Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-26 / 21. szám
«68. JANIT ÄS 2*. napló 3 Szükség van-e ennyi érdekképviseleti műszakra? r Ésszerű keretek kozott Egy részük kamatostul megtérül — Sok ügyet szabadszombatokon lehetne elintézni Stier és Lukács éJvtársaknak a Dunántúli Naplóban megjelent cikkei több oldalról bemutatják az érdekképviseleti műszakokkal kapcsolatos problémákat Egyéni célok Azt hiszem, egyértelműen leszögezhetjük, hogy az érdek- képviseleti műszakok szükségessége nem képezheti vita tárgyát Szocialista társadalmunk rendjéből fakad, hogy a közigazgatás, a mozgalmi szervek munkája a társadalom fejlődésével párhuzamosan egyre szélesebb körben társadalmi munkává válik. Az érdekképviseleti műszakok nagy- része jelenleg iskolája ennek a fejlődésnek. Ahogy és amilyen mértékben a társadalmi munkák mennyiségét és színvonalát emelni tudjuk, olyan mértékben csökkennek a fenti feladatokat ellátó szervekben függetlenített fizetett dolgozók létszáma. A fentiekből kiindulva arra a következtetésre kell Jutnunk, hogy az érdekképviseleti műszakok egy része a későbbiek folyamán a népgazdaságnak kamatosán megtérül. Ez a megtérülés elsősorban a végzett munkák minőségi színvonalának fejlődésében, a hibalehetőségek csökkentésében fog realizálódni. Kétségtelen dolog, hogy a vállalatok vezetői — így »ok esetben magam is — az érdekképviseleti műszakokkal kapcsolatban türelmetlenek vagyunk. A türelmetlenségünk abból fakad, hogy a vállalat által finanszírozott érdekképviseleti műszakokat felhasználó dolgozók nem veszik többségükben tudomásul, hogy valamivel nekik is viszonozni kellene a vállalat támogatását. Gyakori, hogy a szakmai továbbképzésekre fordított kedvezmények nem térülnek meg a vállalatnak. Különösen az esetben, ha a továbbképzés nem vállalati érdekből szükséges, hanem a dolgozó egyéni céljait szolgálja. Nem egyszer előfordul, hogy a vállalati támogatást igénybe vett dolgozó tanulmányai befejezése után cserbenhagyja az őt támogató vállalatot. Ilyen probléma főleg a magasabb iskolai képzésben részesülőknél fordul elő. 3—5 éven keresztül lényegében az egész vállalat kollektívája részéről támogatást élveznek, s az iskola befejezése után sokszor lényegtelen előnyök miatt a vállalatot elhagyják. Be lehetne tervezni Kétségtelen dolog az is, hogy zavarólag hatnak az érdekképviseleti műszakokat igénylő szervek spontán igényei is. Lukács elvtárs cikkében említette a tervszerűség problémáját Szeretnén ezt alátámasztani azzal, hogy a köz- igazgatási szervek és vállalatok saját terveiket — és ez természetesen jó — úgyszólván fillér pontossággal egész évre előre megtervezik. Szükségesnek tartanánk és igényelnénk is azt. hogy — egyes rendkívüli esetektől eltekintve — e szervek azt is megterveznék, hogy az egyes vállalatoktól az év folyamán hány érdekképviseleti műszak napot kívánnak igénybe venni. Persze, nem gondolunk itt pontos időpontra, elegendőnek tartanánk e műszaknapok számának közlését. Tüdjuk, hogy ezt minden területen nem lehet megoldani, de pl. az állami és szakmai képzés területén többnyire megoldható. Meg lehet tervezni ezt a társadalmi szervek területén is, majdnem pontosan az államhatalmi, államigazgatási szerveknél, a sport és kulturális területeken. Bosszantó és a tervszerűség szükségét támasztja alá, hogy sok esetben az igénybevétel napján, de még az is előfordul, hogy utólagosan kérik ki versenyekre, edzőtáborokra a dolgozókat. Szabadszombaton A 44 órás munkahétre történő áttérés lehetőséget ad az érdekképviseleti műszakok szombati napokon történő szervezésére, állampolgári kötelezettségek teljesítésére. Vállalatunknál a 44 órás munkahétre való áttérés dolgozóink túlnyomó többségének december 2-től március 18-ig minden szombaton szabadnapot biztosít, a közbeeső időszakban pedig kéthetenként kerül sor szabadszombatra. Ezeket a szabadszombatokat kell felhasználniuk a különböző szerveknek, kiegészítő parancsnokságoknak, a személyi igazolványokat kezelő rend őrségi szerveknek, kötelező orvosi vizsgálatra berendelő intézeteknek, hogy a dolgozók állampolgári kötelezettségeiket úgy oldják meg. hogy az termeléskiesést ne vonjon maga után. Később, amikor a vállalatok mindegyike áttér majd a 44 órás munkahétre, városi, megyei, sőt országos szinten lehet számolni a szombati szabadnapokkal, a politikai, köz- igazgatási és egyéb szerveknek az érdekképviseleti műszakok megtartásával összefüggően. Célszerűséget kívánunk ügy gondolom, hogy hozzám hasonlóan, a megye többi gazdaságvezetője sem egyértelműen az érdekképviseleti műszakok ellen van. Azoknak szükségességét mindenki látja és érti, de ha tervszerű keretek közé sikerül szorítani az érdekképviseleti műszakokat, akkor a vállalat gazdasági és termelési érdekeit is jobban figyelembe tudjuk venni. A tervszerűség fegyelmet igényel, a fegyelem egyenes irányú leszármazottja a takarékosságban jut kifejezésre. Tehát okszerű, célszerű érdekképviseleti műszakokat kívánunk, amelyek az indokolatlan műszak kiesések kiküszöböléséhez vezetnek. Nemeskéri László ■ a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója Tízezer libát nevel az új mohácsi tsz Háromszakaszos tartás A háztájiban tömik az állatokat Tavaszt idéz már a íri«s fest'k illata Új jálék a Vidámparkban Egymillió-háromszázötvenötezer forint volt a tavalyi bevétel Olyan hirtelen kopott itt minden és furcsa módon a látvány mégsem kiábrándító. A szürke egyhangúságot talán az teszi, hogy a fák merevek és csupaszok, a pénztárfülkék üresek, az ajándékpavilon is üres ablak-szemekkel bámul a jeges útra. Mintha megfosztották volna a sok ötéves a Pécsi Dísznő vény kedvel ők Szakköre Érdekes kiállítások a jubileumi év programjában Az 1968-as évre gazdag programot állított össze a pécsi Fegyveres Erők Klubjának öt éve működő dísznövény szakköre. A jubileumi rendezvények közül mindenekelőtt a nyilvános kiállítások tartanak számot közérdeklődésre. Ezek közül a legnagyobb szabású a június 14-i, és a július 19— 24. között megrendezésre kerülő IV. péfcsi szakköri kiállítás lesz. Érdekesnek ígérkezik továbbá Tóth Mihály gyűjteményének szeptember 13—15-ig tartó kamarakiállítása, ez alkalomból a gyűjtő „Broméliák a jövő szobanövényei” címmel előadást is tart. A dísznövénykedvelők táborában nagy várakozás előzi meg Vajda Ferenc, Mammillaria subgenus gyűjteményének bemutatását is, ezt a kamarakiállítást november 22 —27. között tekinthetik meg a pécsiek. Május 24-én Horváth íjászló, a nemzetközi hírű budapesti Rozmaring Dísznövénytermesztő Tsz főkertésze tavaszi és nyári virágtálak. alkalmi összeállítások készítéséről tart nyilvános előadást, melyet két napos bemutató követ. A téli virágtálak és kompozíciók nyilvános szakköri kiállítását december 13—15. között rendezik meg. A program összeállítói nem feledkeztek meg a kaktusz- kedvelők illetve gyűjtők népes táboráról sem. Február 23-án „Paródia — kaktuszok” címmel előadás és vetített gyűjteménybemutató színhelye lesz a Klub. Április 22-én Kondér István mérnök a kaktuszok tavaszi és nyári gondozásáról, növényvédelméről tart nyilvános előadást Az új dísz- növény-védőszereket és hasz nálatukat március 22-én Frank József, a Megyei Növényvédő Állomás főmérnöke ismerteti egy helyszíni növényvédőszer vásárral egybekötött nyilvános rendezvényen. Augusztusban a pécsi szakkör kollektív kiállítási anyaggal mutatkozik be a szegedi országos virágkiállításon. A kiállítást és a szegedi egyetemi botanikus kertet a szakköri tagok csoportosan látogatják meg. Október 25-én a pécsi dísz- növénykedvelők szakköre vendégül látja Pécsett a Lengyel Kaktuszgyűjtők Egyesületének tagjait A kaktusz-pozsgás szakcsoport kilenc klubnapot tart, ezek keretében május 3-án és szeptember 6-án nyilvános cserenapot rendez tagok és nem tagok részére. A szobanövények, virágkötészet, kertivi’rágok szakcsoport ugyancsak kilenc klubnapja közül az egyik legérdekesebbnek dr. Tihanyi Jenőnek, a müncheni botanikus kert orchideáiról, azá- leáiról szóló vetített bemutatója ígérkezik. A közeljövőben alakul meg a szakkör „Baráti Kőre” amelynek bárki tagja lehet. A Baráti Kör tagjai a 10 Ft-os műsormegváltás ellenében díjtalanul látogathatják a nyilvános rendezvényeket s előnyben részesülnek a szakköri tagfelvételnél. csecsebecsétől. Mozdulatlan az óriáskerék, kosarait prizmába rakták, a kiszu perált MALÉV-repülógép alumínium teste is jéghideg. Lent a szabadtéri színpadon száraz leveleket pörget a szél, milyen kicsinek tűnik hirtelen, pedig itt a nyáron, egy délután ötezer fiú és lány. visongott, tapsolt Dobos Attilának. Volt itt zöldre festett „körfüggöny” is, szétszerelhető fatáblákból ... Hova is vitték? Ott fönt. az autópálya mellett, bekerítették a „dodzsem”-et. Oj játékszer a Vidámparkban. Alul beton, azon vánkosfák. s azokra rácsavarozva vagy hetven-nyolcvan nagy tábla vaslemez. Fönt meg drótháló, abba kapaszkodnak meg a fürge kis autók áramszedői. A húsz villany-autóból tizenkilencet az oldalukra billentettek és Üjvári József — a Vidámpark műhelyének ezermestere — a kerekeket. villanymotorokat javítja. Hogy bekapcsolja-e a berendezést? Persze. A huszadik kocsiba beállók — nincs benne ülés — rálépek a „gázpedálra” és kerülgetem a feldöntött „teknős-békákat”. Jó ötlet volt. hogy a Luna-park- tól — a német vándor-vursli- tól — kétszázezerért megvásárolták a kisautókat, amelyeket megjavítgatnak és újonan festve izgalmas játékszerei lesznek a felnőtteknek. Sokféle játék van itt a Vidámparkban. de a „nagy” játékoknak inkább a felnőttek körében van sikerük. A „sláger” még mindig az elvarázsolt kastély a forgó hordóval. Hozta is múlt évben a legtöbb pénzt. 130 ezer forintot. Na persze ... bent a sötét. zeg-zugos folyosók többféle izgalmat ígérnek. A nyáron is egy házaspár botorkál ki « napfényre, a az asszony t kissé pironkodva igazgatja haját és szemrehányóan néz a férjére: „Még itt sem tudsz békén hagyni?!” A férj arcán a döbbenet ül: „No. de én hozzád sefn értem!” Hiába, nagy a tömeg. Főleg a hordónál. ahol igazán nem szégyen a bukás, pörögtek, hasoncsúsz- tak itt már nemcsak kisdiákok. hanem tábornok is. sőt, egy külföldi cirkusz tizennégy tagú akrobata csoportja is. Pedig ők a szédítő magas trapézon otthonosan pörögnek, de nem így a hordóban! A játékkezelő lányka — udvariasan — le is állította volna a hordót, hogy a fehér, ünneplő-ruhás artista-lányokat és fiúkat játszi könnyedséggel kirángassa, de a cirkusz-igazgató dühösen intett, hogy csak gyerünk ... gyerünk ... le ne merje állítani, másszanak ki négykézláb, ha már ezt a szégyent el kell viselniük. Tél közepén vagyunk, de úgy dél felé — ahogy elül a szél és kitisztul az ég— rnár hangulatosabb a Vidámpark. Talán a dodzsem-autókra kent friss festék idézi már a tavaszi készülődést. Van itt élet. persze a karbantartó műhelyben és az irodában egyelőre. Igaz. hogy a Vidámparknak — jelenleg — nincs még gazdája, dr. Borjáti József igazgatót más jellegű tisztséggel bízták meg. Az új igazgató kinevezése még várat magára, bár... A minap egy pesti fiatalember — ahogy mondta „direkt azért ültem vonatra”... — beállított Te- mesi Gyulához és szerényen felajánlkozott: — Igazgatónak jöttem jelentkezni ... És ezt ő komolyan is gondolta, itt a Vidámparkban. Stílusos eset, nem? Rab Ferenc i vetkezettől, tehát több cser I forinttal magasabb összeget, j mint amennyit a baranyai ] tsz-ek megyei átlagában vár- j hatunk. Ma. illetve holnap rendezik meg a tsz zárszámadó közgyűléseit Homorúdon, illetve Sárháton. Ebben I a nagy szövetkezetben ugyan- I is nem lehetne egyszerre meg- ] rendezni ezt a nagy eseményt, I hiszen a 2 közgyűlésen így is ! mintegy 1300 tsz-tag, illetve | családtag vesz részt. Az elő- ! írt szabályoknak, illetve szo- i kásoknak megfelelően Papp I János tsz-elnök számol be a ! múlt évi munkáról. Borral, ■ süteménnyel vendégelik meg ; a tagságot, majd — ez is hagyomány — tsz-bállal zárják a napot. Bár a 300 vagon búza, a sok-sok vagonnyi sertés- és szarvasmarhahús mellett eltörpül az a tény, hogy a tsz 700 libát is tartott az elmúlt évben, mégis figyelemre méltó volt ez a kezdeményezés, hiszen megyénkben csak a ba- ranyahidvégiek foglalkoznak még libával, következésképp nincs nagyüzemi hagyománya ennek a jól jövedelmező üzemágnak. Mindemellett az újmohácsiak Igen érdekesen oldották meg a nagyüzemi liba tartás sokat vitatott problémáját. A napos állatokat a múlt év júniusában vették át a Mezőgazdasági VállalattóL Hat hétig tartó előnevelés után. amikor a libák súlya elérté az 1—1,2 kilogrammos átlagot, a szövetkezet 180 holdas, növényzettel benőtt, haltenyésztésre nem a legalkalmasabb tavára bocsátották az állatokat Itt tartották őket novemberig. Amint a tsz vezetői közölték, a libák naponta csak egyszer kaptak takarmányt, s akkor sem valami sokat, mert azt akarták, hogy tisztítsák meg a halastavat a káros növényzettől, illetve legeljék le a tó dúsfüvű kornyékét A kísérleti elképzelés bevált, mert a libák novemberre így is 5,5—6 kilogrammos átlagsúlyt értek el. Ezután következett a zárt tartásos szakasz, illetve a tömés, mely 9—11 kilogrammos átlagsúlyt eredményezett az állatoknál. Bár még nincsenek végleges adataik a libatartás jövedelmezőségről, annyi bizonyos, hogy hasznot hoz, hiszen 28 forintot kapnak a hízott liba kilójáért. A jövedelmezőségre utal az a tény is, hogy az idén már tízezer napos liba megvásárlásra szerződtek a Baranya megyei Mezőgazda- sági Vállalattal. A tsz a jól bevált tavalyi módszer alapján akarja Megoldani a libatartást, egy eltéréssel: az idén bevonják a háztáji gazdaságokat is. A tsz .vezetői abból a közismert tényből indulnak ki, hogy éppen akkor kezdődik a libáknál a zárt tartásos szakasz, amikor a határban befejeződnek a mezőgazdasági munkák, következésképp a tsz-tagság- nak ideje, alkalma van arra, hogy nagyobb mennyiségű liba tömésével foglalkozzék. Ami a kedvet Illeti, az nem hiányzik, hiszen a szigeten nagy hagyománya van a háztáji libatartásnak. Időjárásjefentés Várható időjárás péntek estig: időnként megnövekvő felhőzet, többfelé havazással, később ha vascsövei. Megélénkülő, néhány helyen átmenetileg erős északt, északkeleti szél. Változékony idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsékelt 0—-mínusz 5 fok között. néhány helyen kevéssel, mi” nusz 5 fok alatt. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet *— plusz I fok között. Háromszáz vagon búza, 4300 darab 110 kilogrammos sertés, 331 darab hat és fél mázsás hízott marha, 330 vagon rostkender... Ennyi terméket, árut adott a mohácsi Duna Völgye Tsz, a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezete az elmúlt évben a népgazdaságnak, hogy csak a nagyobb tételekről tegyünk említést. Nem hiába értek el nagyobb hozamokat a tervezettnél, több lett a jövedelem is, mint amennyire a múlt év elején számítottak. Az átlagos tsz- tag 19 066, az átlagos fcsz- család pedig 23 400 forint készpénzt, illetve értéket kapott az elmúlt évben a sző-
