Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
8 naplő 1968, JANTFAB T. Gyakorló orvosok ludományos oiuukái Korunk tudománya — a munkalélektan ^ ezetők és beosztottak — A viszályok eljutnak az ideggyógyászatig Meggyőződés nélkül nincs jó munka A gyakorló orvosok első pécsi tudományos konferenciáján dr. Oppe Sándor, a Pécsi városi Rendelőintézet ideggyógyászatának oszt.-vez. főorvosa érdekes előadást tartott. Ebben többek között foglalkozott a munkalélektannal is, mégpedig az idegszakrendeléseken megjelent 13 500 beteg adatai alapján. Unalom, szorongás —■ Az egyént nem választhatjuk külön munkahelyi kapcsolataitól. Érzelmi viszonylataink ősiek, munkához való viszonylataink pedig fiatalabbak, energiaigényesebbek, és így könnyen vesztik el stabilitásukat — mondja dr. Oppe Sándor —. Ha munka- területünkön nyugtalanító, Idegesítő, kimerítő, negatív vonatkozások keletkeznek, akkor unalom, ellenszenv, szorongás, félelem ronthatja el munkánk értékét Egyes kutatók a kifáradás idegi zavarokat létrehozó tényezői között különösen a figyelem túlerőltetését, nyugtalanító munkaritmusokat, egyhangú munkafeladatokat, a munkahely káros lélektani viszonyulásait, a rossz fényviszonyokat és a zajártalmakat hangsúlyozzák. Mint elmondja: régebben az idegi zavarok hátterében szerelmi és anyagi problémák húzódtak meg. Ma viszont a panaszok mögött egyre gyakrabban a munkahely problémái állnak. Leginkább munkahelyi viszályok, kimerülés, rossz helyzetek szerepelnek, s ez mindinkább figyelemre méltó. Különösen gyakori az idegzavar a szellemi dolgozók között. Ennek az az oka, hogy a szellemi munka sokrétűbb, az ismeretszerzések megerőltetőek' az ismeret- anyagot nagyobb mérvű figyelem-összpontosítással kell megszerezni, feldolgozni, elraktározni, végül reprodukálni. Jellemző az idegrendszeri betegségben szenvedők foglalkozás szerinti megoszlása: 50 százalékuk ipari munkás, 36 százalékuk szellemi munkakörben dolgozik, 14 százalékuk pedig a mezőgazdaságban. Ki a szabadba! — Ez természetes, hiszen a falusi ember kint dolgozik a szabad levegőn, amellett egészen napjainkig nem kezelt bonyolult, nagy figyelmet igénylő gépi szerkezeteket E két tényező egyaránt hiányzik legtöbb ipari és szellemi dolgozó munkájából. Ehhez kell még számítani, hogy a városiasodás növeli a bezártságot. Egy közvéleménykutatás során harmincötezer beteg 70 százaléka mondta, hogy számára a szabad levegő jelentené a felüdítő pihenést De csak 6 százaléka jut ki elég gyakran a szabadba. Végül is tehát egyre többen dolgoznak zárt helyen, nagy közösségben. A munkalélektannak a velük való foglalkozás során négy alapvető tényezőt kell figyelembe vennie: a dolgozót, a munkahelyet, a vezetést és a munkaeszközöket. Közöttük ala kiríhatnak ki a legkülönbözőbb konfliktusok. Először is a munkába állás során van erre lehetőség. Hiába alkalmas ugyanis a dolgozó a neki szánt beosztásra, ha például munkatársai szeretnek ..lógni”, ő viszont „lelkes” — vagy éppen fordítva —, akkor már baj van. Egyébként e téren a kombinációk ezernyi változata lehetséges. Rosszak a főnökök? — Emeljük ki mégis a vezető—dolgozó viszonyt Gya- koriak-e a két fél közötti konfliktusok? Panaszkodnak-e „rossz főnökre”? — Hát kérem... azok a betegek, akiknek idegi zavarai mögött munkahelyi okok húzódnak meg, általában fele részben éppen a vezetővel nem értik meg magukat, arra panaszkodnak. Közülük egy elenyésző kisebbséget az izgága, minden munkahelyen bajt keverő emberek adják, őket azonban egy ideggyógyász tulajdonképpen betegnek tekinti. A főnökére, vezetőjére panaszkodók többsége alapjában nem izgága ember, s jól szeretne dolgozni. — Az következik ebből, hogy sok a rossz vezető? — Nem egyértelműen Ugyanis ezt az esettípust is két részre kell osztani: Az egyik eset: mindkét fél jószándékú, jó szakember, de a vezető elmulasztotta megértetni magát a beosztottjával, például parancsba adta a munkát, anélkül hogy annak fontosságát emberi hangon, az elengedhetetlen vezetői türelemmel bebizonyította, beosztottját tisztességes párbeszédben meggyőzte volna. Pedig a meggyőzés egyik sarkalatos követelménye a munkalélektannak. A meggyőződés pedig olyan pozitív érzelem, ami feltétlenül szükséges a kiegyensúlyozott, céltudatos munkához. Hiánya különösen a szalagrendszerben dolgozóknál okoz sok idegi zavart, ahol a munkások csak részfeladatokat ismernek, s így érzelmi sivárság közepette dolgoznak. — S ha a vezetőben van a hiba? — A gyógyítás szempontjából ez már nehezebb ügy. Mi már azt is megtettük, hogy felhívtuk a vállalat vezetőjét, személ.vzeti osztályát, pártszervezetét, s kértünk, sőt sok esetben kaptunk is tőlük segítséget a dolgozó és munkavezető, vagy más felettes közötti konfliktus megoldásához. Sót, néha már arra ts van példa, hogy a vállalatok önként keresnek fel bennünket idegi zavarban szenvedő dolgozójuk érdekében Ki mit bír ? —- A túlhajszoltság? — Előfordul a panaszok között. Itt az a teendő, hogy’ egyénenként ki kell váloga-t- ni, hogy ki mit és mennyit bír. Persze ez is sokrétű feladat. Például az idősebb dolgozók ún. adaptációs, vagyis alkalmazkodási képessége csökken. ezért beosztásuk megváltoztatása mind a termelésre, mind órájuk nézve káros lehet Végű] a gazdasági és bármilyen téren működő vezetőnek figyelembe kell vennie a munkalélektant, mind az emberekkel való bánásmódban. mind a munkaszervezésben. A vezetőképzés során pedig ezt is oktatni kellene. Földessy Dénes A felvétel Baden-Baden köze- lében készült. Három évvel ezelőtt kezdték el a 250 kilométer hosszú magasfeszültségű áramvezeték építését Laufenburg (Felső- Rajna) és Karlsruhe között. A hálózat egy nagy európai összekötőhálózat egyik részét képezi. A négy áramkörös, 380 000 voltos vezeték összeszerelésének és megépítésének költségei kilométerenként 620 ezer márkát emésztettek feL Újdonságok — sorokban Megoldják a nagy feladatot ? A veseátültetés egyre eredményesebb A szenzációs fokváros! szívműtétek a nagyközönség figyelmét újból ráirányították a szerv átültetések problémájára. Milliók izgulnak dr, Blai- bergért, vajon az ő esetében sikerül-e megoldani a nagy problémát: megakadályozni, hogy a szervezet kivesse magából az. idegen szövetet. Bíztató e tekintetben, hogy » néhány évvel ezelőtt meg meglehetősen kockázatos kimenetelű veseátültetést ma már egyre nagyobb sikerrel hajtják végre. A Müncheni Egyetemi Klinika kísérleti sebészeti részlegében naponta kerül sor veseátültetésekre. Az osztály vezető főorvosa, dr. Walter Brendel professzor nemrégiben a Regensburgban megtartott orvosi továbbképző napokon beszámolt, azokról az eredményekről, arról a nagy haladásról, amit ezen a téren az utóbbi időben elértek. A már eddig is felhasznált Imuran-on kívül — amely átüti az ún. „biológiai gátat” és elősegíti az idegenvese benövési folyamatát — újabban egy ún. antilympho- cyta-szérumot is fecskendeznek a beteg testébe. Ez a szérum a lymphocytákra hat és lecsökkenti azok reakció- képességét. (A lymphocyták nyiroksejtek, amelyekben, ha a szervezetbe idegen anyagok kerülnek, automatikusan ellenállási anyagok termelődnek.) A müncheni klinikán ezzel az új módszerrel az utóbbi Időben már több ízben sikerült teljesen kikapcsolni az immunbiológiai ellenállási mechanizmust, amely különben minden veseátültetésnél azonnal jelentkezik. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az idegen vese hovatovább hozzáilleszkedjék az új szervezethez, új életkörülményeihez, és lassan elkezdi működését. AGYLOP AS? Több mint 15 000 tudományos kutató és munkatárs vándorolt be az USA-ba hét év alatt. A bevándorlók közül a legtöbben az alábbi országokból jöttek: Angliából 4900-an. NSZK-ból 2800-an, Svájcból 910-en. Franciaországból 550-en. Norvégiából 540-en, Olaszországból 480-an, Ausztráliából 390-en. V ANDORPILL ANGÖK Egy angol zoológus megállapította: vannak olyan pillangók, amelyek madarak módjára, csoportosan vándorolnak bizonyos évszakokban. Ezek a pillangófajok akkora utat is megtesznek, mint például Észak-Afrikából Angliába és vissza. Repülőútjukat többnyire éjszaka, telihold idején hajtják végre, hosszú szalagra emlékeztető alakzatban. GYÓGYÍTHATÓ A SZlNVAK&AG? Még megerősítésre váró hírek ; szerint egy japán készülék a . halántékra gyakorolt speciális ) áramütésekkel gyógyítja a szín- (vakságot. A készüléket állítólag ) a beteg maga is kezelheti. HÜTÖSZEKRENY CSOMAGBAN A vegyészek régóta kutatják a friss élelmiszerek megőrzésének hatékony eszközeit. A szorbinsav alkalmasnak bizonyult erre. Ezt a savat a vörös berkenye bogyóiból vonták ki, de ritkán alkalmazhatták, mert rendkívül drága. Fél tonna berkenyebogyóból mindössze 1 liter savat sikerült nyerniük. Nemrég a Szovjetunióban. a tambovszki vegyészeti intézet dolgozói olyan szór- binsavat állítottak elő, amely egytizedébe kerül a régebbinek, és valóban csodálatos tulajdonságokkal rendelkezik. Ezzel az anyaggal átitatott papír megakadályozza a gombásodást. Tíz évvel ezelőtt bocsátották fel a világűrbe a Föld első terséges holdját. Azóta minden év újabb és újabb sikereket h©= zott a világűr meghódításának útján. Nemrég nyílt meg Kalugá- ban a Ciolkovszkij Világűrkutatási Történelmi Múzeum, A leigázott fénysugár Ha elnémul az űrhajó — Szemműtét, távolságmérés lézerrel A második világháború utáni időszak modern fizikájának egyik legizgalmasabb fejezete a kvantum-elektronika kifejlődése. Több amerikai, s legutóbb két szovjet fizikus részesült Nobel-díjban a lézerek alapgondolatának és elméletének kidolgozásáért. Mit „tudnak"" a lézerek? A lézerek néhány mikronos hullámhosszú, nagyfrekvenciás rezgésű elektromágneses energiát sugároznak ki. Gyakorlatilag hatalmas fényerejű, párhuzamos és egyszínű fénysugár ez. de óriási energia koncentrálását teszi lehetővé kis becsapódási pontban. A kvantumelektronika és a lézerek alkalmazási területe korlátlan: lézereket használnak a navigációban, a rádiólokációban. a méréstechnikában. a geodéziában, sőt az orvostudományban. Vaksággal fenyegetett betegek százait mentették meg műtét nélkül lézersugár-kezeléssel. Az egyszínű lézersugár meghódította az embernek az optikai hullámsávot — a látható fény tartományát —, egyeld len lézersugárra több információ „ültethető”, mint amennyinek az átvételére a világ összes rádióállomásai képesek. A lézer olyan területre is behatol, ahol mással nem pótolható, ahol a klasz- szikus rádiótechnika csődöt mond. Ez a terület az asztronautika. pontosabban a kétoldalú rádiókapcsolat a Földre visszatérő űrhajóval. Hat esztendővel ezelőtt az ir>OÍE/tli A SÖTBTSBGBEN Olaszországban kísérleteket folytattak annak megállapítására, mennyire őrzik meg illőérzéküket a* emberek és állatok a teljes sötétségben. Több tudós egy hetet a föld alatt töltött. 100 méter mélységben fekvő barlangban és velük volt S tyúk, 5 kakas és 4 házinyút A kísérlet során kitűnt: az emberek már 160 óra alatt elvesztették Időérzéküket a teljes sötétségben, míg a baromfiak éa a házinyulak mindvégig megtartották szokásos életritmusukat. M*G AZ ATOMOHAVAL is PONTOSABB J órát kísérleteztek kl. Az új órát t lildrogén-mázer vezérli. Pontos- ságára Jellemző, hogy — számi- í tások szerint — 300 ezer évenként < lehet csak egy másodpercnyi ké- — aéae vagy sietése. Százszor hívták vissza az életbe Több mint százszor hívták vissza az életbe Lucia Longoí, egy 21 éves olasz lányt, miután egy szivműtét után szíve megszűnt dobogni. A Bariból származó Lucia szívét egy 18 tagú sebész-csoport operálta meg a torinói Villa Pia klinikán. A műtét sikerült, de a szív néhány nap múlva megszűnt dobogni. „Ez teljesen normális és várható volt” — mondotta Angelo Actis-Dato professzor, aki a műtétet elvégezte. A szívet először masszirozással élesztették újjá, később egy különleges készüléket, az úgynevezett cardio-monitort alkalmazták, amely a szívműködést ellenőrzi és szükség esetén elektromos inpulzusokasiti ka! működésre ösztönzi. Az utóbbi hetekben a lány szíve több, mint százszor megállt, de az orvosoknak mindig idejében sikerült beavatkozniuk és a lányt újra éleszteni. Körülbelül. 10 nap óta a szívműködés újból normális és Lucia már órákra elhagyhatja ágyát Actis-Dato professzor azt mondta, hogy Lucia most kiin tkai lag gyógyultnak tekinthető és néhány napon belül haza mehet úttörő űrrepülések befejezésekor — Gagarin. Tyitov és Glenn visszatérésekor — kellemetlen. bár nem váratlan, meglepő jelenséget tapasztaltak. Amikor a fékező hajtóművekkel új pályára vezérelt űrhajó mind nagyobb sebességgel közelít a Föld felé, s belemerül a sűrűbb légrétegekbe, a rádiókapcsolat akadozni kezd. az űrhajó jelzései szaggatottá, szórványossá válnak, halkulnak, majd végleg elhalnak. Ez a „néma övezet”, körülbelül 100 kilométeres magasságban kezdődik. s mindaddig tart. amíg a lefékeződött űrhajó ejtőernyői néhány kilométer magasságban ki nem nyílnak. A jelenség oka igen egyszerű. Az űrhajó fémfalai a levegővel való nagy sebességű érintkezés, súrlódás miatt több ezer fokra felmelegszenek, a száguldó testet valóságos hőköpeny veszi körül. Ide nem tudnak behatolni a földi hívójelek. de az űrhajó rádiójelei is fogva maradnak. A lézersugárnak a felmelegedett űrhajótest nem akadály. Gázlézeerel, mint optikai televíziós berendezéssel, az ellenőrző központ továbbra is „beláthat” az űrhajóba, ellenőrizheti az űrhajósok tevékenységét. és az űrhajón elhelyezett lézerrel maga az űrhajós is jeleket adhat a Földre a veszélyes visszatérési övezetből. E téren mindkét űrhajós ország már biztató kísérleteket végzett. Milyen messze van a Hold? A lézer igen pontos távmérésre is felhasználható. A több mint 500 méter magas moszkvai televíziótorony kilengéseit a földről lézerrel centiméter pontossággal lemérték. Néhány évvel ezelőtt amerikai tudósok rubinkristályos vörösfény-lézerrel „megvilágították” a Holdat, megmérték pontos távolságát. A Hold pillanatnyi távolságát radarlézer kombinált mérésj módszerrel ma már nagy pontossággal ismerjük, az elkövetett hiba 100 méter alá csökkent, s ez a csaknem 400 000 kilométeres távolsághoz képest igen jelentéktelen. A Holdat elérő lézersugár mint fényszóró, kis területet érint Már az első kísérletnél- is csak három kilométer átmérőjű volt a Holdat ért sugárnyaláb. (Egy „igazi” fényszóróval ezt a kísérletet végre sem lehetne hajtani. Egy fényszóró súgárkévéje a Holdig több tízezer kilométer szélesre nyílna.) Lehet, hogy a távolabbi jövőben a Holdon tartózkodó kutatókkal lézer — és nem rádió — útján tartják majd a kapcsolatot. f 1 A A világűrkutatás múzeuma
