Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-05 / 287. szám
1967. DECEMBER 5. napin 3 Takáts Gyula szerzői estje A* Irodalmi élet eseményeinek mindig legvonzóbb, legcsillogóbb formái maradnak azok a szerzői estek, amelyek egy-egy jelentős, gazdag életműbe nyújtanak betekintést Két rövid, de ünnepi óra alatt most Takáts Gyula versei hangzottak fel a TIT Bartók klubjában jeles fiatal színészek tolmácsolásában, s részben magának a költőnek ízes dunántúli hangján. Az irodalmat kedvelő közönség jól tudta, hogy „csemegére” számíthat, ezért aztán szűknek bizonyult a terem. A közönség voltaképp két költővel találkozott egyszerre, mindketten a Baumgar- ten- és a József Attila-díj birtokosai is. Takáts Gyula költészetéről ugyanis Rónay György mondott meleg bevezető szavakat, s magas színvonalon, költői gondossággal elemezte-méltatta Takáts Gyula verseinek valósághoz való kötöttségét, pannon derűjét, tisztaságát és tündéries lebegését. Az ezt követő versek magátólérte- tődő természetességgel kapcsolódtak a szép bevezetőhöz, meggyőzően illusztrálva és árnyalva annak megállapításait. Három fiatal előadóművész szólaltatta meg a verseket, a már önálló előadói estről is ismert Bálint András, a sokszor hallható Gyóry Emil és a Pécsett nemrégiben bemutatkozott Ronyec Mária. Bálint András a tőle megszokott elmélyültséggel tolmácsolta a verseket, gondolati tartalmukban ragadta meg őket, versmondása tiszta, pontos és okos volt. Ronyec Mária színpadon kívül is kellemes meglepetést okozott, egyszerű, rokonszenves eszközökkel adta vissza a versek pompás zeneiségét. Győry Emil kevésbé volt „formában”, szép hangja sem tudta feledtetni a versek gondolati ritmusának sokhelyütt tapasztalt félreértését, azaz elmosását, csak a Néz a ci- gány-t sikerült igazán jól előadnia. A kapcsolódó zenei mő- eorszámok, a Radnóti Szak- középiskola Leánykarának és a Pécsi Vonósnégyesnek műsora szerencsésen és hangulatosan egészítették ki az estet, különösképp a Soszta- kovics-művel, és szerényen, ahogy illik, háttérban maradtak, átengedve a szót a költészetnek. EL JS. öfezerotszézot lakás Űimecsekalíón A járulékos beruházásokon a sor Jövőre fodrászat, halbolt, TÜZÉP-kirendeltség, zöldségbolt, Patyolatfiók, szabóság, virág-, édesség-, ajándék-, dohány-, papír- és könyvesbolt, loitókirendeltség, OTP-íiók és cukrászda nyílik Ha az újmecsekaljai beruházások kezdete óta sorszámot kaptak volna a lakáskiutalások. akkor az év utolsó napján kiadhatnák az 5505-et. A beruházások 1970-ben fejeződnek be. Addig további 1232 lakás épül és a lakók birtokukba vehetik azokat a létesítményeket is. amelyeket — járulékos beruházások lévén — az őslakók oly sokáig nélkülöztek. Az új telepen legtöbb panasz abból adódott, hogy a lakásépítkezések mellett a terület lakosságának ellátását szolgáló járulékos beruházások vagy késéssel vagy egyáltalán nem épültek meg. A beruházási normák szerint az év végéig 5505-re szaporodó újmecsekaljai családok számára 412 óvodai és 220 kölcső- dei férőhelyet. 44 általános iskolai tantermet, 6738 négyzet- méternyi alapterületű kereskedelmi és vendéglátóipari, 1925 négyzetméter alapterületű szolgáltató létesítményt, 183 négyzetméternyi orvosi rendelőt és 458 négyzetméternyi gyógyszertárat kellene biztosítani. Ezzel szemben a következő hiányok merülnek fel: 112 óvodai, 60 bölcsődei férőhely, 2140 négyzetméter kereskedelmi-vendéglátóipari létesítmény, 339 négyzetméter szolgáltató létesítmény és 66 négyzetméter alapterületű gyógyszertár. Az év végéig csupán általános iskolai tanteremből lesz többlet, mert néggyel túllépték a beruházási normát. 1970-től már kedvezőbb lesz a helyzet. Ha a tervek szerint építenek meg mindent, akkor csak az óvodai férőhelyekben lesz négy fős hiány. Ezzel szemben 71-el fogja meghaladni a normát a bölcsődei helyek. 18-al az iskolai tantermek száma. Kereskedelmi és vendéglátó létesítményben — Kincs « küszöb alatt. Szombathelyen a Kőszegi út 33. számú ház pincéjének tatarozása közben egy küszöb alatt régi arany ékszerekre és pénzekre bukkantak a munkások. A múlt század végi aranyórák, nyakláncok, karpe- recek. mandzsetta-gombok mellett 86 értékes aranypénz került elő. 3549 négyzetméter, szolgáltató létesítményben 881. orvosi rendelőben 6572, gyógyszertárban 339 négyzetméter alapte- dület „túllépés” lesz Űjme- csekalján. A jelenlegihez képest mindez óriási méretű javulás, de a kereskedelmi és szolgáltatási ellátottság növekedése nem jelenti ugyanazt az Üjmecsekalján élő valamennyi család számára. Mert bár az iskolák, óvodák, bölcsődék telepítése a beruházási normák szerint és arányosan történik, még nem biztos, hogy például a kisgyermekes családok magas hányadát tekintve elegendő lesz az 500 óvodai férőhely. Mivel jelenleg kétszer-háromszor több gyermeket jegyeztetnek elő Üjmecsekalján óvodába, mint bölcsődébe, s mivel az anyasági segélyek, valamint a városrész „elöregedése” is kihatással lesznek a bölcsődék benépesítésére. meggondolandó volna, hogy a H-területen az Építők útjától délkeletre ne építsenek-e a bölcsőde helyett óvodát? Az újmecsekaljaiakat más probléma is foglalkoztatja. Az Építők útjától keletre és délkeletre fekvő tömbbe nem terveztek semmiféle boltot, holott tej-kenyér üzletre feltétlenül szükség volna. Az ipari tanuló iskola környéki terület lakossága azt sérelmezi. hogy az ABC áruházuk csak 1970-ben épül fel. A beruházók talán még tehetnének valamit annak érdekében, hogy a H-tömbben fűszerüzletet vagy esetleg csak tej- kenyérboltot építsenek. 1970 a legtávolabbi időpont, amikorra az újmecsekaljai járulékos beruházásoknak is be kell fejeződnlök. 1968. I. felében átadják rendeltetésének a 98/1—2—3. épületben lévő férfi-női fodrászatot, halszak- üzletet, TÜZÉP kirendeltséget. zöldségboltot. Patyolatfiókot, férfi-női szabóságot, virág-, édesség-, ajándék- dohány-. papír-írószer- és könyvesboltot. valamint totó-lottó kirendeltséget. OTP-fiókot és cukrászdát. 1968 őszén megkezdj az árusítást Pécs legnagyobb itt felépülő kereskedelmi egységében a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat. 1969 közepéig elkészül a rendelőintézet, amely nemcsak a városrész egészségügyi ellátását lesz hivatva megoldani, mert működése, vonzási körzete az egész III. kerületre kiterjed. Még 1968-ban vagy 1969 elején megkezdik a rendelőintézettel szemközti területen 15 milliós beruházással mozi építését. A 2000 nézőt befogadó sportcsarnok. a strand és fedett uszoda, a piac. esetleg fedett vásárcsarnok megépítése pedig már tanácsi beruházásból történik. Harsány! Márta Vasárnap dílelfltt szerkesztőségünkbe látogatott el a Télapó ás egy íélszáz gyereknek kedveskedett ajándékokkal. Minél több tsznek lényén állatorvosa! Harc a milliókért Növényvédő és állategészségügyi állomás épül Pécsett Az ötéves terv során 1970- ig két új létesítménnyel gazdagodik városunk. A külső Megyeri úton egy új állategészségügyi, a mecsekaljai vasútállomással szemben pedig egy korszerű növényvédő állomás építését kezdik meg a közeljövőben. Mindkét állomást korszerű gépekkel, laboratóriumokkal szerelik fel. Kibővült hatósági jogkor Míg az állategészségügyi állomás teljesen új intézmény, növényvédő állomása Szederkényben már van a megyének. Az átszervezés — 1967. július 1. — óta érezhető csak igazán a két testvérállomás közötti rokonjelleg, mely mindenekelőtt az azonos, kibővült hatósági jogkörben nyilvánul meg, valamint abban, hogy a két állomás igazgatója egyúttal a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezető helyettesei is. Működési feltételeik azonban nem egyformák. Az állategészségügyi állomás. bár technikailag kevésbé felszerelt. mégis előnye van abban. hogy nagy szakgárdával rendelkezik. Míg Baranya ; megyében 61 körzetben száz ; állatorvos dolgozik — ebből : 18 az üzemi állatorvos —, ad- ’ dig a növényvédelmi felügye- | lök száma ma mindössze tíz, ! s ezek 6 körzetben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy egy-egy növényvédő szakmérnökhöz fél járás tartozik. Saját növényvédelmi szakmérnököt pedig ma még csak két-há- rom nagyüzem alkalmaz. A cél az. hogy néhány év múlva 20—22 ezer hold szántóra jusson egy-egy szakfelügyelő, ami nagyjából 3—4 gazdaságot jelent. valamint az, hogy minden nagyobb gazdaság még külön saját maga is alkalmazzon egy növényvédő szakembert. Bementem a Szính&z tért totózóba, hogy beszerezzem heti lottó-szükségletemet Az első pillantásra feltűnt, hogy kétszer-háromszor többen tartózkodnak ott a megszokottnál És mi ez a hatalmas papírhulladék kupac szanaszét a földön és az asztalokon? Mióta általánossá vált a bérlet, egész Pécsett nem dobnak el ennyi elhasznált autóbuszjegyet... Idősebb, szemüveges férfi remegő kézzel kis, kom- bináltporhoz hasonló tasa- kokat bontogatott „nem nyert, nem nyert nyolc forint, újra húzhat” — mormolta félhangosan és pillanatok alatt olyan szemetet csinált maga előtt, mintha reggel óta stollwerket evett volna. Körülállták, de nem szólt rá senki. Lám, az emberek közömbössége — gondoltam szomorúan és beálltam a kis ablak előtti kígyózó sorba, hogy megvásároljam lottószelvényeimet — Három darabot kérek a közepéből — mondtam, amint sorrakerültem, és átnyújtottam egy tízest — Még két forintot legyen szíves, háromszor négy az tizenkettő — nézett rám a hölgy az ablak mögül. — Már bocsánat, ennyit én is tudok, sőt. nyolcszor kilenc hetvenkettő, ha éppen erről van szó, de három lottó eddig mindig kitelt egy tizesbőL Szenvedély Most rajta volt a bocsánatkérés sora, elnézést, ő azt hitte, hogy olimpiai borítékos sorsjegyet kérek. Nem vagyok az a típus, aki szégyelli tudatlanságát, a hozzám legközelebb álló szemetelőhöz fordultam tehát felvilágosításért. — Fiaink ki akarnak jutni a mexikói olipiára. A tengeren túli helyszín, a nagy tengerszint feletti magasság, meg az akklimatizálódás, tudja, egy sorsjegy négy forint, és rögtön kiderül. hogy nyert-e. Nyerhet 4, 8, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000 20 000 sőt 50 000 forintot is. — Maga OTP-s? — néztem rá gyanakodva. — Nem, férfi fodrász vagyok. — És ha nem nyer egy fillért sem? — Eddig húsz darab nyolcas sorsjegyem volt... — mondta minden kérkedés nélkül. — Ez igen, százhatvan forint. — Lenne, de nem vettem fel a nyereményt, hanem rögtön beváltottam újabb sorsjegyekre. Miért pont nekem ne sikerülne. Egy pasas az Aranykacsában tízezer forintot szakított le. Egyetlen borítékkal... Körülöttünk mindenki a kombinált-porokkal volt elfoglalva. Csiga-lassúsággal tépték re a záró ringlit a borítékról és bontogatták a cédulákat, arcukon az ultijátékos várakozásával, aki benyúlt a talonba, mert piros betli után lehetetlen, hogy nem tették le a tök ászt. A nem nyert szövegű sorsjegyeket könnyed mozdulattal leejtik a földre, a nyolc, tíz, húsz forintos fel- iratúakat rögtön beváltották, tényleg, még véletlenül sem akadt, aki szerényen felvette volna tíz-húsz forintos nyereményét. Sosem hittem volna, hogy ennyire hatalmába keríti őket a játék- szenvedély, nyilván mindegyikük azt képzelte, hogy a következő borítékkal ötvenezer forintot nyer. — És ha nem ötven, csak ötezer? — spekuláltam tovább. — Annak is meglenne a helye Mennyibe is kerül egy boríték? Végül is bátraké a szerencse és tegnap kaptam meg a heti Zsehrvó-« -----J A z első öt darabnál egy fillért sem fizettem rá. Két sorsjegyem nyolc-nyolc forintot nyert, a harmadikkal újrahúzásra nyertem jogot Természetesen nem vettem fel a pénzt, ismét öt sorsjegyet kértem. A szerencse továbbra is mellettem maradt, egymás után kétszer húztam újra. Ez a kettő nem jó szériából lehetett, de az újabb öt között, amit vásároltam, egy tizes és két két nyolc forintos akadt. Csak két forintot kellett hozzátenni a sajátomból és ismét öt darabot kérhettem a kis ablaknál. Nem nyert, nem nyert, nem nyert, újra húzhat, hehe, ismét két újra húzhat Kiegészítettem húsz forintra, már csak kabalából is megmaradok az öt sorsjegy mellett. Egv nyolc forintos ezek között is akadt. Ugyanezen az alapon tízezres is lehetett volna Egy pasas az Aranykacsában ... Az utolsó húszasomat már nem váltottam fel, egybe adtam oda. hátha éppen ezzel lesz szerencsém. Hm, úgy látszik, ismét rossz helyre nyúltam. Persze, húzhattam volna máshonnan is, a közepéből, vagy legalább félre tehettem volna két forintot buszra. Üres zsebbel, de egész komolyan mondom, derűs lélekkel fordultam ki az az ajtón. Hát, hogyne. Én is hozzájárultam ahhoz, hogy fiaink kijussanak az olimpiára. (Kéri) Repülőgép vayy heitkopíer? Ezekután érthető. hogy I Szűcs Károly, a Baranya me- 1 gyei Növényvédő Állomás igazgatója legfontosabb feladatként a szakemberhálózat kiépítését jelölte meg. A ve- ' gyj védelem ma már olyan j fokot ért el. ami bizonyos i óvatosságra int, egyre nagyobb 1 gondot fordítanak a vegyszermaradványok kimutatására az élelmiszerekben és az állatok takarmányában nálunk is. A megyei KÖJÁL az idén első ízben vizsgált vegyszermaradványokat a Szigetvári Konzervgyár készítményeiben, s bár a zöldborsókonzervben nem találtak Sewtox maradványt, a borsószalma fel takarmányozásával meg kellett várni a 100 napos kivárási időt. A DDT és HCH szereket ilyen okokból vonják ki ez év december 31-ig a forgalomból. Helyükbe gyorsan bomló szerek — Wofatox. Tinodan. Ti- nox stb. — lépnek, melyek ugyan erős mérgek, de hatásuk rövid ideig tart. s az élelmiszerekben már nem mutathatók ki. Másrészről az univerzális szerek helyett a speciális szerek kerülnek előtérbe. ezek használatánál már a grammok is számítanak, hovatovább éppúgy receptre kell adagolni ezeket, mint a gyógyszereket. A vegyi növényvédelem színvonalára jellemző, hogy ma már a legkorszerűbb eszközöket, a repölőeépet és a helikoptert is igény beveheti. Az állomás felmérése szerint 1968-ra 100 ezer holdnyi repülőgépes növényvédelemre érkezett be igény. A hegyes vidékek. borvidékek növényvédelmét pedig helikopterrel kívánják megoldani. Mozgó laboratóriumok Egészen más a helyzet az állategészségügyi állomás esetében. Dr. Láng Miklós, az állomás igazgatója szerint elsősorban a technikai teltételeket fogják javítani. Az állatorvosok számának növelésére nincs szükség, a specialisták aránya viszont szükségszerűen emelkedik a nagy koncentrált állattelepek létrejöttével. Ez bizonyos változást hoz majd az állatorvosképzésben is. A pécsi diagnosztikai laboratórium felépítésevei, laboratóriumi autók beszerzésével rövid idő alatt fel tudják térképezni az állategészségügy ma még fehér foltjait a megyében, mint a parazitológiai károk felmérését, s a gyakran 40—50 százalékos tejtermelés- kiesést okozó tőgyulladás felszámolását stb. Gyorsabb és eredményesebb munkát tudnak végezni a járványok lokalizálásában. Ebben nagy segítséget nyújtanak az állat- egészségügynek az egyre jobban elszaporodó zárt teleprendszerek. melyek minimálisra csökkentik az állatmozga- tást és a betegségek egyéb úton történő behurcolásának a lehetőségét. A zárt rendszerben korszerű és igen szigorú technológiákkal dolgozó gazdaságokban ma már teljesen eltűntek a hagyományos baromfi- és sertésbetegségek. Jellemző, hogy az Állami Biztosítónál 1968. január 1-től a gazdaságok már nem is kötnek biztosítást olyan, valamikor divatos betegségekre; mint gyomor- és bél gyulladás, tüdőgyulladás stb Ez a tartás; körülmények nagyfokú javulását mutatja. A t«z választhat A legújabb rendelkezés szerint január 1-től a termelő- szövetkezet minden jószága után köteles bizonyos összeget befizetni havonta az államnak. melynek fejében állatorvosi ellátásban részesül. Megszűnik tehát a tsz-ek ingyenes állatorvosi ellátása, s bár a díj nem magas — egy tehén után 2,40 forintot, egy sertés után 90 fillért kell fizetni — egyik-másik erős állattenyésztő tsz, ahol a befizetés havi összege eléri a 4—5 ezer forintot, válaszút elé kerül. mert ennyi pénzért már külön állatorvost is alkalmazhat. A cél, hogy minél több tsz-nek legyen saját állatorvosa. a 40 ezer baromfit vagy tízezer sertést tartó gazdaságokban ez elengedhetetlen. A növényvédelem és állategészségügy a kártevők és gyomok elleni vegyi védelemmel 1966-ban 280 millió forint értéket mentett meg a megyében. s további 70 milliót menthetett volna meg. ha a gazdaságok ideiében és szakszerűen védekeznek Minden növényvédőszerre kiadott egy forint B—8 forintot hoz visz- sza. Az állat tenyésztésben még ennél is nagyobb érték óvható meg a prevencióval. Ezért várunk oly sokat, a két új állomás működésétől. — Rné — 1