Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

1968, JANUAR 4. napló 3 NDK jersey anyag 99 forintért A tömegruházati cikkek ára a régi szinten maradt Őszig még az élénk szín a divat A* árváltozás a ruházati termékeknek mintegy 60—70 százalékát érinti. A megvál­tozott árucikkek többsége ol­csóbb lett, az áremelkedés el­sősorban az importból szár­mazó, eddig luxusfdárral ér­tékesített cikkeket érintette. A legkeresettebb tömegruhá­zati cikkek ára vagy a régi szinten maradt, vagy alacso­nyabb lett Griechisch Rudolf a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazga­tója előveszi az árjegyzéke­ket — A, méteráruk közül a terliszterszöveteknél lényegte­len a változás. A közkedvelt Yester szövetet 238 helyett 250, ■ Pester-t 348 helyett 353 fo­rintért árusítjuk. A szinteti­kus szövetek némi drágulá­sával ellentétben egyik leg­jobb fésűsszövetünk a Győ­ző ára 471-ről 421 forintra, az Adoniszé 425-ről 377 fo­rintra mérséklődött A Hágó szövet méterenként 314 fo­rintba kerül a korábbi 280- al szemben, a Satumus vi­szont 259 helyett 242 forintért kapható. A méteráruknál többnyire árkiegyenlítés történt. A Pa­mutnyomóipari Vállalat ter­mékei közül például a satana, kasmír és színes női pamut- áruk méterenként 23,80 fo­rintba kerülnek a korábbi 25,70 helyett. Olcsóbbak let­tek a flanellek is 8—10 szá­zalékkal, a Patrasz munka­ruha alapanyaga viszont mé­terenként 80 fillérrel maga­sabb áron kerül forgalomba. A pamuttípusú műszálszöve­tek ára 20,60-ról 17,40 forintra csökkent, a Daisy fantázia nevű női ruhaanyag 38,40 he­lyett 25,20-ért kapható. A luxus-jellegű anyagok ára emelkedett, így például a her­nyóselyem shantung méteren­ként 240 forintba kerül a korábbi 160 forinttal szem­ben. Olcsóbb lett a matlasszé és lényegesen csökkent az NDK-ból importált női ruha­szövetek ára is. Csak egy példát: az NDK Jersey anyag 140 helyett 99 forintba kerül. Emelkedett viszont a tőkés importból származó, svájci, francia és osztrák anyagok ára, az angol műszőrme mé­tere 430 forint helyett 524 forint lett A méteráruk árának vál­tozása a konfekcionált termé­kek árában is tükröződik. Az Adonisz szövetből készült fér­fiőltöny 120 forinttal olcsóbb. Érdekesség például, hogy a konfekcionált termékek ára azonos alapanyag felhaszná- i lása mellett üzemenként vál­tozik. A Vörös Október Férfi­ruhagyár Szenátor szövetből készült zakója a korábbi 270 forint helyett 252 forintba ke­rül. Ugyanez a zakó kisipari szövetkezet termékeként 285 forintért kapható. A konfek­cionált férfi télikabátoknál, öltönyöknél általában olcsób­bodás tapasztalható. Ugyanez vonatkozik a női felsőruháza­ti termékekre is, annak elle­nére, hogy jelentős részük az úgynevezett szabadáras kate­góriába került. A női kabá­tok, kosztümök ára általában 30—50—90 forinttal csökkent. A női konfekciós termékek­nél megszűnt a mérettől füg­gő, számonkénti áremelkedés. A normál méretű 42—52 szá­mozású ruháknak, kosztümök­nek és kabátoknak azonos ára van, az 54—60-ig terjedő méretek ugyancsak azonos áron kaphatók, az extra mé­ret anyagigényességénél fog­va természetesen többe kerül. A fehérneműknél és kötött­áruknál hasonló a helyzet, nincs számonkénti áremelke­dés. A férfi divatáruk mint­egy 80 százalékát érintette az árváltozás. Az importárukon kívül általában minden ár csökkent. Olcsóbb lett a ma­gyar nyloning, a Neva és Őt forinttal drágult a Pádua anyagból készült férfiing. A gyermek kötöttáruk átlagosan 20 százalékkal drágultak, a női kötöttáruk közül olcsób­bak lettek a szintetikus fo­nalból és drágábbak a gyap­júból készültek. — Nálunk nincsenek fix­ának — mondja Griechisch Rudolf igazgató. — A bolt­jainkban forgalombahozott ■ruházati cikkek bizonyos há­nyadának árát maximálták, más részük a -tói -ig, illető­leg a szabad áras kategóriá­ba tartozik. A maximált ka­tegóriába a keresettebb, fő­leg a kispénzű emberek által vásárolt cikkeket sorolták, ebbe és a -tói -ig kategóriába került áruinknak mintegy 70 százaléka. Vásárlóinknak tud­niuk kell, hogy a jelenlegi árak induló árak. Alakulásu­kat jövőbeni beszerzési lehe­tőségeink szabják meg. A Bm. Ruházati Kereske­delmi Vállalat jelentős koc­kázati alappal rendelkezik. A vezető gárda ezért úgy dön­tött, hogy a kockázati alap felhasználásával a -tói -ig áraknál az alacsonyabb szintet fogják megközelíteni és a maximált áraknál sem ragasz­kodnak a felső határhoz. Ár­politikájukat úgy alakítják, hogy a dolgozó tömegek ol­csón szerezhessék be a szá­mukra szükséges ruházati cik­keket. Tervezik, hogy Pécs belvárosában néhány exkulzív boltot nyitnak és a legdiva­tosabb, luxusigényeket ki­elégítő cikkekét ezekben hoz­zák forgalomba. A kispénzű emberek számára azonban a jövőben is megtartják az idényvégi kiárusításokat 30— 40 százalékos árengedmény- nyeL Bérezi Pál Igazgató néhány új mintakollekciót mutat. Fejlettebb technológiával értékesebb árukat! |...... .............................................. f Érdekes gazdasági szervezet fa siklósi tsz-ben Egymással kereskedő üzemegységek A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövet­kezetben érdekes üzemszer­vezetet alakítottak ki, amely nek máris országos híre tá­madt. (Nemrégiben Bács- Kiskun és Somogy megyé­ből látogattak el a szakem­berek Siklósra, hogy tanul­mányozzák az újszerű szer­vezetet.). Az 5000 holdas gazdaság négy mezőgazda- sági és két kertészeti üzem­egységre, valamint egy-egy állattenyésztési, szőlészeti, ipari és bányászati üzem­ágra oszlik. Ezek valameny- nyien önelszámqló rendszer­ben dolgoznak: a központtól kapott éves terv alapján gaz dálkodnak a rendelkezésük­re álló emberekkel, földek­kel. gépekkel, állatokkal és pénzügyi eszközökkel. Amilyen jól vagy rosszul működik az üzemegység, il­letve üzemág. olyan mérték­ben nő vagy csökken a dol­gőzök jövedelme. Így min­den tag közvetlenül érdekelt abban, hogy a munkaterüle­tén minél jobb eredmények szülessenek, teljesítsék, il­letve túlteljesítsék a terve­ket és csökkentsék a költsé­geket. Az új gazdasági szer­vezet egyik legérdekesebb vonása, hogy az üzemegysé­gek és az üzemágak egymás­sal is szabályosan keres­kednek. Az állattenyésztés például nem kapja, hanem — elszámoló áron — vásá­rolja a takarmányt a mező- gazdasági üzemegységektől. A gondozók tehát ilymódon is érdekeltek abban, hogy a takarmánnyal takarékoskod­janak, minél jobban hasz­nosítsák. Természetesen a mezőgazdasági üzemegysé­gek is vásárolják a trágyát az állattenyésztési üzemág­tól és ezért igyekeznek is eredményesen felhasználni azt Hétszázmillió forint érték­ben ötvenféle cikket, hétszáz­féle cikk-elemet gyárt idén a pécsi bőrgyár 1800 dolgozója. A hazai bőripar keménybőr termelésének 26, puhabőr ter­melésének 31 százalékát adja a pécsi gyár. E néhány adat alapként szolgál annak az in­terjúnak, amelyet Bérezi Pál igazgatótól kértünk az új gaz­dasági mechanizmus kezdeté­nek harmadik napján. — Milyen elvek kerültek most előtérbe az üzem gazda­sági tevékenységében? —Röviden: a régi szemlélem nem volt más, mint elsősor­ban a dekád-ütemezés, továb­bá miből mennyit és hova? Az új szemlélet: továbbra is a miből és mennyit, de ehhez járul az is, hogy melyik cikk gyártása kedvező a vállalat­nak, illetve a piacnak szük­sége van-e termékeinkre? A dekád-ütemezés már nem ját­szik szerepet, a határidőket mindig a szerződések szabják meg, amelyek lehetnek a ci­pőgyárak igényeitől függően akár egyhónaposaik, akár fél­évesek. — Mi határozza meg a gyár termékeinek választékát7 — Ügy nevezik ezt, hogy „Euromod”, vagyis az európai divat, amely többnyire a fran cia és az olasz bőr-, festék- és cipői par szülötte. Az elmúlt | év őszén megkaptuk az idei szín- és anyagkollekciót. Eb­ben az évben őszig még az élénk szín — mintegy hatvan féle árnyalatban — érvénye­sül, de éppen ma érkezett meg Svájcból egy neves bázeli cégtől az 1968-as őszi-téli szín­igény. Ez év őszén, jövő év elején már nem lesz divat az élénk, rikító szín, hanem a zöld, barna, bordó alapú pasz­tellszínek. A modellek fantá­zia neve is itt látható, Alga, Chianti, Derby, Avacado, Me- xikó-bama. A kollekció alap­ján mi most kikeverjük a szí­neket, megkapjuk a kísérle­tek révén a pontos keverési arányokat Ezután már csak a megrendelést várjuk és an­nak megfelelően le Is gyártjuk majd a bőröket. — Lesznek-e újfajta gyárt­mányai a Bőrgyárnak? — Egyik új termékünk a velúr. Ezt tavaly kísérleteztük ki és gyártottunk is belőle nagyobb mennyiséget A ve­lúrt nagyon sok színben elő­állíthatjuk, s belőle nemcsak cipőt, hanem férfizakót vagy női felöltőt is készíthetnek az üzemek. Megjegyzem: a ve­lúr fölött hosszú vita alakult ki kereskedelmi berkekben. Bizonyos tartózkodás tapasz­talható csupán azért, mert új. De csak nálunk új, hiszen a külföldi divatvilágban mór rég polgárjogot nyert a velúr­ból készült ruházati cikk. Saj­nos, mi későn kapcsolunk, mindig a divatcikk fénykorá­ban állunk rá a termék töme­ges gyártására^ — Vajon miért? — Mondok egy példát: a múlt esztendőben a televízió divatbemutatót közvetített. Az ipar felsorakoztatta termékeit, pontosabban mondva, letette az asztalra azt, amit hozott és az alig négy-öt — sértődés ne essék! — korosabb kereske­delmi szakember döntött afö­lött, hogy teszem fel milyen ruhában vagy cipőben járja­nak a tizennyolc-húszévesek Magyarországon. Feltétlenül rendelkeztek nagyfokú keres­kedelmi tapasztalattal, de semmiképpen sem képvisel­hették a lakosság nagy réte­gének ízlését. Ezt csak azért mondom el, mert nekünk is jobb volna, ha közvetlen kap­csolatot tarthatnánk a cipő­gyárakkal, a kereskedelemmel az igények reálisabb megis­merése céljából, mint hogy — még jelen pillanatban is — vállalatunk budapesti keres­kedelmi főosztályától függően kapjuk a megrendeléseket Ezt nem tartom helyesnek. — Milyen gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatokat kívánnak megoldani? — Az említett velúron kívül fokozni kívánjuk az anilinos sport-felsőbőrök gyártását. Új­fajta eljárással készülő szép és jóminőségű bőrök ezek, bár a cipőgyárak egyike-másika idegenkedik tőlük. Aztán itt van az úgynevezett „mella- boxunk”. Nyak- és hasszélből készül. A klasszikus technoló­giával a nyak- és hasszélbő- rökből általában keményárut gyártottunk. Kísérleteink ered­ményeképpen azonban rájöt­tünk, hogy e borfajtából nagy­szerű puha felsőbőrt is készít­hetünk. — A mellabox esetében te­hát egy kevésbé értékes kész­bőr helyett egy értékes ne­mes gyártmányt állítunk elő fejlettebb technológiával. Az az alapanyag, amely eddig csupán bélésnek vagy más ci­pőalkatrésznek volt alkalmas, most megfelel felsőrésznek is. Az új ár-katalógus szerint ugyan a hasíték-bőr ára a ko­rábbi szinten marad, a felső­bőr ára fölment. Nyilvánvaló, hogy ha a hasítékbőrből jó­minőségű felsőbőrt készítünk, az növeli a jövedelmünket. — Nem lesz-e majd ennek következtében hiány olyan bő­rökből, amelyek eddig készül­tek a nyak- és hasszélből? — Nem. Ugyanis bélésnek, talpbélésnek, rámának más hulladékanyagot is fel lehet használni, s ebből folyamato­san nagy mennyiséget produ­kál a bőripar. Az orrmerevítő bőröket pedig rostműbőrből állitiuk elő. Helves tehát, ha a felsőbőr-gvártás nő, felső­bőrből ugyanis még mindig hiány van. — Mi okozza a hiányt? — Bőr még lenne, de mű­szaki kapacitás kevés. A meg­munkáló gépek, amelyek hét- flön reggel tat órakor Indul­Megalakult a Magyar Filmtröszt Hét filmgyártó, filmíorgal- mazó vállalat gazdaságirá­nyító szerveként január 1-vd megalakult a Magyar Film- tröszt. Életrehívását a ga*- daságiránvítási rendszer re­formja tette szükségessé, s ez határozza meg feladatkörét is. A fennhatósága alatt mű­ködő vállalatok tevékenység« szorosan kapcsolódik egymás­hoz — p Mafilm produkciói­nak például a filmlaborató­rium készíti a kópiát, s eze­ket a Mokép forgalmazza. * Hungarofilm pedig exportál­ja. A tröszt feladata egyebek között az is- hogy egyeztesse a kultúrpolitikai irányelve­ket a gazdaságosságra való törekvéssel, kidolgozza a mű­szaki fejlesztés lehetőségeit, s ügyeljen á külföldi kötele­zettségek teljesítésére. A tröszt kezeli a filmalapot, a a létesítendő kulturális aiap filmeélokat szolgáló részét is. A Filmtröszt tagjai tovább­ra is megtartják eddigi vál­lalati önállóságukat. — nem a tröszt dönti el például, hogy hány filmet készítsen a Mafilm és a Pannónia Stú­dió, vagy hogy műyen kül­földi produkciókat vásárol­jon meg a Hungarofilm — az új irányító közoont csu­pán gazdasági tevékenységü­ket szervezi, egyezteti. nak és szinte egyfolytában üzemelnek vasárnap reggel hat óráig —, teljesítőkepessége vé­ges. Hogyan lehetne ezen vál­toztatni? Mondjam a recep­tet? Végy harmincmilliót, ve­gyél ilyen meg olyan gépből nyolcat-tizet. amabból hármat, vagy építs egy új üzemet... — Tehát beruházás kérdése. — Igen. A nyár vége felé üzembeléptetjük a 103 millió forintért épülő új krómos üze­met. — Számol-e a Pécsi Bőrgyár konkurenciával? — Számolunk. A műanyag jelentkezett. A győri Grabona gyár olyan műanyagot állít elő, amelyből cipőt, csizmát lehet gyártani, a Duna Cipő­gyár pedig a Corfan-féle spe­ciális műanyaggal kísérletezik. — Az esztendő — méghozzá a gazdasági reform esztende­jének — első napjaiban mi­lyen komolyabb problémák előtt áll a gyár? — Bizonytalansági tényező: ismerjük a végtermékek árát, de nem ismerjük még a gyár­táshoz szükséges import ve­gyianyagok vámtételét Pedig nálunk az összes anyagoknak körülbelül 25 százaléka im­port eredetű. Nem tudunk pontos árkalkulációt végezni. Különben többek között ezért is szorgalmazzuk gyáron belül a gyártás- és gyártmányfej­lesztést, hogy ezt a bizonyta­lanságot valamiképpen ellen­súlyozzuk új termékek létre­hozásával, illetve fejlettebb technológiák kidolgozásával. Talán ez az egyetlen komoly problémánk, de ettől függetle­nül egyáltalán nem „félünk” a hatvannyolcas esztendőtől. Rab Ferenc Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének uta­sítására január 1-én a ko­rábbi árvízvédelmi készen­léti szervezet továbbfejlesz­tésével megalakult az OVF Központi Ár- és Belvízvédel­mi Szervezete. Ezzel az in­tézkedéssel a különböző víz­veszélyek elhárítására mindig készen álló és rendkívül gyorsan bevethető erős ope­ratív szervezetet hoztak lét­re. amelyhez hasonló erejű vízügyi központ eddig nem volt Európa egyetlen orszá­gában sem. Az. 1965. évi ár­vízkár elhárításában kitűnő­en vizsgázott központi gépe­sített osztag kedvező tapasz­talatai alapján dolgozik majd a kibővített védelmi központ, de már nemcsak az árvízve­szély, hanem a belvízkárok és az egyéb helyi vízkárok gyors elhárítása is a feladata lesz. A vízkárelhárftási beavat­kozásra gyorsan mozgósítható szervezet nem pihen akkor sem, ha nincs veszély. Cölö­pözéssel. szádfalazással, ta­lajszilárdítással és egyéb kü­lönleges mélyépítési munkák­kal hasznosítja felszerelését. A képen látbaté motoros pAzsftnyfró gépekből a Vasas itta* isis­ben tSfl darabot készített, l.SS8-ra 1000 darabos megrendelésük vaa. Foto: Béez BtároUr * központi Őr­ös belvíz védelmi szervezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents