Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
1967. DECEMBER 1. napló Nem. öncélú egyezkedés Az üzem „silStolm'nTa^ Vállulati sajátosságok a ko ‘ektiv szerződésben Takát* Gvula szerzői estje A Magyar Írók Szövetsége dél-dunántúli csoportja, a „Jelenkor’ szerkesztő bizottsága, valamint a TIT irodalmi szakosztálya december 3-án este 7 órakor rendezi meg Takáts Gyula Baumgarten- és József At- tila-díjas költő szerzői estjét a TIT Bartók Béla Klubjában, Janus Pannonius utca 11. szám alatt. Bevezetőt mond Rónay György, Baumgarten- és József Attila-dí- jas költő. A szerzői esten fellépnek: Bálint András. Ronyecz Mária, Győry Emil és Bánffv György. Közreműködik még a Pécsi Vonósnégyes: Kó- cziány Lajos. Ribly ános Koszorú Árpád, Mihályi István. valamint a Radnóti Miklós szakközépiskola leánykara. A kisközségek sond’ni Jüuceszuit a KOiieKiiv szerződés tervezete a Baranya megyei Sütőipari Vállalatnál. A tervezet terjedelmes anyagának lapozgatása közben arra figyeltünk, ami sajátos benne, hiszen a kollektív szerződések rendszerének bevezetése éppen azt a célt szolgálja, hogy mindenütt a helyi sajátosságokhoz igazítsák az üzem „alkotmányát”. Három alkategória Sajátos vonás bőven akad benne. Az első fejezet a próbaidőre vonatkozó általános előírást úgy alkalmazza, hogy üzemvezetők, osztályvezetők és üzemcsoportvezetők számára 90 napos próbaidőt ír elő. Az előadók és a boltvezetők próbaidejét 60 napban állapították meg, más beosztásokban pedig elegendőnek vélik a 30 napos próbaidőt. A hosz- szabb próbaidőket indokolja, hogy 30 nap alatt egy újítási vagy szállítási előadó még jóformán a munkaterületet is alig tudja áttekinteni. A ve- zetőállásúak felmondási idejét 60 napban, a csoportvezetőkét, az előadókét és a szakmunkásokét 30 napban állapították meg. Ha a vállalat mondja fel a munkaviszonyt, a függetlenített üzemvezetőket és a csoportvezetőket 20 napra, az osztályvezetőket 25 napra mentesíteni kell a munka végzése alól, hogy másik munkahely után nézhessenek. Az a jó kollektív szerződés — vélik igen helyesen a sütőipariak —, amelyik a jobb munkára is ösztönöz. Hogyan ösztönözhet erre a kollektív szerződés? — Egyszerűen azzal, hogy minden munkaköri kategóriában három alkategóriát létesít. Az „A” besorolást csak a legjobban dolgozók kaphatják meg. Dagasztó szakmunkásoknál ez havi 100 forint pluszt jelent. A vállalatnál dolgozó mintegy ötven dagasztó szakmunkásnak a kollektív szerződés „előlegezi" a bizalmat, valamennyien „A” besorolást kapnak már a jövő évre. De akinek a munkájával kapcsolatban kifogás merül fel, az háromszori figyelmeztetés után visszasorolható a „B” vagy a „C” alkategóriába, ami havi 100, illetve 200 forintos kereset- csökkenést jelentene. A vállalat üzleti érdekel és a vásárlók jogos igényei teljes mértékben indokolják ezt a rendelkezést. A továbbtanulásra ösztönöz — ennék feltételeit meg is teremtik —, hogy betanított munkás csak „B” kategóriába kerülhet. A szakmunkás vizsga letétele az erkölcsi elismerés mellett így Jó szívvel ménfőim a kezüket Eltűnnek a kunyhók Harminchét csa’ád hagyta el az ócsárdi cigánytelepet Kíviil-beiül csinosak az új házaik Ha tíz forintod van, ne igyál el kilencet, hatot tegyél a takarékba! Ez az életbölcselet az ócsárdi tanácselnöktől származik. Nehogy azt gondoljuk, Nagy Ferenc OTP propagandistának csapott fel. Hogy miért szokta ezt mondogatni, kiderül. Nagy Ferenc az 1963-as választások előtt hármas célt állított programjába. A tsz a jó közepesek közé kerüljön, a fiataloknak legyen lehetőségük sportolásra és a harmadik: a cigányság szociális problémáinak megoldása, a cigánytelep felszámolása. Az első kettő azóta megoldódott. A jelekből arra következtethetünk, utóbbi törekvését is siker koronázza. 1963-ban felmérést készítettek. ötvenhárom kunyhóban közel 300 cigány lakott, tehát egy-egy kunyhóban hatan-ha- tan. — Restelltem, hogy itt a telep. Fel kell számolni a kunyhókat, ki kell emelked- niök a cigányoknak, ezt tűztem ki célul. Ehhez egyrészt állandó munkahely kell, ál- lanndó pénzkereset. Ezt sokan meg is fogadták — mondja szerényen az elnök. A másik: takarékbetétkönyvet váltani! Ha tíz forintod van, hatot tegyél a takarékba... Az elnök akkoriban bebetért a kocsmába, félrehívta az illetőt, beszélt vele. Mellesleg meg is szűnt az állandó részegeskedés a faluban. Az elnök hetenként járt a telepre. Nem ígérgetett, csak meggyőző szóval érvelt. A cigányok tanácsot, segítséget kértek, ha valami papír jött, hozzá futottak. Egyik-másiknak lassan összegyűlt a pénze a takarékban — neki meg- | mutatták a betétkönyvet — s 1 felcsillant a házvásárlás, a ; házépítés lehetősége. Házépítésre, ha a megfelelő indulópénz együtt van, államunk hitelt ad. A többi már a tanácselnök gondja volt. De sokszor szétnézett Ócsárdon, a környező községekben, hol áll üresen, lakatlanul ház, amelyik nem is kerül sokba. Ment ; Sellyére OTP-ügyekben, de ha kellett, még Pestre is elutazott. Ahogy dolgoztak, ta- karékoskodak, évenként 3—4 —5 vagy akár 7 család költözött el új • otthonba. Hány kunyhó van ma? Tizenhat, hetven-nyolcvanan laknak még a telepen. Az ócsárdi cigánytelepre — a falutól néhány kilométernyire, a vasúti síneken túl — göröngyös-döcögős földút vezet. Az erdős-bokros völgyet félkörben szegélyezik a kunyhók. Némelyik takaros, disznó röfög az ólban, mint egy liliputi farm. Találomra bekopogunk az egyik kunyhóba. Csinos fiatalaszony fordul ki, bájos arcú kislány tipeg utána. Beszédbe elegyedünk, Nagy Ferencen kívül dr. Wei- ninger Péter, a Megyei Tanács elnökének titkára is elkísért Megkérdezem, ki a vajda. — Nincs nekünk vajdánk. Itt a mi vajdánk, Feri bácsi — nevetgél a fiatalasszony és az elnökre mutat. Férje a TÖVÁLL-nál dolgozik. Nekik van már egy „pici” pénzük. Az elnök azt bizonygatja, a cigányoknak saját erőből kell kiemelkedniük, de valakinek meg kell fogni a kezüket. Az idén még 2—3 kunyhó tűnik el. Szembetalálkozunk Erős Miskával, gallyazó balta a vállán. Neve fiatalkori testi erejére utaL Most beteg, fekélyes a gyomra. A legöregebb a telepen; azt állítja, 35 éve lakik itt. Futólag néhány szót váltunk arról, hogy elfogynak a kunyhók. | — Bár volna egy kis épületem a falu végén! De ezt ho- ! gyan vigyem be? — bök a sajátja irányába. Akárhol beszélgetünk erről, nagy hajlandóságot tanúsítanak, hogy könnyű szívvel itthagyják a telepet. Megjelenésünknek gyorsan híre fut, kijönnek a kunyhók elé. Az egyik kunyhó előtt kenyér sül a sárkemencében. A kis kúpalakú kemence minden portán megtalálható.' Az ember fiatalos, tüdőbeteg, felesége is beteg. Keveset kapnak, a férj néha muzsikál, onnan csurran-cseppen valami. A következő kunyhóban izzasztó a meleg, az 55 év körüli férfi szívasztmás, A felesége Baksán a tsz-ben dolgozik, csak szombaton jön haza. Az ember örült, hogy érdeklődtünk, de ő semmiről nem tud semmit, mikor költöznek, a feleség, Ilonka az illetékes ebben. A szomszédos kunyhóban hatan laknak, hatan két ágyon alszanak. — Nincs pénz, Feri bácsi — mond iák. A fiatal fiú kőműves, de nem biztos, hogy holnap bemegy dolgozni. Takarékoskodjanak. Hazafelé a jövőbe is bepillantottunk. Az egyik utca végén családi házacskák állanak, már amilyeneket a 60—80 ezer forintból építeni lehet. Házhely van bőven. Kívül-belül csinosak. Szép bútorok, akárcsak egyes parasztházakban. Kút is van. Csak az a baj, hogy a villanyt nem vezették be, az nincs benne a kölcsönben. De azért biztató a jövő. Közel az idő, amikor Ócsárdon megszűnik létezni a cigánytelep. Miklósvári Zoltán Negyvenöt vagon sajtol ado*t át a Tejipari Vállalat pécsi sajtérlelö üzeme novemberben, — miután teljesítene évi tervét — külföldi megrendelőknek és a hazai keres -edelemnek Trappista sajtból 14 vagon, Pannóniából 24 vagon. Ementáliból 5 vagon hag- ta el jaz üzemet. Decemberben boltokba került a Parmezán sajt 15 űekag rammos csomagokban. Képünkön az özem egyik pincéje, ahol az Ementáli sajtok érlelődnek. hetőságekről, gondoskodni a háztáji eszközellátásról és a felkínált áru átvételéről. Sajnos, az fmsz-ek gyakran nem tudták megvédeni a velük kapcsolatban lévő háztáji és kisegítő gazdaságok érdekeit. Az ősz eleién közfelháborodást váltott ki az új- petrei körzeti fmsz-hez tartozó földutas kisközségek — Peterd, Pécsdevecser. Kiskas- sa — esete, ahol a gazdáknál igen sok tojás ment tönkre, mivel a Baromfiipari Vállalat pécsi kirendeltsége nem szállította el. A vállalat tojás- dömpingre hivatkozva augusztus 1-én 71 baranyai földutas kisközségben leállította a tojásátvételt három hónap időtartamra. Az egyoldalú intézkedés azért történhetett meg, mert az fmsz csak bizományos volt, a feltételeket a Baromfiipari Vállalat diktálta. Ez év december 31-én ez a bizományosi jogviszony megszűnik, s helyébe a kölcsönös előnyök alapján megkötött szállítási szerződések rendszere lép. A következő hetekben a megye 22 ‘’földművesszövetkezete köt szállítási szerződést a Baromfiipari Vállalattal. Fontos, hogy ezt megelőzően az fmsz-ek tájékoztassák a háztáji tenyésztőket az új értékesítési lehetőségekről, árakról, minőségi követelményekről. A baromfi és tojáson kívül, húsnyulra és sok egyéb árucikkre kötnek szállítási szerződést az fmsz-ek. Hogy a szerződésben rögzített árumennyiséget meg is kapják, javítják a háztáji gazdaságok ellátását. Ami a tenyészanyag és a csereállomány beszerzését illeti, azzal korábban sem volt probléma, sőt, örömmel lehet nyugtázni, hogy a korszerű tojóhibrid igen gyorsan elterjedt a megyében. Míg 1966- ban csak 9 ezer, addig 1967- ben már 90 ezer hibrid tojó volt kint a háztáji és kisegítő gazdaságokban, s ezt az fmsz-ek szállították le. Ez is közrejátszik abban, hogy a háztáji termelőktől az idén több, mint 30 millió tojást vehettek át. A korszerű fajta azonban a háztájiban is korszerű tartás- módot igényel. Ezen a téren az ellátás meglehetősen akadozott. Baromfi önetetők és önitatók, tojóketrecek és tojófészkek, nyúlketrecek, darálók, morzsolók és a legkülönfélébb háztáji kisgépek gyakran szerepeltek a hiánycikklistán. Az AGROKER géposztályán kimutatták, hogy a beérkezett kisgépigényeknek 1967-ben csak 40—45 százalékát tudták kielégíteni, s az ipar a megfelelő választékról sem gondoskodott. 1968-ban komoly javulás várható. Továbbra is komoly gondot jelent majd 78 földutas kisközség áruértékesítése. Az év nagy részében ezekből a falvakból gépjárművekkel nem lehet kiszállítani az árut. Az új szállítási szerződés szerint, ha a termelő maga szállítja ki a tojást a központi gyűjtőhelyre akkor változatlan árat kap érte, ha az fmsz gyűjti be, akkor 10 fillért levonnak a tojás árából szállítási költség címén. A földutas községben termelt tej elszállítása egyelőre még tisztázatlan. A tejcsarnokok egy része tsz kezelésbe megy át. Hogy e községekben termelt tej veszendőbe ne menjen, illetve a háztáji tehénállomány ne csökkenjen, a MÉSZÖV tejszövetkezetek szervezését kezdte meg a megyében. Ezek a tejszövetkezetek az fmsz-ek kezelésében működnének. — Rné — fokozott anyagi megbecsülést is jelent. Jutalomszabaiiság Előírja a tervezet, hogy akik kiváló dolgozó kitüntetést kapnák, azok 2—6 napig terjedő jutalomszabadságban részesülnek a kitüntetés elnyerésének évében. A jutalomszabadság mértékre a termelési tanácskozáson a dolgozók tesznek javaslatot, s erről az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben dönt. Lényeges változás, hogy egységesen 35 százalékos túlórapótlék bevezetését tervezik az eddigi 25, 50 és 100 százalékos túlórapótlék helyett. Az új túlórapótlék nem lesz hátrányos a dolgozókra, hiszen az eddigi átlagon alapul, viszont egyszerűbbé teszi a bérelszámolást és azt várják tőle, hogy relatíve a túlórák csökkentésének irányába hat majd. Rendkívüli berendelés esetére az első két órában 50 százalék, a további órákra 100 százalékos túlórapótlék illeti meg a dolgozót. Két órára a felemelt bért a munkás akkor is megkapja, ha a feladatot, melyre berendelték, előbb elvégzi. Mivel a rendkívüli berendelés főleg a karbantartókra vonatkozik, ezzel ösztönzik őket a javítások gyorsabb elvégzésére. Részesedési alapjuk felosztásánál igyekeznek érvényt szerezni a törzsgárda fokozott megbecsülésének. A 2—1 éve a vállalatnál dolgozók részesedési alapösszegét tíz százalékkal emelik. így, akinek 600 forint járna, 660 forintot kap kézhez. Az évek arányában növekednek a százalékok és húsz évnél hosszabb ideje a vállalatnál dolgozók részesedését 75 százalékkal kívánják növelni. Tehát aki 600 forintot kapna, két évtizedes munkaviszonya alapján 1050 forint nyereségben részesül. Nyereségrészesedés Negatív tényezők is érvényesülhetnek a nyereségrészesedés kialakításában. Ilyen lehet a megrovás, ami 10 százalékot, a szigorú megrovás, ami 15 százalékot vesz el. Az ennél nagyobb levonások mértékét a fegyelni határozatban külön ki kell mondani. Egy nap igazolatlan mulasztás 10, két nap 25, három nap 50 százalékos levonást von maga után. Aki egy év alatt ennél többet mulasztott igazolatlanul, az teljesen kizárja magát a nyereségrészesedésből. Csökkenti a részesedést a dolgozó saját hibájából előforduló üzemi balesete is, mégpedig a vesztett munkanapok arányának megfelelően növekvő mértékben. Három éve, amióta megalakult a Baranya megyei Sütőipari Vállalat, nem fizettek nyereségrészesedést. Gyakran szóvátették ezt a megyei sütőmunkások, hiszen a vállalat elődei, amelyek csak az egyes tájegységek ellátását biztosították, rendszerint nyereségesek voltak. Az átgondolt fejlesztés nyomán az idén már mutatkozik náluk 300 ezer forint többletnyereség és az év végére talán sikerül létrehozniok egy heti keresetnek megfelelő részesedési alapot. Lőrincz János Több kis>ép3t kapnak a háztáji gazdaságok J-H ívnak az értékesítési le le ős gek A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelését ma még ■ nem nélkülözheti sem a bel- | ső ellátás sem az export ! Ezért a rendelkezések szorgalI mázzák a háztáji áruterme j lég feilesztését minden olyar cikk esetében, melyekkel £ nagyüzemben nem gazdaságos foglalkozni. Mivel az így termelt áru volumene igen jelentős, fontos, hogy összhangbar I legyen a népgazdasági igé nyekkel. Az fmsz-ek feladat: idejében tájékoztatni a kis termelőket, az értékesítési le-
