Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
im JANUÁR It napid 5 \ Block—Kasperak > —Blaiberg Kik az erkölcsös fiatalok? .Tévé-kritika“ Január második felében je- ienik meg a művelődésügyi miniszter utasítása az iskoláztatási és a pályaválasztási feladatokról. A rendelkezés értelmében a gimnáziumok, szakközépiskolák, ipari technikumok, szakmunkástanuló iskolák, valamint a gép- és gyorsíró iskolák nappali tagozatára felvételüket kérhetik mindazok, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen végzik, vagy általános iskolai tanulmányaikat már a korábbi években befejezték. Szakközépiskola, ipari technikum és szakmunkástanuló iskola esetében felvételi feltétel az is, hogy a jelentkező megfeleljen a választott szakmára előírt egészségügyi követelményeknek. A rendelkezés kimondja, hogy a pályaválasztás, a fiatalok jelentkezésének helyes irányítása céljából az osztály- főnökök tartsanak rendkívüli szülői értekezletet, a szükséghez képest tárgyaljanak egyénileg is a szülőkkel. Az előkészítés időszakában a pedagógusok foglalkozzanak különös gonddal a fizikai dolgozók gyermekeivel. Igen lényeges, hogy a kétkezi dolgozók tehetséges gyermekei továbbtanuljanak. Arra kell törekedni, hogy a tehetséges fiatalok képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően és helyes arányokban kerüljenek be gimnáziumba, szakközépiskolába és szakmunkástanuló iskolába egyaránt Fontos az is, hogy a lányok az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek a szakmai képzést nyújtó tanintézetekbe. A továbbiakban elmondták, hogy a miniszteri rendelkezés szerint a tanulók a jelentkezési lapon 2 iskolát tüntethetnek fel, függetlenül azok típusától. Akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket a választott szaktárgyak megjelölésén túl nyilatkozzanak arról is. hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. A szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezők az iskola címén kívül a választott szakmát, illetve szakot is tüntessék fel. Azok, akik általános iskolai tanulmányaikat az idei tanévet megelőzően fejezték be és a felvételi feltételeknek — A* I. kerületi tanács kirendeltség helyiségében Pécs- bányatelepen Garamvölgyi János. Horváth Lajos. Gáspár József tanácstagok. 15-én, hétfőn 16 órakor tanácstagi fogadónapot tartanak. megfelelnek, jelentkezési lapjukat vagy abba az általános iskolába nyújtsák be, ahol végeztek, vagy —, ha üzemi dolgozók — az üzem útján jelentkezzenek továbbtanulásra. Ez esetben jelentkezési lapot bármely általános iskolától igényelhetnek. Előzetes orvosi vélemény csak szakmai képzést nyújtó intézményekbe jelentkezetteknél szükséges. Az általános iskolák igazgatói a kiállított, megfelelő jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentkezési lapokat az első helyen megjelölt iskolának küldik meg. A jelentkezési lap továbbításának nem lehet akadálya,. ha a tanuló csak egy intézményt, vagy két azonos típusú intézményt jelölt meg. Azokban a helységekben, ahol legalább 3 gimnázium működik, a tanulók egyenletes elosztása, a kiválasztás munkájának könnyítése érdekében a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács művelődésügyi (oktatási) osztálya iskoláztatási körzeteket állapíthat meg. Az általános iskola igazgatója a jelentkezési lapokat elsősorban a körzetileg illetékes gimnáziumba továbbítja. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, amelyekben kétszeres, vagy annál nagyobb arányú a túljelentkezés — a miniszteri rendelkezés értelmében __ tájékozódó c élzatú beszélgetéseket kell folytatni valamennyi tanulóval. A beszélgetés azonban nem lehfet felvételi vizsga jellegű, például felsorolásokat, definíciókat, példamegoldásokat nem szabad követelni. A gimnáziumok matematikai programozó szakosított tantervű osztályaiba jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A művelődésügyi (oktatási) osztályok által rendezett megyei, járási, városi, kerületi matematika tanulmányi verseny- első helyezettjét felvételi vizsga nélkül kell felvenni. Az ipari technikumok az oda jelentkezők számára felvételi vizsgát tarthatnak. A szakmunkástanuló iskolákban, a művészeti irányú középiskolákban és azokban a szak- középiskolákban, ahol ez szükséges, pályaalkalmasságot megállapító vizsga is tartható, A tanulók felvétele ügyében az iskola igazgatója dönt. A döntésnél elsősorban az általános iskola véleményét, továbbá a felvételi beszélgetések, illetve felvételi vizsgák tapasztalatait kell figyelembe venni. A továbbiakban a miniszteri utasítás részletesen szabályozza az iskoláztatás adminisztratív lebonyolításával kapcsolatos tennivalókat í Az idén — a tervek szerint j — a különböző típusú közép- í iskolák 1. osztályaiba nappali \ tagozatra összesen 66 000 fia- < talt vesznek fel. Csaknem 50 százalékuk szakirányú középiskolába — szakközépiskolába ( és technikumba —, nagyobb' részük pedig gimnáziumba ke- i rülhet ‘ Bár a türelmetlenül várt meccs-közvetítés csak kedden este fél kilenckor vette kez- N e w Y o r k: Lo iis Block, a ) detét, a meszesi ifjúsági klubvilág ötödik szivátüiteiéses be- ban már hét órakor „bekap- tege 10 órával a rajta végrehaj- a tv_t>* A klub külön szerint^szerdán*1* 10.3™ órakorba ) bejáratú tV-készülékét, mely brooklyni Maimonides-kórház- í érdeklődésre számot tartó VI- b s"t an a","or d: A standtord, tót sugárzott egy mindig akegyetemi klinika szóvivője kö- ) tuális témáról, vagyis arról, zäite, hogy a szívátültetést mű-) hogy kik az erkölcsös fiata- téten átesett Miké Kasperak ál- , ^ A készülék DÜlanatok lapota még mindig válságos. 1(?K- ~ ® Fokváros: a Grooe Schuur l alatt bemelegedett, es a kep- kórház szóvivője szerint Biai- > ernyőn láthatóvá vált Csorba berg állapota annyira Javul, > pártbizottsági munkahogy további rendszeres közle- < , , ' , i3, , ~ ményt nem adnak ki. ha csak ^ társ, dr. Doszpod József no- állapotában hirtelen változás ) gyógyász, Kende Sándor író. nem következik be. ^ Dani Sándor . if jú^ágvédel » mi előadó és Vajda Márta Nyugodt^bb, iobb körülmények A lebontásra ítélt rég] tanácsháza, mögötte az új épület. IJj irodaházba költözött a III. kerületi tanács A Szigeti' úti romos telkek külső szélénél egy régi, rozzant és égy új, modern vonalú épület áll közvetlenül egymás mellett. A néhány mé teres közben óriási a sürgés, forgás. Szekrényeket, íróasztalokat. iratkötegeket cipelő emberek hordják a III. kerületi tanács szanálandó épületéből az új irodaházba a bútorokat, berendezéseket. Az új, kétemeletes épület belsejében is nagy a munka: az utolsó simításokat végző szerelőkön kívül a tanács dolgozói is — nagyrészt társadalmi munkában — azon igyekeznek, hogy mielőbb elkészüljenek, minél Az ipari tevékenység után adót kell fizetni Mikor jár adómentesség? Rendelet a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adój árül és árkiegészítésről. A forgalmi adórendszer alapelve, hogy ipari tevékenység esetén a mezőgazdasági nagyüzemek anyagilag ne kerüljenek se hátrányosabb, se előnyösebb helyzetbe, mint a ha-* sonió munkát végző ipari vállalatok. Figyelembe vették mind az ipar. mind a mező- gazdaság egyéb anyagi terheit Í3, például az eszközlekötési járulékot. A nyereségadót, az iüetményadőt. illetve a földadót és a jövedelemadót. Ipari tevékenységük után a mezőgazdasági nagyüzemek eddig is adóztak, s azonos értékű munka esetén a jövőben is körülbelül azonos lesz anyagi terhük, mint eddig. A mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok, mezőgazdasági és halászati tsz- ek, termelőszövetkezeti társulások stb.) forgalmi adót fi- zétnek a saját költségen ipari tevékenységgel kitermelt vagy eladásra vásárolt termékek értékesítése, bérmunkák, szolgáltatások esetén. A mezőgazdasági termelésből származó áruk értékesítése forgalmi-adó mentes, ez alól kivétel a gomba, a virág, a dísznövény, a karácsonyfa, a fenyőág és a saját tenyésztésű hal, amely forgalmi adó köteles. A rendelet számos kedvezményt, adómenteséget is lehetővé tesz. Nem kell forgalmi adót fizetni, ha a mezőgazda- sági nagyüzem saját tehenészetéből és juhászatából, illetve tagjainak háztáji gazdaságából származó tejből tejszint, túrót, vajat, sajtot állít elő és azt értékesíti. Adómentes a saját termésű, illetve a tagok háztáji gazdaságából származó gyümölcsből készített aszaltgyümölcs és a saját terményből házi feldolgozással készített száraztészta, a közvetlenül exportra, vagy exportjóg- gal felruházott vállalat részére virág, dísznövény és gomba, a halászati felügyelőségek által továbbtenyésztést szolgáló nft- . vényevő hal, valamint a legfeljebb kétnyaras halivadék értékesítése. Nem kell fizetni forgalmi adót azoknak az állatoknak a húsa után, amelyeket a mezőgazdasági Üzemben vágtak le és saját üzemi konyhán használnak fel. A rendelet egész sor mentességet említ a szolgáltatás, a bérmunka kategóriájában is. A mezőgazdaság! üzemeket árkiegészítés illeti meg. ha bizonyos meghatározott termékeket a bolthálózatban értékesítenek. Ezek közé tartoznak különféle húsáruk, tejtermékek. Árkiegészítést fizetnek a közfogyasztásra szánt kenyér sütése esetén is, ezt az állami támogatást az adóbevallással egyidejűleg kell igényelni, az engedélyezett árkiegészítést a forgalmi adóból le lehet vonni. Ha az árkiegészítés magasabb a forgalmi adónál úgy a kü- lőnbózetet havonként az elsőfokú adóügyi hatóság kiutalja. A rendelet január 1-én lépett életbe. előbb rendes, kulturált körülmények között dolgozhassanak, fogadhassák az ügyfeleket. Pécs III. kerületének, a város legnagyobb ütemben fejlődő részének tanácsa megalakulásától. 1954. december 1-től a legutóbbi napokig a volt Lakics-laktanya egykori fogdaépületének alig húsz helyiségében székelt. Azaz el sem fért itt, mert a pénzügyi osztálynak a Zója utcában, az egészségügyi- és szociálpolitikai csoportnak csak a Steinmetz téri Stock-házban tudtak helyet szorítani. A „központi” épület mind külsejében, mind belső elrendezésében alkalmatlan volt kerületi „városháza” céljára. Az egykori fogda életveszélyessé vált, bővítése, korszerűsítése nem volt célszerű. így tehát halálra ítéltetett. Az átköltözés befejezése után azonnal megkezdik bontását. Helyére park, autóvárakozó és virágóra kerül, amely a tervek szerint valóban mutatja is majd a pontos időt. Az új tanácsháza építését azonban nemcsak a régi épület elavultsága indokolta, hanem a megnövekedett Igények kielégítése, a majd duplájára emelkedett ügyfélforgalom lebonyolítása is. A tanács fennhatósága alá tartozik a városnak a Kórház tértől nyugatra eső része, amely többek között magában foglalja Ujmeesekalját Kovácstelepet, Aranyhegyet és Pa- tacsot is. Ezen a területen tízegynéhány év előtt 28—30 ezer ember élt, ma már megközelítően 50 ezren laknak. Felépült számos új család) ház, megszaporodtak az autó- tulajdonosok, sokan vásároltak kisebb-nagyobb szőlőket, gyümölcsösöket, tehát jelentősen nőtt az adóalanyok száma is. A lakosság növekedésével arányosan, a korábban alig fellelhető szolgáltató ipar is kibővült. Megnövekedett tehát a tanács munkája, amit még egy másik számadat is bizonyít: a III. kerület költségvetése 1955-ben mindössze hétmillió forint volt, ma pedig majd negyvenmillió! A Pécsi Tervező Vállalat Nyári József vezette csoportjának tervei alapján a Baranya megyei Építőipari Vállalat majd másfél év alatt készült el az új épülettel. A 3,8 millió forint értékű tanácsházban 44 helyiség van. A földszinten helyezték el a pénzügyi, a mezőgazdasági osztályt és az ipari, kereskedelmi csoportot. Az első emeleten vannak a vb. vezetőinek irodái, a titkárság, a vb- tanácsterme és az egészség- ügyi- és szociálpolitikai csoport. A második emeleten található az ipari, az építési osztály, valamint a tanácsterem. A tanácsterem egyben reprezentatív házasságkötő terem is. A III. kerületi házasulandóknak ezentúl nem kell már a központi házasságkötő terembe menniök. mert itt akár kétszáz fős násznép is kényelmesen elfér. A főbejáratnál információs fülkét építettek. ahol pontosan tájékoztatják az érdeklődőket, merre találhatók a megfelelő osztályok. milyen ügyüket, hol, kinél intézhetik el. Nem kell az ügyfeleknek szobáról szobára járni, ha valakit keresnek és nem kell. mint eddig, jéghideg folyosókon fagyoskodniuk, mert a fűtött. növényekkel díszített lépcsőházi előterekben kényelmes padokon várhatnak sorukra. A telefonon érdeklődők dolgát megköny- nyíti az új. bővítettvonalú telefonközpont üzembehelyezése. A kezdettől fogva változatlan létszámú, de dupla munkát, végző tanácsi apparátus tehát nyugodtabb. iobb körülmények között dolgozhat ezután és a napi 300 ügyfél is valóban középületnek nevezhető új irodaházban várhatja, a tanácsház minőségi változásának arányában ügyének talán mégjobb intézését színművésznő. Bükkösdi László vitavezető bemutatta a fiatal nézőknek a kerekasztal beszélgetés résztvevőit, akiket tulajdonképpen nem kellett bemutatni, mert ismertek a klub tagjai előtt, és már olvasta is egy szelet papírról az első kérdést, mely tartalmában állítás volt. csak megerősítésre várt. „Szerintem erkölcsös ember az, aki tudatosan nem okoz fájdalmat senkinek, sem lelkileg, sem fizikailag”. A szépen hangzó megállapítás az első pillanatban meglehetős sikert aratott, az egyik vitázó lelkesedésében kijelentette, hogy a „kérdés” mögött rejlő fiatal szíve szerint fogalmazott és rátapintott a probléma lényegére. Ám nem sokáig váratott magára az ellenvetés. Ha nem értünk egyet azzal a felfogással melyet az „Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel” kitétel tükröz, nem fogadhatjuk el helyesnek az erkölcsösség fenti megfogalmazását sem. Hiszen eszerint erkölcstelennek kellene tekintenünk a bírót, aki tudatosan meglehetős fájdalmat okoz az előtte álló gyilkosnak, akit halálra ítél. Ezenkívül hibája a meghatározásnak az is, hogy rendkívül szűkre szabott, nem tűnik ki belőle, hogy az erkölcs az egyén és a társadalom viszonyának egyik megjelenési formája. A kispolgári életformát látszott támadni a következő kérdés, mely így hangzott: „Miért tartják erkölcsösnek azt az embert, aki életében soha semmit nem csinált, nem is akart?” A válaszadó azonban nem erre, hanem a kétségtelenül lehetséges másik értelmezésre hajlott és azt kezdte bizonygatni, hogy minden elismerést megérdemel az az ember, aki nem ír remekműveket, nem talál fel csodálatos berendezéseket és nem ültet át szívet, csupán csak: becsületesen, tehetségéhez és képességeihez mérten dolgozik. Vártam a közbeszólást, az ellenvetést a fiatalok vagy legalább a kérdést megfogalmazó fiatal részéről, de vagy nem volt jelen az illető, vagy úgy gondolkodott, hogy úgysem hallják meg a tv-ben, ha ő a klubban protestál... És ha meggondoljuk, már az is eredmény, hogy figyeltek, nem halkították le a készüléket ... Végül nem hallgathatom el egy halvány gyanúmat sem. Könnyen elképzelhető, hogy egy-egy kérdés nem a „nézők” fejében, hanem a „stúdióban” született, amint ez már ilyen műsoroknál olykor lenni szokott. Ennél a kérdésnél is, de különösen „a” tizenkilenc éves lány esetében bebizonyosodott hogy erkölcsi problémákról általánosságban beszélni nem különösebben célravezető és a leegyszerűsítés veszélyével jár. A tizenkilenc éves lány egyébként azért került a képernyőre, illetve a vita középpon- jába, mert erkölcstelen. És azért erkölcstelen, mert első terhességét megszakította Nem tudom, érzik-e önök is. mennyire elhamarkodott és felszínes így ez az ítélet? Ahhoz, hogy a tizenkilenc éves lány magatartását elbíráljuk, előbb ismernünk kellene a körülményeit. Amint a következetesen végigvitt tv-hasonlatból már bizonyára nyilvánvaló, az újságíró azt kifogásolja, hogy ezen a végülis jól sikerült rendezvényen a meghívott vendégek nem a fiatalokkal, hanem egymással vitatkoztak. Hozzá kell tennem, nem a vendégek tehetnek erről. Valaki azzal próbálta indokolni a kérdezők névtelenségét, hogy így nem tudhatják meg a tanárok a fiatalok esetleges „eretnek” véleményét. Ennek ellenére — mivel vitáról van szó — Szerencsésebb lett volna, ha a jelenlévő1, szóban teszik fel kérdéseiket é‘ megpróbálják megvédeni véleményüket. Melyek tulajdonképpen nem is voltak eretnekek legfeljebb tévesek olykor. Kéri Tárná« I I A művelődésügyi miniszter utasítása Hatvanhatezer fiatalt vesznek fel a középiskolákba Rendkívüli szülői értekezletek —■ Felvételi beszélgetések Block meghalt