Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

1957. DECEMBER 7. napló 3 ötmillió forint a Pécsi taipari Ktsz exportja Leliet-e „olcsóbb“ a dollár? Csökken az ártámogatás — Gépeket vásárolnak, specializálják az üzemeket — Keresettek a faragóit és intarziás bútorok Egységes devizaszorzó kerül bevezetésre a gazdaságirányí­tás új rendszerében az export­ra termelő, vagy importanya­gokat, gépeket beszerző üze­mek elszámolásában. Egy dol­lár ebben a relációban 60 fo­rintot ér. Ez volna egyúttal a megfelelő tőkésvaluta „ki­termelési” arány is az expor­táló ipari üzemek vonatkozá­sában. Természetesen a nép­gazdaság és a gyártó üzemek számára az volna előnyösebb, ha ennél kevesebb forintérté­kű termékért szerezhetnénk meg egy egységnyi tőkés va­lutát Csakhogy jelenlegi export helyzetünk a legtöbb ipari terméknél még nem ilyen előnyös. Népgazdasá­gunknak a drágábban, több forintért megszerezhető dollá­rokra is szükség van. Ezért a 60 forintos devizaszorzónál magasabb ráfordítással expor­táló vállalatokat ártámogatás­ban részesítik az új mecha­nizmus, 1968. január 1-től kezdődő időszakában is. Kevesebb költséggel Az ártámogatás mértékét az érdekelt termelő egységek számára a Gazdasági Bizott­ság határozata alapján csök­kenő tendenciával írták elő. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Vegyük például a Pécsi Faipari Ktsz exportmunká­ját Ez a gyorsan fejlődő szö­vetkezet munkaigényes, korhű stílbútoraival három éve je­lent meg a tőkés piacon. A kedvező fogadtatás ellenére 1965-ben 117,20 forintért, 1966- ban 83,20 forintért szerzett gyártmányaival egy dollárt. A javulás szembetűnő, de még messze van az ideális 60 fo­rinttól, tehát szubvencióra szorulnak. 1968-ban dolláron­ként 22 forint, 1969-ben 20 forint, 1970-ben pedig 18 fo­rint ártámogatást írtak elő számukra. Az ártámogatás csökkenő tendenciája — ez más exportra termelőknél is hasonló irányt követ — arra serkenti a termelőt, hogy össz­pontosítsa erejét, figyelmét a „valuta kitermelés” javításá­ra. Magyarul: csökkentse ön­költségét, olyan termékeket állítson elő, melyekkel jobb árakat érhetünk el a tőkés piacon. Ez lényegében azt je­lenti, hogy eredményessége szempontjából tegye olcsóbbá a dollárt. — Lehet-e „olcsóbb” a dol­lár? — tettük fel a kérdést többeknek a Pécsi Faipari Ktsz-néL íme a válaszok: Három faszobrász Exner Lajos faszobrán: — Legfontosabb export gyártmányaink az intarziás és faragott bútorok. Igen nagy sikere van például a XIII. századbeli svájci parasztszoba berendezés mintájára készí­tett ebédlő garnitúránknak. A gyártás növelését, a kézi faragást termelékenyebbé te­vő munkamegosztást gátolja, hogy csak hárman vagyunk fa-szobrászok. Évekig nem volt szükség ilyen igényes mun­kára, 30 éve nem volt tanuló- képzés ebben a szakmában. Februárban vizsgázik két ta­nulónk, tőlük sokat várunk. Szükségünk lenne egy szob­rászgépre, amivel az alkat­részek kontúrjait kialakítva meggyorsíthatnánk a ma még viszonylag lassú faragást. Miiller Lajos gépmunkás: — Az export alkatrészgyár­tást külön kellene választani a belfölditől. A jelenlegi, „ve­gyes” munka sok átállást kö­vetel, s egy-egy ilyen alkalom­mal fél órát is veszítünk ma­ró, vagy fúrógépeink beállí­tásánál. Hátrányos az is, hogy az export alkatrészeket gyak­ran összekeverik a belföldiek­kel. Órák telnek, míg külön­válogatjuk azokat. Ha lenne a gépműhelyünkben olyan rész­leg, amelyik csak export mun­kákkal foglalkozik, meggyor­síthatnánk és pontosabbá te­hetnénk az alkatrészgyártást. Sokat segítene nálunk egy új vastagsági gyalugép is. A gyártól vásárolnak Dr. Horváth Imre, az anyag­osztály vezetője: — Sokat segítene önköltsé­günkön, tehát „olcsóbbá” ten­né számunkra a dollárt, hogy­ha a termelőktől, vagy az importáló vállalatoktól köz­vetlenül szerezhetnénk be a szükséges anyagokat. Idei termelésünk 46,2 millió fo­rintos volumene a gyártómű­vek irányában is tárgyalóké­pes partnerré avat bennünket. Bár közreműködésük irá­nyunkban jórészt formális, be­szerzésünkből ma még nehe­zen tudjuk kiiktatni a nagy­kereskedelmi szerveket Ered­ményünk azért már van: 25 ezer kiló poliészter lakkot a Vegyikészletező Vállalat he­lyett közvetlenül a Lakk- és Festékipari Vállalattól szer­zünk be. így mintegy 40 ezer forinttal olcsóbban jutunk a jövő évben felhasználásra kerülő poliészterhez. Jó lenne az is, ha a következő évben szükséges 30 ezer darab zárat közvetlenül az Elzett Gyártól vásárolhatnánk meg Faanya­gaink 40—50 százalékát 1968- ban már közvetlenül a terme­lőktől szerezzük be, közvetí­tők kikapcsolásával. Bútorlap szükségletünket például köz­vetlenül a Nyugat-Magyaror­szági Fűrészeknél rendeltük meg, akik foglalkoznak for­gácslap gyártással. Az ilyen kedvező beszerzések — bár az új termelői árakat még nem ismerjük — 4—5 száza­lékkal eleve csökkenthetik export gyártmányaink önkölt­ségét is. Tóth Zs. Ferenc, kikészítő csoportvezető: — Bajok vannak a csiszo­lóvászonnal. Lehullanál? róla a kovaszemcsék, nem megyünk vele semmire. Csiszológépünk . is meghibásodott. A munkán-. kát fékezi, hogy kikészítő ; műhelyünkben nincs gyalu­gép, így az alkatrészt újra le kell vinni a gépműhelybe, ha az illesztéshez utómunkálat szükséges. Egy kis gyalugép! ezt megoldaná részünkre. Egy dollár 73 forint Lukács János műszaki ve- ' zető: — Szövetkezetünk vezetősé­ge szívügyének tekinti az export feladatok elvégzésére is alkalmas szakmunkás után­pótlás kinevelését. Ezügyben számítunk a pécsi Művészeti Gimnázium támogatósára. Exportunk az idén már meg­haladja a négymillió forint értéket, így lehetővé válik, hogy gépműhelyünkben egy 7—8 tagú brigádot erre spe­cializáljunk. Folyamatban van két lengyel gyártmányú dara­boló, két csehszlovák gyárt­mányú marógép és 10 pántbe­maró kisgép beszerzése. Fa- szobrászgép beszerzése még nem volna kifizetődő, de mó­dunk van arra, hogy a mun­kák egy részét a Budapesti Faszobrász Ktsz-nél végeztes­sük el, ahol van szobrászgép. A svájci parasztszoba betétei­nek faragását eddig is náluk végeztettük. A gazdaságosságot javítja, hogy specializáljuk üzemegységeinket. Siklósi üzemünk például már kizáró­lag exportra dolgozik. A soro­zatgyártást azokra bízzuk, akik a prototípust készítették, így lehetővé vált, hogy a húsz svájci parasztszoba legyártá­sánál 250 munkaórát takarít­son meg Tóth Zs. Ferenc ki­készítő csoportja. Véleményem szerint a felületkezelő mun­kák gépesítésével és más mű­szaki intézkedésekkel, vala­mint kedvezőbb anyagbeszer­zésünk révén az előirányzott 82 forint helyett 73 forintra csökkenthetjük jövőre egy dol­lár árát... Az ígéret, a lehetőségek biz­tatóak. A Pécsi Faipari Ktsz export feladatai jövőre már meghaladják az ötmillió forint értéket — bőven lesz alkal­muk a bizonyításra. Lőrinci János A helyőrség egyik pécsi alakzaténál tegnap osztottak ki ünnepélyes keretek között a párttagsági könyveket. Foto: öze Urnák üdülőszálló a Róz&adanihawt ídőjárásjelentés ! Várható időjárás csütörtök estis: felhőátvonulások esőkkel, havas- esőkkel. a magasabb hegyekben havazással. Mérsékelt. Időnként i megerősödő nyugati, északnyugati I szél. Az évszakhoz képest enyhe I Idő. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1— plusz 4 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz S fok í körül. 1 A Rózsadomb kelen lejtőjén építik fel a SZOT üdülőszállót A hatemeletes, szeles frontn, félkör alakban épülő szállodát a Középülettervező Vállalatnál Vas Gábor tervezte. A földmunkák befeje­zése után a tavasszal kezdenek h ozzá az új szálloda építéséhez. T öbbezer Köbméter földet mozgat­tak meg a szálloda alapozási munkálatainál. Az új száUoda ablakaiból Budapest panorámája tárul majd az üdülővendógok «Mw Tankönyvesére „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísérlete." Több, mint szűz éve annak, hogy Marx és Engels, a tu­dományos szocializmus meg­alkotói a Kommunista Kiált­ványban leírtál, ezeket a so­rokat. És ezekben a napok­ban. amikor megyénk kom­munistái. akár csak más me­gyék és a főváros párttagjai ünnepélyes tagkönyy kiosztó taggyűléseiket tartják, szá­mos helyen felelevenítik a kommunista mozgalom meg­születésének. elterjedésének és megerősödésének idősza­kát, a tisztelet hangján szól­nak Marx és Engels mun­kásságáról. kegyelettel em­lékeznek Leninre, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom vezéralakjára, kinek ne­véhez fűződik az új típusú, forradalmi párt megteremté­se. Pécsett eddig harminchét, a megyében 270 alapszerve­zetben zajlottak le ezek a tagkönyvkiosztó taggyűlések, a megye kommunistáinak zöme tehát az elkövetkező napok valamelyikén veszi át alapszervezetében új párt­tagsági könyvét: a taggyűlé­sek nagyobb része még hátra van. Ennek ellenére máris kirajzolódtak e jelentős ese­mény lezajlásának fő körvo­nalai. már vannak, és össze­gezhetők bizonyos tapasztala­tok. Megmutatkozott, hogy a tagkönyvcsere — bár tulaj­donképpen nem is pontos a kifejezés, hiszen a kommu­nisták régi tágkönyvüket is megtarthatják — nem egy­szerű adminisztratív aktus. Az alapszervezeti párttitká- rok az egynapirendű taggyű­lést felhasználták arra, hogy a kommunisták jogairól és kötelességeiről, a társada­lomban betöltött szerepükről szóljanak, igen sok taggyűlé­sen nem is az előadó, ha­nem egy-egy régi párttag mondta el. mit jelent neki a tagsági könyv, a Magyar Szocialista Munkáspárthoz való tartozás. Számos alap­szervezetben egyszerű sza­vakkal utaltak arra. amit Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára így fogalmazott: „A kommunista rangja sokmin­denre kötelez. A kommunis­táknak nincs semmiféle ki­váltságuk. kivéve egyet: má­soknál többet kell adniok a közös ügyhöz, másoknál job­ban kell küzdeniük diada­láért. A kommunistáknak nincs semmiféle különleges joguk, kivéve egyet: mindig elöl kell lenniök, ott. ahol a legnehezebb a helyzet.” A tagkönyvkiosztó taggyű­lések ünnepélyességét több alapszervben az alkalomhoz illő szavalatokkal emelték, továbbá úttörők és kiszesek köszöntötték a taggyűlés rész­vevőit. elmondották, hogy jó munkával, tanulással, a kö­zösség életében való tevé­keny részvétellel szeretnék kiérdemelni annak idején a párttagságot. Az alapszerve­zeti vezetőségek többsége az ünnepélyes taggyűlést a leg­jobb pártmunkát végző kom­munisták jutalmazásával kö­tötte össze, de akadt olyan alapszervezet is, ahol minden párttag kisebb, de annál job­ban eső ajándékokat kapott. Egy-egy idős. munkásmoz­galmi veterán bizony köny- nyezve vette át új párttag­sági könyvét és fiatalabb elvtársai meghatottan hall­gatták keresetlen, de szinte fogad álomszerűén hangzó szavalt K. T. Hallotta? A TÉLI KÖNYVVÁSÁR ideje alatt az ANTIKVÁRIUMBAN is vásárolhat új ifjúsági és művészeti kiadványokat. Keresse fel boltunkat! Bő választék! NEB-vÍ782iíht nz őniői'ésről I Huszonnégyezer hold öntözhető Baranyában A berendezések nagy részét nem használjuk ki | gazdaságoknál 55, tsz-eknél 40 1 százalékán — nem is folytat- j ható gazdaságosan öntözés. Az öntözőberendezések ka­pacitásának kihasználása év­ről évre csökken. A vizsgált tsz-eknél az elmúlt évben csak 32,4 százalékos, a vizs- í gált állami gazdaságokban — Zengőalja kivételével — még ennél is alacsonyabb volt a ! kihasználtság. Ennek csak ! részben oka a viszonylag jó : csapadékviszonyok, de oka a í belvízrendezés megoldatlan- j sága, a rossz szerves- és mű­trágya utánptólás. a járulékos beruházások, egyes gépi be­rendezések és alkatrészek hiá­nya stb. Ezek egyenes következmé­nye. állapította meg a vizs- \ gálát, hogy az öntözéses gaz- j dálkodás nem hozta meg a í várt többletnyereséget, kifej e- ! zetten ráfizetéses volt. s leg- nagyobb veszteség azt az üze- | met érte, amelyik a legtöb- j bet öntözött, hisz a működé­sen kívül helyezett berende­zést legfeljebb az amortizáció terhelte. A megye öntözéses gazdál­kodásának jövőjét illetően fon­tos következtetésként szűrte le a vizsgálat azt az alapel­vet, hogy az öntözéses beru­házások olyan kiegészítő be­fektetések. amelyek jövedel­mezővé csak ott válhatnak, ahol a szárazgazdálkodás adta lehetőségek kihasználása már megtörtént. Megyénk még ko­rántsem használta ki a szá­razgazdálkodás adta lehetősé­geket. bár egyes gazdaságok már igen szép eredményeket értek el e téren. Ezért, a vizs­gálat alapján a NEB a követ­kező javaslatot terjeszti az or­szágos szervek elé: a harma­dik ötéves terv során Bara­nya öntözéses területének to­vábbi növelése helyett a meg­lévő öntözőkapacitás intenzív hasznosításának feltételeit cél­szerű megteremteni, az esetle­ges új beruházások hatékony­ságát pedig a realizálható nyereség tükrében kell vizs­gálni. Továbbá egységes víz­gazdálkodási szerv létrehozá­sát javasolja — jelenleg öt szerv foglalkozik az öntözés­sel — a Vízügyi Igazgatóság keretén belül, mely képes a bonyolult feladat megoldásá­ra. Fontos továbbá, hogy az üzemek öntözéses költség- és hozamadataikat a számvitelben külön vezessék, hogy a bank a hitelek odaítélésénél első­ként az öntözéses üzemek bel­vízrendezési igényeit elégítse ki. Égetően sürgős feladat az öntözéses szakmunkások anya­gi ösztönzési rendszerének ki­dolgozása is. A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság szerdai ülé­sén két nemrég lezárult vizs­gálat — a megye öntözéses gazdálkodásának hatékonysá­gáról és a tsz erdőgazdálko­dás helyzetéről készült jelen­tés — anyagát tárgyalta meg. j A vizsgálat megállapította, ! hogy az öntözésre berendezett terület — tsz és állami gaz­daság együttesen 24 404 hold — kapacitáskihasználása igen kedvezőtlen. Míg 1963-ban az akkori területen a kapacitás- kihasználás 88,7 százalékos volt, addig 1966-ban csak 28,3, ez évben pedig csak 29,5 szá­zalék. A második ötéves terv során kialakított közel 24,5 ezer holdas terület öntözési beruházása mintegy 110 millió forintba került, ami holdan­ként 4,5 ezer forint terhelést jelent. E beruházás azonban nem volt kellően megalapo­zott, és nem valósult meg komplex módon. Ez az oka annak, hogy a berendezett te­rület egy részén — állami

Next

/
Thumbnails
Contents