Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
1968. JANUAR 14. napló 7 Thury Zoltán Pécsett „Thury Zoltánt, mint publicistát Ady közve.len elődjének tekinthetjük. Mint az agrármozgalmak és a kibontakozó munkásmozgalom kortársa, élénken és együttérzéssel reagált a kor nagy problémáira.” — Ezt olvashatjuk Dezsényi—Nemes: A magyar sajtó 250 éve című könyvében Thury Zoltánról, akinek Katonák cimű drámáját az elmúlt hetekben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház. Kevesen tudják, hogy Thury Pécsett is újságíróskodott Huszonkét éves volt, amikor * 1892 őszén a Szegedi Naplótól Pécsre került. Itt 1892. december 1-én indult a Dunántúl első magyar nyelvű napilapja a Pécsi Napló, amelynek ő lett a segédszerkesztője. A mai Bem, az egykori Irgalmasok utca 2. számú, Nőthig-féle ház második emeletén lévő szerkesztőségben írta vezércikkeit, társadalmi cikkeit, tárcáit, itt vezette a lap irodalmi és művészeti rovatát. Pécsett mindössze 65 forint fizetése volt, amelyből saját szavával élve, csak „nyomor- gott”. Kevés fizetése miatt nem sokáig dolgozott a Pécsi Naplónál. Legutolsó írása 1893. január 6-án jelent meg a lapban. Utána Budapestre költözött. Ott a Fővárosi Lapoknak, a Pesti Naplónak majd a lap indulásakor a Budapesti Naplónak a munkatársa lett. A századforduló után pedig az Új Században és A Napban jelentek meg írásai. Több vezércikkben foglalkozott a polgárság küzdelmeivel. Erőteljes hangon támadta a kormány reakciós belügyminiszterét: Hieronymit. Thury Zoltán általában a 48-as függetlenségi gondolatok szellemében írt a kiegyezésről. Radikális harcosa és terjesztője volt a polgári gondolatnak. A múlt század utolsó évtizedeiben kialakult sajátos újságműfajnak, a rövid lélegzetű tárcanovellának egyik legkitűnőbb művelője volt Az ő nevéhez fűződik az en- terfilet-vel rokon, de a hírrovat élére kerülő politikai megjegyzésnek — a későbbi politikai glosszák elődjének — mint újságműfajnak a meghonosítása a Budapesti Naplónál. Pécsi tartózkodása alatt több tárcanovellája jelent meg a Pécsi Napló hasábjain. Ezek közül említésre méltó riportszerű írása A dalárda estélye, amelyben nyüt levél formájában írta meg véleményét egy hangversenyről, A miniszternél van című novellájában az úri világba felkapaszkodott és ott felelőtlenséget, embertelenséget tanuló fiatalembert és a benne mindvégig bízó anyát írta meg. MAGÁNGYŰJTEMÉNNYEL BŐVÜLT A PÉCSI MODERN MAGYAR KÉPTÁR 333 kép közül 34 védett — Barcsay-, Berény- Czóbeí-, Egry-, RippI-Rónai-képek — Közel egvmil iós érték A Baranya megyei Tanács pénteki végrehajtó bizottsági ülésén elfogadták a tervezetet, miszerint a tanács megvásorolja a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának számára dr. Tóth Lászlóné dr. Kapuvári Bella budapesti lakos magángyűjteményét. A végrehajtó bizottság határozatot hozott mind az adás-vételi szerződés megkötésére, mind pedig a vásárláshoz szükséges póthitel folyósítására. A Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti osztálya évek óta rendszeres tevékenységet fejt ki a képtár anyagának gyarapítása érdekében. Mint ismeretes, a gyűjtemény ma már kb. háromezer darabból áll, különösen a 20. századi festők legjobb munkái jelentik érté-, két. Ajándékozás, illetve vásárolás útján szerezte meg a múzeum a Gegesi Kiss Pál és a Tamás Henrik-féle gyűjteményt, majd a megyei tanács mellett a városi tanács is bekapcsolódott a támogatásba, s tavaly megvásárolta a Tompa Kálmán-féle gyűjteményt, ame lyet letétként a múzeumnak adott át A szóban forgó űjabb magángyűjtemény pontosan 333 darabból áll. A Magyar Nemzeti Galéria által elkészített szakvélemény szerint á gyűjtemény forgalmi értéke pontosan 813 ezer forint. A gyűjteményt a Megyei Tanács életjáradék biztosítása ellenében kapja meg a tulajdonostól. Mit tartalmaz tehát ez a gyűjtemény? A 333 képből 34 védettség alatt áll, tehát nemzeti, művészettörténeti értéke igen nagy, kiemelkedő művészegyéniségek jelentős képei. A gyűjtemény jellegének érzékeltetésére mondjunk néhány példát. A képek között Barcsay Jenő három nagyméretű olajpasztellje található. Berény Róbert négy darab védett képe között például a mester önarcképe. Értéke., Bernáth Aurélnak egy 1937-ben festett tájképe. Czóbel Béla öt védett képe között például két igen szép virágcsendélet van. Egry Józseftől tizenöt képet őriz a gyűjtemény, ebből hat védett, s néhány korai alkotástól eltekintve. az Egry-anyag a művész legérettebb alkotó korszakából származik. A Gadányi-képek többnyire tusrajzok és^akvarellek, a huszonhét darab között 4 védett is akad. Ott van a gyűjteményben Gulácsy Lajosnak egy igen értékes (és szintén védett) öregasszony-portréja. Értékes részét jelentik az anyagnak Rippl-Rónai védett pasztelljei. Kiemelkedően értékes gyarapodást jelentenek a Szocialista Művészcsoport tagjainak képei (pl. Sugár Andor és Oelmacher Anna), mert csoportosan ezekkel, valamint a szentendrei festők képeivel lett gazdagabb a Modern Képtár anyaga. Igen sok Ismert nevet sorolhatnánk még századunk jelentős festői közül, akiknek alkotásai szintén megtalálhatók az új gyűjteményben, ha csak egy-két kép erejéig is. Néhányat mégis közülük: Der- kovits Gyula, Dési Huber István, Ferenczy Béni, Hincz Gyula, Kassák Lajos. Kernstok Károly, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Szőnyi István, Uitz Béla, Vaszary János stb. Amint a képgyűjtemény teljesen a Képtár, illetve a múzeum birtokába került, megkezdődhet a tudományos feldolgozó munka. A képek, katalogizálása mellett meg kell valamennyit tudományosan vizsgálni, hiszen csak kévésén van feltüntetve a keletkezési időpont. A kutatások és vizsgálatok után megtörténik majd a képek korszakbeosztása is. A pécsi Modern Magyar Képtár — ezzel a gyűjteménynyel is — ma már akkora anyagot ölel fel, olyan méretűre duzzadt, hogy szükségessé vált a képek rendszeres karbantartása, szakértő ápolása. Olyan tervek vannak, hogy a közeljövőben a múzeum alkalmaz egy szakértő restaurátort, aki a képgyűjtemény állandó rendbentartását végzi majd. Vasvári István: Tizenhat sor a v«1«- ról Hát ennyit megértem s mindenképp enyém. Hogy mondjam el ezt a századot, hol szimatomban vicsorgó gazok mögött is nőtt és nőtt t's nőtt a fény Minden rossztól végül jobb vagyok: ha ku korái a szemét tetején a peckes kakas s rábör a tehén — majd elmúlnak a cscnd-roní j napok Az ámulásra nem sok időm tellet: gondok lestek: ős-vadállatok — a virágzó fát, fclke'ő napo gyönyörködnöm mindig lopiv k Lett: 'élve éltem, mint a tolvajok : Föld nyugodt volt benne: u; is rengett . fülemben a gyötrő tam-; írnok bennem minden illattel kertéi Lírai útikalauz A vietnami zzebadzágharcoiok tegltésének különleget, *zép példáját jelenti at t könyv, amelyet Vitegrádtöl Szentendréig címmel láthatnak, azaz vásárolhatnak meg az érdeklődők, A kötetet társadalmi munkában szerkesztették, írták, fényképezték a szerzők, társadalmi munkában nyomta az Athenaeum Nyomda is társadalmi munkában terjeszti a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat az egész országban, Pécsett te. A kötet — a normál árnál Olcsóbb is, mindössze 20 forint — bevételének teljes összegét Vietnam megsegítésére fordítják. S mivel a Dunakanyar gyönyörű vidékeinek lírai Útikalauza a a szép vidék műemlékeiről, tájairól gyönyörű fotókat tartalmaz, a táj-ihletté verseket és festményeket, nagy az érdeklődés Is. Pécsett a legtöbbet a Művészeti Gimnázium és az ipari tanuló Intézetek tanulói vásároltak. előrehajlott, látszott, hogy minden érzékszervével figyel, „érzi” a reá háruló felelősséget — A szarvasok messze vannak — súgta rezignálta« Tonest Jó órát ültünk a megfigyelőn. aztán leszálltunk, átmentünk a mező túloldalára és északnak kezdtünk cserkelni. A hold már átsétált fejünk felett, így vagy 8—10 méternyi árnyékot kaptunk az erdőszélen. Éjfél előtt valamivel egy, az erdőből kiugró sarokhoz értünk. Az előttünk elterülő, erősen lejtős domboldalban a világos tarlón egv süldő állt: húsz lépésnyire állt az erdőtől. amelybe visszanézett. Toncsi lövésre biztatott, és mivel nem volt más támasztékom. válláról céloztam meg az oldalát mutató, tőlünk 120 lépésnyi távolságban figyelő disznót, A dialitán tüskéje ide-oda ugrált, amikor elhúztam a gyorsított ravaszt. Hallottunk valamilyen becsapódást. de nem tudtuk eldönteni, hoBv n puffanó hang a d'S"u 'Mi ir‘< vagy a földből. A süldő lövés után beszaladt az erdőbe. Éreztem, hogy hibáztam, de mivel száraz idő lévén nem láttuk becsapódáskor a földet porzani, — szép lassan odamentünk, ahol a süldő állt, és keresgélni kezdtünk valami nyomot Lehajoltunk és villanylámpával is vizsgáltuk a földet Amint egyszer hajladozásom- ból felegyenesedtem, körülbelül onnét, ahova a süldő beszaladt, kijött egy nagy disznó és röfögve felénk kocogott. Pillanat alatt lekaptam vál- lamról a puskámat és a felém tartó szép. négyéves kant három lépésről válldombján keresztül szíven lőttem. Hang nélkül eldőlt. Valószínű, hogy ez a nagy disznó is együtt akart kijönni a süldővel a mezőre. A kicsi valahogy előbb ért ki, a mezőből visszafordult és várta a nagyot. Ekkor történt a lövés, amire a süldő visszaszaladt az erdőbe, a kan meg- megterpant a hangra és később, amikor minden elcsendesedett, óvatoskodott ki. Amikor kilépett a vakítóan világos búzatarlóra, ahogy mi lehajolva kerestük a süldő nyomát — disznónak nézett bennünket. Barátságos kocogó ügetésben, halkan röfögve jött nekünk. Tehát aligha támadó szándékkal. Bizonyíték ez is, hogy a vaddisznó szeme gyenge, s jelen esetben megzavarta a kant a sötét erdőből kijővén a teljes pompájában ragyogó holdvilág is. Hosszú, hatvan évnyi vadászéletem alatt sok érdekes és különleges dolog történt velem, — ilyen csak egy. Toncsi kiherélte a disznót, még a hasa közepébe is készített léket, aztán zsebkendőt erősítettünk rá a rókák miatt, s visszaballagtunk a kalibánkba. Mielőtt bevackoltunk volna a szalmafonatos priccsekre, egy kis pótvacsorát rendeztünk és áldomásnak megittunk egy fiaskó megyfai új- bort. Aztán Toncsi elaludt, én egy darabig csendben hallgattam a padláson hancúrozó nvestcsalád dobogását Kevés pihenés után megjött a reggel, kinéztünk az irtásba, még láttunk azon lassan átparádézni két Szép. sörényes bikát és ugyanott, félórával később. meglőttünk házigazdánknak is egy meddő őzsutát a Márton-napi búcsúra. Dr. Bflky Aladár • Csorba Győző Petrarca fordítása. A Magvető Könyvkiadó gondozásában a napokban jelenik meg Petrarca Daloskönyvének fordítása. Ez lesz az első teljes magyar nyelvű Daloskönyv. A tizennégy fordító között Csorba Győző József Attila-díjas költő nagy szerepet vállalt az olasz irodalom nagyságának átültetésében, a Daloskönyv mintegy ötödét ő fordította magyarra. Egyperces interjú • Antal György a bécsi rádióban. Antal György Lisztdíjas karnagy, a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatója pénteken nyilvános hangversenyt adott Bécs ben. A rádió hangversenytermében vezényelte a grázi kamarakórust. A műsorban a következő művek szerepeltek: Kodály: Szimfónia, Händel: Concerto grosso és Bach Motetta No. 1. A hangversenyről felvétel készült, ami a közeljövőben a rádió adásában is szerepel majd. A telefonnál SzőHősy Kálmán, a Városi Könyvtár vezetője. — A központi könyvtár előterében feltették a művészi dekoráció utolsó mozaiklapjait is. Lantos Ferenc készítette a zománc-mozaikot, amely stílusosan ,vezeti be’ az olvasót a kölcsönzőbe és az olvasóterembe. — Mikor adják át az új könyvtárat? — Január 22-én nyitunk. Szabadpolcos kölcsönző, olvasóterem, húszezer kötet. Ifjúsági könyvtár lesz itt a Kossuth utcában ilyen jelenleg nincs a városban, már nagy szükség volt rá. A Bolyai fiókunk, az ifjúsági-politechnikai könyvtár beolvad az új könyvtárba. 9 Lássák professzor Jubileumi dolgozata. Kényszerű háborús szünet után, húsz évvel ezelőtt indult meg ismét a magyar orvostársadalom másfél évszázados újságja, az Orvosi Hetilap. A Jubileum alkalmából a szerkesztőség kérésére dr. Lissák Kálmán akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani intézetének igazgatója írt dolgozatot A limbikus rendszer jelentősége a szervezet adaptációs tevékenységében címmel. Ugyanebben a számban jelent meg dr. Wölfer Edit, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikája tanársegédjének valamint dr. Mayer Ferenc, az egyetem 2. számú sebészeti klinikája tanársegédének írása egy érdekes és sikeres műtétről. Címe: Coronaria-sérüléssel szövődött szívszúrás. 9 A Jelenkor a televízióban. A Magyar Televízió irodalmi és dramaturgiai főosztályának öttagú küldöttsége járt pénteken Pécsett. Felkeresték a Jelenkor szerkesztőségét, és megbeszélték, hogy a képernyőn negyedévente megjelenő Fáklya című irodalmi ban bemutatják a Jelenkor-t is. Ez az áprilisban megjelenő műsorban történik majd, így a folyóirat áprilisi számát ismertetik. • Mit csinál idén a Múzeum? Elkészüli a Janus Pannonius Múzeum 1968. évi munkaterve. Eszerint az idén folytatják a pécsi múzeum munkatársai a pécsvára- di várásatást, a budapesti régészek pedig a pécsi és nagyharsá- nyi római kori, továbbá a pécsi püspökvárt ásatásodat. A múzeum régészeinek egyik legnagyobb munkát az idén az új régészeti kiállítás teljes elkészítése Jelenti. A néprajzosok s regionális atlaszon dolgo/.nak és a nagyszabású szabadtéri múzeum tudományos tervein. A helytörténeti osztály a pécs-baranyal munkásélet és munkásmozgalom 1919 és 1948 közötti feldolgozását folytatja, a művészettörténeti osztály számára pedig a legnagyobb munkát a Zsolnay kiállítás átrendezése Jelenti. amit a Zsolnay gyár UK éves jubileuma alkalmából terveznek. A természettudományi osztályon dr. Gebhardt Antal A Mecsek hegység állatvilágának térbeli elterjedése élőhelyek szerint, Vass Anna pedig Adatok a főprofil gombák ismeretéhez cimű dolgozatát készíti többek között. 9 Balett-hírek. Aradi Mária és Csifó Ferenc, a Pécsi Balett szólótáncosai a Moszkvai Nagyszínház vendégeként a Szovjetunióba utaztak ösztöndíjas tanulmányútra. A négyhónapos tanulmányútra a tavalyi szovjetunióbeli vendég- szereplés alapján hívták meg a két fiatal táncost. Tóth Sándor és Fodor Antal a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese számára készítettek koreográfiát. Tóth Sándor Gonda: Székek című balettját dolgozta át. Fodor Antal új dzsessz-balettet készített a központi együttesből nemrég kivált tánckamak, s a betanítást is ők végzik. A művészegyüttes új műsorát valószínűleg ősszel mutatják majd be. 9 Tv-játékfilmet forgatnak Mohácson. A stáb — Örsi Ferenc iró, Dömölky János rendező és Pásztor József gyártásvezető — már lent járt Mohácson. megnézte a helyszíneket ahhoz a készülő tv-játék- filmhez, amelyet Mohácson kezdenek forgatni, pár nappal a busójárás előtt. A filmet Örsi Ferenc írta. s a történet az 1945—40-os nemzetiségi helyzetről szól majd, s sajátos helyet kap benne a busójárás is. Ronyecz Mária tv-dramábau Ronyecz Máriát és Ha ímaan Pétert a Pécsi Nemze.i Színház tagjait elkérte a Magyar Televízió. Ronyecz Mária a képernyőre alkalmazón Bánk bánban Gertrudoi alakítja majd. „ Haumann Péter pedig Ilié; EnC- rének annakidején a Jókai Színházban bemutatott Türelmetlen szeretők című. most televízióra átdolgozott drámájában kap me \ l
