Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
1967. DECEMBER 14. napló Harminchat országba szállítanak a baranyai üzemekI Export-import a mérlegen Elsőrendű követelmény a gazdaságosság javítása Népgazdaságunk adottságai megkövetelik a nemzetközi munkamegosztásban való rész vételünk bővítését, külkereskedelmi forgalmunk növelését. Az új gazdaságirányítási rendszerben csak fokozódik ennek jelentősége, mivel a vállalatok, üzemek közvetlen anyagi érdekeltséget nyernek export-import vonatkozásban is. Hogyan vett részt eddig Baranya a külkereskedelmi forgalomban és a jövőben milyen feladatok várnak az export-import helyi érdekeltjeire? — Érdekes képet ad erről a külkereskedelem baranyai vonatkozásait átfogó értékelés. 800 mii iós export A Baranya megyében működő vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek és kisipari szövetkezetek export-tevékenysége 1966-ban már meghaladta a 890 millió forint értéket Amíg 1960-ban csupán a megye iparának exportja 154 milliót, 1966-ban 510 millió forintot jelentett addig az idei első kilenc hónap alatt 420 millió forintot tett ki. Ennek 85 százalékát a minisztériumi, 12,5 százalékát a szövetkezeti és 2,5 százalékát a tanácsi ipar állította elő. 1960-ban megyénk ipari termelésének csak 3,5 százaléka került exportra, 1966-ban már 8,3 százalékot, az idén mintegy 10 százalékot tesz ki az export aránya. A külföldi értékesítés növekedésének ütemét méginkább szemlélteti, hogy amíg Baranya ipari termelése 1960—66 között mintegy 50 százalékkal nőtt, addig az export 220 százalékkal szinte ».megugrott”. Az id.én tovább növekvő exportunk a termelés fejlődésével, újabb külföldi piacok megnyílásával függ össze. Kedvező eredményünk, hogy a tőkés piacokon növekszik az érdeklődés — főként kesztyű- és cipőgyártó iparunk kiváló munkája révén — a baranyai gyártmányok iránt. Az 1960. évi 31 százalékról 1966- ban 42 százalékra, 1967-ben 46 százalékra növekedett tőkés exportunk részaránya A korábbi 13-ról az idén már 18-ra növekedett az exportra is termelő ipari üzemeink száma. Jelentős a Kesztyűgyár, a Kesztyű- és Bőrkonfekció KTSZ, a Szigetvári Cipőgyár, a Kossuth Cipész KTSZ, a Szigetvári Konzervgyár, a Tejipari Vállalat, a Porcelángyár, a Sopiana Gépgyár, valamint a tanácsi iparban a Komlói Helyiipari és a Pécsi Fémipari Vállalat exportja. Gyártmányaik hat szocialista, 19 tőkés és 11 volt gyarmati országba jutnak el. Az export többsége könnyűipari készáru (kesztyű, cipő, ruha) és élelmiszeripari termék. Követe* meny a gazdaságosság Exportunk szempontjából is döntő követelmény a gazdaságosság. Hogyan állunk ezrint értékű, importból származó beruházást minősített gazdaságtalannak és szabott ki bírságot végrehajtóikra. A népgazdaság érdeke Az új gazdaságirányítási rendszerben az export-import vonatkozásában is jórészt gazdasági ösztönzők váltják; fel a központi utasításokat. ; Ezek célja az. hogy a népgazdaság érdekei érvényesüljenek és azokon belül a gaz- I dálkodó egységek, az üzemek j is megtalálják helyüket, — ha ; úgy tetszik — hasznukat. Élő „drágakövek“ Csodálatos szépségű virágtik miatt nevezték el élő „drága- kövek”-nek a trópusok párás őserdeiben és más meleg ig- övi tájakon élő orchideákat. Az elnevezés találó, mert egyes orchidea fajok virágainak szépsége minden képzeletet felülmúl. Egy-egy különleges orchideáért régebben olyan árat leértek és adtak, amiért drágakövet is lehete t vásárolni. A magas árat az idézte elő, hogy a szaporítási kísérletek eredménytelenek maradtak, az elveett mag nem kelt ki A trópusi őserdőket és lelőhelyeket ..orchidea- vadászok” járták és fáradságos munkával gyűjtötték és szállították Európába. Miként találták meg az orchideák szaporításinak titkát. hogyan szanorítják és nevelik ezt a növény ma már a dísznövénylc^dvelők, erről tart színes dlivetített kép^s előadást pénteken es e 18 órakor a Fegyverei Erők Klubjában Szűcs l)ajos szakíró. Az előadás meghallgatása díjtalan. Tízévesek a takarékszövetkezetek A betétállomány 126 millió forint Hatvanegy millió forint hitelt ny állónak a lakosságnak Lörincz János zel? — Sajnos, nem a legjobban. Úgyszólván csak a kesztyűgyártást emelhetjük ki, aihol tavaly 46,40 forintért „termeltek” egy dollárt A termelő üzemek többségének exportja a kedvezőtlen önkölt ségi eredmények miatt ma még állami támogatásra szorul. Különösen nem gazdaságos a tanácsi ipar exportja, mert technikai színvonaluk alacsony, viszont a foglalkoztatási problémák miatt indokolt ezt is fenntartani. Magas költségráfordítás mellett állítják elő export gyártmányaikat a kisipari szövetkezetek is. Az általuk kért ártámogatást viszont csak kisebb mértékben, csökkenő tendenciával kapják meg a következő években. A Pécsi Vasas KTSZ-nek például 1968-ra dolláronként csak 20 forint rT, ■ , . * szubvenciót ad az állam. Te- HarOlü pPrCenkf*ílt P2Y VOliat hát 80 forintért kellene kitér- .. PT ...... ■■ ■. m elniök egy dollárt, hogy ne fizessenek rá az üzletre, viszont dollárkihozataluk ma még „csak” 120 forintnál tart. Kétféle megoldás lehetséges az ilyen termelők esetében. Vagy intenzívebben fejlesztik munkájukat és önköltségük leszorításával érnek el rentabilitást, vagy leállnak a számukra gazdaságtalan tevékenységgel. Átmenetileg megoldást jelenthet számukra az is, ha érdeklődésük a belső piac felé fordul és itt helyezik el áruikat. A népgazdasági és a helyi érdekek egyaránt azt diktálják, hogy lehetőleg a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének célravezető útját válasszák a termelő üzemek. importunk fele szociaista Megyénk termelő egységeiben nagymennyiségű importárut, nyersanyagot, gépet használnak fel. Ezek összértéke már tavaly feltehetően meghaladta a 900 millió forintot. Az új üzemekbe mind több külföldi gép kerül és a feldolgozó ipar hatalmas mennyiségben „fogyasztja” az import nyersanyagokat. Mezőgazdaságunk főleg műtrágyát, növényvédőszereket, takarmánykeveréket, gépeket és gépalkatrészeket importál, s jelentős a lakossági árualapok bővítését szolgáló készáru import is. Amint az exportnál, úgy az importban is alapvető igény a gazdaságosság. Népgazdaságunk fizetési mérlegének javítása szempontjából lényeges, hogy a tőkés importot mindinkább felváltsuk szocialista országokból behozott vagy hasai előállítású árukkal. Megyénkben fejlődő tendenciát mirtat a szocialista relációból származó import, az idén elérte a tőkés árubeho^ zatal _ arányát A behozott gépek és anyagok felhasználása többségében célszerű és gazdaságos. Néhány gép és berendezés behozatala, azok késedelmes üzembehelyezése következtében veszített gazdasági előnyéből. A Beruházási Bank az idén 23,4 millió foTíz évvel ezelőtt alakultak meg az országban az első takarékszövetkezetek, azzal a céllal, hogy a falusi lakosság számára kölcsönt folyósítsanak és összegyűjtsék a lakosság megtakarított pénzkészletét. Baranyában először Du- naszekcsőn jött létre takarék- szövetkezet, mely az ország második takarékszövetkezete volt Már az első évben \ 279 000 forint betétet gyűjtöttek össze, melyből 190 000 forint kölcsönt folyósítottak a tagoknak. Dunaszekcső példáját Boly követte, majd Lánycsók, MáAutomata váltóőrök Mindenre figyelő jelfogók — Önműködő térköabiztosítás Tudományos előadásokat tartanak n pécsi Nagy Lajos Gimnázium biológia szakköre részére a szakköri foglalkozásokon. Az előadók maguk a szakkör tagjai. Az elméleti anyag és a gyakorlati rész lényegesen több ismeretanyagot nyújt a szakkörösök nek, min: az Iskolai tananyag. Legutóbbi szakköri foglalkozáson az izomról tartott előadási Bodor Károly n.. E. osztályos tanuló. Foto: Rácz Károly — mondja Nemesi Árpád, —, ezért már 195G-ban megkezdődött az egész szállítórendszer átépítése. Az utolsó nagy egység 1963-ban készült el, de a korszerűsítés azóta is folyamatos. Talán kissé furcsán hangzik, de tény, hogy sok tekintetben megelőztük a „nagy” vasutat — napszinti és két föld alatti pályaudvarunk az integra dominó elve alapján működik, ami azt jelenti, hogy egy-egy pályaudvar ösz- szes váltóját egy ember, gomb nyomással működteti, s egy egész sor automatika őrködik a biztonságos szállítás felett. A napszinti diszpécser tornya külsőleg szinte semmiben sem különbözik a MÁV jólismert váltótornyaitól, a hatalmas váltókarok helyett itt azonban mindössze egy íróasztal nagyságú pult jelenti a berendezést. A pályaudvar tizenkilenc pár vágányát kivilágított csíkok jelzik. Színes égők izzanak a jelzők és váltók helyén. Ha valamelyik sín párra vonat érkezik, a hozzátartozó lámpácska pirosra vált. A diszpécser utasításait kisfeszültségű, nagyfrekvenciájú elektromos rendszer továbbítja a váltókhoz, ahol az impulzusok- „parancsára” működésbe lépnek a villanymotorok. A komlói városképtől elválaszthatatlan „újfürdői” csillepályaudvar mellett az altáró- ban, mélyen a föld alatt, .még két hatalmas pályaudvar üzemel. Itt végzik a tolatásokat, a csillék „célállomás” szerinti szortírozását, illetve a kifelé ' induló szerelvények csszeál- ; lítását. Mindhárom állomás automatizálj s az egyik rendszer a másiknak „adja” a mozgásban lévő vonatot. A hatalmas automatikai rendszer — a célállomások egyike, Zobák, például 5 kilométerre van a napszinti állomástól —, egy speciális szakemberekből álló brigád, az úgynevezett Integra csoport felügyelete alatt működik. Ennek* vezetője Nemesi Árpád. — Mit „tudnak” az automata váltóőrök? — Jelzik a vágány szabad, vagy foglalt voltát, a gombnyomás után állítják a váltót, aztán a jelzőt, s miután a vqnat elhaladt, piros jelzéssel újra lezárják az utat. — Be lehet-e csapni az autó ma ti Icát? — Az embert hamarabb. — A műszerek a vonat által okozott zárlat létrejötte után lépnek működésbe. Mi van akkor, ha a síneset belepi a viszonylag jól vezető hó? — Nem a feszültség, a frekvencia a fő, s ezt nem tudja továbbítani a hó. — És mi történik akkor, ha a váltóba kavics vagy más anyag kerül? — A diszpécsernél kialszik a váltót jelző fény és megszólal egy csengő. — És ha az egyik föld alatti jelzőben, távol az emberektől, kiég az égő? — Bent villogás van, s erős berregés. — Az is előfordulhat, hogy valamelyik mozdony félúton leáll... — A követő-vonat akkor se megy rá, mert az automata térközbiztosító azonnal tilosat jelez. Az integra csoport tagjai a rossz idő beállta óta különösen sokat dolgoznak. Bejárják a váltókat, megnéznek minden jelzőt — a fagy és a nedvesség ugyanis gyakran okoz meghibásodásokat. A hatszoros szocialista brigád hetedszer is szeretné elnyerni a kitüntető címet, s ennek érdekében maradéktalanul meg akarják valósítani jelszavukat: a műszerek csalhatatlan- ságát az embereknek kell biztosítani. gocs, Szentlőrinc. Véménd és Nagydobsza is feliratkozott, a takarékszövetkezettel rendelkező községek listájára, ötvenkilencben már 14 falusi bank működött 3576 taggal éa 5 334 000 forint betétállománnyal és 2 360 000 forint kölcsönállománnyal. Ezekben az első időkben a MÉSZÖV dotálta a takarék- szövetkezeteket. mert veszteségesen működtek. Az 1960-as év volt az, amikor változás következett: megerősödtek a takarékszövetkezetek. Már fenn tudták magukat tartani. Betétállományuk meghaladta a 11 millió forintot, a köl- csönállomány pedig 6 millió forint volt. Ez már a bizalom jele volt. ekkorra értették meg az emberek, hogy a takarékszövetkezetek az 5 érdeküket szolgálják a kölcsönfolyósításokkal. Az első időkben csak fogyasztási célokra folyósítottak kölcsönt, később már kisebb tatarozásokra, jelenleg viszont 15 000 forintos építési és 15 000 forint termelési kölcsönt kérhetnek a tagok. Ez év január 1-től áruvásárlási hitel-leveleket is forgalmaznak a takarékszövetkezetek. A hitellevél forgalmazásával a termelőszövetkezeti lakosság is hozzájuthat tartó- sabb fogyasztási cikkek hitelben történő vásárlásához, s ezt nagy örömmel vették a falvak lakói. így nem csoda, ha a jelenlegi hitelállomány — a megyét behálózó 19 takarékszövetkezetnél — 5 821 000 forint áruvásárlás céljára, A lakosságnál pedig 61 millió forint hitel van kinn. mégpedig építésre, termelésre, kisebb tatarozásokra és — személyi jelleggel — fogyasztási célra. Jelenleg a betétállomány meghaladja a 126 millió forintot, a taglétszám pedig 33 961 fő. Tehát tíz év alatt a taglétszám tízszeresére növekedett és újabb növekedéssel lehet számolni, a jelentések szerint túlhaladja az év végére a 34 ezer főt. A megye legnagyobb betét- állománya a bólyi takarék- szövetkezetnél van, csaknem 19 millió forint. Tőle nem sokkal marad el Mágocs. ahová csaknem 15 millió forintot helyeztek el a környék lakói. Itt vették igénybe a legtöbb hitelt, csaknem 7 millió forintot. Egyébként Mágocs- nak van a legtöbb tagja, 3020. A 19 takarékszövetkezet mellett 24 kirendeltség működik és 7 betét kifizető helyet tartanak nyilván. Tíz év alatt a takarékszövetkezetek székházai is sokat fejlődtek, mert 1967. december 31-ig Bóly, Beremend, Harkány, Magyarszék. Ibafa, Szentlőrinc. Mecseknádasd, Kétújfalu. Somogyapáti irodája költözött új otthonba. A kirendeltségek székházai is sokkal szebbek és modernebbek. mint az első időkben; Egerágon új székházat építettek. befejeződik a szászvári kirendeltség építése is ez év folyamán: a korszerűtlen helyiségekből kulturáltabb üzlet- helyiségeket hoztak létre, melyeket a falusi lakosság szívesebben felkeres. 1967 végére a takarékszövetkezeti egységek 80 százaléka új otthont „varázsol” magának. A tíz év alatt sokat bővült a takarékszövetkezetek tevékenysége. mert foglalkoznak biztosítás-kötéssel. IBUSZ- utak szervezésével Ezen a téren a vajszlóiak végzik a legeredményesebb munkát, mert 1967 novemberében már a huszadik csoportot szervezték. Az egy évtized megmutatta, hogv a takarékszövetkezeti rendszer megállja ho,vét. a lakosság bizalommal fordul különféle iigvei lebonvo’ítá- sára a takarékszövetkezeti egységekhez mert érzi hogy azok az ő érdekképviseleti szervei. B. S. Huszonnégy-huszonötezer kocsi, három-négy percenként egy induló, illetve érkező vonat — ez a Kossuth-bányai csillepályaudvar átlagos napi teljesítménye. Ide érkezik Kossuth-, Zobák- és III-as akna összes termelvénye — 6000 —6500 tonna szén —, jelentős mennyiségű meddő, innen indulnak, s ide futnak be a személyszállító népesek, s itt rakják be a föld alá irányított anyagok jelentős részét. A forgalom egyetlen percre sem szünetelhet: minden üres csillének és minden anyagszállító vonatnak a szigorúan megszabott menetrend szerint kell rendeltetési helyére érkeznie. A forgalom egy világváros pályaudvaráéval vetekszik — s mindezt mindössze három ember irányítja műszakonként. — A termelésfelfutással együtt járó óriási forgalom- növekedés lehetetlenné tette a régi módszerrel való munkát
