Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

T987. DECEMBER 89.

napló

3

Megjöttek a csonttollú madarak

Szrtl — Marii — hallom az temen1» kedves hangokat, • felpillantva, a Sétatér gesztenyefáján látom ám őket szoros füzérekbe tömörülve, a csúcsgallyakon. Kissé korai vendégek, bizonyára a fagyos légtömegek sodorták őket ide. messze északi hazájukból. Terített asztalhoz jöttek, bogyótermő fáink, japán akácból egész fasorok várják és el is látják őket késő tavaszig, örülünk is a búbosfejű. szép madaraknak, csak szekerüket hagyták volna el valahol, azt a hosz- szú. kemény téllel fenyegető fagyos szelet.

Zöld lucerna télen

A Szentlőrinci Állami Gazdaság már az elmúlt évben kísérletet folytatott zöld lucerna tartósításával. A frissen kaszált lucernát egy napig fonnyadni hagyták, majd az 50 százalékos víztartalmú szálas takarmányt műanyag fóliával kibélelt silókba rakták. Így tárolták a téli fel- használásig. A levegőtől elzárt lucerna megőrizte szinte teljes tápanyagtartalmát

Tekintve, hogy az elmúlt évi kísérletek sikerrel jártak, a gazdaság az idén már 40 súlyvagon lucernát tárolt ezen a módon, szemben a tavalyi 3 vagonnal. A műanyaggal beburkolt lucerna most is kitűnő állapotban van. Tekintve, hogy a kaszálást követő fonnyasztás — napos időjárás esetén — mindössze egy napot vett igénybe, s a levágott lucerna kevesebb ideig maradt kint a földeken, megrövidült a kaszálások közötti tenyész- idő. A kísérlet végső fokon azt eredményezte, hogy nem háromszor, esetleg négyszer, hanem ötször tudtak kaszálni lucernát A korábbi 28— 30 mázsa szénaérték helyett tehát 41 mázsát tudtak nyerni egy hold területről.

A műanyagfólia alatt tartósított lucernát a tehenek nagyon szívesen fogyasztják, s meghálálják a kitűnő takarmányt Az a húsz tehén- • bői álló kontrollcsoport, melyet zöld lucernával etették az elmúlt télen, száz literrel több tejet adott egyedenként, évi átlagban, mint a többi tejelő állat A száz literes plusz igen jó eredménynek számít, hiszen a gazdaság fejési átlaga egyébként is magas, eléri az évi 3100— 3200 litert

Megkötötték a kollektív szerződést

Hűségjutalom az építőknél

Negyvennégy órás munkahét — Munkaszünet dec. 27-től 31-ig Egymillió forint célprémiumra

Négyezerkétszáz dolgozója van a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak. A

kollektívszerződés-tervezetét 2500 példányban adta ki a szakszervezeti bizottság, tehát gyakorlatilag a többségnek alkalma volt alaposan áttanulmányoznia két teljes héten át A különböző munkahelyeken összesen 27 szakszervezeti taggyűlést rendeztek, amelyen összesen 223 hozzászóló volt Élőszóban, de papírra fektetve is számos javaslat, észrevétel jutott el a szerződést megszövegező bizottsághoz. A bizottság ezeket figyelembe vette, amikor 10 fejezetben rögzítette a végleges szerződést, amelyet aztán a dolgozók nevében a szakszervezeti bizottság a vállalat vezetőségévéi december 22-én megkötött

A kollektív szerződésben számos olyan új kitétel szerepel, amely jelentős érdeklődésre tart számot a megye egyik legnagyobb vállalatának dolgozói körében. Ezekről tájékoztatott bennünket Berki József szakszervezeti bizottsági titkár és Tészás Sándor, a munkaügyi osztály vezetője:

— Üj tényező a szerződésben az, hogy a szakszervezetek jogait külön fejezetben rögzítettük. A második fejezetben —, amely a munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza — külön kiemeltük a törzsgárda megbecsülésére vonatkozó szabályokat. Tíz, húsz, illetve harminc éves munkaviszonyban álló dolgozóknak 4, 5, illetve 6 heti felmondási idő jár. Ezen bedül bizonyos mértékig felmondási védettséget élveznek azok a dolgozók, akik 15 évnél hosszabb időn át folyamatosan dolgoznak vállalatunknál, továbbá kor- mánykitüntetés vagy az Építőipar kiváló dolgozója cím tulajdonosai.

— A csökkentett munkaidővel kapcsolatos intézkedéseket még az ősz folyamán kidolgozták a vállalatnál. A kollektív szerződésben szerepel-e ez a kérdés?

— Szerepel, a negyedik fejezetben. Január elsejétől kezdve heti negyvennégy órát dolgozunk, természetesen változatlan kereset mellett, termelés-csökkenés nélkül. A 44 órás munkahét bevezetésével párhuzamosan csökkenteni kell a túlórákat is. A szerződés kimondja, hogy minden év december 27-től 31-ig vállalatunknál munkaszünet lesz. Természetesen a munkaidő kedvezményeknek feltétele az, hogy egész éven át a vállalat vezetősége magasfokú üzem-, illetve munkaszervezést, továbbá műszaki fejlesztést hajtson végre. Az erre vonatkozó intézkedési terveik már készek. A vállalat vezetője — a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — egytől tizenkét napig terjedő jutalomszabadságot is adhat évente a termelésben kiemelkedő dolgozók részére.

— A részesedési alap felosztásának módszexére utal-e a szerződés?

— Egyes esetekre vonatkoztatva még az összeget is pontosan meghatároztuk. Például azt, hogy a Kiváló dolgozó címmel milyen összegű pénzjutalom jár, rögzítettük a tanulmányi ösztöndíj összegét is. Előre kitűzött feladatok kifogástalan teljesítése esetében a vállalat összesen egymillió forintot oszthat ki jutalomképpen. A munkaversennyel kapcsolatos jutalmazás összege összesen 300 ezer forint. Természetesen az itt említett összegek felosztására csak akkor kerülhet sor, ha' a feltételek teljesítése pontosan bizonyítható, illetve a vállalat vagy a népgazdáság részére gazdasági előnnyel jár. Az étkezési hozzájárulás ősz- szege változatlan, egyébként ez körülbelül évi 6 és fél millió forint. Bevezetjük — a szerződés értelmében — a hűségjutalmat is: ez annyit jelent, hogy 5 évi munkaviszony után az alaprészesedéEgy jubileumra

Érdekes levelet hozott a

posta a szerkesztőségbe. Rákié* Ivántól, a jugoszláviai születésű idős embertől, aki freskófestőként bejárta Horvátország és Magyarország sok indákét, ötven éve kereken, hogy az idős festő dolgozni kezdett, emlékezete szerint négy templomot egészen újonnan, több mint húszat restaurálás gyanánt festett it. Hetvennégy éves, Budapesten él egy otthonban, * szép emlékek fűzik Pécshez is, mert 1948-ban itt festett egy nagyméretű képet, Magyar szabadság címmel, a szabadságharc évszázados fordulóján.

Kérésére szívesen közöljük ezt a néhány sort — megemlékezésül munkássága ötven éves jubileumára.

r

Ev végi leltározás

sen kívül, annak 10-től 50 százalékáig megfelelő összeget kaphatja az, aki erre érdé-1 mes.

— A szociális és egyéb jut- | tatások mértéke nyilván nem változott.

— Az étkezési, utazási, szállás- és üdültetési költségek, j illetve hozzájárulások váltó- ; zatlanok. A kollektív szerződés j mellékletében azonban külön pont alatt szerepel az, hogy 1968-ban a vállalat orfűi telepét tovább fejlesztjük, hasonló mértékben a harkányi üdülőnket is. Ami Harkányt illeti, a szerződés kimondja, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően lehetőleg a gyógyulásra szoruló dolgozók vegyék igénybe elsősorban a vállalati üdülőt.

R. F.

Dokumentációs laboratórium a tanácson

A mogyei tanács házi sokszorosítójában nem üzemszerűen, J de már hosszabb Ideje készf- / tenek többszínnyomású plaká- ( tokát, termék-prospektusokat, reprodukciókat, szakmai jegy- j zeteket, oktató, dokumentum-, , propaganda-, tájékoztató és tv- > híradó-filmeket, grafikai mun- > kákát, fotókat, sokszorosításo- j kát. Az elmúlt évek során kor- > szerű, ezekre a célokra kivá- ' lóan alkalmas felszerelést vá- sárolt a tanács, azonban különböző nehézségek miatt nem nyílt möd rá, hogy a sokszorosító önálló folyószámlás szervként működhessék.

A gazdaságirányítás új rend- szerében kínálkozó lehetőséget felhasználva 1968 január 1-től a sokszorosító helyett dokumentációs laboratóriumot hoz ) létre a megyei tanács végre- ( hajtó bizottsága. A v. b. tlt- S kárság szervezési és gazdasági ) osztályának Irányításával ön- ' álló folyószámlás szervként í működő dokumentáció és la- \ boratórium a tanácsok, a ta- , nácsl intézmények és vállala- > i tok rendelésére elvégzi mind- ) azokat a szolgáltatásokat, amelyekre korábban esetenként a sokszorosító vállalkozott. A dokumentációs laboratórium létrehozását a nyomda és a Tempó Ksz kapacitáshiánya, valamint az Indokolta, hogy a tanácsok és tanácsi irányí- . tású szervek munkáját ne- i hezltette a fotoprint technoló- > giával készülő termékek túl- ) zottan magas beszerzési költsége, a sok utánjárás és a többhónapos várakozás. A dokumentációs laboratórium szolgáltatásai kevesebb költséggel és rövid határidő alatt érhetők el a megrendelők számára. A megyei tanács szervezési és gazdasági, valamint pénzügyi osztályainak vezetői fél év le- [ telte után tesznek jelentést a ( végrehajtó bizottságnak a la- s boratórium működésének gaz- } daságosságáról.

December minden esztendőben erőpróbát jelent a kereskedők számára. A megye tanácsi kiskereskedelmének december 1—24 között 163 millió forintos forgalma hat százalékkal haladta meg a tavalyi esztendő hasonló időszakáét. A ruházati szakmában volt a legélénkebb a kereskedelmi tevékenység, a ruházati szak üzletek 15 százalékkal növelték forgalmukat a tavaly decembei-ihez képest és 46 millió forint értékű árut adtak el. Az élelmiszerforgalom 9, a vendéglátóipar forgalma 2,3 százalékkal haladta meg a tavaly decemberit, a vegyesipareikk-szakma a vásárlói érdeklődés csökkenése miatt a múlt év utolsó hónapjához viszonyítva 91 százalékos teljesítést ért el. A kiskereskedelmi hálózatban különösen karácsony előtt szaporodtak a tennivalók: az ünnep előtti hétre jutott az elsejétől 24-ig elért forgalom egyhannada.

Az értékesítés adatai nélkül is tudjuk, hogy a karácsony előtti forgalom évi csúcsot jelent a kereskedelemben, amely után méltán érdemelnének pihenőt az eladók. Pihenésiéi azonban szó sem lehet, sőt a tempó sem csökkenthető, mert a megye csaknem tizenkétezer kereskedőiére újabb erőpróba vár, a leltározás. A leltározás, az év végi elszámoltatás hozzátartozik a kereskedelmi munka ritmusához. Az egyébként megszokott leltározási munkát idén a gazdaságirányítási rendszer reformja, az új, kötetlenebb árrendszerre való áttérés nehezíti, mert a leltárid- vétellel egyidőben gondoskodni kell az árváltozás által érintett cikkek átárazásáról. A megye 1662 boltjában és 911 vendéglátó egységében december 27-e és január 6-a között két ütemben Végzik el ezt a munkát úgy, hogy a lakosság ellátása hátrányt ne szenvedjen. Az üzletek egy részében már leltároznak. A leltározást úgy szervezték meg, hogy egy-egy vásárlói körzet lakói átmenetileg se maradjanak tej, kenyér és más nélkülözhetetlen áruk nélkül. A vendéglátó egységekben gondoskodtak róla, hogv a leltározások ne zavarják a szilveszteri szórakoztatást

A leltározási és átárazási munka nagyságát mutatja, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő mintegy 240 ezer féle árucikkből hozzávetőlegesen 160 ezret érint az árváltozás. Hetvenhat kötetet tesznek ki azok a leltározási segédletek, amelyeket 68 ezer példányba» juttattak el a bolthálózatba. Á megye 11 883 kereskedelmi dolgozója közül a túlnyomó többség lemond a szilveszteri szórakozásról, újévi pihenőnapjáról azért, hogy január másodikától már az új fogyasztói árak szerepelhessenek a kirakatokban és a bol'okban elhelyezett árokon. Az ürie- [ lekben több millió árjelző címkét kell készíteni, a vendéglátó egységekben átdolgozni minden kalkulációt, új étlapokat írni és a raktárak- í bán is átárazni minden fél— ! lelhető készletet. A leltározás nehéz napjaira épp | ezért 256 diákkal és 138 i nyugdíjassal növelik meg ' az egyébként is átcsoporto- | sított, rendelkezésre álló létszámot. S mivel a vállalati I ellenőrök szájma csekély, a | leltári ellenőrzésbe a jobb i boltvezetőket is bevonták.

Ez azt jelenti, hogy az a ij boltvezető, aki szilveszter j éjszaka saját üzletében befejezi a leltározást. Újév napján reggel 7 órakor egy másik boltban leltári ellenőrként újra kezidi a munkát.

Találóan jegyezte meg a kereskedelmi dolgozók felelősségéről szólva egyik nagy kereskedelmi vállalatunk igazgatója: az egyes ember és a család, vagyis a társadalom a boltok január másodikai nyitásakor ismerkedik meg közelebbről az új gazdasági mechanizmussal és nem mindegy, hogy milyen lesz a bemutatkozás. Bár a tanácsok szakigazgatási szervei, az Állami Kereskedelmi Felügyelet szinte teljes apparátusukkal részt vesznek a leltározás szabály szerűségének ellenőrzésében, fontos, hogy a leltározást végző dolgozók nagy lelkiismeretességgel dolgozzanak. Nem lesz könnyű megtanulni az új árakat sem, mégis ügyelni kell rá, hogy az újév utáni első napokban, 9 később is minél kevesebb legyen a rossz számolásból adódó súrlódás. A kereskedelmi dolgozók többsége eddig is becsülettel látta el feladatait és most arra készül, hogy a gazdasági reformban rejlő lehetőségeket kihasználva, még hívebben szolgálja a vásárlókat. Az utóbbi hetekben észrevehettük, hogy az űrietekben udvariasabb, előzékeanyebb lett a kiszolgálás, hogy többen vannak már azok, akik a vevők jó szolgálatát nem tekintik megaláztatásnak. Biztató jelek ezek és biztató a kereskedelmi dolgozók évvégi nagy erőfeszítése is, melyért minden vásárlótól elismerést érdemelnek.

Szlavóniai útijegyzetek

Két évvel ezelőtt jártam

utoljára déli szomszédainknál. Pontosan ebben az időszakban. 1966. január elsején debütált az új, kemény „dinár, a növi”, és bár az utca embere a szilveszterre készült, mégis mindenkinek ott motoszkált a fejében: mit hoz az új esztendő az új dinárral, a gazdasági reformmal — akárcsak most nálunk Magyarországon.

Nos, —a reform azóta már

áthatja Jugoszlávia egész politikai, gazdasági életét Számos vonatkozásban megvalósultak, sőt „túlteljesedtek” a kitűzött célok. Sok dologban az ésszerű visszakozz, a módosítás útjára léptek, mert az élet nem mindig igazolja az előzetes teóriákat, de annyi most már minden bizonnyal megállapítható, hogy a reform élő valóság és megvalósításával egészséges fellendülés. pezsdülés jellemzi Jugoszlávia gazdasági életét.

Az új dinárt ugyan még nem szokták meg, ha számolni, kalkulálni kell még most 1« a régi nagy számokhoz ra1. Egy vagy száz...

gasrixódnak, de minden másban már a reform szelleme uralkodik. A gazdaságosságra, nyereségre való törekvés, a minél nagyobb fokú vállalati, helyi önállóság jellemzi a jugoszláv gazdasági életet. Ezt bizonyítják eszéki tapasztalataink is.

Az Analit a legkisebb eszéki gyárak egyike. Tizenöt éve alapították, de tulajdonképpen két-három év óta emelkedett a jelentős üzemek sorába. Vagy kétszázan dolgoznak ebben a kis műanyagüzemben, Daplenból fröccsöntéssel műanyagtárgyakat készítenek, edényeket, tálakat, vázákat, kristályutánzatokat, gombot, fésűt, — és sörösládát. A hangsúly ez utóbbin van, mert az Analitben ezzel ragadták üstökön a szerencsét. Annak ellenére, hogy korábban is keresett, jó minőségű cikkeket gyártottak, a Szlavóniában működő többi — ha jól emlékszem, tíz — műanyaggyár annyira „megtömte” a piacot, hogy szinte állandó értékesítési gondokkal küzdöttek. Pedig korábban sem voltak restek, állandóan keresték az új formákat, a külföldi licencia alkalmazásától sem riadtak vissza, dehát a piac mégiscsak korlátozott, ha elismei'jük, ha nem. Amióta megkezdték a sörösládák termelését, ugrásszerűen megjavult a gyár helyzete. Tele vannak megrendeléssel. Egyre bővülő kapcsolataik révén mind jobban megismerik egyéb termékeiket is. Évről évre „hozzák” a tervet, nyereségesen gazdálkodnak, gyarapodnak.

Apropó: hát Jugoszláviában mégis van tervgazdálkodás? A választ úgyhiszem nem is kellene leírni: természetes, hogy van, hisz egy szocializmust

építő ország csak tervszerűen

fejlődhet. A tervszerűség a két gazdasági rendszer közötti békés verseny egyik legfontosabb tényezője, amely meggyőződésem szerint végső soron a mi javunkra billenti a mérleg nyelvét.

Csakhogy a tervgazdálkodást Jugoszláviában már a gazdasági reform szellemében értelmezik. A korábbi, merev, tervlebontásos és a központi tervet fetisizáló gazdaság} mechanizmus helyett az élethez, a piac valóságos igényeihez, az eladhatósághoz, a gazdaságossághoz igazítják terveiket.

Az Analitban például már készen áll az 1968-as terv. Jugoszláviában egyébként alapvető dolog az, hogy december végéig minden tekintetben átgondolt, végleges terve legyen a gyárnak, gazdasági egységeknek, intézményeknek. Csakhogy a gyár tervét a korábbiakkal ellentétben nem felülről kapják meg, hanem saját maguk dolgozzák az elmúlt év bázisa, a piackutatás eredménye és a gazdaságossági számítások alapján. Általában csak azt gyártják, amire biztosítva van a piac, ami rentábilis, ami meghozza a szükséges hasznot. Eddig öt utazóval mérték fel az igényeket, jövőre újabbakat állítanak be, sőt azt is tervbe vették, hogy külön piackutatót alkalmaznak a külföldi üzletkötések lebonyolítására. Ezek az utazók nem kapnak fizetést, viszont bárkinél többet kereshetnek a gyárban, ha ügyesen dolgoznak, jó üzleteket kötnek.

A várható forgalom képezi a gyár kereskedelmi tervének alapját. Az üzemrészek ennek alapján tűzik ki konkrét termelési feladataikat, az üzemrészek terveiből épül fel a vállalat terve. És, hogy azért senki se higyje, hogy a felülről lefelé való tervezés hiánya anarchiához vezet, a vállalatok terveiből természetesen kialakul a község, a megye a Köztársaság, sőt a Szövetség terve. Jól átgondolt állami hitelpolitika és adórendszer, precíz devizagazdálkodás gondoskodik arról, hogy a központi' akarat érvényrejus- son. Az elvont nyereségből biztosítják a kommunális, szociális, kulturális igényeket, fenntartják az állami intézményeket, szerveket, nagy gondokat fordítanak védelmi felkészültségére, biztonságára.

Az Analit arra is jó modell, hogy bebizonyítsa: a reform Jugoszláviában sem akadályozza a műszaki fejlesztést, sőt egyenesen elősegíti azt. Amellett, hogy a gyár dolgozóinak jövedelme évről évre emelkedést mutat, mégis fel tudták újítani gépparkjukat, és az új, modernebb technikára való áttérés eredményeképpen az 1963. évi fél- milliárdos volumenről idén

2,5 milliárdra futott fel a gyár össztermelése. Igaz, hogy drágán vásárolt külföldi gépek kihasználtsági foka száz százalékos, a hét minden napján, 4 műszakban dolgoznak — dehát van miért —. van piac és kelendő az általuk termelt áru.

Az eszéki Analitban mái' kezdik megérteni, hogy mirt jelent a piac a gazdaságirányítás új rendszerében és, ha nem Is fetisizálják, de mindenképpen hozzáigazodnak, mint a legfontosabb értékmérőhöz.

Vasvári Ferenc Következik:

A PIACKUTATÁS SEM CSODASZER

I