Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-23 / 18. szám
1968. JANUAR 23. napló 3 Az év kérdése a Pécsi Porcelángyárban: Lehet húszmillióval több? nyolcmillió forint értékű Áruval termelt tavaly többet • Pécsi Porcelángyár, mint az 1066-os esztendőben. Nagyfeszültségű szigetelő porcelá nőkből 900 tonnával, kisfeszültségű szigetelőkből 95 tonnával többet gyártottak a tervezettnél. Remix üzemrészük XJS millió forint értékű áruval növelte termelését A múlt évre tervezetthez képest 5,2 millió forint értékkel több edényáru készült a gyárban, mert sikerűit meggyorsítani az alagútrendszeré gázkemen- ee felújítását Az euzln termékek gyártását 210 ezer forint értékkel növelték, annak ellenére, hogy sok műszaki n kézséggel kellett megküzdenie a gyár kollektívájának. Nyereségrészesedés 15—20 nap Péntek délután a Zsotnay Művelődési Házban a porcelángyári dolgozók részére rendezett pártnapon az eredmények értékelésével kezdte időszerű tájékoztatóját Bosnyák János igazgató. Részletesen foglalkozott gyártmányaik minőségének alakulásával. Rengeteg többletmunkát okozott az üzemeknek a 11 százalékos készáru selejteződé» pótlása. A nagymérvű selejteződé« okaiként massza és nyersgyártási nehézségeiket említette. A kályhagyár például gyenge minőségű petényi agyag felhasználására kényszerült és a sok légrepedés erősen megnövelte nyers- gyártási selej tjüket Samott-tok jaik kevés égetési fordulóra voltak felhasználhatók, s ez kedvezőtlenül hatott a gazdaságosságra. Az égetési selejt kedvezőtlen alakulása nyomán mind nyilvánvalóbbá válik, bogy az alagútkemencében szigetelőt és edényt nem tanácsos egyidejűleg égetni Export feladatait 110,7 százalékra teljesítette a múlt évben a Pécsi Porcelángyár. A legtöbb árut román, lengyei török és albán megrendelésre szállították. Gazdasági eredményeikhez tartozik, hogy 2.6 százalékkal növekedett 1967- ben a gyár egy munkására Jutó termelési értéke és hét százalékkal javult a termelékenységi mutató. A bérek átlagosan két százalékkal növekedtek és 332 ezer forint munkás célprémium került kifizetésre. Beruházásra 13 millió forintot, felújításra 7,7 milliót fordítottak. Legjelentősebb beruházásuk a remix üzemrész második szakaszának elkészítése volt Kivitelező hiányában nem valósulhatott meg a tervezett két darab kamrás rendszerű gázkemence felépítése. A tavalyi Jövedelmezőségűk értékelése még tart, így előzetes adatok alapján mondotta el Bosnyák János igazgató, hogy 15—20 napi keresetük- < nek megfelelő nyereségrészesedéssel számolhatnak a Pé- J esi Porcelángyár dolgozói. Ha azt akarják, hogy a gyár jövedelmezősége legalább közepes szinten alakuljon 1968- j ban, akkor 15 %-kal kell nö- j velniök termelésük ez évi ér- , tékét A húszmillió forintos j többlet előállítása komoly erő- ! feszítést kíván, hiszen eddig évente csak 5—7 milliós növekedésekkel számoltak. Pirogránit virágtartók Műszaki porcelánból 30 százalékkal többet gyártanak, mint a múlt évben. Feltehetően ez is kevés lesz, hiszen az igények már az első negyedévre kétszeresen meghaladják a rendelkezésre álló gyártókapacitást. Műszaki fejlesztésük a gazdaságosabb termelésre, az üzembiztosabb függő- és állószigetelők előállítására irányul. Szélesemyős, valamint széles-váltotternyős hosszúrúdszigetelők gyártásával — ezek szennyezett légkörű üzemi viszonyoknak is megfelelnek — bővítik a választékot. Fejlesztik edény és díszműáru gyártmányaik körét és gazdagabban dekorált edényféleségekkel jönnek a piacra. Növelik a többtűzű, kézzel rajzolt eozin váza gyártását. Tavaszra tervezik új pirogránit cikkeik — virágtartók, padlóvázák, parkdi- szek, szökőkutak — bemutatását Oj piacot keresnek mázas és natúr kivitelű pirogránit falburkoló lapjaiknak, i Beruházásaik 11 millió forintot kitevő 1966. évi előirányzatában első helyen szerepel, hogy korszerű égető- berendezéseket létesítsenek az elavult körkemencék helyett Sajtolt műszaki porcelán gyártásukat 1969-re évi ezer tonnára növelik, amihez az idén 3,5 millió forintos beruházást kell megvalósítaniok. A remix üzem kialakítása a még szükséges 1,5 milliós beruházással az idén befejeződik. A központi fűtés fejlesztésére, gépbeszerezésekre és új szállító- eszközökre másf él-másfél njil- lió forintot költenek. Kilencmillió forintot fordítanak üzemi berendezéseik felújítására, hogy jobban megfeleljenek a magas minőségi követelményeknek. — Terveink reálisak, de megvalósításuk döntően a technológiai- és munkafegyelem fejlesztésétől függ — hangsúlyozta Bosnyák János. — Akkor érhetjük el tervezett eredményeinket, ha minden dolgozó szíwel-lélekkel küzd a márka becsületéért. Másfél százalékos béremelés nek át a Pécsi Porcelángyárban, Az idén az átlagbérek 1,2—1,6 százalékos növekedésére számíthatnak a gyár dolgozói, de ebből csak azok részesülhetnek, akik azt munkájukkal kiérdemlik. A szociális juttatások mértékét nem csökkentik, sőt — amennyiben mód nyílik rá — mennyiségét és minőségét egyaránt növelik. Rövidesen megnyílik a gyári porcelánbolt, ahol edényt és díszműárut öt százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak az üzem dolgozói. Ia J. Munkásőregvsé««yűlés Sásdon Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta Onnepélyes évzáró és egyben évnyitó egységgyülését a sásdi ónálló munkásór- század a járási művelődési házban. A gyűlésen jelen volt Lukács János, s Baranya megyei KISZ Bizottság első titkára. dr. Villa József, a sásdi járási pártbizottság titkára és Patkó Gyula, a megyei munkásőrség parancsnok- helyettese. A század előtt Zsiga Sándor járási parancsnok számolt be az elmúlt év kiképzési és egyéb feladatainak végrehajtásáról, valamint a jövű teendőiről. Az ünnepélyes egység- gyűlés során osztották ki a kiváló szakaszok, rajok és munkásőrök Jutalmait és kitüntetéseit, majd az új munkásörök eskütétele zárta a rendezvényt. Mennyi lehet a tsz-ekben a kiosztható jövedelem? Mennyi legyen a részesedés? Mennyit fordítsunk felhalmozásra és mennyit a személyes jövedelmekre? Nincs ma időszerűbb kérdés a tsz-ekben, hiszen a legtöbb a közeljövőben készíti el zárszámadását, illetve tartja meg zárszámadó köz- : gyűlést. Gyakran szóba kerülnek az idei hitelek, illetve hitellehetőségek Is — a minden napos problémák tehát szorosan összefüggnek a pénzügyi, illetve hitelpolitikával. Ezért Huszty Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának helyettes igazgatójához fordultunk felvilágosításért. — Valóban vannak ilyen problémák — közölte Huszty Disszertáció és pályamunka Alkotó légkörben Jövedelmező-e a tejtermelés? Készülnek már a tervek arra, hogy július 1-től rövidített munkaidőre — általánosan heti 44 órára, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig I 42 órás munkahétre — térje- I „A szerző módszerét — s nem túlzók ezzel — oktatni kellene, hogy legalább a komoly szarvasmarha-tenyésztést folytató üzemek meg- és felismerhessék a szarvasmarha- tenyésztés Jelentőségét, lehetőségeit, üzemi összefüggéseit és a helyes költségelemzést.” (Részlet Szániel Imre kandidátus, a B. m. Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének szak- véleményéből.) — Már az egyetemi évek alatt rá kellett jönnöm, hogy fiatal szakember csak akkor képes valmennyire is jelentős eredményt felmutatni, ha egy témába mélyed el alaposan. Ettől kezdve általános köz- gazdasági ismereteimet a mezőgazdaság problémáihoz igyekeztem kapcsolni — mondja dr. Dányi Pál, a Fiatal Közgazdák Klubjának egyik vezetője, a TIT közgazdasági szakosztályának szaktitkára, közgazdász doktor. A tudományos munkának alapfeltétele az önálló véleményalkotási készség, de szükséges hozzá a nyugodt, alkotó légkör, a munkatársak ösztönzése is. Dr. Dányi Pál alig fél éve dolgozott a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságán, amikor egyik vezetője átadott neki egy már csak súlyra is jelentős dossziét tanulmányozás és véleményezés céljából. A mohács—sátorhelyi öntözőfürt beruházási programtervét kapta kézhez, a beruházás tervezett értéke 207 millió forintot tett ki, ráadásul erősen megoszlott a szakemberek véleménye abban a kérdésben, hogy szükséges-e, megtérül-e a beruházási költség. Két héten keresztül reggeltől késő estig tanulmányozta, ellenőrizte a számításokat, végig gondolta a felsorakoztatott érvek és a lehetséges ellenérvek logikáját, egyszóval ugyancsak gyakorolhatta az önálló véleményalkotást. Végül is arra az álláspontra jutott. hogy a beruházás megvalósítása — mivel a szükséIfaffyarlnyó építkezés folyik az Állami Pincegazdaság Mecsek vidéki Pincészetének, Pécs, Batthyány utcai bor- palackozójában. — Emeletes pincét és készáruraktárt építenek, és korszerűsítik a meglévő épületeket. Az építési költségek meghaladják a húszmillió forintot. Képen: a készáruraktár látható, mely a tavasz folyamán készül el. ges feltételek teljes mértékben nem biztosíthatók — nem gazdaságos. Egész kis tanulmányban támasztotta alá véleményét — mely meg is jelent a Bankszemle 1964. évi 10. számában —. ez szolgált alapul a beruházási program vitájához. Mint ismeretes, a vita a programtervezet elvetésével zárult. Több hasonló jelentőségű tanulmány után mintegy két éve különösen izgalmas témával kezdett foglalkozni: Jövedelmező-e a tejtermelés Baranya megye termelőszövetkezeteiben? Az elkészült dolgozatot 1967. október 30-án doktori értekezésként adta be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, december 7-én summa cum laude minősítéssel védte meg. A tanulmány egyben részt vesz a SZOT Elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága által a NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére meghirdetett pályázaton. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését követően csökkent a szarvas- marha- és ezen belül a tehén- állomány. E kétségtelen tényt a szakemberek egymástól igen eltérő nézőpontokból magyarázták, de nem tértek ki az okok komplex vizsgálatára. Azt általában hangsúlyozták, hogy a tejtermelés veszteséges, de nem mutatták ki ennek alapvető okát, tudniillik, hogy indokolatlanul magasak a termelési költségek. Ebből az alapállásból már szinte adódott az a helytelen következtetés, hogy a tejtermelés növelésének, a jövedelmezőség elérésének csak egy útja van: a tej felvásárlási árának emelése. A tanulmány ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a költség- csökkentési lehetőségek és a termelési kapacitás jobb kihasználásától sokkal kedvezőbb eredményeket várhatunk. A szerző kimutatja, hogy a szakszerűtlen takarmányozás következtében a feletetett takarmánymennyiség hihetetlenül meghaladja a hozamok által indokolt mértéket és ez jelentős költségtöbbletet eredményez. Ugyanakkor aláhúzza. hogy ezt nem a takarmány I mennyiségének csökkentésével. hanem a hozamok növelésével célszerű kiküszöbölni. Végül kitér még egy komoly költségnövelő tényezőre: egyes takarmányféleségek, például a szálasok költségkalkulációban alkalmazott elszámolási árai jóval magasabbak a takarmány tényleges beltartalmi értékénél. Teljesen indokolatlanul. Az 1963 óta alkalmazott elő- hasl-üszőkedvezmény hátrányosan befolyásolta a termelő kapacitás kihasználását — mondja a szerző —, mivel elsősorban a hústermelés növelésére ösztönöz, s ennek következtében a tehenek tejtermelés szempontjából lényeges produktív élettartama csökken. Kidolgozott egy Javaslatot, mely az 1968. január elsején bevezetett új módszernél is hatékonyabban segítené elő a tejtermelés növelését, sőt az egy tehén kapacitásának jobb kihasználását is, természetesen változatlanul ösztönözve a hústermelés növelésére. „A javaslat gyakorlati bevezetésre is alkalmasnak tűnik”. (Dr. Vági Ferenc egyetemi tanár opponensi véleményéből.) A továbbiakban elemzően bírálja a termelőszövetkezetekben alkalmazott, illetve termelőszövetkezeti és nép- gazdasági szintű költségkalkulációs módszereket. Végkövetkeztetése: a termelési költségek csökkentése révén elérhető jövedelmezőség növekedés többszöröse a fel- vásárlási áremelés útján elérhetőnek. ugyanakkor a javasolt megoldás nem igényli a fogyasztói áremelést, illetve az azt „helyettesítő” állami dotáció növelését. Álljon a cikk végén egy, a mi véleményünket is kifejező mondat, idézve dr. Huszti Sándor, az MSZMP Baranya me gyei Igazgatóságának igazgató helyettese szakvéleményéből: „Helyesnek és hasznosnak tartanánk a tanulmány szélesebb körű ismertetését." Kéri Tamás Sándor —, bár az érvényben lévő rendelkezések nagyon világosak és egyértelműek. Az új tsz-törvény 50. paragrafusának 3. bekezdése például kimondja: „A fejlesztési alapot a részesedési alappal általában arányosan kell növelni”. A szóbanforgó mondat „általában” szava csak azokkal a szövetkezetekkel tesz kivételt, amelyeket természeti csapás ért az elmúlt évben. A többinél törvényes előírás, mégis nem egy helyen tapasztalhatók ellenkező előjelű tendenciák. Ez abban is megnyilvánul, hogy több helyen csökkenteni akarják a forgóalapot — tehát több takarmányt, állatot, vagy más forgóalaphoz tartozó dolgot értékesítenek, mint amennyi indokolt volna —, s a forgóalap csökkentése révén akarják növelni a személyes jövedelmeket. Mint ismert, a legtöbb tsw- nek valamilyen hitel-tartozása van a banknál, több közöttük hitelt kért a forgóalapérték kisebb-nagyobb részére is. Amikor a tsz felvette a hitelt, szabályos szerződést kötött a bankkal, melyben vállalta, hogy az előző évihez képest nem csökkenti forgóalapját Ha most mégis ezt tenné, szerződésszegés tény« állna fel, ez pedig súlyos pénzügyi következményekkel járhat. Tegyük fel, Hogy egy tsz egymillió forint hitelt kért a forgóalapjára az elmúlt év* ben, s ebből az idén csak 200 ezer forint visszafizetése válik esedékessé. Ha ugyanez a tsz — az előbb említett módon — 300 ezer forinttal csökkentette a forgóalapját akkor — a törvényes előírásoknak megfelelően — nem 200 ezer. hanem 500 ezer forintot kell visszafizetnie még ebben az évben. Ez viszont arra vezethet hogy a példánkban szereplő tsz-nek májusban, júniusban, tehát a pénzügyi szempontból legkritikusabb hónapokban esetleg nem lesz pénze. Amint a példa bizonyítja, elsősorban nem a bank. hanem a tsz-ek érdeke, hogy a törvényes előírások szellemében haladjanak a dolgok. A* említett rendelkezéssel növelni akarják a gazdálkodás biztonságát, s a tsz-tagság érdekeit kívánják védeni. Ez az elv vonatkozik azokra a tsz- ekre is, amelyek nem kértek hitelt a forgóalapjukra. Náluk sem ajánlatos több részesedést osztani az indokoltnál. Az a tsz ugyanis, amely többet oszt — a példa kedvéért tegyük fel, hogy 300 ezer forinttal oszt többet —, bajba kerülhet, ha legközelebb valamilyen hitelért fordul a bankhoz. Hiába tudja bizonyítani, hogy neki feltétlenül szüksége volna bizonyos hitelösszegre, például egymillió forintra, a bank csak 700 ezer forintot tudna adni. Bár a rendelkezések világosak és félreérthetetlenek, csak konkrétan, tsz-enkémt lehet eldönteni, hogy megtartották-e a fejlesztési és részesedési alap kívánt arányait. Ajánlatos ezt idejekorán tisztázni a bankkal. Bár nem kötelező, sok vita és félreértés megelőzhető azáltal, ha a tsz-ek bemutatják zárszámadásaikat a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjánál. Megérkeztek a külföldi sport gyermekkocsik 480,— Ft, 540,— Ft, 580,— Ft, 900,— Ft. Babakelengye-utal vány bevál tás! GÓLYA ÁRUHÁZ Pécs, Színház tér i Ezer tonnára növelik a sajtoló kapacitást — Készülnek a munkaidőcsökkentésre — Vásárlási kedvezmény a gyári dolgozóknak
