Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

I96T DECEMBER 9. napló 3 Egy létszámhiány története Béta-akna ismét a legjobbak között van Aegv rennt hidasi bányász jött Bélára i\ovemberre megszűnt a létszámhiány Ami ez év január és no­vember között a Mecseki Szénbányák Béta-bányaüze­mében történt, és nyomai min­den valószínűség szerint el­merülnek majd az irattár 1967 címet viselő rekeszein — ön­magában véve egyszerű üzemi történet, amely előfordult már más munkahelyen is. és elő­fordulhat még a jövőben is. A tanulság szempontjából ér­dekes visszaelemezni. Hetvennégy üres heiy A Béta-bányaüzem a terv­módosítások következtében az idei évet létszámfölösleggel kezdte. Ez a fölösleg nagyjá­ból tíz százalékos volt. az üzem vezetőj azonban senkit se küldtek el. Azt mondták: megvárjuk az első negyedév végét, addig ki fog alakulni a reális létszám, bízzunk a természetes lemorzsolódásban. Így is történt. Március végére a tervlétszám és a tényleges létszám közötti különbség mindössze másfél százalék volt. de a létszám hónapról hónapra tovább csökkent. Áp­rilisban a szükséges létszám­hoz viszonyítva már harminc bányász hiányzott, májusban tizenkilenc, júniusban ötven­kettő. A harmadik negyedév­ben folytatódott a csökkenés. Augusztusban már hetven­négy bányász helye volt üres az üzemben, amj megfelel egy teljes fejtési és egy elővájási létszámnak. A létszámhiány mind komo­lyabb problémákat okozott. A mennyiségi terv előírásait egyre -komolyabb veszély fe­nyegette. A bánya fekvéséből eredő különleges geológiai fel­adatok megoldásához se volt elég ember, és a létszámhiány legsúlyosabb kihatásait elke­rülendő átcsoportosítások kö­vetkeztében a bánya állapota is egyre romlott. A legfonto­sabb nyilván a mennyiségi terv volt, azonban a legkri­tikusabb időszakban az üzem már ezt se tudta teljesíteni. Sőt. veszélybe került az 1968- as terv is. Mi történt a Béta-bánya­üzemben? Mi okozta a már- már kritikus létszámhiányt? Részben hozzájárultak az üzem belső, műszaki problé­mái. de a legfőbb okok más körülmények között keresen­dőnk. A felmondók többsége ugyanis falusi ember volt, akik hallottak egyet s mást a szénbányászat jövőjéről, ma­guk is látták az északi bá­nyák leállását, tudtak a bétái tervcsökkenésről, és megin­gott a hitük a bányában. Sok szóbeszéd szárnyrakelt a mun­kásjáratok megszűnéséről is, illetve az utazás térítéséről, amely a jövőben a bányá­szokra fog áthárulni... A vi­dékiek egymásután jelentet­ték be: Hazamegyünk, nem kell utazgatni, ezt a pénzt az állami gazdaságban vagy a tsz-ben is megkereshetjük. — Nem egy volt közöttük, akit nem szívesen engedtem el — állítja még most is bosz- szankodással az arcán Gungl Ferenc üzemvezető. — Mepró- báltuk megmagyarázni nekik, hogy csupán átmeneti nehéz­ségekről van szó. Mégse ma­radtak. Felkeresték a hidasiakat Miután a létszámhiány kró­nikussá vált, és a szokásos munkásáramlás is szinte tel­jesen megszűnt, illetve akik | esetleg jelentkeztek, azokra az j üzem nem tartott igényt: a J bánya vezetői engedélyt kap- \ tak. hogy próbálják valami ! módon, esetleg toborzással pó- tolni a hiányt. — Nem csináltunk tobor-! zást, még csak különösebb propagandát se fejtettük ki — mondja Francsics Gyula, az üzem személyzeti vezetője. — Az üzem vezetőségének az volt a főszempontja, hogy ván­dor-munkaerővel nincs értel­me a létszámfejlesztésnek. Te­hát stabil emberekre van szükség. A szászvári üzem ideiglene­sen harminc bányászt küldött át segítségül, Francsics Gyula pedig másodmagával kiment Hidasra. Fölkeresték azokat a volt bányászokat — nyolc-tíz éves gyakorlattal rendelkező vájárokat. segédvájárokat, csilléseket —. akik a hidasi üzemben dolgoztak, és annak megszűnte után a különböző kis helyi üzemekben, kisipari szövetkezeteknél helyezkedtek el. Elbeszélgettek velük, reá­lisan föltárták előttük a le­hetőségeket. hogy itt nem át­meneti, hanem állandó dolgok­ról van szó. Október közepéig negyvenöt hidasi bányász jött át a bétái üzemhez. Velük, a szászváriakkal és néhány ész­szerű. belső átcsoportosítással novemberre helyreállt a lét­számegyensúly. Három szabad szombat Mi hozta vissza a régi bá­nyászokat a bányászathoz? Hi­szen közülük nem egyet elég nehezen engedtek el az új munkahelyéről. Vajon az anyagi előnyök játszották a döntő szerepet? A magasabb kereset valóban, a különböző | anyagi kedvezmények közre­játszottak, ez érthető is. A bá- nyában alkalmazott új mun- ; karend is feltétlenül szimpa- ! tikus. Vonzotta őket a havi 1 három szabad szombat, ame­lyet az egészségre viszonylag ! ártalmas munkahelyeken ve- ' zettek be. Legalább ilyen fontos szere- ' pet játszottak azonban a tu- 1 dományosan szubjektívnek ne- j vezett okok. A hidasi volt bányászok egy kissé mégis hatódtak, amikor Bétáról bekopogtattak hozzá­juk, és látták, hogy nem fe­ledkeztek meg róluk. A hida­si üzem leállása idején meg­ígérték nekik, hogy elhelyezik őket. és ha mód nyílik, akkor a bányászatba is visszakerül­hetnek. Azóta zömük talált magának munkát, ki jobbat, ki gyöngébbet, de ezek a munkák nem elégítették ki őket. Francsics Gyű Iáék meg­jelenését úgy fogták fel, mint az ígéretnek a valóra váltá­sát. A bányászok — ha való­ban bányászok — a munkáju­kat élethivatásnak fogják fel. A hidasiak legtöbbje is nyolc­tíz évet dolgozott már a bá­nyászatban. és a kötelékek — mondjuk ki: az érzelmi szá­lak — már oly erősek bennük a bányával szemben, hogy ezek felérnek az anyagi jut­tatások súlyával. Segítőkész léskor A bétái üzem kollektivista hangulata. emberséges, fe­gyelmezett légköre közismert. Ennek a légkörnek számos kis tanújelét lehet tapasztalni, és egy csöppet se túlzás az üzem vezetőinek a véleménye a bé­tái bányászokról: nálunk a kilencvennyolc százalék egyet akar, a két százalékot pedig magával ragadja a többiek munkalendülete. A létszám­hiány végűiig technikai kér­dés. de megoldásában nyilván közrejátszott az a körülmény is. hogy kevés bányában ural­kodik olyan segítőkész lég­kör. mint a bétái üzemben. Az ilyesmi pedig nem marad titokban. Az év nehéz napjainak most már csak a leiktatott jelenté­sek soraiban van nyomuk. Béta ismét a vállalat egyik legjobb üzeme. Thlcry Árpád Margitka aranyérmet nyert La Speziában a Panathlon Club rendezte meg az első nemzetközi vízisport film- fesztivált. 11 ország küldte el az olasz városba ilyen tárgyú legjobb sportfilmjeit, s a nagy olasz, angol, ka­nadai, francia vetélkedőn a fődíjat, az olasz belügymi­niszter aranyérmét Csőke József magyar filmrendező „Margitka” című alkotása nyerte. A díj odaítélésének indo­kolása: megmutatja a film, hogy sportszeretettel a leg­nagyobb akadályok is le­küzdhetők. A féllábát el­vesztett Szalay Margit, a V. Izzó kajak versenyzője hi­hetetlen akarással nemzet­közi győzelmeket is aratott, és a válogatott keretbe ju­tást is kiharcolta. Tízéves a pécsi körzeti totlóiroda A szerencse szolgálatában Tíz év a'att négyszer volt ötös találatuk Negye» szinte minden héten akad Kollektív szerződéüek a helyiiparban fokozott megbecsülés a törzsgárda Mindenütt érvényesítik a sajátos követelményeket Lassan a helyiipar terüle­tén is befejezéshez közeledik a kollektív szerződések kidol­gozásának előkészítő szakasza. Az előkészítést megnehezítette az új rendelkezéseket tartal­mazó közlönyök hiánya. A kislétszámú helyiipari vállala­tokhoz rendszerint csak egy Magyar Közlöny és egy Mun­kaügyi Közlöny jár. így nem csoda, hogy a munkabizottsá­gok csak fokozatosan kezdhet­ték tervezeteik kidolgozását Ez a késedelem óhatatlanul a tervezetek megvitatására fordítható idő leszűkülésére vezetett. Ennek ellenére megállapít­ható, hogy a helyiipari válla­latok kollektív szerződés ter­vezetei megfelelnek az altalá­nos követelményeknek és a sajátos igényeknek egyaránt Ez utóbbi szempontból külö­nösen érdekes a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat kollektív szerződés tervezete. Parképítő üzemük építőipari jellegű, ezért munkarendjüket j az építőipar gyakorlatához ha- j sonlóan állapították meg. Éves | viszonylatban egy dolgozóra | 2496 óra munkaidő keretet ] határoztak meg A nyári idő­szakban 10—11 óra lesz náluk a napi munkaidő, télen ez na­pi 6 órára csökken. Tekintve, hogy a parképítésnél foglal­koztatottak többsége bejáró munkás, előnyös számukra az építőiparban bevált „szabad szombatok” bevezetése. Módo­sít a kollektív szerződés az idénypótlékok tekintetében is, amivel elejét veszi egy indo­kolatlan megkülönböztetésnek. Az építőmunkásokhoz hason­lóan keresetük 15 százalékát kapták eddig az állandó ku­bikosok. Ezzel mintegy „kár­pótolták" őket a fagyszabad­ságok idejére. A velük együtt! dolgozó szerződésesek, erre j nem tarthattak Igényt A tér- [ vezet szerint „téli készenléti időt” állapítanak meg a park­építők számára. Ennek alapi­ján minden dolgozó megkap­T4-K-10 HÁZTÁJI TRAK­TOR UE-28 TRAKTOR SUPER-ZETOR TRAKTOR MTZ TRAKTOR GT-X24 TRAKTOR MEZŐGAZDASÁGI PÓT­KOCSI (billenőplatós) raktárról megvásárolható a Baranya megyei AGROKER Vállalatnál Pécs, Megyeri út 90 MA-120, MA-200 MA-350 szivattyús gépcsoport 2, 4,6 hengeres Csepel Diesel­motorokkal leértékelt áron kapható a Baranya megyei AGROKER Vállalatnál Pécs, Megyeri út 90. ja majd alapkeresetének 70 százalékát, ami a rendelkezés­re álló béralap igazságosabb elosztását jelenti. Az érdekelt dolgozók elismeréssel fogad­ták ezt a tervezett intézke­dést A helyiipari vállalatok kol­lektív szerződéseiben minde­nütt kifejezésre jut a törzs­gárda tagjainak, a munkában kitűnt dolgozóknak a fokozott megbecsülése. Abban már vannak eltérések, hogy hány év után tekintik a dol­gozót a törzsgárda tagjá- ! nak. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat esetében például fizikai dolgozóknál 10 évben, másoknál 15 évben szabták meg a felmondási vé­dettségre való jogosultságot A Pécsi Vegyesipari Vállalat­nál már öt évi munkaviszony alapján beáll a dolgozó javára szolgáló felmondási védettség. Még nem került ugyan a I kollektív szerződés tervezeté­be. de az előkészületek 6orán a Pécsi Vegyesipari Vállalat­nál már mérlegelték a lakos­ság igényeinek megfelelő va­sárnapi berendelés lehetőségét. Festő-mázoló, kárpitos és más hasonló szakmákban a meg­rendelő lakásában végzendő munkára ugyanis előnyös le­het a vasárnapi munka. A pihenőnapot a hét más napján vehetné igénybe a vasárnap dolgozó. Havanként egy va­sárnapi pihenőnapot ilyen esetben is biztosítanának a dolgozóknak. A Pécsi Víz- és Csatorna­műveknél a folyamatos mun­karend az általános. Csator­naüzemük dolgozói csak nap­palos műszakot teljesítenek, de a következő napi munka­kezdésig készenléti szolgála­tot ír elő számukra a kollek­tív szerződés tervezete. Ha a dolgozó a készenlétet a laká­sán tölti, alapórabérének 20 százalékát, ha az üzemben, akkor alapórabérének 50 szá­zalékát kapja. A szükséges i nyitvatartási Idő biztosítására j „eltolt” munkakezdést rögzít. tervezetük a tisztasági fürdő. és a gyógykezelő részleg dol­gozói számára. Hasonló be- j osztással dolgoznak a Pécsi j Vegyesipari Vállalat bolti al-. kalmazottai is. ___________ ! A z eddig meglevó béren kí­vüli juttatásokat mindenütt megtartják a jövó esztendőre is. Szélesebb körben adnak lehetőséget jutalomszabadság adására, elsősorban a kiváló dolgozók, a törzsgárda leg­jobbjai részére. Jó módszer ez a „munkásvándorlás” meg­előzésére, különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a leg­több vállalatnál a jövedelem­Pénteken megkezdték a karácsonyfa szállítását az Őrletekbe, pedig az árusítást. Képünkön: a Szabadság üti zöldséges előtt pakolják le a szállítmányt. 1958. december 2-án körzeti I totó-lottó iroda nyílt Pécsett, ■ az Alkotmány utcában. Az iroda 14 dolgozója szinte órák alatt rendbetett: a téglatör­meléktől, parkettadaraboktól szemetes helyiségeket és két nap múlva, december 4-én már itt tartották az első szel­vény-értékelést is. — Kezdetben csak a szel­vények feldolgozásával foglal­koztunk. és természetesen az árusítással és a kis nyeremé­nyek kifizetésével, de később propaganda tevékenységgel is megbíztak bennünket. Ezzel elosztásban is előnyt élveznek azok, akik több éve becsület­tel helytállnak munkájukban. A nyereségrészesedés elosz­tásával kapcsolatban érdekes vita alakult ki a kertészeti vállalatnál. Az ezzel foglal­kozó albizottság olyan javas­latot tett, hogy a nyereség felosztható részéből csak az I. és a II. kategóriába be­soroltak részesüljenek, mivel ! a teljesítménybéres fizikai ; dolgozók fokozott megbecsü­lése nagyobb munkateljesít­mény esetén már a bérükben úgyis kifejezésre jut Nem ! csodálkozhattak, hogy javas­latukat gyorsan leszavazták, hiszen ellentétbe kerültek a realitással, a többség helyes véleményével. A tanácskozások, melyek keretében ismertetik, vitatják most a helyiipari vállalatok kollektív szerződés terveze­teit, elősegítik, hogy a dol- gt.zók közelebb kerüljenek sa­ját feladataik és vállalatuk | problémáinak megértéséhez. Ahhoz elsősorban, hogy a kollektív szerződésben rögzí­tett lehetőségeket csak oda­adó, szorgalmas munkával le­het megvalósítani. Lórin ez János I nem tudtunk megbirkózni. I • most újra „csak” az értékelés árusítás a feladatunk — mond­ja Pócsi László, az iroda ve zetője. Tíz év alatt megkétszerező­dött a forgalom, s hetenként félmillió szelvényt értékelne! itt. Ezek a totó-lőtt ó-szelvé­nyek Baranyán kívül Tolná­ból, Somogyból és Zalából ke rülnek ebbe az irodába. A: országban egyébként méí négy vidéki nagyvárosban é Budapesten működik ilyen ér tékelő iroda, ahol főleg házi asszonyokat és nyugdíj asoka foglalkoztatnak a hét nég; utolsó napján: csütörtökö! sorszámok szerint rakják ősz sze a lottószelvényeket, péri telten a találatokat értékeli:: szombaton a totók sorbaraká sa a feladat és vasárnap esti a találatok szerint osztályoa zák azokat Óránként 1350 szelvény kell értékelni hibátlanul. E: bizony elég nehéz munka nagy figyelmet és ügyessége kíván. Vannak dolgozók, a: 500-ből 180-an, akik tíz évi szinte minden héten megje lennek. Hal Árpád bácsi, e idő alatt mindössze három hí bát ejtett. Ez annyit jeleni hogy 30 millió szelvényné csak háromszor tévedett! Tíz év alatt nem volt mos toha Fortuna az Irodához: 4 szer volt ötös lottótalálat, lég utóbb október 13-án. Négyes szinte minden héten találnak Totóból is volt jónéhány 12 es. s az új forma, a 13+1-ei is kedvezett * déldunántúl fogadóknak. Volt egy lottózó kollektíva melynek tagjai nyolcezer szel vénnyel játszottak, de áztál abbahagyták, mert négyesül sem akadt. A totózóknál i legeredményesebbek a taszár repülők, hétről hétre scfcu nyernek, de a pécsi 100-a iroda fogadóival nem tudjál felvenni a versenyt. Odi ugyanis nagyon sok „szakem bér” iái- s véleményük min dig találó. A pécsiek az ország körre ti Irodái között a totó él lottó vonalon egyaránt a má sodik helyen állnak. Tíz év a szerencse szol gála tában — igen eredményesen Ez jellemezhetné a pécsi kör­zeti totó-lottó iroda dolgozóit akik munkájukért az OTI megyei Igazgatóságától okle­velet is kaptak. — b —

Next

/
Thumbnails
Contents