Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

1967. DECEMBER 5. napin 3 Takáts Gyula szerzői estje A* Irodalmi élet esemé­nyeinek mindig legvonzóbb, legcsillogóbb formái maradnak azok a szerzői estek, ame­lyek egy-egy jelentős, gazdag életműbe nyújtanak betekin­tést Két rövid, de ünnepi óra alatt most Takáts Gyula versei hangzottak fel a TIT Bartók klubjában jeles fiatal színészek tolmácsolásában, s részben magának a költőnek ízes dunántúli hangján. Az irodalmat kedvelő közönség jól tudta, hogy „csemegére” számíthat, ezért aztán szűk­nek bizonyult a terem. A közönség voltaképp két költővel találkozott egyszer­re, mindketten a Baumgar- ten- és a József Attila-díj birtokosai is. Takáts Gyula költészetéről ugyanis Rónay György mondott meleg be­vezető szavakat, s magas színvonalon, költői gondos­sággal elemezte-méltatta Takáts Gyula verseinek va­lósághoz való kötöttségét, pannon derűjét, tisztaságát és tündéries lebegését. Az ezt követő versek magátólérte- tődő természetességgel kap­csolódtak a szép bevezetőhöz, meggyőzően illusztrálva és árnyalva annak megállapí­tásait. Három fiatal előadómű­vész szólaltatta meg a ver­seket, a már önálló előadói estről is ismert Bálint And­rás, a sokszor hallható Gyóry Emil és a Pécsett nemrégi­ben bemutatkozott Ronyec Mária. Bálint András a tőle megszokott elmélyültséggel tolmácsolta a verseket, gon­dolati tartalmukban ragadta meg őket, versmondása tisz­ta, pontos és okos volt. Ro­nyec Mária színpadon kívül is kellemes meglepetést oko­zott, egyszerű, rokonszenves eszközökkel adta vissza a versek pompás zeneiségét. Győry Emil kevésbé volt „formában”, szép hangja sem tudta feledtetni a versek gon­dolati ritmusának sokhelyütt tapasztalt félreértését, azaz elmosását, csak a Néz a ci- gány-t sikerült igazán jól előadnia. A kapcsolódó zenei mő- eorszámok, a Radnóti Szak- középiskola Leánykarának és a Pécsi Vonósnégyesnek mű­sora szerencsésen és hangu­latosan egészítették ki az es­tet, különösképp a Soszta- kovics-művel, és szerényen, ahogy illik, háttérban marad­tak, átengedve a szót a köl­tészetnek. EL JS. öfezerotszézot lakás Űimecsekalíón A járulékos beruházásokon a sor Jövőre fodrászat, halbolt, TÜZÉP-kirendeltség, zöldségbolt, Patyolatfiók, szabóság, virág-, édesség-, ajándék-, dohány-, papír- és könyvesbolt, loitókirendeltség, OTP-íiók és cukrászda nyílik Ha az újmecsekaljai beru­házások kezdete óta sorszá­mot kaptak volna a lakáski­utalások. akkor az év utolsó napján kiadhatnák az 5505-et. A beruházások 1970-ben fe­jeződnek be. Addig további 1232 lakás épül és a lakók birtokukba vehetik azokat a létesítményeket is. amelyeket — járulékos beruházások lé­vén — az őslakók oly sokáig nélkülöztek. Az új telepen legtöbb pa­nasz abból adódott, hogy a lakásépítkezések mellett a te­rület lakosságának ellátását szolgáló járulékos beruházá­sok vagy késéssel vagy egyál­talán nem épültek meg. A beruházási normák szerint az év végéig 5505-re szaporodó újmecsekaljai családok számá­ra 412 óvodai és 220 kölcső- dei férőhelyet. 44 általános is­kolai tantermet, 6738 négyzet- méternyi alapterületű keres­kedelmi és vendéglátóipari, 1925 négyzetméter alapterüle­tű szolgáltató létesítményt, 183 négyzetméternyi orvosi rendelőt és 458 négyzetméter­nyi gyógyszertárat kellene biz­tosítani. Ezzel szemben a kö­vetkező hiányok merülnek fel: 112 óvodai, 60 bölcsődei férőhely, 2140 négyzetméter kereskedelmi-vendéglátóipari létesítmény, 339 négyzetméter szolgáltató létesítmény és 66 négyzetméter alapterületű gyógyszertár. Az év végéig csupán általános iskolai tan­teremből lesz többlet, mert néggyel túllépték a beruházá­si normát. 1970-től már kedvezőbb lesz a helyzet. Ha a tervek szerint építenek meg mindent, akkor csak az óvodai férőhelyekben lesz négy fős hiány. Ezzel szemben 71-el fogja megha­ladni a normát a bölcsődei helyek. 18-al az iskolai tan­termek száma. Kereskedelmi és vendéglátó létesítményben — Kincs « küszöb alatt. Szombathelyen a Kőszegi út 33. számú ház pincéjének ta­tarozása közben egy küszöb alatt régi arany ékszerekre és pénzekre bukkantak a mun­kások. A múlt század végi aranyórák, nyakláncok, karpe- recek. mandzsetta-gombok mellett 86 értékes aranypénz került elő. 3549 négyzetméter, szolgáltató létesítményben 881. orvosi rendelőben 6572, gyógyszertár­ban 339 négyzetméter alapte- dület „túllépés” lesz Űjme- csekalján. A jelenlegihez ké­pest mindez óriási méretű ja­vulás, de a kereskedelmi és szolgáltatási ellátottság növe­kedése nem jelenti ugyanazt az Üjmecsekalján élő vala­mennyi család számára. Mert bár az iskolák, óvodák, böl­csődék telepítése a beruházási normák szerint és arányosan történik, még nem biztos, hogy például a kisgyermekes családok magas hányadát te­kintve elegendő lesz az 500 óvodai férőhely. Mivel jelen­leg kétszer-háromszor több gyermeket jegyeztetnek elő Üjmecsekalján óvodába, mint bölcsődébe, s mivel az anya­sági segélyek, valamint a vá­rosrész „elöregedése” is kiha­tással lesznek a bölcsődék be­népesítésére. meggondolandó volna, hogy a H-területen az Építők útjától délkeletre ne építsenek-e a bölcsőde helyett óvodát? Az újmecsekaljaiakat más probléma is foglalkoztatja. Az Építők útjától keletre és dél­keletre fekvő tömbbe nem terveztek semmiféle boltot, holott tej-kenyér üzletre fel­tétlenül szükség volna. Az ipari tanuló iskola környéki terület lakossága azt sérelme­zi. hogy az ABC áruházuk csak 1970-ben épül fel. A be­ruházók talán még tehetnének valamit annak érdekében, hogy a H-tömbben fűszerüz­letet vagy esetleg csak tej- kenyérboltot építsenek. 1970 a legtávolabbi időpont, amikorra az újmecsekaljai já­rulékos beruházásoknak is be kell fejeződnlök. 1968. I. fe­lében átadják rendeltetésének a 98/1—2—3. épületben lévő férfi-női fodrászatot, halszak- üzletet, TÜZÉP kirendeltsé­get. zöldségboltot. Patyolat­fiókot, férfi-női szabóságot, virág-, édesség-, ajándék- do­hány-. papír-írószer- és köny­vesboltot. valamint totó-lottó kirendeltséget. OTP-fiókot és cukrászdát. 1968 őszén meg­kezdj az árusítást Pécs leg­nagyobb itt felépülő kereske­delmi egységében a Vegyes­iparcikk Kereskedelmi Válla­lat. 1969 közepéig elkészül a rendelőintézet, amely nemcsak a városrész egészségügyi ellá­tását lesz hivatva megoldani, mert működése, vonzási kör­zete az egész III. kerületre ki­terjed. Még 1968-ban vagy 1969 elején megkezdik a ren­delőintézettel szemközti terü­leten 15 milliós beruházással mozi építését. A 2000 nézőt befogadó sportcsarnok. a strand és fedett uszoda, a piac. esetleg fedett vásárcsar­nok megépítése pedig már ta­nácsi beruházásból történik. Harsány! Márta Vasárnap dílelfltt szerkesztőségünkbe látogatott el a Télapó ás egy íélszáz gyereknek kedveskedett ajándékokkal. Minél több tsznek lényén állatorvosa! Harc a milliókért Növényvédő és állategészségügyi állomás épül Pécsett Az ötéves terv során 1970- ig két új létesítménnyel gaz­dagodik városunk. A külső Megyeri úton egy új állat­egészségügyi, a mecsekaljai vasútállomással szemben pe­dig egy korszerű növényvédő állomás építését kezdik meg a közeljövőben. Mindkét ál­lomást korszerű gépekkel, la­boratóriumokkal szerelik fel. Kibővült hatósági jogkor Míg az állategészségügyi ál­lomás teljesen új intézmény, növényvédő állomása Szeder­kényben már van a megyé­nek. Az átszervezés — 1967. július 1. — óta érezhető csak igazán a két testvérállomás közötti rokonjelleg, mely min­denekelőtt az azonos, kibő­vült hatósági jogkörben nyil­vánul meg, valamint abban, hogy a két állomás igazgató­ja egyúttal a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezető helyettesei is. Működési feltételeik azon­ban nem egyformák. Az állat­egészségügyi állomás. bár technikailag kevésbé felsze­relt. mégis előnye van ab­ban. hogy nagy szakgárdá­val rendelkezik. Míg Baranya ; megyében 61 körzetben száz ; állatorvos dolgozik — ebből : 18 az üzemi állatorvos —, ad- ’ dig a növényvédelmi felügye- | lök száma ma mindössze tíz, ! s ezek 6 körzetben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy egy-egy növényvédő szakmérnökhöz fél járás tartozik. Saját nö­vényvédelmi szakmérnököt pedig ma még csak két-há- rom nagyüzem alkalmaz. A cél az. hogy néhány év múlva 20—22 ezer hold szántóra jus­son egy-egy szakfelügyelő, ami nagyjából 3—4 gazdaságot je­lent. valamint az, hogy min­den nagyobb gazdaság még külön saját maga is alkalmaz­zon egy növényvédő szakem­bert. Bementem a Szính&z tért totózóba, hogy beszerezzem heti lottó-szükségletemet Az első pillantásra feltűnt, hogy kétszer-háromszor többen tartózkodnak ott a meg­szokottnál És mi ez a ha­talmas papírhulladék kupac szanaszét a földön és az asztalokon? Mióta általános­sá vált a bérlet, egész Pé­csett nem dobnak el ennyi elhasznált autóbuszjegyet... Idősebb, szemüveges fér­fi remegő kézzel kis, kom- bináltporhoz hasonló tasa- kokat bontogatott „nem nyert, nem nyert nyolc fo­rint, újra húzhat” — mor­molta félhangosan és pilla­natok alatt olyan szemetet csinált maga előtt, mintha reggel óta stollwerket evett volna. Körülállták, de nem szólt rá senki. Lám, az em­berek közömbössége — gon­doltam szomorúan és beáll­tam a kis ablak előtti kí­gyózó sorba, hogy megvásá­roljam lottószelvényeimet — Három darabot kérek a közepéből — mondtam, amint sorrakerültem, és át­nyújtottam egy tízest — Még két forintot le­gyen szíves, háromszor négy az tizenkettő — nézett rám a hölgy az ablak mögül. — Már bocsánat, ennyit én is tudok, sőt. nyolcszor kilenc hetvenkettő, ha ép­pen erről van szó, de há­rom lottó eddig mindig ki­telt egy tizesbőL Szenvedély Most rajta volt a bocsá­natkérés sora, elnézést, ő azt hitte, hogy olimpiai borítékos sorsjegyet kérek. Nem vagyok az a típus, aki szégyelli tudatlanságát, a hozzám legközelebb álló szemetelőhöz fordultam te­hát felvilágosításért. — Fiaink ki akarnak jut­ni a mexikói olipiára. A tengeren túli helyszín, a nagy tengerszint feletti ma­gasság, meg az akklimati­zálódás, tudja, egy sorsjegy négy forint, és rögtön ki­derül. hogy nyert-e. Nyerhet 4, 8, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000 20 000 sőt 50 000 forintot is. — Maga OTP-s? — néz­tem rá gyanakodva. — Nem, férfi fodrász va­gyok. — És ha nem nyer egy fillért sem? — Eddig húsz darab nyol­cas sorsjegyem volt... — mondta minden kérkedés nélkül. — Ez igen, százhatvan forint. — Lenne, de nem vettem fel a nyereményt, hanem rögtön beváltottam újabb sorsjegyekre. Miért pont nekem ne sikerülne. Egy pasas az Aranykacsában tíz­ezer forintot szakított le. Egyetlen borítékkal... Körülöttünk mindenki a kombinált-porokkal volt el­foglalva. Csiga-lassúsággal tépték re a záró ringlit a borítékról és bontogatták a cédulákat, arcukon az ulti­játékos várakozásával, aki benyúlt a talonba, mert pi­ros betli után lehetetlen, hogy nem tették le a tök ászt. A nem nyert szövegű sorsjegyeket könnyed moz­dulattal leejtik a földre, a nyolc, tíz, húsz forintos fel- iratúakat rögtön beváltották, tényleg, még véletlenül sem akadt, aki szerényen felvet­te volna tíz-húsz forintos nyereményét. Sosem hittem volna, hogy ennyire hatal­mába keríti őket a játék- szenvedély, nyilván mind­egyikük azt képzelte, hogy a következő borítékkal öt­venezer forintot nyer. — És ha nem ötven, csak ötezer? — spekuláltam to­vább. — Annak is meg­lenne a helye Mennyibe is kerül egy boríték? Végül is bátraké a szerencse és teg­nap kaptam meg a heti Zsehrvó-« -----J A z első öt darabnál egy fillért sem fizettem rá. Két sorsjegyem nyolc-nyolc fo­rintot nyert, a harmadikkal újrahúzásra nyertem jogot Természetesen nem vettem fel a pénzt, ismét öt sors­jegyet kértem. A szerencse továbbra is mellettem ma­radt, egymás után kétszer húztam újra. Ez a kettő nem jó szériából lehetett, de az újabb öt között, amit vásároltam, egy tizes és két két nyolc forintos akadt. Csak két forintot kellett hozzátenni a sajátomból és ismét öt darabot kérhettem a kis ablaknál. Nem nyert, nem nyert, nem nyert, újra húzhat, hehe, ismét két újra húzhat Kiegészítettem húsz forintra, már csak kabalá­ból is megmaradok az öt sorsjegy mellett. Egv nyolc forintos ezek között is akadt. Ugyanezen az alapon tízezres is lehetett volna Egy pasas az Aranykacsá­ban ... Az utolsó húszasomat már nem váltottam fel, egybe adtam oda. hátha éppen ez­zel lesz szerencsém. Hm, úgy látszik, ismét rossz helyre nyúltam. Persze, húz­hattam volna máshonnan is, a közepéből, vagy legalább félre tehettem volna két forintot buszra. Üres zsebbel, de egész komolyan mondom, derűs lélekkel fordultam ki az az ajtón. Hát, hogyne. Én is hozzájárultam ahhoz, hogy fiaink kijussanak az olimpiára. (Kéri) Repülőgép vayy heitkopíer? Ezekután érthető. hogy I Szűcs Károly, a Baranya me- 1 gyei Növényvédő Állomás igazgatója legfontosabb fel­adatként a szakemberhálózat kiépítését jelölte meg. A ve- ' gyj védelem ma már olyan j fokot ért el. ami bizonyos i óvatosságra int, egyre nagyobb 1 gondot fordítanak a vegyszer­maradványok kimutatására az élelmiszerekben és az állatok takarmányában nálunk is. A megyei KÖJÁL az idén első ízben vizsgált vegyszermarad­ványokat a Szigetvári Kon­zervgyár készítményeiben, s bár a zöldborsókonzervben nem találtak Sewtox marad­ványt, a borsószalma fel takar­mányozásával meg kellett várni a 100 napos kivárási időt. A DDT és HCH szereket ilyen okokból vonják ki ez év december 31-ig a forgalomból. Helyükbe gyorsan bomló sze­rek — Wofatox. Tinodan. Ti- nox stb. — lépnek, melyek ugyan erős mérgek, de hatá­suk rövid ideig tart. s az élel­miszerekben már nem mutat­hatók ki. Másrészről az uni­verzális szerek helyett a spe­ciális szerek kerülnek előtér­be. ezek használatánál már a grammok is számítanak, ho­vatovább éppúgy receptre kell adagolni ezeket, mint a gyógy­szereket. A vegyi növényvé­delem színvonalára jellemző, hogy ma már a legkorszerűbb eszközöket, a repölőeépet és a helikoptert is igény beveheti. Az állomás felmérése szerint 1968-ra 100 ezer holdnyi repü­lőgépes növényvédelemre ér­kezett be igény. A hegyes vi­dékek. borvidékek növényvé­delmét pedig helikopterrel kí­vánják megoldani. Mozgó laboratóriumok Egészen más a helyzet az állategészségügyi állomás ese­tében. Dr. Láng Miklós, az állomás igazgatója szerint el­sősorban a technikai teltéte­leket fogják javítani. Az ál­latorvosok számának növelé­sére nincs szükség, a specia­listák aránya viszont szükség­szerűen emelkedik a nagy koncentrált állattelepek létre­jöttével. Ez bizonyos változást hoz majd az állatorvoskép­zésben is. A pécsi diagnosztikai labo­ratórium felépítésevei, labora­tóriumi autók beszerzésével rövid idő alatt fel tudják tér­képezni az állategészségügy ma még fehér foltjait a me­gyében, mint a parazitológiai károk felmérését, s a gyakran 40—50 százalékos tejtermelés- kiesést okozó tőgyulladás fel­számolását stb. Gyorsabb és eredményesebb munkát tud­nak végezni a járványok lo­kalizálásában. Ebben nagy segítséget nyújtanak az állat- egészségügynek az egyre job­ban elszaporodó zárt telep­rendszerek. melyek minimális­ra csökkentik az állatmozga- tást és a betegségek egyéb úton történő behurcolásának a lehetőségét. A zárt rend­szerben korszerű és igen szi­gorú technológiákkal dolgozó gazdaságokban ma már telje­sen eltűntek a hagyományos baromfi- és sertésbetegségek. Jellemző, hogy az Állami Biz­tosítónál 1968. január 1-től a gazdaságok már nem is köt­nek biztosítást olyan, vala­mikor divatos betegségekre; mint gyomor- és bél gyulladás, tüdőgyulladás stb Ez a tar­tás; körülmények nagyfokú javulását mutatja. A t«z választhat A legújabb rendelkezés sze­rint január 1-től a termelő- szövetkezet minden jószága után köteles bizonyos összeget befizetni havonta az állam­nak. melynek fejében állat­orvosi ellátásban részesül. Megszűnik tehát a tsz-ek in­gyenes állatorvosi ellátása, s bár a díj nem magas — egy tehén után 2,40 forintot, egy sertés után 90 fillért kell fi­zetni — egyik-másik erős ál­lattenyésztő tsz, ahol a befi­zetés havi összege eléri a 4—5 ezer forintot, válaszút elé ke­rül. mert ennyi pénzért már külön állatorvost is alkalmaz­hat. A cél, hogy minél több tsz-nek legyen saját állator­vosa. a 40 ezer baromfit vagy tízezer sertést tartó gazdasá­gokban ez elengedhetetlen. A növényvédelem és állat­egészségügy a kártevők és gyomok elleni vegyi védelem­mel 1966-ban 280 millió forint értéket mentett meg a me­gyében. s további 70 milliót menthetett volna meg. ha a gazdaságok ideiében és szak­szerűen védekeznek Minden növényvédőszerre kiadott egy forint B—8 forintot hoz visz- sza. Az állat tenyésztésben még ennél is nagyobb érték óvható meg a prevencióval. Ezért várunk oly sokat, a két új állomás működésétől. — Rné — 1

Next

/
Thumbnails
Contents