Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
I 1967. DECEMBER 10. napló 5 Hétpecsétes titkok A voká is szisztéma — Az „a“ helye> cserél A leggyorsabb meg fenő: a gép — Kérje az ábc-i a haditanácstól — Tessék, fejtse meg! Értetlenül nézem a szöveget: T5rgy515st k6zd6tt... — No töprengjen, ez a legkezdetlegesebb diplomáciai titkos szisztéma. Kulcsa öt számjegy: 56837, vagyis az öt magánhangzó behelyettesítésének jelei... Megfelelői: a5, e6, i8, c3, és u7. — Tárgyalást kezdett.., — Igen, ez a megoldás — mondja dr. Donáth Regina tudományos osztályvezető, aki a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárában több kutatási témája mellett a diplomáciai titkosírás felderítésével is foglalkozik ... ■— Kénytelen voltam ... Seregnyi kéziratot nem értünk, ha nem találjuk meg titkos szisztémájukat. — Persze nem a kezdetleges „szöveg-rejté- sekkel’’ van gond —. mert mindezek ma már a szó szoros értelmében világszerte a gyermekek kedvenc játékai. Évezredekkel ezelőtt Hogyan fejlődött ki » diplomáciai titkosírás? Az írás: a gondolatközlés eszköze. A titkosírás ennek éppen ellenkezője: a gondolat- elleplézés eszköze. — Bizonyos, hogy már többezer évvel ezelőtt a görögök és a rómaiak is ismertek különféle titkosírási rendszereket. Az első teljes ilyen rendszer valójában a gyorsírás. Mivel csupán a császári kancellária kevés számú írástudója ismerte: a fontosabb tisztségviselők — legalábbis kezdetben — titkosírásként alkalmazták. A fejlődés következő állomása: a vokális szisztéma. — Vagyis: a magánhangzókat a használók megegyezése szerinti mássalhangzókkal helyettesítették — egészíti ki dr. Donáth Regina. Kírfm b jflfntfst... Mi a zűrzavaros betűtömeg értelme? Az illesztés kulcsa, az akkoriban roppant elterjedt megoldás: a = b. e = f, i = k, o = p, u = x rendszerű magán hagzó helyettesítés. — „Henri Moer szobraT* címmel december 14-én Rétfalvi Sándor szobrászművész vetítettképes előadást tart a meszes; József Attila művelődési házban, a Korvin Ottó utca 20. szám alatt. — Voltak ezeken kívül tér- mezte. latin nyelvű bevezető mészetesen más titkosírás- sorokkal, amelyben a főpapot rendszerek, amelyek a latin arra kéri. hogy a következő ábécé betűjeleinek felhaszná- : titkosírásé szöveghez az ábé- lásával készültek oly módon, ' cét a haditanácstól kérje el. hogy a betűk a-tól kezdve a Kelt Konstantinápolyban, w-ig a helyüket megváltoztat- l 1628. december 23-án. ták, azaz az a helyet cserél hetett b betűvel, majd a c vei és így tovább. Firen'ei han»ien\ek — Nézzük csak. mennyire áttekinthetetlen a szöveg, ha az ábécé csupán egyetlen betűvel „csúszik” tovább: vagyis a = b, c = d és így folytatva végig: „Reggel, midőn felkeltem ...” szövegrész ebben a rendszerben így fest: ..Pdffdk, lhcnm ebkjdksdl...” — Az úttörők mai kedvenc titkosírás-játéka bán minden második, vagy harmadik betű jelzését veszik figyelembe. Ez a szókép hajdanában megbízható. kevesek által megfejthető rejtjelzésnek számított... — Meg kell jegyezni — mondja a kutató —. hogy Firenzében hangjegyeket is használtak titkosírási jegyekként. Az eddig felsorolt rendszerek megfejtése ma már nem okoz gondot: pillanatok alatt megtalálják a kulcsot — szakszerűen: a chiffre-jét — s az elektronikus gépek másodpercek alatt elvégzik a megoldást. Feitetőn a magyar királynő A XV. század közepén a korábban használt görög és héber betűk eltűnnek, és helyettük a latin betűket arab számokkal, kis vonásokkal, I pontokkal és más önkényes figurákkal helyettesítik. A milánói titkosírásban például a XV. század legvégén a magyar királyné titkos jelölésére egy fejtetőre állított kis m- betű, s mellette 22-es szám szolgált. — Ilyen körülmények között bizony nem egyszerű feladat a diplomáciai titkosírás szempontjából legjelentősebb korszaknak, a XVII. század „hieroglifáinak** megfejtése. Az asztalon most a korabeli császári diplomaták között legnevezetesebbnek számító Johann Ludwíg Kuefstetn Jelentése fekszik. Egy oldalnyi jelentésének megfejtése hosz- szú hónapok munkájába került. Pedig a szöveg egyszerű, szinte semmitmondó. Kuefstein levelét egy főpaphoz cíHeleUig csak né/egeitem Dr. Soó-* Gábor előadása P'c«píl A tsz-törvény tág teret nyújt az alkotókedv kibontakoztatásához JúiiU'iifi; rendezni ke I a tagsági vig^onyt földek me«vá táwi ara a -0 százalék <a felemelt évi földjaradék né/egeíteiu — Hogyan jutott a megoldáshoz? — Hetekig csak nézegettem a papírost, összefüggések, szabályosságok után kutattam. Szemügyre vettem az ismétlődéseket, majd próbálgatással — néha többszázzal is — behelyettesítettem a szöveget. Az eredmény a legrövidebb szavaknál született meg először. A névelőknél, s általában a kötőszavaknál. Aztán már gyorsan haladtam. Dr. Soós Gábor, mezőgazda- sági és élelmezési miniszterhelyettes előadást tartott Pécsett a Technika Házában az új tsz törvény végrehaj'ásáról és a tsz-vezetők és agrárszak emberek ezzel kapcsolatos feladatairól. 4 isz egyenrangú szenior Az új tsz törvénynek az ad hazai, sőt, a marixsta politikai gazdaságtant továbbfejlesztő nemzetközi jelentőséget, — hangsúlyozta bevezetőjében Út típusú magnetofon A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében új- tfpusú magnót gyártanak. Az M 14-es magnetofon egy sebességű, négy sávos, tranzisztoros, hálózati készülék. Ara 3700 forint lesz. a „Kedves vendégem“ mind a kilencűknek a kívánt fagylaltféleségeket hozza ki. A társaság kitett magáért, szinte minden tagja más összeállításban kérte az adag fagylaltot, és ha a pincér nem is, ők pontosan felírták maguknak mit rendeltek. A régi vendégnek lett igaza, de nem fogadott él egy fillért sem, mondván, úriember nem fogad abban, amit biztosan tud... 1959-ben a Nádor Kávéházban régi ismerőst fedezett fel. Meg sem várva a rendelést, a tálcára tett egy rövid duplát, de a mellé kapott cukrot kicseréltette szaharinra, úgy vitte ki az asztalhoz. A vendég, meglepetésében alig tudott megszólalni. — Honnan ismer maga engem? — kérdezte nagysokára. — A szegedi Tisza Kávéházból, kedves vendégem. 1931-ben volt szerencsém... — Igen, akkor még valóban cukorbajos voltam. Nem baj, hagyja csak itt a szaharint... A memóriája félelmetes, de a borközi állapotban közölt titkokat tudomásul sem veszi, volt alkalma házas embereket minden héten más nő társaságában látni, ée szeme sem rebbent soha. Sok vendéggel, főleg az idősebbek közül, tegeződik, de csak az étterem falai kö- •zött, és ott sem tekinti jogcímnek a bizalmaskodásra. Volt egy pincére — még a két világháború között, amikor a Tisza-parton saját kis halászcsárdája volt —, az egyszer odament egy asztaltársasághoz és így „üdvözölte” ismerősét: Mi az, Karcsikám, már megint részeg vagy? ... Béla bácsi még ma is elpirul szégyenében, ha ez az eset eszébe jut 1955 óta dolgozik a Pannónia Étteremben, 1959-től üzletvezető. Lapozgatom a panaszkönyvet, a legutóbbi három évről nincs egy el- marasztoló bejegyzés sem. — Kis dolgokon múlik ez — mondja —, amelyeket azonban sohasem szabad szem elől téveszteni. — Mire gondol? — Nem az a jó pincér, aki két tucat tányérral rohangál az asztalok között, hanem aki öt fordulóban viszi, ki ugyanezt. Ha ugyanis a konyhában kényelmesen megvárom, . amíg kitálalják azt a rengeteg ételt, egyrészt kihűl az eleje, másrészt, és ez még súlyosabb hiba, nem tudok foglalkozni a vendégekkel. A vendég pedig igényli, hogy foglalkozzanak vele. Fogadni kell, le kell ültetni az újonnan érkezőket, étlap, só, pohár, mindig szükségük lehet valamire, és a pincérnek meg kell éreznie, hogy mire. Persze sokszor előfordul, hogy nem érzi meg... Akkor is van még „javítási lehetőség", bocsánatkérőleg kell tudomásul venni a reklamációt, igen, én vagyok a felelős a mulasztásért. Ez a magatartás, ha ténylegesen belülről fakad, a legingerültebb vendéget is kibékíti. A nyugdíjba vonuló idős emberek, akik igazán szeretik szakmájukat — nem csupán önzésből — általában azzal az érzéssel küzdenek, hogy nem lesz majd, aki a helyükbe lépjen és hasonló színvonalon tölti be munkakörüket. Béla bácsiban is felfedezni vélem ezt az aggodalmat, noha éppen az ellenkezőjét igyekszik bizonyítani. Elismerően beszél utóda rátermettségéről, sőt — a vendéglátó vacsoraversenyen a vidéki zsűri tagja volt — a harkányi Bányász Étterem és a Szigetvári Oroszlán Kisvendéglő fiatal üzletvezetőire is talál dicsérő jelzőket. Most néhány hétig pihen, aztán hozzálát egy német, angol, francia, olasz és horvát nyelvű étlap szerkesztéséhez, hátha tudják használni a fiatalok. Kéri Tamás dr. Soós Gábor —, hogy korszerűen értelmezi e termelő- szövetkezet fogalmát. A korábbi — nálunk és más szocialista országokban uralkodó — nézetek szerint a mezőgazdaságnak következetesen szocialista szektora az állami Vállalat s nem következetesen szocialista szektora a termelő- szövetkezet, ez utóbbi csak átmeneti forma, mely átnő az eJőbbibe. Az új tsz-törvény ezzel szemben kimondja, hogy szocialista jelleg tekintetében a tsz nem alacsonyabbrangú az állami vállalatoknál, s kapcsolataikat ennélfogva a jövőben nem az alá- és fölérendeltségi viszony, hanem a gazdasági célszerűség dönti el. A tsz-gazdálkodás tehát nem ideiglenes és alacsonyabbrangú, hanem hosszantartó és egyik fő formája a szocialista mezőgazdaságnak. | Az új törvény ezzel pár- í huzamosan továbbfejleszti a tsz-tag fogalmát is. Kimondja, hogy csak az ezzel kapcsolatos jogait és kötelességeit egyaránt érvényesítő egyén lehet a termelőszövetkezet tagja, s egyben előírja a tsz tagsági viszony 1968. június 30-ig történő rendezését. Csak ennek : megtörténte után osztják ki { az új tsz-tagkönyveket. Ennek i kapcsán a miniszterhelyettes 1 felhívta a tsz-vezetők figyelmét, káros lenne, ha a tagsági viszony rendezése tagrevíziót Jelentene, annál is inkább, mert ez a feladat szoros kapcsolatban van az új földtörvény érvényesítésével. Nyilatkozattételre kell felkérni a pártolótagokat, a formális tsz-tagokat és az alkalmazottakat, valamint azokat a kívülállókat, akiknek földjük a tsz-ben van. Ha úgy dönte- | nek, hogy belépnek a szövet- : kezeibe vagy tagjai maradnak, akkor élvezik a tagoknak já- ‘ ró jogokat, de számolniok i kell a kötelességekkel is. A pártoló és formális tagok kilépése sem kizárás, hanem törlés jellegű. ! /Ve legyen kampányszerű! A falu nyugalma, a termelés zavartalansága érdekében fontos, hogy a tsz közös föld- tulajdon kialakítása ne legyen kampányszerű. Azoknak a pártolótagoknak, formális tagoknak és kívülállóknak a földje, akik nemlegesen döntöttek, 1969. január 1-el automatikusan közös tulajdonba kerül. A megváltási árat — az évi földjáradék 20 százalékkal felemelt összege — öt év alatt kell kifizetni. Ez csak azoknak a tsz-eknek jelent megterhelést, akik a szabályokkal ellentétben eddig nem fizettek földjáradékot. A miniszterhelyettes nyomatékosan felhívta a tsz-vezetők figyelmét, hogy tagjaik körében ne csináljanak földfelajánlási kampányt, bízzák ezt a tagok önálló elhatározására. Az alkalmazottak tartását sem tiltja a törvény, azzal azonban számolniok kell, hogy az alkalmazotti munka- viszony a jövőben korántsem lesz olyan vonzó, mint eddig volt, Vezetők felelőssége Az új tsz-törvény tág teret ad a vezetők és szakemberek, s az ambíciótól fűtött fiatalok alkotókedvének kibontakoztatásához azzal, hogy lehetővé teszi a tsz gazdálkodási körének kiszélesítését. Az üzemi tevékenység, ha konkrét igényeket elégít ki, kiterjedhet a szolgáltatásokra, közvetlen értékesítésre, saját termékek feldolgozására. A vezetők, szakvezetők felelőssége igen nagy abban, hogy a szövetkezet mire terjeszti ki tevékenységi körét, ezért a döntések előtt számba kell venni a döntés összes vetületét, hogy az a tevékenység konkrét igényt elégítsen ki, az előállított termék legyen eladható és a vállalkozás nyereséges. A tevékenységi kört akkor célszerű kibővíteni, ha az a helyi lehetőségek jobb kihasználását, a mezőgazdaság idényszerűségének csökkentését, a jobb munkaerőfoglalkoztatást szolgálja. E döntések többnyire hosszú távúak, s évekre elkötelezetté teszik a vezetőket, szakvezetőket, s mintegy lezárnak egy kedvezőtlen korszakot, a fluktuáció időszakát Az új tsz-törvény erősíti a tsz-ek önálló vállalati jellegét, az önálló gazdálkodási tevékenység kibontakozását. A terv továbbra is fontos alapokmánya lesz a saját gazdálkodási tevékenységnek, de önállóan készül és kizárólag a helyi vezetőkön és szakembereken múlik, hogy milyen irányba viszik a gazdálkodást, a rájuk bízott közösség, egy vagy több község lakóinak 'a sorsát. Ezért nagyon fontos, hogy a vezető, szakvezető jól informált legyen a népgazdasági tervekről, szükségletekről, piaci lehetőségekről, árakról, hitelekről, állami preferenciákról. Önálló döntés és demokrácia A döntés joga az üzembe került, de ha az üzemnek nincs anyagi alapja a döntéshez, akkor nem tud dönteni. A szövetkezetben a megfelelően képzett amortizációs — szinten tartási — és a felhalmozási bővítési alap biztosítja a döntési lehetőséget. Ez alapok képzését segítik a már meglevő és 1970-ig folyamatosan életbelépő mezőgazdasági árintézkedések és állami kedvezmények. Ezzel egyidejűleg megnőtt a vezetők önálló döntési joga is, a közgyűlés hatásköre az alapvető kérdések eldöntésére hivatott. A mindennapi kérdések eldöntése, az operatív intézkedés a vezetők feladatává vált. Hiba azonban, ha egy vezető mindent maga akar eldönteni, mert megnő a hiba- lehetősége, nem győzi energiával. Az a jó, ha minden tsz-tag a saját tevékenységi területén dönt a sajátmaga és a közös javára. A tsz-tag nemcsak a közgyűlésen gyakorolja döntési jogát, de akkor is, amikor megállapodást köt a tsz-szel arra, hogy mekkora terület művelését, vagy hány állat gondozását vállalja el a következő évre, milyen hozámokat ér el, s ennek teljesítésére milyen munkafeltételeket kér a szövetkezettől; A helyes döntéseken keresztül valósul meg legteljesebben a szövetkezeti demokrácia, melyet korábban gyakran rosszul értelmeztek, mivel az elhatározóképesség, a döntési jog szorosan a munkához, a cselekvőképességhez kötődik. Ilycs formában a vezetők nagyobb döntési joga nem csorbítja, hanem erősíti a szövetkezeti demokráciát. — A nagyobb jogkör a vezetőktől nagyobb felkészülést is kíván — hangsúlyozta befejezésül dr. Soós Gábor. — Ma már nem elég azt tudni a szakembereknek, hogy mikor szántson és vessen, ki kell tágítani közgazdasági ismereteit, mert enélkül ma nem lehet gazdálkodni. A diplomával szerzett tudás nem szól egy életre, állandóan olvasni kell a szakirodalmat, lépést tartani a tudomány és technika fejlődésével, hogy annak legfrissebb eredményeit realizálni tudja munkájában.
