Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-18 / 14. szám
1968. JANUAR 18.-----------------------napló R andevűzó presszó a Pannónia tetején 3 Gyakori a födémtűz A tűzoltóságtól nyert érteTartjuk a jelenlegi árakat «ülésünk szerint a megyében Január 13-án és 14-én négy alkalommal kellett az állami Illetve az önkéntes tűzoltóknak helyszínre vonulniok: a tűz keletkezésének oka mind a négy helyen a kéménybe épített gerenda. Sasréten, Té- senyben. Dinnyeberkiben szerencsére idejében észrevették a tűzet, sikerült eloltani, aránylag kisebb kár keletkezett Vasárnap Gödre- keresztúron késó este Szép János, József A. u. 16. sz. alatti lakos házának födémszerkezete gyulladt ki és a padláson tárolt — három disznót öltek — hús mennyiség a tűz martalékává vált Több, mint 10 000 forint a kár. A tűz oka: kéménybe épített gerenda. Kétségtelen, hogy az utóbbi napokban a hideghullám fokozott tüzelésre késztette a lakókat A huzamosabb ideig tartó tüzelés a tűzrendésze ti szabályok be nem tartásával épült födémszerkezeteket felizzítja és máris lángra kap az épület Különösen a régebben épült házaknál gyakori ez a tűzkeletkezési ok. Csak hasznos lehet ha a háztulajdonosok, bérlők vesznek annyi fáradságot maguknak, hogy végigjárják a padlást és alaposan ellenőrzik: a kémény közelébe, vagy éppen a kéménybe épített faszerkezet milyen tűzveszélyt rejt? A hibát pedig mihara- rabb ki kell javítani. Csak így lehet nyugodalmas a nappal és az éjszaka la. Kedvezmény a turistacsoportoknak Festik a Nádort A vendéglátóiparban voltak legszembetűnőbbek a január 2-val végrehajtott árváltozások. Nehéz megbarátkozni az éttermek új áraival. A menük ára nem, vagy alig változott ugyan, de az a la carte ételek árai a magasabb haszonkulcs alkalmazása révén, melyre a vállalatok engedélyt kaptak, eléggé magasak. A vendégek gyakran kérnek az árváltozásokra vonatkozó magyarázatot a Hungária Éttermi és Szálloda Vállalat pécsi üzleteiben a felszolgálóktól. Mi Bolgár Andrást, a vállalat pécsi igazgatóját kerestük fel a fogyasztóikat érdeklő kérdésekkel. Bogyan alakították W a vállalat üzleteiben alkalmazott új árakat? — A belkereskedelmi miniszter rendelete lehetőséget adott az árak differenciálására. Ezzel oly módon éltünk, hogy azokon a területeken, ahol átmenő, főleg nappali forgalom bonyolódik és a vendégek gyors kiszolgálást igényelnek, a korábbihoz képest alacsonyabb árakat alakítottunk ki. Például a Pannónia bisztróban, a Mecsek cukrászda álló pultjánál és a fodrász- presszóban 2,60-ba kerül a dupla. Ezzel szemben a Pannónia bárban, ahol az üzlet profilja a szórakozás és a szolgáltatások is luxus-jellegűek, 6 forintért adjuk a kávét A menük árát alig változtattuk. A menü 12,30-ba Változatos menü kerül a Pannóniában a korábbi 12,20 helyett, a Nádor Sörözőben a korábbi 12,20- szal szemben 13,70 lett a menü, melynek zenés ára 14 forint volt. A Nádor étteremben 16,80 volt zenedíj felszámításával egy menü, most 15,80 az ára. A menü-árak kialakításánál figyelembevettük, hogy a menüt elsősorban a közeli hivatalok, intézmények dolgozói fogyasztják, tehát félig- meddig üzemi étkeztetésnek számít. Ezért a zenés helyeken a menü-ár valamelyest emelkedett ugyan, de a zenés árnál olcsóbb. Az áremelkedést azzal kívántuk ellensúlyozni, hogy a kenyeret és péksüteményt díjtalanul szolgáljuk fel vendégeinknek. Ez a tény a n. osztályú Pannónia régi és új menüárait figyelembe véve, két szelet kenyér elfogyasztása esetén napi 90 fillér megtakarítást jelent a korábbival szemben. A vállalat pécsi üzleteiben megszűnt a zenés felár. A zeneszolgáltatásból adódó költségeket elsősorban az égetett és egyéb szeszesitaloknál számítjuk feL Milyen árpolitikát folytatnak? — Az árrendelet sok cikknél csak a maximális árat jelöli meg, tehát az ettől lefelé való eltérést lehetővé teszi. Mi élni kívánunk ezzel a lehetőséggel. Az IBUSZ-nak most tettünk ajánlatot hétvégi csoportok kedvezményes fogadására. Legalább tíz tagú csoportok szállodai elhelyezésénél 30, étkeztetésén^ 10 százalékos kedvezményt adunk. Árkedvezményt nyújtunk azoknak a vállalatoknak és intézményeknek is, amelyek bel- vagy külföldi vendégeiket rendszeresen nálunk szállásolják eL A kérdéshez az is hozzátartozik, hogy nem szándékozunk gyakran változtatni árainkat A Pannóniában a Január 2-1 helyzethez képest némileg mérsékeltük néhány ételféleség árát A jelenlegi árakat tartani akarjuk és csak alapos indokkal változtatunk rajtuk. Milyen üzleti is fejlesztési elképzeléseik vannak7 — Vállalatunk ajánlatot tett a Városi Tanácsnak 200 ágyas, a kor követelményeinek megfelelő új szálloda, illetőleg szálloda-éttermi kombinát léGrassy vezérőrnagy titkos levelei A Kecskeméti Katona József Társaság iratanyagának tanulmányozása közben gondosan lezárt iratcsomóra bukkant Heltai Nándor kutató. Fedelén a felirattal: „A háború végéig zártan kezelendő”. A rejtélyes mappát felbontották. s kiderült, hogy a Horthy hadseregben jelentős szerepet játszott Grassy vezérőrnagy 18 bizalmas lévaiét tártálpMTTJL A hírhedt kecskeméti hadosztályparancsnok az akkori főispánhoz, s a város polgár- mesteréhez címezte közléseit Rendszeresen beszámolt nekik a hadihelyzetről, a magyar csapatok súlyos veszteségeiről, kilátástalan helyzetéről. Egyik levelében például teljes részletességgel leírta a szovjet csapatok egyik — 25 év előtti — januári oífenzi- váját A hadi titkokat tartalmazó Grassy-leveleket — miután nem semmisítették meg, a címzettek biztos helyen akarták elrejteni. Így kerülhettek a Katona József Társaság terjedelmes irattárába. Különben az egyik címzett dr. Kiss Endre főispán volt a társaság akkori elnöke. Grassy titkos levelett nyilvánosságra hozzák a „Kiskunság“ című kecskeméti folyóirat márciusi számában. tesítésére. örömmel vettük tudomásul, hogy ajánlatunkat elfogadták és a negyedik ötéves tervben az új városközpontban felépülhet a 100 szobás vendéglátóipari kombinát. Közelebbi tervünk, hogy kora tavasszal megnyitjuk a Pannónia tetőteraszát és a napozó meghagyásával hangulatos, zenés, táncos, randevúzópresszót alakítunk itt ki. A jövőben fokozott gonddal ügyelünk egységeink rendjére, tisztaságára. Ez azt jelenti, hogy a kávéház, hírlappresszó és söröző után sorra- vesszük a szállodai szobák, folyosók festését, rendbetételét Végül — nemcsak üzleti érdekből — megígérhetem, hogy a II. osztályú Pannónia étteremben, ahol a menüt a többi ételekhez képest 20 százalékos kedvezménnyel adjuk — mint az elmúlt napokban már tapasztalhatták a vendégek, változatos lesz a menüösszeállítás. Időjárásjelentés Várható Időjárás csütörtök estig: ' felhöátvonulások. néhány helyen átfutó esóvel. Mérsékelt, változó Irányú, később élénk, helyenként erős nyugati, északnyugati sréL Enyhe Idő. Várható legalacsonyabb éjsaakal hőmérséklet általában 0—plusz 5 fok között, helyenként az összefüggő hótakarő- val borított helyeken 1—2 fokkal t fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet 4—* fok között. r Átadták, de hogyan? Lapunk karácsonyi számában a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat egyik vezetőjétől nyert tájékoztatás alapján megírtuk, hogy a kesztyűgyár! dolgozók részére épített 16 lakásos társasházat december 22-én átadták rendeltetésének. A hír igaz volt. Az „átadták” szó. mégis meglepetést keltett az érdekelt lakástulajdonosok körében. Egyikük, Hegyi Imre. tollat ragadott és megírta szerkesztőségünknek. hogy milyen állapotban volt másfélszobás, összkomfortos lakása az „átadás” napján. „Csak az előszoba ajtaján volt kilincs, máshol nem, Csak a külső ablakokat üvegezték be. A villanyboiler a gáztűzhellyel együtt a kis- szobában feküdt, ahogy meghozták — irta levelében. — A fürdőkád a fürdőszoba közepén állt, de csak annak a lakásában. aki egyénileg megvásárolta. A vizet és a villanyt nem vezették be. A parkettát szegélylécek nélkül rakták le, csiszolására esetleg januárban kerül sor. Az erkélyt az oda tervezett korlát helyett deszka mellvéddel látták el.” Pécs egyik legszebb pontján. a Tettyén. a Kalinin út 52. szám alatt épült a ház. Bejárata a harmadik emeleten van. Az utcáról egy kis hídon át jutunk az épületbe. A hegyoldal kínálta ezt a megoldást a tervezőnek. A házban kopácsolás hallatszott. amikor felkerestük lakóikat, köztük levélírónkat. Javában dolgoztak a kivitelező vállalat munkásai. Mondják: még a nyár is itt éri őket... Miért költöztek be a lakók a félig kész épületbe? — Az eredeti terv az volt, hogy a kivitelező vállalat két ütemben adja át az építményt — tájékoztatott Ajkai Jenő, a társulás ügyintéző tagja, akivel együtt mentünk át a még fakorláttal szegélyezett kis hídon az épületbe. — Az építkezés teljes befejezésének határideje 1968. június 30.. de a lakásokat lakható állapotban kellett volna megkapnunk tavaly november 30-án. Ehelyett már októberben közölték, hogy a lakásokat nem adják át — Mivel indokolták ezt? — Munkaerő- és anyaghiánnyal. Bennünket szorított az eredeti lakásátadási határidő. Az OTP-nél ugyanis meg kellett kezdenünk decemberben a kölcsön törlesztését. akár megkapjuk & lakásokat. akár nem. Közülünk többen 500 forintos albérletben laktak. Az ehhez járuló 450 forintos havi törlesztés már komoly teher a nem nagykeresetű családoknak. Kértük a kivitelezők segítségét. Azt ígérték, december végére lakhatóvá teszik a* épületet, ha segédmunkával hozzájárulunk az építkezéshez. Így került sor arra. hogy a társulás tagjai maguk hordták be lakásaikba a mozaiklapot, a betont a mozaiklap- alá és végeztek egyéb munkákat. Közreműködésük arra is jó volt, hogy közvetlenül tapasztalhatták, miért épül házuk Luca-szék módjára. Nem a munkaerő és as anyag, hanem az egészséges munkaszellem, a szervezettség hiányzik erről az építkezésről. — Amikor egy héttel a lakások átadása után végre bekapcsolták a vizet — mondta a második emeleten lakó Hódosi Mátyásné —. kitűnt, hogy a vízcsapok rosz- szak. Kértük a szerelőket, hogy javítsák meg azokat. Az „egyszerűbb” megoldást választották: az egész házban lezárták a vizet. Emiatt január 5-én egésznap víz nélkül voltunk. Az egyik vízvezetékszerelő benzinlámpájából, amivel ólamcső forrasztást végzett, a munkaidő befejezése előtt háromnegyed órával kifogyott az üzemanyag. Hiába kértük, hogy még aznap végezzen a hátralévő munkával. Azt mondta: már nem érdemes begyújtani a benzinlámpát és különben sem kívánhatjuk tőle, hogy miattunk lekösse a randevúját... Ilyen „munkastílus” közepette senki sem csodálkozhat a keménypapírral falba „rögzített” konnektorokon, a be- deszkázott erkélyeken. — Becsapva érezzük magunkat a lehetetlen átadás miatt — mondotta Hegyi Imre. — Több. mint 150 ezer forintot fizetünk minden lakásért. és a vállalt fizikai közreműködést te pontosan teljesítettük. Bosszantó, hogy az építők ezt nem viszonozzák kellő igyekezettel. Lörinez János fjeedménijekben ejazdaej évtizedek után. Lakatos József is, mbit anynyi más pécsi mozgalmista a Zrínyi utcai szakszervezeti székházban ismerkedett meg a marxista—leninista eszmékkel. Ezért nem is lehetett sokáig maradása az akkori Arnold cégnél, ahol kihúzta ugyan a tanuló éveket, de a túl sokat tudó és ki is mondó fiatal lakatossegédnek és szakszervezeti bizalminak máz az első évben kiadták az utllapot Aztán néhány sikertelen munkaszerzési kísérlet után hátatfordított Pécsnek és kivándorolt Franciaországba. — Sajnos, csak egy esztendőre szólt odakint te az élhelyezkedésem, pedig a szakik, de főleg a kommunisták mindent elkövettek, hogy meg kapjam a letelepedési engedélyt. Azt hiszem azért gyűlt meg olyan gyorsan a bajom a hatóságokkal, mert már az első munkábaállásomkor beléptem a kommunista pártba. 1930-ban jött vissza újra Pécsre, de még minden üzemijén nyilvántartották a régebbi bizalmi tevékenységéért — Kénytelen voltam hát kevésbé exponált szakmát választani, ami csak úgy sikerült, hogy az akkori Hartai és Szilposevics cégnél kitanultam a kőműves mesterséget is. Hogy milyen eredménnyel? Már az új segédlevelet követő esztendőben bizalmija, 1940-ben pedig elnöke lett a pécsi építők szakszervezetének. — Tulajdonképpen arról volt szó — emlékezett vissza —, bogy bérkövetelések, de különösen sztrájkok Idején azokat választották be a sztrájkbizottságokba, akik nemcsak politikai, hanem szakmai vonatkozásban is méltó tárgyaló partnerei lehettek a tőkés munkaadónak. A világháború kitörésekor került a pécsi építőmunkások élére, olyan időben és helyzetben, amikor a legkisebb megfontolatlanság súlyos veszélybe sodorhatta volna a szakszervezet puszta létét is. — Természetesen a háborús évek alatt sem mondtunk le a szervezettség fegyverével szerzett főbb jogainkról, de a sztrájkokkal már csínján kellett bánni. E helyett minden erőnkkel, politikai befolyásunkkal arra törekedtünk, hogy felkészítsük az embereket a háború utáni időkre. Illegálisan szervezett marxista szemináriumokkal, kisebb létszámú csoportos összejövetelekkel, vitákkal készültünk fel a történelmi napra. így érkezett el 1945. november 29-ének reggele, amely őt és harcostársait már munkára készen találta a Zrínyi utca 13-ban. — Először a városi közbiztonsági szolgálatot szerveztük meg, majd néhány nappal a Kommunista Párt megbízásáből a szakszervezet újbóli életrehívását vállaltuk magunkra. Már az első napokban a Kommunista Párt megyei bizottságának vezetőségi tagjává választották, 1945 januárjában már a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkáraként irányította az üzemi bizottságok munkáját. — Az úgy, ahogy helyreállt üzemek munkásai, már fizetéssel várhatták az első május 1-ét, de a bányászok annál kevésbé, pedig a legelsők között kezdték meg a munkát. Azi dobén szegény volt még az államkassza, ezért úgy segítettünk rajtuk, hogy Boros István segítségével — 6 volt annakidején a polgármester —, összehívtuk a magánvállalatok tulajdonosait, hogy kölcsönt kérjünk tőlük a bányászok kifizetésére. Hát, ami igaz, igaz, nem lelkesedtek túlságosan érte, de végülis megszavazták. 1945. júliusában már nagyobb dologra is vállalkoztak. A pécsi koksz első exportját Jugoszláviával bonyolították le javarészt természet beni juttatások ellenében. — Amikor delegációnk vtszszaíelé jövet kis időre megállapodott Drávasza bölcsön, I hogyan hogyan sem, de egy I óra leforgása alatt egész sor környékbeli község képviseletében kéréssel fordultak hozzánk a falvak vezetői: adjunk segítséget a lerombolt falvak újjáépítésére, amihez ők egyelőre csak társadalmi munkával tudnak hozzájárulni. Egyikük megjegyezte, hogy előttünk néhány héttel Nagy Ferenc is náluk járt, megette a halászlevet is, de a nagy ígérgetésnek hallgatás lett a vége. Hogyan oldották meg végül- 1» e bokros problémákat? Minden szakszervezeti tag négy órára jutó jövedelmét a falusi újjáépítés kasszájába rakta, az építőmunkások pedig ugyanezen idő alatt heti négy ingyenes órát vállaltak, s megérkezett az állami segély is. Hasonlóan nagyszerű példa volt a megyei üzemek élelmezését ellátó fogyasztási szövetkezet megalakítása és a forint védő bizottságok megszervezése, amelyek főleg az árak tisztaságára ügyeltek. A pártért és a közért kifejtett tevékenységét 1949-ben a megyei pártbizottság ipari osztályának élén folytatta tovább, majd hét teljes éven át országgyűlési képviselőként vett részt a közügyé* tntéaé-1 sében. 1955-től 1960-ig a Komlói Építőipari Vállalat igazgatója volt, majd ezt követően a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki teendőit látta él, végül a Közúti Üzemi Vállalat élén dolgozott mind a mai napig. Munkálkodásának egy-egy állomását magas párt és kormány kitüntetések jelzik, melyek betetőzését tavaly május elsején a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki egész harcos életének, tevékenységének mintegy összefoglaló elismeréseként. Végül hadd idézzük „búcsúszavait” is, amelyeket a nyugdíjba vonulása előtti napokban mondott: — Tudom, szép dolog, jámbor dolog volna azt ígérnem, hogy ezután már csak az unokáimnak, vagy a sétatéri padoknak szentelem az időmet, de ennél sokkal többet szeretnék. Meg akarom és meg is fogom találni az útját annak. hogy az új generáció, a fiatalság elfogadjan, beszélgető vagy akár vitapartnerének. Mert a jelent, a jövőt illetően nagyon-nagyon sok mondanivalóm volna számukra és remélem szívesen is fogadják majd a meggyőződésemből életutamon gyűjtött tapasztalataimat, amit két kézzel szeretnék szétosztani közöttük.
