Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-27 / 22. szám

2 napló 1968. JANUAR 27. ♦ BUDAPEST: Péter János külügyminiszter a magyar kormány nevében meghívta magyarországi látogatásra J. M. A. H. Luns holland kül­ügyminisztert. aki a meghí­vást elfogadta és 1968. feb­ruár 12-től 15-ig tesz hivata­los látogatást Magyarországon. ♦ BUKAREST: Ion Glieorghe Maurer, a román Minisztertanács elnöke Comeliu Manescu külügy­miniszter társaságában pénteken délután hazaérkezett olaszországi hivatalos látogatásáról. ♦ PEKING: Január 24-én egy amerikai katonai repülő, gép Tung és Jung-sing kínai szigetek felett megsértette a Kínai Népköztársaság légite­rét. A kínai külügyminiszté­rium az incidenst újabb ka­tonai provokációnak minősí­tette és tiltakozása jeléül a 449. komoly figyelmeztetést intézte az Egyesült Államok kormányához. 4 BERLIN: A Nemzetközt De­mokratikus Nöszövetség a világ sokmillió asszonya nevében nyi­latkozatot adott ki, amelyben éle­sen elitéli az izraeli megszállók­nak az arab területeken elköve­tett önkényes cselekményeit. 4 THULE: Hunziker tárbomok, az amerikai „stratégiai parancs­nokság*' helyettes vezetője a grön­landi Tbule-ban pénteken sajtó- értekezletet hívott össze. A tábor­nok elismerte, hogy a partvidék mentén talált és eltűnt nukleáris bombákhoz tartozó alltatrészek sugárfertőzöttek. Azt állította azonban, hogy a fertőzöttség foka állandó és a sugárzás erőssége nem fog növekedni* ♦ BÉCS: K. Yvonne 42 éves bécsi tanárnő elviselhetetlen­nek tartotta a 23 éves Stefani Neiss festőművész képeit. Nem tetszésének példátlan hévvel adott kifejezést: behatolt a ki­állítási terembe és egy léccel összeszabdalta az ifjú mű­vésznő két olajképét. A fest­mények egyébként figuratív alkotások, s értékük a hiteles szakértő megállapítása szerint több tízezer shilling. A tanár­nőt a bíró három hónapi fel­függesztett börtönbüntetésre és anyagi kártérítésre ítélte. 4- ATHEN: Újabb három or- ni| — Ausztrália, a Dél-Afrikai Köztársaság és Portugália — állí­totta helyre a' diplomáciai kap­csolatokat a görög katonai re­zsimmel. + DOLE: A Bem és Párizs között közlekedő nemzetközi gyorsvonat szerdai katasztró­fáját — amelynek két halálos és 33 sebesült áldozata volt — a mozdonyvezető ittassága okozta. A vizsgálat megálla­pította, hogy a vonat vezető­je „meglepő” mennyiségű al­koholt fogyasztott a gyorsvo­nat indulása előtt. 4 PÁRIZS: Az Humanlté pén­teki száma megkezdte Samuel Lachize budapesti riportsorozatá­nak közlését a magyar filmmű­vészet fejlődéséről. ♦ DJAKARTA: Az indonéz hadsereg ejtőernyős osztagai csütörtökön rajtaütésszerű tá­madást hajtottak végre Dja­karta kínai negyede ellen, megtorlásul amiatt, hogy a hét elején öt kínai a negyedben megvert egy ejtőernyőst. Ötö­dik napja folytatták csütörtö­kön a tüntetéseket a diákszer­vezetek. Suharto ügyvezető elnök kétségbe vonta, hogy a diákok gazdasági okok miatt tüntetnek, és kijelentette, hogy véleménye szerint a megmoz­dulások politikai színezetűek. 4 PÁRIZS: A- francia alkotmá­nyos tanács tíz hónapos habozás után döntést hozott a műit évi márciust bastiai választási ered­mény ellen beadott óvás ügyé­ben. Megsemmisítette Faggtaneili gaulteista képviseld mandátumát és két hónapon belül új választá­sok kiírását rendelte eL 4 KOPPENHÁGA: Krag dán miniszterelnök pénteken tanács­kozott a dán politikai pártok ve­zetőivel és az ügyvivő kormány tagjaival a Grönlandon lezuhant, hidrogenbombákat szállító ameri­kai B—52-es óriás bombázó ügyé­ben. A tanácskozás után a mi­niszterelnök nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint utasító:ták Dá­nia washingtoni nagykövetét, hogy . kérjen felvilágosítást az Egyesült Államok kormányától a szerencsétlenségről és előzményci- ■zőL Koszi jai részi vett Ű] Delhiben a katonai díszszemlén UJ-Delhi: A hivatalos látogatáson Indiában tartózko­dó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken részt vett India nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából rendezett kato­nai díszszemlén. A szovjet kormányfő a díszszemlére Indira Gandhi, indiai miniszterelnök társaságában érkezett. A magasrangú szovjet vendég meg- j jelenését a díszszemle megtekintésére össze- seregiett indiaiak ezrei melegen üdvözölték. A katonai díszszemlén részt vett az Indiá­ban tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv elnök is. Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken részt vett az indiai—szovjet kuUúrkapcsola- tok társaságának tiszteletére rendezett gyűlé­sen. A gyűlésen, amelyen többek között meg­jelent a nemzetközi Lenin-békedíjas Aruna Asszaf Ali asszony, Koszigint Krisna Menőn, a társaság elnöke, volt moszkvai nagykövet üdvözölte, majd a szovjet kormányfő mon­dott beszédet. Sötét birodalom a napfényes ívarib-tengerben Heves összetűzések Indiában Calcutta: Az Asszam állam­beli Guahatiban, Calcuttában és Pataiéban Bihar állam fő­városában pénteken az indiai nemzeti ünneppel kapcsolat­ban súlyos incidensre került sor. Guahatiban, ahol a lakos­ság bojkottálja az ünnepsége­ket, több ezer diák és fiatal­ember felgyújtott két szállodát, 12 üzletet, 20 gépkocsit és ki­fosztott egyes létesítményeket A hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el. Calcuttában he­ves összetűzésre került sor az egymással versenyző politikai frakciók képviselői között. Pataiéban diákok megrongál­tak több mint száz gépkocsit, a Dzsam Szarvgh Párt által alakított kormány csütörtökön történt megbuktatása elleni tiltakozó gyűlést követően. Csátor day Károly felszólalása az ENSZ Biztonsági Tanácsában Követelte a dél-afrikai rezsim elítélését Ez volt az első alkalom, hogy a Magyar Népköztársaság kép­viselője tagként vett részt a tanács munkájában. A magyar küldött leszögez­te: a Magyar Népköztársaság számára nagy megtiszteltetést jelent, hogy küldöttségünk első alkalommal vehet részt az ENSZ alapvető jelentőségű szervének munkájában. „Ügy tekintjük, hogy megválasztá­sunk erre a fontos tisztségre országunk békés külpolitiká­jának elismerése. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a Biztonsági Tanács tag­ság nemcsak megkülönbözte­tett megtiszteletést jelent, ha­nem egyben nagy felelősséget is” — mondotta. A Biztonsági Tanács ülését félszáz afrikai és ázsiai or­szág, valamint Jugoszlávia ké­résére hívták össze, azzal kap­csolatban, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim Pretoriában terrorpert folytat 35 délnyu­gat-afrikai hazafi ellen, aki­ket halálos ítélet fenyeget. A tanács egyhangú határozat­ban ítélte el a jogtalan eljá­rást és követelte a hazafiak szabadonbocsátását. A Biztonsági Tanács egyút­tal felhívott minden kormányt arra, hogy érvényesítse befo­lyását a dél-afrikai kormány­nál a határozat elfogadása ér­dekében. A vita során Csatorday Ká­roly nagykövet rámutatott: Magyarország teljes mérték­ben egyetért az afro-ázsiai országok javaslataival és kö­veteli a dél-afrikai rezsim el­ítélését A magyar küldöttség min­dent megtesz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában végzett munkája tükrözze hazánk kül­politikájának alapelveit: a bé­ke és a biztonság megszilár­dítását a különböző társadal­mi és gazdasági rendszerű or­szágok békés együttműködé­sének előmozdítását a nem­zetközi feszültség enyhítését, a nemzetközi életben mutat­kozó agresszív tendenciák el­leni küzdelmet és a gyarmati rendszer maradványainak fel­számolását — jelentette ki Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvise- lője, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának csütörtöki ülésén. Űjabb áldozatokat követelt a szicíliai földrengés Paler m *. Legújabb Jelentések szerint pén­teken reggel Szicília nyugati ré­szében újabb két földlökést ész­leltek, ezek azonban viszonylag enybék voltak. A pénteki föld­mozgás károkat nem okozott. Az előző napi négy földlökés, emelyeknek erőssége a Mercalli- skálán S—18 fok között mozgott, hét ember halálát okozta, 246-ra emelve a U napja tartó kataszt­rófa-sorozat halálos áldozatainak számát. Csütörtökön a sziget nyu­gati részén újabb il ember sé­rült meg, aa utak megrongálód­tak, aa elhagyott falvakban éa — 8n öltem meg Kennedyt! — dicsekszik* Francois Duva- lier. Haiti 60 éves államfője. A néger diktátor ugyanis 1963. májusában megátkozta az amerikai elnököt: halálát kérte törzsének „mindenható” szellemeitől. Hat hónappal ké­sőbb, 1963. november 22-én — Duvalier szerint bűvös »dátu­mú nap ez — meghalt Ken­nedy. A haiti diktátor pezsgő­vel ünnepelte az eseményt. Mert a legfiatalabb amerikai elnök ott sértette meg, ahol a legérzékenyebb: megvonta tőle az évi 48 millió dollá­ros gazdasági segélyt. Emel­lett visszarendelte Port au Prince-ből, Haiti fővárosá­ból az amerikai nagykövetet. Kennedy utóda, Johnson, alig néhány héttel elődje ha­lála után, visszaküldte a kö­vetet. És ma ismét folyósít­ják az amerikai segélyt a despotának, aki már tíz éve a legkegyetlenebb terrorral védelmezi egyeduralmát. A legrégibb néger köztár­saság életfogytiglanig „meg­választott” elnöke, a hajdani vidéki orvos, a jóindulatú Doc papa — ahogyan magát nevezteti — több mint két­ezer politikai ellenfelét el­tette láb alól. A Newsweek szerint valóságos Franken­stein. összeesküvés vádjával le­tartóztatott 38 magas rangú tisztet — köztük vejét is —* és főbelövette őket. Csak A Fort Dimanche börtönben 1223 politikai fogoly sínylő­dik. Duvaliernek sok pénzre van szüksége hatalma meg­őrzéséhez. Fenn kell tartani a kétezres létszámú katona­ságot, ■ a 12 000 főnyi milicis- ta-hadsereget és a 2000—3000 főt számláló titkosrendőrsé­get. Mindezeknek legfonto­sabb feladata: ügyelni az állandó testi épségére. A napsütötte Karib-tei►» geri szigeten lévő sötét biro­dalom Latin-Amerika legel­maradottabb országa. Az át­lagos életkor alig éri el A 36 évet. A lakosság 90 szá­zaléka írástudatlan. Azonban, ha nagyon szorul a kapca, a State Department mindig segítségére siet a dik­tátornak. Az amerikai fej­lesztési bank 366 millió dollár hitelt nyújtott Haiti- nak a lehető legkedvezőbb feltételek mellett: csak 1972- ben kell kezdeni a vissza­fizetést. Emellett az ameri­kai tőkések is nagy össze­geket fektetnek be a szige­ten. Az amerikaiaknak érdeke* hogy a jelenlegi súlyos hely­zetükben — gondoljunk csak Vietnamra — kapujuk előtt nyugalom legyen. Kuba úgy­is elég főfájást okoz nekik. Két Goya a Goya-képen A világ képzőművészeti berkeiben egy tipikus „száza­dos szenzáció” részleteit vi­tatják. Francisco Goya hal­hatatlan ■' festményéről, a „IV. Károly családjá”-ról van szó. A mester ötvennégy éves korában, tehetségének és — első udvari piktorként — társadalmi sikereinek csú­csán festette a pompás képet. Eddig is közismert volt, hogy Goya a nagy előd, Velazquez módszere nyomán, magát is ráfestette a képre: a „IV. Károly családja” bal sarkában ott áll az elegáns, magas férfi, aki kritikus szemmel nézi a csillogó gyü­lekezetét. Ismételjük: ez az, ami ed­dig is köztudott volt. Az új fejlemény: nemrég a világ­hírű madridi Prado Múzeum úgy döntött, hogy a legmo­dernebb technika segítségé­vel ,.rendbe hozza”, meg­tisztítja és restaurálja a re­mekművet. Nos, a királyi csa­lád a képen — két hatal­mas festmény előtt, illetve alatt áll.' Ezeket a háttér- fetményeket alaposan elhal- ványitotta a múló idő. Most, hogy a megtisztítás nyomán élesebbek lettek a kontúrok, a Prado igazgató- helyettese, Senor Xavier de Salas izgatottan vizsgálta a királyi terem falán előtűnő bacchanáliát — egy férfi enyeleg két ruhátlan hölgy­gyei — aztán felkiáltott. — De hiszen ez Goya! Azóta a szakértők egész serege bólintott rá de Salas felismerésére: igen, semmi kétség, az irónia és a fintor egyik legnagyobb mestere nemcsak komoly szemlélődő­ként festette meg magát IV. Károly mögé, hanem, — fél­reérthetetlen csúfondárosság- gal — egy bacchanália részt­vevőjeként is. 23. Cochran akkorát nyelt, hogy az ádámcsukája tíz centiméteres sík­ban mozgott fel és alá a nyakán, a szeme kidülledt, és megállt, mintha két gomb nyomulna elő az agyábóL — Mi?!... Mi volt ez?!.:. Ismételd!... Különben ne ismé­teld ... ezt az altisztet, aki ilyen takarékos, nyomban el kell indí­tani oda, ahol harcok dúlnak! Ott a legnagyobb pocsékolás fo­lyik! Oda kell az ilyen! Kérlek, kapitányom, ez az őrparancsnok levált egy altisztet a menetszá­zadnál ... Most már értek min­dent! Az őrmester bosszúja! Hogy sötétben, egyedül és mene­telés előtt ideállítson egy bakát, akire haragszik, mert egész Orant felforgatta, és holnap vezércikk­ben fognak rólunk megemlékez­ni a lapok! Hát kérlek, a menet­századot a sivatagban ez az őr­mester állandó őrjárattal előzi meg. Parancsa: minden menete- lési etap előtt az őrmester föl­deríti az utat nyolc emberrel a legközelebbi pihenőig. A nyolc embert,, minden etápnál váltják, az őrmestert nem. Ez a legény, akit ide állított az őrségre, mint invalidus, végig a vöröskeresztes kocsin megy ... Majd én megta­nítom az őrmester urakat!... És ha lehet, ma éjjel már ne legyen több riadó. Ajánlom magamat!... Jó éjszakát! Gratulálok!.,: — Vigyázz! Kardsüvöltés, bakancszörrenés és a táborszernagy csizmáinak lom­ha kongása, ahogy a néhány sá­padt tiszttől követve elcsörtetett ... A legénységi szobához veze­tő sötét lépcsőn Hildebrandt és Pencroft ültek egymás mellett suttogva. — Hogy az ördögbe történt? :.. — kérdezte Pencroft. — Elsősorban — mondta még mindig lihegve Hildebrandt, mert jó másfél órát futott, amíg visz- szatért a főbejáraton át, részeg­nek tettetve magát —, elsősorban az a tejfelesszájú vagy hülye, vagy nagyon is okos, és nincse­nek idegei. Azt akartam, hogy mire megtámadom, már félőrült legyen a félelemtől. Hiába volt minden... Azért leütöttem volna, mert észrevétlenül rohantam rá... De az ördögbe! Vn’abonnan a közelből két lövés dördült. — Ez hogy lehet? — ügy, hogy nem ketten vol­tunk a mosókonyhában, hanem hárman. Én elbújtam, mialatt a siheder az őrmesternél lejelentke­zett. De úgy látszik, valaki meg­előzött, és mivel a lövések a kemen­ce felől jöttek, valószínű, hogy a mögött bújt el az illető. Tehát van valaki még itt a légióban, aki ezzel az üggyel foglalkozik .. ■. És ez most már ismer engem, mert ő ott volt a sötétben, mikor én a félhomályban beléptem, hogy elbújjak. — És ki ez a tejfölösszájú? — Azt nem mondta Lorsakoff. Csak vagyont ígért a krokodilusos karóráért. Bizonyára összefügg az üggyel... De holnap megtudjuk. Indulás előtt még a pályaudvaron beszélünk vele. — Meg kell tudnunk, hogy ki van itt, aki az órára vadászik. Az is lehet, hogy a fiú cinkosa. — Nekem van egy feltevésem. Vedd sorra azokat, akik a szobá­ban voltak, amikor Galamb meg­mondta, hogy hová megy őrségié. Én nyomban átláttam, hogy a mosókonyhában nyugodtan meg­támadhatom, és aztán elbújhatok, míg ő jelentkezik az őrparancs­noknál. Ugyanez másnak is eszé­be juthatott körülöttünk. Ki volt a szobában? Te, Adrogopollusz, a gróf úr, Troppauer, Pilotte, Jaz- mírovics, a hülye Kréta, Lindman és én. Pencroft élénken felelt: — Talán megtudhatjuk, hogy ki ment ki ezek közül... — Tudok jobbat. A robbanás­kor szétvetett a légnyomás egy nagy hordó míniumot, és a festék kifolyt Az én cipőm is tele volt vörös ragaccsal. Azt remélem, hogy az ismeretlen, aki rám lőtt nem vette észre cipőjén a vörös festéknyomokat, és erről felis­merjük ... — Ezt az embert kell elsősor- ■ ban elintézni... Néhány légionista jött a kerti útról, csoszogva, dörmögve. El­hallgattak. Mire az egyik katona meggyújtotta lent a villanyt, Pencroft, az amerikai, már ha­nyatt fekve aludt, úgy, hogy lá­bai messze lógtak a lépcsőn, szá­ja szélén egy habfoszlány rezgett, és hortyogott. Hildebrandt nyitott zubbonyban ült, derékszíja a nya­káról lógott le, sapkája az orra hegyét fedte, és félig elnyelt sza­vakkal magyarázott valamit egy igen tisztelt „pénztáros kisasz- szonynak”, miközben olyanokat csuklóit, hogy szinte bukfencet vetett. A hazaérkező katonák ma­guk sem voltak sokkal józanab­bak, kivéve az altisztet, aki meg­vetően köpött egyet a két alak láttán. Legutolsónak jött Troppauer, sapkája helyett babérkoszorúval a fején, és karját messze ki­nyújtva hirdette a szörnyű vészt, amely a költő személyében hol­naptól kezdve minden lázadó ara- ; bot fenveset. Éno ott ment el > mellettük, és ormótlan, vastag láb- i száraival kis híián rá'ánett Hil- s d"hrandtra, azután bedülöngélt a > hálóterembe. > ... Két bakancsát feltűnő vas- í tagon vörös miniumfesték bori- ■ tóttá... (Folytatjuk) í t kisvárosokban azok a házak Is összeomlottak, amelyek a korábbi földmozgások után még épségben maradtak. Palermo, Marsala és Trapani megfélemlített lakossága a váro­sokon kívül kocsikban vagy tá- I bort tizek mellett töltötte az éj- ! szakát. Súlyosbította helyzetüket, | hogy a hőmérséklet fagypont kö- j rül volt az éjszaka és zuhogott az eső. Hivatalos adatok szerint a szi­cíliai földrengések által okozott károk összege mintegy 320 millió dollár, ebben az összegben még nincsen benne a csütörtöki kár. |

Next

/
Thumbnails
Contents