokat szolgál, hogy az automatika meghibásodása esetén kézi irányítással is zavartalanul folytatható a cserzés. L. J. A lottó merőszámai 9, 16, 37, 55, 68 Milyen forrásokat vesznek igénybe? Lebontják a régi óvodát, azaz a volt kocsmát. Az ebből felhasználható építőanyag értéke körülbelül 30 ezer forint. A homokot saját homokbányájából, társadalmi munkában a tsz szállítaná. A helyi fuvarokat is ők vállalták. Többezer forintot jelentő megtakarítás ez. El akarják érni. hogy az óvoda építésben minden házból egy valaki, egy. esetleg két nap társadalmi munkát végezzen. A költségeket a 475 ezerről így 300 ezer forintra szállíthatnák le. Az óvodai szülői értekezleten a szülők lelkesen felajánlották, akár szabadságuk terhére 2—3 nap társadalmi munkanapot is szívesen végeznek. A tanácstagok területükön mozgósítják a lakosságot társadalmi munkára. Hamarosan kezdenek és azt szeretnék, ha szeptemberben már megnyitná kapuit a magyarszéki óvoda. amelyben igen-igen minimális térítés ellenében 60 emberke talál majd otthonra, nevelőre. Miklósvári Zoltán P Óvoda épül Magyarszéken Tervezés, építés társadalmi munkában Hatvan gyermek otthona lesz Mit tudnak a logikai elemek? A könnyebb megoldás, ha a községi tanács év elején így osztja fel a pénzét: ennyit iskola felújításra, ennyit az egészségház helyreállítására, járdaépítésre, vízrendezésre. A gondok akkor kezdődnek, amikor a tanács — szükségből — esejét meghaladó beruházásba kezd. Ilyenkor nem kis leleményességgel kell feltárni az összes erőforrást, a rejtett tartalékokat, a kooperáció lehetőségét. S ami ma már jelentős erőforrás: társadalmi munkát kell szervezni. Az sem magától értetődő, mit építsünk, mibe kezdjünk
