Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
VUäq protetörjai. «»qyesuijeleii! DunCmTOH napiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ XX V. ÉVFOLYAM, It. SZÁM Alt A: 1 FORINT? IMS. JANÓ AB 14., VASABNAF Rugalmas árszabályozás — széleskörű ellenőrzés A z új termelői és fogyasztói árrendszer akkor tölti be közgazdasági funkcióját, gyakorol hatást a termelésre és a,, fogyasztásra, ha az árszínvonal viszonylagos stabilitása mellett az ármozgások révén a piaci feltételek változását is tükrözi. önként adódik a kérdés: mennyiben lehet az árrendszer egyidejűleg stabil és rugalmas. Az árrendszer viszonylagos stabilitását elsősorban az biztosítja, hogy .mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős része — épp a legfontosabb anyagoké és fogyasztási cikkeké — fix-, maximált, vagy limitált ár. A különféle ártípusok közül ma még az említett hatósági arak dominálnak. Vegyük például a fogyasztási cikkek árait: az áruforgalom mintegy 20 százaléka — a tüzelőanyagok és az élelmiszerek forgalma — fix áron bonyolódik le, az áruk 30 százalékára maximált, további 27 százalékára pedig limitált árat állapítottak meg, s szabadpiaci árak a forgalom 23 százalékában érvényesülnek. A közvéleményt — legyünk őszinték — elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, vajon a mechanizmus működése, a piaci feltételekhez igazodó ármozgás nem okoz-e olyan mértékű áremelkedést, amely az árszínvonal stabilitását is veszélyezteti? A központi irányítás számos olyap eszközzel rendelkezik, amelyekkel bizonyos határok között rövidebb-hosszabb időre „beszabályozza” a piacot (Pl.: hitel- és kamatpolitika, jövedelemelvonás, felhalmozás és fogyasztás aránya.) Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ez állam — bár jelentős mértékben szűkítette a hatósági árak körét — koránt sem mondott le az áralakulás központi irányításáról. Ennek két egymással szorosai) összefüggő eszköze az ár- szabályozás és az árelienőrzés. Ismeretes, hogy az ipartermékek, a fogyasztási cikkek választéka állandóan bővül, a gyártmányfejlesztés eredményeként új termékek forgalomba hozatalára kerül sor. Az árszabályozásra vonatkozó új — ugyancsak ez év elején életbelépett — rendelkezések értelmében a fix árak körébe tartozó új termékek termelői és fogyasztói árát a jövőben is az illetékes árhatóság állapítja meg, míg a maximált áras új termékek árában a felek — a szállító és a rendelő egyeznek meg, s az új árat az árhatóság hagyja jóvá. (Tájékoztatásul: a maximált árformát az jellemzi, hogy a felek megegyezése az 1968. január 2-i árhoz képest csak csökkenést eredményezhet.) Az árstabilitást szolgálja és az ármozgást befolyásolja áz a rendelkezés is, hogy a feldolgozó iparban —, ahol az árak jelentős része szabad — az árváltoztatási szándékot előre be kell jelenteni, s az új árat csak a hatóság hozzájárulásával lehet életbeléptétől. A fix árrendszerben is volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni a burkolt áremelésről. Ennek legtipikusabb formája: az áru használati értékének csökkentése, minőségének rontása. Az árszabályozásról szóló kormányrendelet éppen ezért kimondja az ár és a minőség egvbekapcsolásának elvét Az áraknak mindig meghatározott minőséget kell kifejezniük; akár hatósági, akár piaci árról van szó, rögzíteni kell, hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik. Az áralakulás központi irányításának — az árképzés és az ármozgás szabályozása mellett — az ellenőrzés is fontos eszköze. Az árellenőrzés egyrészt az árszabályozó rendelkezések betartását vizsgálja, másrészt azt kell elbírálnia —, s ez korántsem egyszerű —, hogy a szabadárak nem tartalmaznak -e tisztességtelen hasznot. A piaci árak realitását, a haszon tisztességes, vagy méltánytalan voltát természetesen nagyon nehéz konkrét ismérvek alapján meghatározni. A mindenkori piaci helyzetből kiindulva azt kell megvizsgálni, hogy a fogyasztó az árnak megfelelő értékű cikket, minőséget, használati értéket kapott-e. Az árstabilitást, az árak jogi védelmét különféle — polgári jogi, büntetőjogi és államigazgatási-szankciók is biztosítják. A polgári jog az aránytalan előny kikényszerítését — az uzsorát —, a büntetőjog az ádrágítást, az államigazgatási szankciók pedig az árszabályozó rendelkezések megszegését, a tisztességtelen hasznot garantáló ár kikötését büntetik. A hatósági rendelkezésekbe ütköző, s a tisztességes gazdálkodással ellentétes vállalati tevékenységért olyan gazdasági bírság szabható ki, amely az okoztt kárt és a jogtalan anyagi előnyt többszörösen is meghaladhatja. Emellett a felhasználók is kártérítést követelhetnek. Az árellenőrzés feladata nem korlátozódik a rendelkezések betartásának vizsgálatára, a visszaélések, az árdrágítások feltárására, megaka dályozására és az árak jogi védelmére. Az áralakulás ellenőrzése a gazdaságirányítás új rendszerében információs funkciókkal bővül. A z árstatisztikák és gyéb információk alapján ele. mezni lehet az árváltozásokat előidéző okokat, az árak gazdasági hatását, a vállalatok és a felhasználók piaci magatartását. Az áralakulás központi irányítása szempontjából még nagyobb jelentősége van az ártendenciák előrejelzésének. Már utalás történt arra, hogy az új termékek árát az árhatóság állapítja meg, vagy hagyja jóvá, s hogy a kijelölt piaci áras termékek árváltoztatását előre be kell jelenteni. Ez egyéb információkkal — a társadalmi szervek tapasztalataival, bejelentéseivel, a piackutató tanulmányok megállapításaival — kiegészítve az áralakulás előrejelzését is lehetővé teszi. S természe tesen azt is. hogy a központi irányítás gazdasági és árintézkedésekkel a társadalom érdé keinek megfelelően hasson az áralakulásra. Ezzel nem ellentétes, hogy az ellenőrzésnek nem lehet célja a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás árhatásainak megnyirbálása Ez ellentmondana a reform alapelveinek. Aligha kell bizonygatni, hogy a merev hatósági árrendszerben is volt árszintemelkedés. A fix árrendszerben az áremelkedés burkolt módon zailott le. míg a rugalmas ármechanizmusban nvílt formát ölt, s éppen ezért lehetővé teszi, hogy a kormányzat a lakosság jövedelmének szabályozásában, az éietszínvonalDolUika alakításában is figyelembe vehesse annak hatását Korszerű műszaki fejlesztéssel EVENTS 1400 lakéi A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál még javában folynak a tárgyalások arról, hogy az idei 564 milliós beruházási igényből mennyit tudnak elvállalni. Egy azonban biztos: ez évben is olyan létesítményeket kell átadni vagy részben elkészíteni mint a Szigetvári Konzervgyár, a pécsi raktárkombinát, a 400 ágyas klinika elméleti tömbje, az Építőipari Felsőfokú Technikum, a Tv-adó torony, a villányi borkombinát, a sörgyári rekonstrukció, az AGROKER, továbbá a város központban épülő N ügyészség és az SZTK irodaháza, és még sok kisebb-nagyobb létesítmény. És, ami szintén nagyon lényeges, a fentieken kívül 1092 lakást is át kell adni, továbbá egy sor mező- gazdasági beruházás); is meg kell valósítani ebben az esztendőben. Mindezek érdekében fokozott jelentőséget kap a vállalatfejlesztés és ezen belül a műszaki fejlesztés eddiginél is korszerűbb megoldása a vállalatnál. Például- több milliós költséggel korszerűsíteni, bővíteni fogják a panelüzemet, ahol a dolgozók szociális körülményeinek egyidejű javításával olyan újszerű gyártási lehetőségeket kívánnak meg teremteni, hogy elérjék a célul kitűzött évi 1400 lakás mennyiséget. Távolabbi céljuk, hogy fejlettebb szerkezeti megoldás bevezetésével megszüntessék a panelházak, illetve elemek hézagainak beázási veszélyét Ennek érdekében máris hozzáfogtak az új gyártási eljáráshoz, illetve az új csomóponti megoldások kidolgozásához. Behatóan foglalkoznak továbbá a na©’töm egű igényként jelentkező úgynevezett bitumoperlitnek az eddiginél korszerűbb, gyorsabb előállításával, s már is elmondható, hogy e probléma megoldására rövidesen jó eredményeket várnak. Mindezeken kívül a rakodási munkák további gépesítése, a munkaigényes mód szerek fokozott kiküszöbölése, a gazdaságossággal kapcsolatos megbízható számítások és kalkulációk elkészítése vár a vállalatra, hogy a minden eddidginél magasabb és igényesebb éves tervét sikerrel teljesíthesse. Rendelet a magánkisipar árairól és forgatfni adójáról Kiterjesztették az adókedvezményt A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a könnyűipari miniszter rendeleté a magánkisipari és háziipari árak szabályozásáról. Ezek szerint négyféle árforma alkalmazható. Rögzített fix áron hozhatják forgalomba a kenyerét, a zsemlét, a kiflit, a tőkehúst, maximált áron kell árusítaniuk a szikvizet, a feketekávét, a fagylaltot, az üdítőitalokat. A szolgáltatások közül maximált árat állapítottak meg a fodrászoknál a leggyakrabban igénybe vett munkákra. A szolgáltatások, javítások többsége, így például a lakosság részére végzendő mosás, vegytisztítás, a rádió, a televíziókészülékek, elektromos háztartási gépek javítása, kötöttáruk készítése, lát- szerészeti szolgáltatások díja hatósági előírások figyelembe vételével kialakított irányárak alapján állapítható meg. A kisipari készítmények többségének árát szabad árforma szerint, a szocialista ipar árviszonyaihoz igazodva határozhatják meg. A rendelet megjelöli a magánkisipari termékek, szolgáltatások árának kiszámításánál az árvetésben számításba vehető tényezőket A rögzített árformába sorolt termékek vagy szolgáltatások fix hatósági árától a kisiparos nem térhet el. A maximált árak esetében a kisiparos kisebb árat számolhat, de többet nem. A hatósági irányártól a kisiparos minden irányban szabadon eltérhet A szabad árformába tartozó, 100 forint értékhatáron felüli készítményekre, szolgáltatásokra árvetést kell készíteni. Az árvetésben fog lalt adatok valódiságáért a kisiparos felelősséggel tartozik. A 100 forintnál drágább termékek, szolgáltatások árát, illetve diját a Százhúsz holdas víztározó épül Óidnál Egy hónappal ezelőtt még kotrógépek, dózerek, szkrépe- perek és dömperek dolgoztak Óidnál, közelebbről Zálogospusztán. A Dél-dunántúli Vízügyi igazgatóság ugyanis 120 holdas víztározót épít ezen a helyen. A tározóra a nagyharsányi hegynél eredő Tapolca patak miatt van szükség. Ez a — nyári, száraz időszakokban — gyérvízű kis patak a csapadékdús napokban, hetekben hirtelen felduzzad, kiönt, s 500—600 holdnyi szántóterületet veszélyeztet másodpercenkénti 8—10 köbméteres vízhozamával. Az elmúlt évben is több száz holdnyi területet árasztott el, voltak olyan helyek, ahol 5—6 hétig állt a víz. Az 1,1 millió köbméter vizet befogadó tározó megépítése önmagában még nem nyújt elegendő védelmet az árvízveszély ellen. A nagy víztömeget ugyanis el kell vezetni, s erre pedig a Tapolca patak alsó szakasza több oknál fogva nem alkalmas. Ezért a tározó és a Lanka-csatorna közé egy három kilométeres összekötő csatornát építenek, s ezenkívül bővíteni kell a Lanka csatorna alsó szakaszának medrét is. A 11,5 millió forintot igénylő beruházás földmunkáinak zömét már az elmúlt évben elvégezték. A tározó töltései, illetve a 3 kilométeres összekötő csatorna gyakorlatilag már elkészültek, s valószínű, hogy az év végéig befejezik a munkákat. A zálogospusztai beruházás csak egy részét alkotja a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság idei programjának. Folytatják a munkákat a többi nagyobb \ vízfolyás mentén is. Hidakat építenek a Feketevíz fölé, árvédelmi telefonhálózatot építenek ki a 30 kilométer hosz- szú csatorna mentén Páprád és Magyartelek között bőví- téni fogják a Pécsi-víz medrét (a Szaporcától Páprádig terjedő szakasz már az elmúlt években elkészült), megkezdik a Bükkösdi-víz árapasztó csatornájának építését, Gilvánfa határában. Korszerűsítik a vizslaki és gerecháti szivaty- tyútelepeket Kölked közelében. Az utóbbi lehetőséget nyújt majd arra, hogy több száz holdnyi területet mentesítsenek a belvíztől. kisiparos üzlethelyiségében, műhelyében jól látható módon köteles kifüggeszteni. Egyidejűleg a pénzügyminiszter szabályozta a kisiparral foglalkozó magánszemélyek forgalmi adóját is; A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy kiterjesztették az adómentességet, az eddiginél több adókedvezményt biztosítanak, néhány szolgáltatásnál pedig bevezették a forgalmi adót. A községekben dolgozó kisiparosok az eddigitől eltérően nem fizetnek teljes forgalmi adót; háromezer lakosúnál kisebb községek kisiparosai 50. a háromezer és ötezer közötti lélekszámú településeken pedig 20 százalék forgalmi adó kedvezményben részesülnek. A rokkantak, csökkent munkaképességűek és az özvegyi jogon ipart gyakorlók ugyancsak kedvezmény kaphatnak; A kisiparosok egyébként a jövőben is adóközösségi rendszerben tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. A forgalmi adó kulcsait termékcsoportonként és kiemelt termékenként szabták meg, s hogy mely cikk melyik csoportba tartozik, arról az „ipari termékek jegyzéke” és a „mezőgazdasági termékek kereskedelmi jegyzéke” ad tájékoztatást. A kisipari árak, a közeljövőben megállapítandó kisipari alkalmazotti munkabérek és az új magánkisipari forgalmi adórendszer azt a célt szolgálja, hogy megközelítően azonos feltételeket biztosítson a magánkisipar és a szocialista ipar — főleg a helyiipar szocialista szektorai közötti piaci versenyben. A magánkisipari ár- és adórendszere együttesen arra ösztönzi a kisiparosokat, hogy az eddiginél is nagyobb részt vállaljanak a lakosság számára szükséges javító-szolgáltató tevékenység ellátásából. Mindkét rendelet kihirdetése napján lépett hatályba; Rövid áruból! nyílt Pécsett Tegnap délelőtt új rövidáru boltot nyitott Pécsett a Kossuth Lajos utcában a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Válla lat. A bolt nyitása már időszerű volt, mert eddig a belvárosban csak egy igen szűk helyiségben lehetett rövidárucikkeket vásárol ni, hosszú várakozások után. Az új bolt félig finlrlfiTUl Káló, I \ *
