Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

1968. JANUAR 6. napi 6 3 Vonalon vált a vonatkísérő csapat Nem könnyű, de van megoldás... Hogyan növelhető as utazószolgálatos vasutasok pihenőideje? Egy utazó szolgálatot tel­jesítő vasutas dolgozó számá­ra éves átlagban 2520 szolgá­lati órát ír elő a MÁV kol­lektív szerződése. Ezen belül a havi óraszám a szükséges­nek megfelelően változhat. Az éy első négy hónapjában, ami­kor a szállítási igények vi­szonylag még alacsonyak, ha­vi 210 óránál is kevesebb le­het a szolgálat, de az őszi forgalom idején sem növe­kedhet 230 óra fölé. Ha erre mégis szükség van, azt túl­óraként számolják el. Általá­nosan kimondja a kollektív, hogy a távolléti órák száma sem lehet több 300 óránál. Zavartalan pihenést Újszerű a szabályozásban, hogy figyelme kiterjed a dol­gozó két szolgálata között biztosítandó pihenő időre, kü­lönös tekintettel annak za­vartalanságára. Tizenkét órá­ig terjedő szolgálat esetén nyolc óra, 12 órát meghaladó szolgálat után 10 óra, s ha a szolgálat eléri a 18 órát, akkor 12 óra zavartalan pi­henést kell biztosítani az uta­zó szolgálatot teljesítő vas­utas dolgozónak. Ebbe a pi­henő időbe nem szabad be­számítani az oda és vissza­utazáshoz szükséges időt. A kollektív szerződésben előírtaktól a Pécsi Vasútigaz- gatóság területén tavaly lé­nyegesen eltért 'az utazó szol­gálatot teljesítők munkaideje. A vonatkísérőknél 240 volt a havi szolgálati órák átlaga, a vontatási utazó személyzetnél pedig 260 órás átlag alakult ki Ez elsősorban onnan eredt, hogy a vonatkísérőknél 100 fős, a vontatási utazóknál 180 fős létszámhiány volt A kollektív szerződésben rögzített munkaidőkeretek be­tartása ezért ma is komoly gond a forgalom szervezői, irányítód számára. A létszám- hiány pótlására új dolgozók felvételével lehetőség volna. Viszont a vasút folyamatos üzemével együttjáró egyenlőt­len munkabeosztás, a mun­kával töltött sok éjszaka és vasárnap a fiatalok számá­ra nem teszi vonzóvá ezt a pályát bár a kereseti lehető­ségek — a béren kívüli jutta­tásokat nem is számítva — ma már elérik, sőt a moz­donyvezetők esetében meg­haladják az ipari átlagot. Hogyan lehet emberibbé tenni az utazó szolgálatot tel­jesítők munkakörülményeit? —- Ez most a legfőbb kérdés, melyre választ keresnek a vasút vezetői. Nem hiába. Máris találtak célszerű, az utazó szolgálatosok számára több pihenést, kedvezőbb be­osztást biztosító megoldáso­kat. Ezek a megoldások üze­mi szempontból is előnyösek, mivel a meddő idők csökke­nését, a termelékenység nö­vekedését ígérik. Decentralizálás Ilyen módszer a vonatkí­sérőknél a telepállomási de­centralizálás. Megvizsgálták, honnan, milyen távolságról járnak be a Pécs állomáson szolgálatot teljesítő vonatkí­sérők. Kitűnt, hogy a 101 ki­lométerre lévő Berzencéről egy, a 76 kilométerre lévő Babócsáról öt, a 73 kilomé­terre lévő Péterhida—Kom- lósdról három, Barcsról, 63 kilométerről két vonatkísérő jár Pécsre szolgálatba. Ha­Ifjúsági presszó Pécsett sonló a helyzet a mohácsi tér­ségben, ahonnan tízen járna! a pécsi vonatkísérő telepállo­másra. Pihenőidejük rovásán megy, hogy szolgálatba érke­zésük vagy hazautazásuk min­den alkalommal két-három órát vesz igénybe. Elkerülhe­tő ez az időveszteség, ha a Barcs környékén lakók Bar­cson, a mohácsiak Mohácson léphetnek szolgálatba, ott válthatják egymást. Ezeken a helyeken 10—15 új jelentkező is van. Ezért határozták el, hogy április 1-től Mohácson, illetve Barcson új vonatkísérő telepállomást hoznak létre. A tapasztalatok alapján kerül­het majd sor a további de­centralizálásra. Eddig minden este három vonatkísérő csapat utazott ki Mohácsra, a laktanyában éj­szakáztak és a reggeli vona­tokat hozták Pécsre. Ugyanez a leiadat elvégezhető helybeli vonatkísérőkkel, akiknek nem kell családjuktól távol töl­teni az éjszakát. Ezzel a jó szervezéssel jelentősen csök­kenthető a vonatkísérők tá­volléti ideje. Kitűnő módszer a szolgá­lati óraigény csökkentesére, az egy szolgálati órára jutó kilométerteljesítmény növelé­sére a „vonali váltás” beve­zetése. Sikerrel alkalmazzák ezt már Pécs—Nagykanizsa viszonylatában a Pécsről in­duló 2417-es számú és a Nagy­kanizsáról induló 2420-as sze­mélyvonatok szigetvári talál­kozásánál. Időveszteséget ez nem okoz. az utazóközönség csak annyit vesz észre belő­le, hogy Szigetvár után újabb jegyvizsgálat következik. A vonatkísérők viszont ezzel 4— 5 óra — várakozással töltött — meddő időtől mentesültek. Azokban az esetekben, ami­kor ez nem ellentétes a vas­úti szolgálati érdekekkel, le­hetővé teszik, hogy a vidéken lakók lakhelyükön kezdjék, vagy fejezzék be szolgálatu­kat Ilyen váltásra főként ott nyílik lehetőség, ahol ugyan­ahhoz a telepállomáshoz tar­tozó több vonatkísérő lakik. Ha például egy Dombóvártól Pécsig közlekedő kezelő teher- von-attal utoljára csak Szent- lőrine állomáson kell tolatni, lehetővé teszik, hogy a mun­ka befejezése után a szentlő­rinci vonatkísérők leszállja- nak és a vonatvezető egyedül jöjjön be a szerelvénnyel Pécsre. Segít a diesel esités A vonatkísérőkhöz viszo­nyítva nehezebb feladat az igénybevétel csökkentése a vontatási utazó személyzetnél. Nagyobb a létszámhiány és az utánpótlás kinevelése hosszabb időt vesz igénybe. Bizonyos műszaki teendőket csak a fütőházban lehet el­végezni és gőzmozdonyok ese­tében a szolgálat szorosan az adott géphez kapcsolódik. No és a vidéken lakók aránya a vontatási utazóknál is eléri az 50 százalékot. A vontatás területén a szol­gálati és távolléti órák csök­kentését elsősorban az immár kedvezően megindult diesele- sítés ígéri. A Diesel mozdo­nyok és motorkocsik jobb mű­szaki adottságai lehetővé te­szik rajtuk a „kombinált szolgálat” teljesítését, amikor két különböző fűtőházhoz tar­tozó személyzet váltja egy­mást egy gépen, a vonal adott helyén. Motorvezetőknél, mozdony- vezetőknél és fűtőknél jobb munkaszervezéssel csökkent­hetők a meddő kilométereket jelentő önköltségi utazások. Pécs—Bátaszék viszonylatban vannak például olyan vona­tok, amelyekhez Bátaszékről Pécsre, illetve Pécsről Báta- székre utazik önköltségben a váltó személyzet. Az ilyen fe­lesleges utazások megszünte­tése közelebb visz a célhoz: a munkaidő csökkentéséhez, a hasznos teljesítmények nö­veléséhez. Filmexport — 1967 Szolgálatban „háztól házig44 A vidéken lakó vontatási utazó személyzet számára is igyekeznek lehetőséget adni a „háztól-házig” szolgálatra. Pél­dául Siklós térségében vagy Szentlőrincen lakik annyi vontatási dolgozó, hogy ré­szükre megszervezhetik a la­kóhelyen történő váltást. Egy­szerűbben rendezhető az egy állomáson dolgozó mozdo­nyok, az úgynevezett „tar­talékok” személyzetének hely­zete. Azt máris lehetővé tet­ték, hogy Sárbogárd, Gyéké­nyes, Pécsbánya-rendező „tar­talékának” személyzete né a fűtőházi mozdonyfelvigyázó­nál, hanem az adott állomás forgalmi szolgálattevőjénél je­lentkezzék szolgálatra. Igyekeznek „helyükre” ten­ni az embereket, vagyis meg­szüntetni azt, hogy a lakó­helyükhöz közelebbi helyett a távolabbi szolgálati helyre járjanak az utazó szolgálatot teljesítők. Kirívó példa erre, hogy van egy Nagykanizsán szolgáló vonatkísérő, aki Za­laegerszegen lakik. Az egyéb­ként is időigényes munkájuk mellett vajon mennyi idejük van az ilyen vasutas dolgo­zóknak a pihenésre, szórako­zásra? A kollektív szerződés alap­ján tett és teendő intézkedé­sekben az a figyelemre mél­tó, különösen pozitív elem, hogy az emberek, a vasút legnehezebb területén dolgo­zók érdekében történnek. Lőrincz János Ifjúsági klub már korábbnn Is működött a Pannónia Szálló nagytermében, de aztán ígére­tes indulás után szép csendben kimúlt örömmel vetítik kézbe a rendező szerelt — a KISZ Pécs városi Bizottsága, a Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya és a Doktor Sándor Művelődési Ház — felhívását: a Pannónia Szálló nagytermé­ben Központi Ifjúsági Prcsz- szót hoznak létre, ahol a pén­teki napokon délután 5—10 óráig zenés-táncos klubdélutá­nokat tartanak. A klubnapokra alkalrrJ\kként az ifjúság szó­rakozását müvelódését szolgáló műsoros programokat biztosí­tanak. A belépődíj személyen­ként 5 forint lesz és a klub­ban természetesen büfé is mű­ködik. Az első rendezvényre a jövő bét néntekjén ke-lll sor. A műsorban a zene dominál, két zenekar, a The Savages és a Flamingó, valamint egy poi-beat énekes Táeslk Attila lép fel. Minden fiatalt szeretet­tel Tárnak. Százharmincháromezer forint veszteség Jelka kimutatása Jelka a magyar Ilona név megfelelője, becézve — és persze horvát nyelven. így hívják Kustra Pálnét Felső- szentmártonban. Asszony már, négyéves kislánya van, rövid­re vágatta a haját, magas sar­kú cipőben jár be a „hivatal­ba”. tehát egyáltalán nem ha­sonlít már azokra az édes­anyja korabeli Jelkákra, akik még színes népviseletben rót­ták a falu főutcáját, vasárnap délutánonként... Mégis, rajta maradt a lánykori Jelka név. Nemcsak az idősebbek és vele egykorúak szólítják ígv a fia­talasszonyt. a tsz főkönyvelő­jét, hanem a gyerekek is. Azok persze hozzáteszik a „nénit” is. Jelka november 30-án egy gépelt papírlapot adott át Győri Pál tsz-elnöknek. Egy számokkal teleírt kimutatást, mely arról szól, hogy mennyi bevétel származott tavaly a kertészetből X összegű kiadá. sokkal szemben. A végered­mény majdnem 133 ezer fo­rint veszteség. Hétköznapi tett volt ez, hi­szen a főkönyvelők máshol is Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: változóan felhős, a reggeli ódák­ban párás idő, többfelé havazás. RXérsékelt, időnként megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet mínusz 5—mínusz 10 fok között, a vastagabb hótakaróval borított helyeken mínusz 15 fok körül. Legmagasabb nappali hő­mérséklet plusz l—mínusz 4 fok között. A lottó merőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint Rá­koskeresztúron, a Dózsa György Művelődési Házban megtartott első heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 15, 28, 36, 54, 62 készítenek ilyen kimutatáso­kat. Munkaköri kötelességük­höz tartozik, hogy a számokat, gazdálkodási mutatókat fi­gyeljék, s ha valahol valami bajt látnak, „riadóztassák” az elnököt, a vezetőséget. Győri Pál tsz-elnöknek mégis na­gyon jól esett ez a figyelmes­ség. Könnyű megérteni, miért. A múlt év nyarán került a tsz élére, azok után, hogy hat elődje volt már az elmúlt nyolc évben. Hat elnök nyolc év alatt — kicsit sok. Aki ilyen helyre megy hetediknek, fel kell készülnie arra. hogy nem hisznek neki, s a többség csak akkor ismeri el őt úgy, ahogy a jó elnököt illik, ha bizonyít. Ahhoz, hogy egy tsz-elnök bizonyítani tudjon, legalább egy év ‘kell. Néhány hónap nagyon kevés, különösen egy olyan tsz-ben, ahol a férfiak­tól csak 120. a nőktől pedig csupán 80 munkanap minimu­mot követeltek egy évben. Nem azért, mintha nem lett volna munka. Nagyon is sok volt. A kertészet például jú­nius 10-én végzett a — korai­nak szánt! — paprika palán­tázásával. mert nem volt ki­vel palántázni. Majdnem ne­gyedmillió forintos árbevételt terveztek a hat hold spárgá­ból. s mindössze 32 ezer forint lptt belőle, mert nem volt em­ber a szedéshez. Kevés volt a munkáskéz abban a faluban, melyből még ma is egész nap­számos csapatok rajzanak ki a környékre. A nyáron ötven- hatvan ember járt át csupán Kémesre. Jelka kilenc éve van már a tsz-ben. Mind a hat elnököt végigszolgálta, megismerte éré nyeiket és hibáikat. Talán en­nek tulajdonítható, hogy ez a nyúlánk nő, akit még több év választ el a harminctól, sok­kal élesebb szemű, tapasztal­tabb, mint mások ebben a korban. Már az új elnök első intézkedéseiből észrevette, hogy a vezetéshez szükséges „kellé­kek” — koncepciók, tapasz- taltság, férfias erély, rugal­masság — Győri Pál birtoká­ban vannak. Tetszett neki például, hogy az új elnök be­lenéz a traktorosok munka­lapjába, s nem is egyszer, ha­nem többször megbírságolja, megbünteti a főkertész helyet­tesét. mert az munkaidő alatt leissza magát. Az is imponáló, hogy Győri Pál — ha különö­sen fontos dolgokról, például az űj alapszabályról van szó — írásos véleményt, nyilatko­zatot kér a vezetőktől. Igaz, vannak, akik bürokratikus do­lognak tartják ezt, pedig nem az. A szó elrepül, az írás meg­marad — az ipari vállalatok­nál már ősidők óta bevezet­ték ezt a szokást. Nem sokkal azután, hogy Jelka azt a kimutatást átadta a tsz-elnöknek. összeült a ve­zetőség, megtárgyalta, s Varga Károly, a tsz főkertésze fel­szólítást kapott, hogy záros határidőn belül nyújtson be a vezetőségnek egy — rövid, velős — írásos véleményt ar­ról. mit akar tenni a 133 ezer forintos veszteség megszünte­téséért, illetve azért, hogy a kertészet annyi év után végre nyereséges legyen. Kíváncsi voltam arra. hogy mi lesz majd abban az írásos véleményben, s — Jelka kí­séretében — felkerestem a fő­kertész lakását. Középkorú, fekete hajú férfi fogadott fÜP- dőköpenyben. Az íróasztala tele volt könyvekkel. Egész könyvhegy hevert a padlón is. A férfi, miközben fel-alá jár­kált a szobában, elmondta, hogy szakdolgozatot ír erről a témáról, ti. most végez majd a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskolán. Sűrűn emlegette dr. Somos András professzor ne­vét, mégis, egyre inkább az volt az érzésem, hogy nem annyira a főiskolának, inkább a tsz-nek írja azt a szakdol­gozatot, s abban, hogy idáig jutott az ügy. igen nagy sze­repe van Jelka — egyetlen oldal terjedelmű — írásos fel­jegyzésének. Lám. milyen nagy vihart kavar egy kis papír, ha sú­lyos százezrek állnak mögötte! Valószínű, a vihar, a vita még folytatódni fog, hiszen a szak- dolgozat — Varga Károly „elő zeteséből” következtetve — nem elég önkritikus, nem ad választ például arra, hogy hol és mikor hibázott a szakdolgo­zat írója, tehát maga a főker­tész. Márpedig elképzelhetet­len. hogy egy több éve ráfi­zetéses üzemág veszteségeihez semmi köze se legyen a fő­kertésznek! Valószínű vitatkozni fognak még a szakdolgozat több más egyéb megállapításán is, pél­dául azon. hogy nincs szükség külön kertészeti brigádra, ele­gendő lesz egy. általános, nö­vénytermesztő brigád is. Ezek azonban már részkérdések, amit majd eldöntetek. A lé­nyeg ugyanis már megtörtént. Napirendre került egy olyan ügy, amellyel évekén át igen keveset törődtek. Magyar tárnát 1 Eredményes esztendőről ta­núskodnak a Hungarofilm 1967-es üzleti könyvei: öt földrész több tucat országá­nak filmszakemberei csupán az első háromnegyed évben 243 játék- és 471 rövidfilmet kötöttek le a magyar stúdiók terméséből. A „sláger”, Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje. Ezt az alkotást 16 ország mo­zijai tűzték, illetve tűzik mű­sorra. Nem sokkal maradj alatta ennek a sikernek Szabó István Apa című filmje sem. A sikerlista további megosz­lása: Pacsirta, Nappali sötét­ség, Hogy állunk fiatalember? Sodrásban, Hideg napok. A magyar filmek legjobb vásárlója Csehszlovákia, a Szovjetunió és Jugoszlávia. Számottevő a kubai érdeklő­dés és állandó vásárló a nyu­gatnémet televízió. Angliában hat magyar filmet vetítettek az év során. Az USA Herskó Párbeszédét és Szabó: Api című filmjét vette meg. Fran­ciaországban a Tízezer nap és a Zöldár került ebben a* évben a mozikba. Az elmúlt évben filmese­inknek több mint ötven feex- tiválra kézbesített meghívót a posta. Nem maradtak el a díjak sem. A legjelentőseb­bek: Szabó István Apa című munkája nagydíjat nyert a moszkvai fesztiválon és el- ; hozta a mexikói Acapulcóból a fesztiválok fesztiváljáról a kritikusok díját. Kosa Ferenc Tízezer nap című alkotása Cannesban nyerte el a leg­jobb rendezés díját, míg a Fábri Zoltán rendezte Utó­szezon egyszerre három díjat is kapott Velencében. Tehe­ránból Rózsa János és Kar­dos Ferenc ..Gyerekbetegsé­gek’’ című produkciója hozta haza a legjobb ifjúsági fil­mért járó aranyszobrot. Huszonnégy HTAH-darut kapott a Mecseki ATtiml Frdflgazdaság. A darukkal vontatókat és vagonokat rakna” meg. A jól bevált darukat az ország összes gazdasága rést*, szerelik össze.

Next

/
Thumbnails
Contents