Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

2 napló IMS. JANIT AK 4 GUAYAQUIL.: Január 13-án és 14-én plénumot tar­tott az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénumon elfogadott nyilat­kozat hangsúlyozza: az Ecua­dori Kommunista Párt részt rész a kommunista pártok budapesti konzultatív tanács­kozásán. 4 MOSZKVA: Alekszej Ko- azigin szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fogadta Donovant, az amerikai Times And Life Lapegyesülés fő­szerkesztőjét és Hunt-ot, a Life főszerkesztőjét. A hiva­talos közlemény szerint a szovjet kormányfő válaszolt az amerikai újságírók több kérdésére. 4- BELGRAD: SzpUtben hutlsr*- nok egy csoportja vörösre má­zolta ax 1600 éves Diocletianus- paiota legszebb részét, a Peris- ttlt-t. A nyomok nyolc fiatalem­berbe* vezettek. közöttük a erpliti képzőművészeti főiskola két hallgatójához. Azonnal beis­merték. hogy ők a mázolók és tlymódon tiltakoztak az emberek magatartása ellen, akik többre becsülik az omladozó romokat, mint a modern művészetet. 4 LONDON: Pénteken Lon­donban a brit miniszterelnöki rezidencián megbeszélésre ke­rült sor Kirillin szovjet mi­niszterelnök-helyettes, a Tu­dományos és Műszaki Ügyek­kel Foglalkozó Állami Bizott­ság elnöke és Wilson angol miniszterelnök között. Kiril­lin, mint ismeretes, egy szov­jet kormányküldöttség élén tartózkodik a brit fővárosban. 4- PÁRIZS: Andróasz Papand­reu, aki a hét elején érkezett csa­ládjával együtt Görögországból Párizsba, nyilatkozatot adott a sajtónak. Ebben megcáfolta azo­kat híreket, amelyek szerint kül­földön, tehát száműzetésben élő görög kormányt alakított volna. 4 MOSZKVA: Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken — utóbbinak kérésése — fogadta Mara- miszt, Indonézia moszkvai nagykövetét 4 MOSZKVA: A Szovjetunió­ban. tartózkodó Nadja Leger, Fer­nand Leger francia művész öz­vegye a Pravdának adott nyilat­kozatában kijelentette: létre akar­ja hozni a Szovjetunióban a „múzeumok múzeumát’*. Az öz­vegy 900, eredeti színekben tün­döklő másolatot ajándékozott a Szovjetunió különböző múzeum­jainak. 4 NEW YORK: Az Egyesült Államok vietnami politikáját vizsgáló amerikai jogászbi­zottság bejelentette: a szerve­zet arra készül, hogy vádat emeljen Johnson elnök ellen. A vádiratot a képviselőház­ban terjesztenék elő. 4 SAN FRANCISCO: A vietna- mi háború elleni tüntetés miatt börtönbüntetésre ítélt Joan Baez amerikai népdalénekesnőt pénte­ken két héttel büntetésének le­töltése előtt, szabadon bocsátották. 4 LIMOGES: Az amerikai hatóságok megtagadták a vi- zumot Josephine Bakertől, mert részt vett a tavaly le­zajlott washingtoni polgárjogi tüntetésekben, A 62 éves ame­rikai születésű, de ma már francia állampolgárságot vi­selő világhírű művésznő köz­lése szerint az Egyesült Ál­lamok párizsi konzulátusa még azt is kifogásolta, hogy 1966-ban Kubában járt. 4- BONN: George Brown angol külügyminiszter pénteken délelőtt Bonnban megkezdte tárgyalásait Anglia közöspinci csatlakozási Igényéről Willv Brandt nyugat­német külügyminiszterrel. 4 LONDON: Angliában je­lenleg 630 980 munkanélkülit tartanak nyilván, vagyis 50 ezerrel többet, mint 1967. de­cemberében, közölte a brit munkaügyi minisztérium az­zal, hogy az említett szám­adat nem tartalmazza az észak-irországi munkanélkü­lieket akiknek száma 40 ezer­re tehető. 4- AACHEN: Az aacheni Mrő­Bág előtt májusban kezdődik meg a tömeges Contergan-per. A Che­mie Grünenthal Gyógyszergyár kilenc tnagasrangú tisztviselőiét, Illetve kutatóját ültetik a vádlot­tak padiára gondatlanságból oko­zott emberölés és testi sértés mt-.tt. A terhes asszonyok által néhány évvel ezelőtt még világ­szerte fogyasztott nyugtatöszer la Contergan, más néven: Thali­domide) borzalmas torzulásokat •kozott magzatok ezrein. Moszkva Wilsont várfa Moszkva: Wilson angol mi­niszterelnök január 22-én kez­dődó moszkvai látogatása le­hetővé teszi a két ország ve­zetőinek. elemezzék annak az évnek a politikai eseményeit, amely Koszigin szovjet mi­niszterelnök Londonban tett látogatása óta eltelt — írja az angol politikával foglalkozó kommentárjában Szpartak Beglov, az APN politikai szem leírója. „Wilson moszkvai útjára olyan időszakban kerül sor — állapítja meg Beglov, — amikor Anglia komoly meg­próbáltatásokon megy keresz­tül. Senki figyelmét nem ke­rülte él, hogy az állami ki­adások csokikén lésére tett in­tézkedések nem csupán a bel­ső szférákat érintették, ha­nem Anglia külső kötelezett­ségeit is. Vajon az a döntés, hogy szorgalmazni kell Ang­lia kiszabadulását a „Szuez­től keletre” lévő kötelezettsé­gei alól, úgy értékelhető, mint bizonyos politikai állásfogla­lások enyhülésének jele? A szemleiró kommentárja befejező részében a két or­szág kereskedelmi és tudo­mányos-technikai kapcsolatai­nak fejlődéséről számol be. Végül hangsúlyozza: kétség­telen. hogy mindkét fél sze­retné a kölcsönös politikai kapcsolatokat az egyéb kap­csolatok színvonalára emelni. A szicíliai menekültek helyzete 32 millió dollár segítség Palermo: Ax olasz ■ munka­ügyi miniszter a fél éjszakán át tartó kabinetülés után pén­teken hajnalban bejelentette, hogy 20 milliárd lírát — kö­rülbelül 32 millió dollárt — kívánnak fordítani a szicíliai károk részleges helyreállítá­sára és a földrengés sújtotta lakosság megsegítésére. Az olasz kabinet szombaton ismét összeült, hogy kidol­gozza azt a különleges tör­vényerejű rendeletet, amely­nek keretében további segé­lyeket kívánnak biztosítani a „halál háromszögében” ottho­nát vesztett 80 000 személy számára, akik közül 27 000 embernek semmije sem maradt a rajta lévő szegényes ruhá­zaton kívül. A katasztrófa területén las-- san-lassan szervezett formát ölt a kezdetleges sátrakban meghúzódó menekültek élete. A környező repülőterekről és külföldről a gépek kenyeret, más élelmiszert és olajat szál­lítanak az éhezőknek. A helyzetet súlyosbította, hogy péntekre virradó éjsza­ka órákon keresztül zuhogott az eső a sátortáborokra. A mentő alakulatok meg­feszített erővel dolgoznak, mert az illetékesek járvány­tól tartanak. A hadsereg sza­badságot adott minden szicí­liai származású katonának és egyelőre elhalasztotta a szicíliai sorkötelesek behívá­sát A katasztrófa elnéptelene­déssel fenyegeti a szigetet. A fiatalabb generáció, amely ed­dig sem sok jót kapott szü­lőföldjén, elhagyja Szicíliát A menekültek tömeges áram­lása északra minden bizony- nyál éreztetni fogja hatását az északi iparvárosok munka- nélküliségének alakulásában is. Cj amerikai hadügyminiszter Washington. Johnson amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy Clark Clifford washingtoni ügyvédet nevezte ki hadügy­miniszterré, McNamara utó­dául. McNamara hadügyminiszter február közepén vagy legké­sőbb március 1-én válik meg posztjától. McNamara — mint már ismeretes — a világbank elnöke lesz. Román pártvezetók Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására pénteken Budapestre érkezett Paul Nl- culescu Mizil, a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Gheorghe Lazar, aa RKP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A Nyugati pályaudvaron fogadásukra megjelent Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. A tizennyolchatalmi leszerelési bizouság ülése Gentben A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei szövegű szerződés-tervezetet terjesztettek elő a nukleári* fegyverek elterjedésének megakadályozására. A képen: A. Roscsin, a szovjet delegáció vezetője (balról) kezetfog A. Fisher, amerikai kollegájával. Eartha Kitt esete Lady Birddel Ilyen a szicíliai városka, Montevago a háromnapos föld­rengés után. A helységben minden ház összedőlt. W ashington: Csaknem megismétlődött az a minapi kínos eset, amikor Johnson elnököt, füle halla­tára, Vietnam miatt kiprédi­kálta egy pap. A csütörtök délutáni kínos incidens cél­pontja ezúttal az elnök fele­sége, Lady Bird volt, a szín­hely pedig a Fehér Ház „sár­ga terme”. Mrs. Johnson teadélutánt rendezett ötven élvonalbeli hölgy részére, akik társadal­mi munkát végeznek. A hölgykoszorú tagjai egymás után mondták el az alkalom­hoz illő kis beszédeket. Az álmosító hangulat egy csapás­ra véget ért, amikor a Broad­way világhírű csillaga, a né­ger Eartha Kitt emelkedett szólásra és elmondta, hogy ő körülbelül érti, mi vezetett a gettólázadásokra: „kültelki lány voltam”. — „A fiatalkorú bűnözés fő oka az, hogy a fiatalok dü­hösek és a szüleik is dühö­sek, mert nagyon nagy adót kell fizetniök, és mert folyik egy háború, amit nem érte­nek meg. Nem ok nélkül lesznek belőlük hippiek. A mi fiataljaink úgy érzik, hogy nem érdemes jó fiúnak lenni Inkább rossz fiúk lesznek, börtönbe csukatják magukat. hogy elkerüljék a katonai be­húzást". Eartha Kitt ekkor cigaret­tára gyújtott ét a dermedt csendben egyenesen az asz­tal jön ülő Lady Birdhöz in­tézte szavait: „Az anyák fel­nevelik fiaikat, akiket azután elrabolnak, hogy l elővették őket Vietnamban”. Johnsonné elpirult és csak­nem sírni kezdett, majd azt mondta, hogy a vietná­mi háború ellenére a kormány mégis javítani pró­bálja az amerikai polgárok életszínvonalát. A hangulat azonban már oly feszült volt, hogy a „sárga terembe” ve­zető folyosón a Fehér Ház testőrei idegesen közeledtek az ajtóhoz. Maga Johnson elnök ezek­ben a percekben már nem volt tanúja az eseményeknek. Előzőleg, udvariasságból, be­nézett a hölgyvendégekhez és már indulni készült, amikor Eartha Kitt öt is kínos za­varba hozta egy váratlan kér­déssel: „Mit tegyünk azokkal a gyermekekkel, akiknek szü­lei egész nap dolgoznak?” A felkészületlen Johnson — a tudósítás szerint — azt tette, amire karrierjében ritkán ke­rül sor: dadogott. „Tálán kér­dezze meg az asszonyokat, —i hebegte, majd kisietett. 1T. Párás, szürke hajnal bontotta szét fokonként az éj árnyait a fák és a házak körüL Siettek. A tengerpartig nyúló hosszú sikátor kihaltan tátongott végig. Váratlanul azonban szembejött valaki. Egy katona. Igen részeg volt. Dúdolt és minden második házfalnak nekiütődött. Azután vad, csúnya káromkodással szid­ta a helybelieket, és hívta' őket ki az utcára, hogy összetörje va­lamennyit ... Az egyik házfal­nak megtámaszkodott, és cigaret­tát kapart elő a zsebéből. Már messziről barátságosan intett a két közeledőnek: — Jöjjenek csak uraim. „ egy szegény katonának ... aki holnap talán meghal a civilizációért... adjanak egy kis tüzet a haza nevében... Lorsakoff és Maequart éppen abba a házba igyekeztek, ahol most a légionárius megállt. Lor­sakoff nevetve vette elő az ön­gyújtóját, és sokáig csiholt, mert úgy látszik, kevés volt a benzin. A katona részeg emberek mód­ján egészen az arcához hajolt a cigarettával. Meg­— Ne menjenek fel... — Nincs itthon Grison? — Itthon van. Holtan, ölték. — Gyere a halpiachoz... Végre meggyulladt az öngyújtó, a katona néhány szippantás után félrecsapta a sapkáját, és tánto­rogva tovább ment, artikulátlan énekhangokat üvöltve... — Szegény Grison — mondta Maequart. — Igaza volt, Lorsa­koff. Valaki beleköpött a játékba, és íves ellenünk fordult. — Vigyázzon. Maequart, mert más nem beszélt vele közülünk, csak maga ismeri személyesen, és ő tudja ezt... — Engen ne féltsen, hiszen ... Lövés dörren! A golyó Mae­quart feje mellett fütyült el. Mindketten egy kapu alá ugrot­tak. Vártak. Csend. Maequart óvatosan kinézet! Ax utca néma és elhagyott vol! Se­hol egy ember. — Terlngettét.. — csikorgatta Maequart a fogát — Úgy látszik, a gazemberek életre-halálra kez­dik a játékot. A halpiac sürgés-forgásában is­mét találkoztak a katonával, aki megszólította őket, hogy fizesse­nek neM egy pohár pálinkát, mert 5 másnap indul a sivatagba. Beültek a csapszékbe. — Beszélj, Hildebandt — súgta Lorsakoff. — Éjszaka Grisonnal volt ta­lálkám — mondta a katona. — Amikor kopogtam a lakásán, sen­ki sem nyitott ajtót. Lenyomom a kilincse! Az ajtó nyitva. A lakás felforgatva, minden a föl­dön, az ágynemű saéthasogatva, és a szoba közepén szétroncsolt fejjel, összeszurkálva ott fekszik Grison holtan. Hallgattak. — Ma reggel indul? — kérdezte Maequart — Igen. Aut-Tauritba megyünk. Ezt nagyon jól kiszagolta Grison. — Figyelj — szólt közbe Lorsa­koff —, amíg újabb értesülést nem kapsz, jegyezd meg: egy kar­óra. amely krokodilt ábrázol, öt­venezer frankot jelent neked, ha megszarzed. Laporterrel is beszél­ni akarok. Még hallasz rólam ma. Addig is tegyetek mindent úgy, ahogy megbeszéltük. A katona visszament a kaszár­nyába. Indulás előtt reggelig kap­tak kimaradást Miközben az őr­parancsnokkal beszélt, az őrjárat behozta Galambot Vigyorogva nyújtotta oda a csuklóját, hogy megbilincseljék. Hildebrandt elsápadt! A szökevény csuklóján egy kar­óra volt, amely krokodilt ábrá­zolt! ... La touret őrmester, aki az ügy következtében önmagával meg- hasonlott, egy szót sem szólt há­látlan, gaz pártiogdltj ának. Csak pörkölt macskabajuszát simogatta meg olykor, és dülledt szemmel nézett a fiatalemberre... — Megbolondultál? — förmedt rá Troppauer, a költő, aki az ügy­ből kifolyólag indokoltnak vélte, hogy tegeződjék bajtársával. — Olyan úri dolgod volt itt, mint Dante kollégámnak a paradicsom­ban, és elhülyéskeded! Galamb vállat von! — Nem azért álltam be az idegenlégióba, hogy unatkozzam. Megszoktam és megszerettem a költeményeidet, és hallani aka­rom őket ezentúl is, tüzön-vizen át! — Ezt komolyan mondod? — kérdezte méghatottan a költő. — Nagyon komolyan. Gyermek­korom óta a költészetnek élek, és úgy érzem, valaha büszke leszel arra, hogy én voltam a nagy Troppauer egyik első híve. A gorilla-állkapcsok körül mo­zogtak a rágóizmok, és a nagy, üres tekintetű szemeket könnyek homályosították el. — Biztosíthatlak, hogy terjesz­teni fogom ezt a tényt, ha vala­ha nagy költő leszek. Megértein a csodálatodat, de hogy követsz a sivatagba is ... ez, ez... igazán gyengéd figyelem.., — Tűzön-vizén át a költészete­dért! — kiáltotta lelkesen Harrin- cour! — Megszoktam, megszeret­tem ezeket a verseket, és nem akarok nélkülük élni. (Folytatjuk) í k I 4

Next

/
Thumbnails
Contents