Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
Száraz víz Érdekes felfedezéshez jutottak az egyik frankfurti üzem vegyész; i: feltalálták a száraz vizet, an.ely lisztszerű fehér por, a cigarettafüst módjára lehet a levegőbe fújni. Összetétele: százalék közönséges víz 10 százaléka pedig víztaszító kovasav. Ez utóbbi anyag a természetben nem ismeretes, a vegyiparban, főleg a kau- csukgyárlásban azonban nagy jelentőségű. Ha vizet és víztaszító kovasavat 90:10 arányban ösz- szekevernek és a keveréket felrázzák. Eehelet finomságú fehér por keletkezik. A víz egyik pillanatról a másikra elveszíti minden jellegzetes külső tulajdonságát és porrá lesz. A „vízpor” stabil, álié- kony anyag, üvegben jól tárolható. A jelenség magyarázata feltehetően az. hogy a kovasavval összerázott víz, éppen úgy, mint a tengerpartra zúduló hullám, apró cseppek millióira esik szét. Az így létrejött, körülbelül ötszázad milliméter átmérőjű cseppecskék kovasav bevonatot kapnak: a víz tehát bezáródik a víztaszító burokba. A por kézbe véve — száraz, hideg tapintású. A felfedezés gyakorlati jelentőségéről a szakértőknek az a véleményük, hogy a száraz vizet elsősorban a porszerű anyagokkal dolgozó Iparágakban hasznosítják majd, mivel 0,5 százalékos adagolása minden porszerű anyag csomósodását megakadályozza. Jó! alkalmazható lesz a tűzvédelmi poroltó készülékek üzembentar- tásánál, a kozmetikai iparban, gyógyszeriparban, de az élelmiszerek porításánál is. Életkor és az utódok neme Érdekes megfigyeléseket jegyeztek fel egyes állattenyésztők. Kiderült, hogy az elődök életkora befolyásolja az utódok nemének a kialakulását. Fiatal anyaállat és idősebb apaállat párosításánál az utódok zöme nőivarú, míg fiatal apaállat és idősebb anyaállat esetén hím. Ha az elődök életkora lényegében azonos, az utódok aránya is kiegyensúlyozott. Ezek a megfigyelések azonban még alapos vizsgálatot igényelnek, és akkor majd beszélhetünk a gazdasági állatok nemének tudományos alapon nyugvó céltudatos kialakításáról. t Mérhelö-e a szag? Az anyagoknak csaknem valamennyi tulajdonságát mérni tudjuk. A méret, súly, szín és vegyi összetétel — mindez számszerűen Gyakorló orvosok tudományos munkái Emberek a volán mögött A oépjármű-alkaimassígi orvosi vizsgálatok — A karambolok és a lélektan Kritikus életkor a negyvenötödik év — Módosítást kívánó jogszabáivok Negyvenhat londoni taxisofőr veszítette el eszméletét a volán mellett, súlyos közlekedési balesetet okozva. Közülük tizennégy szívtrombózis, de a többi is különböző szív- és érrendszerben betegség következtében ájült el. Egy angol orvos, aki 2.130 hivatásos londoni taxisofőr 11 éves vezetése alatti betegség okozta karambolait vizsgálta, tette közzé ezt az adatot. De világviszonylatban is előkelő helyet foglalnak el a szív- és érrendszerbeli betegségek, a közúti balesetek okai között. Sőt. az ilyen eredetű fáradtságot, álmosságot a vezetők gyakran öntudatlan sebességfokozással próbálják leküzdeni, s a közlekedési bíróság nem is gondol arra, hogy a „gyorshajtás” oka betegség volt. Végül is évente és világviszonylatban félmillió ember veszíti életét közlekedési baleset következtében, s további 13 millió sérül meg. Tehát az orvosi balesetmegelőzés is rendkívül fontos és időszerű társadalmi feladat. Dr. Hargitay Zoltán, a Pécsi városi Rendelőintézet főorvosa ezért választotta tudományos dolgozatának tár- gvául a gépjárműalkalmassági orvosi vizsgálatokat és a közlekedési veszélyeztetettséget. A gvakorló orvosok pécsi első tudományos konferenciáién hangzott el erről rendkívül érdekes előadása. — A külföldi és hazai irodalom áttekintése alapján megállapíthatom, — mondja — a gépjárműal- kalmassági orvosi vizsgálatok viszonylatában hiányzik az egységes nemzetközi egyezmény és a nagyon időszerű egységes tudományos kutatás. Például Hollandiában és Nyugat-Né- metországban nem tiltják el a vezetéstől az insulinra szoruló cukorbetegeket, csak ha autóbuszt vezetnek. Másutt meg például hatósági orvosi bejelentésre is elvonják a jogosítványt az alkoholistává lett embertől, vagy a kábítószerek rabjától. Végül is ahhoz, hogy valaki nyugodtan üljön a volán mellé, anélkül, hogy mások és a maga életét, épségét veszélyeztetné, a nemzetközileg eltérő szabályozás ellenére meglehetősen kialakult a kép: az alkalmatlanságot a főleg látószervi betegségek, színtévesztők után a szív- és érrendszerbeli, valamint az idegrendszerbeli betegségek okozzák. — Pécsett és Baranyában a gépjárművezetésre alkalmatlanná nyilvánítottak 51,72 százaléka szemészeti s színvak eset, 11,22 százaléka szívbetegség, ugyanennyi százaléka magas vérnyomás miatt esett el a jogosítványtól. A korlátozással alkalmasak megoszlása a következő: szemészeti csoport 45,36 százalék, magas vérnyomás 19,79 százalék, szívbetegségek 16,9 százalék. Azok a vezetőjelöltek, akik végül is üres kézzel jöttek ki a Pécsi városi Rendelőintézet felülvizsgáló orvosaitól, nem egyszer bosszúsak az orvosokra, mondván: ha jó a szemem és nincs „komoly” szívbajom, akkor miért ez a szőr- szálhasogatás?! Pedig az orvosok szigorát igazolja a baleseti statisztika: — A halálos, súlyos, könnyű sérülésű, illetve sérülés nélküli baleseteket okozó betegségek közül mindenképpen a szív- érés vérnyomás-betegségeké az elsőbbség. Ha külön csoportosítjuk a nem halálos baleseteket, akkor ezek a betegségek adják az okok 38,8 százalékát, a halálos balesetnél pedig 37,5 százalékát. Ez komoly figyelmeztetés! Itt kell megemlíteni, hogy a járművezetők kritikus életkora általában a 45-ik év. Ilyenkor a szívpanaszok fokozottabban előtérbe kerülnek. Akiket a rendelőintézetben szív-, ér- és vérnyomásbetegség miatt alkalmatlannak, vagy korlátozással alkalmasnak ítéltünk, azok átlag életkora 45,1 év. Elalvas elősegítése elektromos úton A nyugatnémet Bosch Villamossági Gyár olyan szerkezetet állított elő, amellyel még a legmakacsabb álmatlanságot is le lehet győzni. A telepes villamosgép alacsony frekvenciájú áramimpulzusokat küld az aludni vágyó szemén elhelyezett szemvédőre. Ezek az impulzusok bejutnak a központi idegrendszerbe és ott a súlytalansághoz hasonló érzést váltanak ki. ami az illető embert hamarosan ..álomba ringatja”. Az elalvás után a gép automatikusan kikapcsol ódik. A sokat ígérő találmány kezdetben még esak orvosok «tárnára lesz kapható, — csekély 1500 márkáért. — S az idegbetegségek? — Bár az Egészségügyi Minisztérium kizáró okként felsorolja az ideg-elme betegségek egyes fajtáit, a gyakorlatban az eddig elvégzett fizikális vizsgálatok nem tudják megnyugtató módon kizárni az olyan ideg-elme kórképeket, amelyek pedig súlyos közlekedési veszélyt jelentenek. Ezért gyanú esetén szükség van az EKG és pszichés vizsgálatok elvégeztetésére is. Sőt, a közlekedés biztonságára még a nem idegbeteg, csak fokozottabb inger- lékenységű vezető is veszélyes lehet A túlzott ingerlékenység és izgathatóság szervi reakciókat okozhat: sápadtságot elpirulást lélegzet-elakadást remegést izzadást s mindez egyidejűleg a rémültség állapotát válthatja ki, amely fejetlenségig, esztelen mozdulatokig, az elhárító mechanizmusok teljes széteséséig vezethet. Egyes vizsgálatok szerint a karambolozok 52 százalékánál ingerlékenység, neurózis jelei találhatók. Erre pedig jellemző a nem logikus cselekvés. Más alkalommal 580 külföldi baleset lélektani vizsgálata mutatta ki, hogy a vezető kiegyensúlyozatlan alapjellemű, antiszociális és súlyos személyiség- változás tapasztalható nála. Ez a magyarázata például annak, hogy Nyugat-Német- országban az alkalmasság kimondásánál nagy jelentőséget tulajdonítanak a jellemnek. Egyes kutatók az össz-személyiség egészéből egy-egy funkció létének, vagy hiányának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a többi funkciónak. Így az amerikaiak az értel- mességnek, egyes magyar kutatók a tudat szerepének. Utóbbiak a baleset okát abban látják, hogy a vezető a kritikus helyzetben vagy nem ismeri fel a helyzet kritikusságát, vagy ha felismerte, kockázatos megoldást választ — Ebbe a kérdéskörbe tartozik: a különböző gyógyszerek, izgatószerek fogyasztása lehetőséget nyújt arra, hogy a járművezetők teljesítőképességüket, hangulatukat, közérzetüket tetszőlegesen, de aka rátáktól is elképzelésüktől sokszor merőben ellentétes irányban befolyásolják. Például: nyugtatószerek szedése izgatottságot, máskor volán melletti elalvást eredményez, vagy izgatószerek a teljesítőképesség túlbecsülésével indokolatlan gyorshajtást, előzést vagy máskor érzékcsalódásokat, haluciná- ciókat okoznak. Hangsúlyozom, a doppingszerek illúziót keltő hatását és a vérnyomásbetegségek gyógyítására használt gyógyszerek vezetés közbeni szedésének veszélyét. Utóbbiak a vérnyomás hirtelen esésével csökkentik a vezetés biztonságát és más nemkívánatos mellékhatások is felléphetnek. Svájci szerző adatai bizonyítják: a „gyógyszerzabálók" és az alkoholisták a legveszélyesebb vezetők közé tartoznak. Dr. Hargitay Zoltán persze nemcsak az emberi testben, vagy az emberi gyengeségben keresi a hibát Véleménye szerint a hazai útviszonyok korszerűtlensége is igen komoly tényezője a szomorú baleseti statisztikának, mégpedig az emberi szervezet befolyásolása révén Is. — Mindezek alapján mit Javasol? — Lényegében négy javaslatom van. Az egyik: keresni kell a kapcsolatot az alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó nemzetközi egyezmény és az egységes tudományos kutatás létrehozására. Ezt többek között az idegenforgalom fejlődése, a külföldi gépkocsik egyre nagyobb számú megjelenése indokolja. A másik: szigorúbb, árnyaltabb hazai jogszabályokat. A külföldi irodalom és saját anyagom alapján módosításra szorul a színtévesztők és a magas vér- nyomásúak időszakos elbírálására vonatkozó utasítás, hogy például a hivatásos vezetőket 160, illetve 170 higanymilliméter, vagy ennél magasabb vérnyomás esetében nyilváníthassuk alkalmatlannak. Sőt az 55 énnél idősebbek időszakos orvosi vizsgálatát is gyakoribbá kellene tenni. A hivatásos vezetőknél pedig mindig kérni kell a röntgen szívalaki vizsgálatát is. Ezt indokolja például egyf felmérés: keringési rendszerben elhalt hivatásos gépkocsivezetők boncolása után kiderült, hogy szivük súlya az esetek 60 százalékában 500 gramm felett volt, de majdnem mindegyiknél meghaladta a normális 300 grammot. Ezek a vezetők haláluk pillanatáig résztvettek a forgalomban. — Harmadik javaslatom: szorosabb kapcsolatot kell teremteni a tudományos kutatók, az alkalmasságot elbíráló orvosok és a közlekedési hatóságok között, mert csak így tudjuk csökkenteni a balesetek ijesztő számát. Végül: egyes vállalati gépkocsivezetőktől igen helytelenül 24, sőt 36 órás vezetést kívánnak meg. Ez pedig kimerültség, fáradtság következtében elalvást eredményez a volán mellett, ami önhibájukon kívül biztos karambolt okoz. Főldessy Dénes kifejezhető. De mi a helyzet a szaggal? A szag az anyagnak olyan tulajdonsága, amelyet csakis a szervezet speciális idegvégződései érzékelnek. Ma még nem állnak rendelkezésünkre olyan technikai eszközök, amelyek a szagot árasztó anyagra ugyanúgy reagálnának, mint az orrunk. De ha nincs is ilyen eszköz, ez nem jelenti azt hogy egyáltalán nem is lehet Az ingerelt szagl ószervek — a szagok „vevőkészülékének” — viselkedése a szervezetben ugyanolyan, mint például a látó- vagy hallószerv viselkedése: villamos impulzussorozatok keletkeznek, melyek az érzékszervre gyakorolt hatásról információt szállítanak a központba. A kutatás Iránya tehát kettős. Az egyik annak áttanulmányozása. hogy az illatos anyagok milyen impulzusokat juttatnak az idegsejtekre. a másik egy olyan készülék létrehozása, mely megkülönbözteti a szagokat. Mindkét feladat egy új. rohamosan fejlődő tudománynyal, a bionikával kapcsol», tos. Érdekes nyomon indultat el a kutatók. Több kísérletből arra következtettek, hogy a szaglás elnyeléssel van összefüggésben. Ez fontos körülmény, mivel az elnyelés feltétlenül hőfejlődéssel jár. ^tt hívták segítségül a kutatók a rádióelektronikából ismert termi sztoroka^ melyekben a hómérséklet legcsekélyebb ingadozása a* ellenállás hirtelen megváltozását váltja ki. Az elnyelő hártyával bevont termisztort kis cellába helyezik és villamos áramkörbe kapcsolják. A bebocsátott illat-féleségek más és más hőfejlődést idéznek elő a termisa- tor felületén, ami pedig különböző jeleket hoz létre az áramkör műszereiben. E módszerrel tehát a sav- gok felismerése és osztályozása nagy érzékenységű villamos méréssé egyszerűsíthető. Természetesen ez a szagok mérésének még csak a kezdeti lépése. A jó alapokon induló osztályozási elv további tökéletesítése később bizonyára lehetővé teszi nemcsak a szagok felismerését, hanem koncentrációjának megállapítását ÜL Blabé István ÜJ AUTÓANTENNA. A Budai járási Vegyipari Ktsz- nél, ahol három éve jóminőségű teleszkópos autóantennákat gyártanak, most űi típusú, kulcsra zárható antennafajtát kísérleteztek ki, amelynek zárszerkezete — ellentétben a nyugati antennazárakkal — egyszerű, az időjárás viszontagságait könnyen elviseli, kulcs nélkül azonban nem lehet kinyitni. (Foto: Gábort ■
